Nógrád Megyei Hírlap, 1999. október (10. évfolyam, 229-253. szám)

1999-10-16-17 / 242. szám

1999. október 16., szombat Hazai Körkép 7. oldal Helyük volna a T. Házban Diszkriminációellenes Az Európai Unió bővítése során különösen fontos a csatlakozás­ra váró országokban élő romák helyzetének javítása - jelentette ki Hannu Halinen, az unió soros elnökségét ellátó Finn Köztársa­ság budapesti nagykövete egy kétnapos nemzetközi konferen­cia nyitónapján pénteken, Buda­pesten. A tanácskozást Kaltenbach Je­nő, a nemzeti és etnikai kisebb­ségi jogok országgyűlési biztosa szervezte „A kisebbségek érdek- képviselete és részvétele a politi­kai döntéshozatali folyamat­ban” címmel. Göncz Árpád köz- társasági elnök, a rendezvény fővédnöke levélben köszöntötte a konferenciát. Hannu Halinen felszólalásá­ban kitért arra is, hogy a kor­mányzati intézkedések ellenére is nehéz a romák helyzete Ma­gyarországon. Fontos lenne pél­dául a rendőrség berkeiben bi­zonyos diszkriminációellenes intézkedéseket hozni, hathatós lépéseket kellene tenni a foglal­koztatás, valamint az oktatás te­Nyolcvanan A Honvédelmi Minisztérium és a Honvéd Vezérkar parancsnoksá­ga teljes mértékben egyetért a stratégiai felülvizsgálat azon koncepciójával, amelyet a nem­zetbiztonsági kabinet a múlt heti ülésén fogadott el - közölte a szaktárca szóvivője pénteken. Erdélyi Lajos mindezt egy napi­lapban, pénteken megjelent hír­rel kapcsolatban mondta el, de sem nem erősítette meg, se nem cáfolta, hogy a kormány, a koalí­ciós vitát elkerülendő, úgy dön­tött volna, nem választja szét a Honvédség parancsnoki és ve­zérkari főnöki posztját. A szóvivő bejelentette: meg­kezdődött a Dunántúli Kiképző intézkedésekre várva rületén is. A nagykövet jelezte továbbá, hogy a magyarországi kisebbségek még mindig nem élvezhetik a parlamenti képvise­lettel járó előnyöket. Hende Csaba, az Igazságügyi Minisztérium politikai államtit­kára a konferencián emlékezte­tett arra, hogy az elmúlt években több kísérlet történt Magyaror­szágon a kisebbségek parlamenti képviseletének megoldására. Be­számolt még arról, hogy külön országgyűlési ad hoc bizottság foglalkozik a kisebbségek jogai­ról szóló törvény módosításának előkészitésével és a parlamenti képviselet ügyével. Csáky Pál, a Szlovák Köztár­saság miniszterelnök-helyettese szerint mindig kényes dolog az, ha a kisebbségi képviselők olyan helyzetbe kerülnek, hogy tőlük függ egy országos jelentő­ségű döntés kimenetele. Jelezte továbbá, hogy Szlovákiában a magyar képviselők nem egyfajta pozitív diszkrimináció révén, hanem az előírt „küszöb” telje­sítésével jutottak be a parla­mentbe. a NATO-nál Központ átalakítása, A tapolcai és a szombathelyi helyőrség kü­lönválik, s önálló szervezetként működik majd. Beszámolt arról is, hogy a NATO a Magyar Honvédség ré­szére több mint 80 beosztást ajánlott fel, amelyek közül a leg­több a NATO Európai Legfel­sőbb Főparancsnoksága aláren­deltségébe tartozik, de a szövet­ség Észak-amerikai Legfelsőbb Főparancsnokságán is dolgozik majd két magyar katonatiszt. A Honvéd Vezérkar a NATO déli parancsnokságán felajánlott be­osztások betöltését három ütem­ben tervezi: idén 30, jövőre 70, 2001-ben pedig 100 százalékos lesz a képviselet létszáma. Mérleget készített az IM Az Igazságügyi Minisztériumnak nem feladata, hogy a kormányon belül támogassa az ügyészség, a bíróság, valamint az ombudsmani hivatal költségvetési igényeit - nyi­latkozta tegnapi sajtótájékoztató­ján Dávid Ibolya miniszter. A tárca másfél éves tevékenységét értékelő miniszteri összegzésből kiderült, hogy az igazságügyi kor­mányzat által a törvényhozás elé terjesztett 19 törvényjavaslatból ez idáig tizet fogadott el a T. Ház. A kormánypártok, és az ellen­zék konszenzushiánya miatt nem sikerült több törvényjavaslatnak átmennie az Országgyűlésen - vé­lekedett Dávid Ibolya, aki sajná­latosnak tartja, hogy az MSZP és az SZDSZ miatt nem kezdheti Magyarország az új évezredet új alkotmánnyal. A parlamenti erő­viszonyok felmérése után döntött úgy a tárca, hogy egy „feles tör­vényben” mindenképpen megőr­zi a Szent István-i államalapítás emlékét, amely a miniszter asz- szony reményei szerint a legszéle­sebb nemzeti konszenzussal szü­letik majd meg. A 2000. év első törvényének szánt előterjesztés a Szent Koronáról rendelkezik majd. A kormány e téren eltökélt, így a korona új elhelyezéséről rendel­kező jogszabályról hamarosan szavazhat a parlament. (h) Maradtak a kérdőjelek Nem történt érdemi előrelépés az úgynevezett megfigyelési bizottság tegnapi, zárt ülésén, így továbbra sem tudni, hogy az előző kormány idején folyt-e törvénytelen és titkos megfigyelés fideszes politikusok, il­letve családtagjaik ellen. A bizottsági többség elvetette Lakatos Mik­lós és Deutsch Tamás meghallgatásának ellenzéki ötletét. Hónapok óta nem jutnak egyez­ségre a megfigyelési bizottság tagjai annak a kérdésnek a meg­válaszolásában, hogy gyűjtöt- tek-e néhány évvel ezelőtt ál­lampénzen, titkos adatokat fideszes politikusokról vagy sem. Ez az ellentmondás és a már megszokott csipkelődő, szemé­lyeskedő stílus nyomta rá a bé­lyegét a tegnapi'zárt ülésre is, amely információink szerint a Pinpoint Kft. két ügyvezetőjé­nek meghallgatásával kezdő­dött. Az ellenzék szerint az el­hangzottak azt bizonyítják, hogy a miniszterelnök elhíresült bejelentése minden alapot nél­külöz, a kormánypárti elnök szerint viszont nagyon is figye­lemreméltó, hogy az ügyveze­tők kijelentései ellentétben áll­nak egy, a titkosítás alól még fel nem oldott dokumentum tartal­mával. A meghívott harmadik ven­dég, a megfigyelésre állítólag megbízást adó Czégé Zsuzsa is­mét nem jelent meg a testület előtt, ott volt viszont az a szak­értő, aki újból végighallgatta, s elemezte a Bédy-Faragó beszél­getésről titokban készített, a saj­tóban is idézett magnófelvételt. A bizottság kormánypárti tagjai leszavazták az SZDSZ-es Vilá­gosi Gábornak azt a javaslatát, miszerint a testület folytasson tényfeltáró vizsgálatot az önme­rényletéről ismertté vált volt nemzetbiztonsági tiszt, Lakatos Miklós ügyében. Hasonló sorsra jutott Keleti György indítványa is, aki az állítólag szintén megfi­gyelt és erről a tényről a tévében maga nyilatkozó, bizonyítékok­kal is rendelkező Deutsch Ta­mást szerette volna meginvitál­ni a testület elé. Kosztolányi Dénes fideszes bi­zottsági elnök úgy véli: év végé­ig elkészülhet az ügyet összegző jelentés, ám az ellenzék szerint kár volna elkapkodni a végkö­vetkeztetések levonását. Takács Mariann Hamarosan új épületbe kell költöznie az MTV-nek Eladják a fejük fölül a házat Megszületett a megoldási javaslat a kormány, az MTV Rt. és az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt. között, amely a televízió gazdasági problémáit hivatott rendezni - jelentette be tegnap Stumpf István, a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter. A meg­állapodás lehetőséget biztosít arra, hogy 2000-2001-ben egy új épületben modern közszolgálati televízió működhessen. A jelenlegi konstrukció értelmé­ben az ÁPV Rt. igazgatósága fel­hatalmazza a Váltó 4 Részvény- társaságot arra, hogy 3,1 milli­árd forint plusz áfa értékben megvásárolja az MTV Rt. tulaj­donában lévő budapesti, Sza­badság tér 5-6. szám alatt talál­ható épületet. A vételárból az MTV még az idén 2,1 milliárd forintot kapna, 1 milliárd forin­tot pedig aZ APEH-tartozások kiegyenlítésére fordítanának. A még ezután fennmaradó adótar­tozások ügyében rövidesen tár­gyalásba kezd a televízió vezeté­se és az APEH. A tranzakció egyetlen feltétele, hogy az MTV Rt. december 15-ig kiköltözzön az épületből, és átadja azt a Vál­tó 4 Rt.-nek. A vagyonkezelő még az idén további tévés ingatlanokat vásá­rolna 6 milliárd forint értékben, amennyiben az Országgyűlés el­fogadja az előtte fekvő, 1998-as zárszámadási örvényjavaslatot. Az így befolyó összeget a televí­zió köztartozásainak rendezésé­re fordíthatnák. Az ÁPV Rt. 2000. évi költségvetésében további 6 milliárd forintos tétel szerepel, amelyet a televízió új, Bojtár utcai székházának építé­sére fordíthat, amennyiben a je­lenlegi, Szabadság téri épületre is sikerül vevőt találni. Stumpf István hangsúlyozta: sem ő személy szerint, sem a kormány soha sem avatkozott be a Magyar Televízióban zajló átalakítási folyamatokba. Mint mondta, a kormány csak azért felelős, hogy megakadályozza a közszolgálati televízió csődhely­zetbe kerülését. Diákvezér a minisztériumban Politikailag is zavaros terület az ifjúság ügye Az információs társadalom mértéktelen élvezetét korábban káros­nak tartó volt diákvezér ma az Ifjúsági és Sportminisztérium ifjúsá­gi ügyekért felelős helyettes államtitkára. Szabó László 29 éves, többdiplomás mérnök, tanári pályáját nem feladva, ezúttal a köz- igazgatásban próbál a diákság segítségére lenni.- Önt mint a Hallgatói Önkor­mányzatok Országos Szövetségé­nek volt elnökét, a tandíjellenes diákmegmozdulások vezéreként ismerhette meg az ország...- A habitusom alapvetően nem változott, így a fontos dol­gokért ma is kiállók, de árnyal­tabban közelítek dolgokhoz. Tudom, hogy bizonyos konflik­tusok megoldása nem feltétle­nül az utcán keresendő.- Az előző kormányok ifjúság­politikáját gyakran érték támadá­sok. Mivel tudja megelőzni az esetleges kritikákat?- Belátom nehéz, és politikai­lag is zavaros terület az ifjúság- politika. Maguk az ifjúsági szer­vezetek is gyakorta ellenségesek egymással, az államigazgatással szemben pedig eleve fennáll bi­zalmatlanságuk. Én mindeneset­re megpróbálok sport-, és egyéb programokkal, pályázatok kiírá­sával, a költségvetésből minél nagyobb anyagi támogatás kihar­colásával értelmes választási le­hetőséget kínálni a sokszor cél­talan diákság számára.- Tavaly nyáron az oktatási mi­niszter tanácsadójaként dolgozott. Volt-e olyan elképzelése, amely csak most, az ISM helyettes ál­lamtitkáraként teljesülhet be?- Megvalósulni látszik az a tervem, hogy minden iskola, lét­számtól függően, kizárólag a di­áksportra felhasználható nor­matívát kapjon. Egyébként a közigazgatásban eltöltött 15 na­pom legfőbb tapasztalata, hogy a hozzám érkező anyagi termé­szetű igények mindegyike jogos. Ezek között kell rangsorolnom. Ugyanazért a célért, mint egy­kor diákvezetőként, de most az asztal másik oldalán, (horváth) Törvénykezési mérleg. Nem vitatva, hogy az Országgyűlés az elmúlt tíz évben követett el jogalkotási hibákat, összességé­ben azt mondhatjuk, a fiatal magyar demokrácia törvényho­zási intézménye jó, szilárd jog­állami keretek, és versenyképes piacgazdaság jellemzik az or­szágot, van mire büszkék len­nünk - erről Áder János beszélt a Magyar Jogász Egylet főváro­si szervezetének ünnepi ülésén pénteken Budapesten. Szakértők egyeztetnek. A kö­vetkező két hónapban a magyar és orosz szakértők egyeztetnek arról, hogy az orosz fél 2000-ben miként és mennyit törleszt a mintegy 400 millió dolláros tarto­zásából, amely a volt szovjet adósságból maradt - jelentette ki Chikán Attila gazdasági minisz­ter pénteken. A tájékoztatót meg­előzően írta alá a magyar gazda­sági miniszter és Mihail Kaszjanov orosz pénzügyminisz­ter a magyar-orosz kereskedelmi- gazdasági együttműködési kor­mányközi bizottság ülésének jegyzőkönyvét. Öt százalék? A Kisvárosi Ön- kormányzatok Országos Érdek- szövetsége arra kéri az Ország- gyűlést, hogy a kormányzati ter­vekkel ellentétben a személyi jö­vedelemadó 5 százalékánál töb­bet használhassanak fel jövőre az önkormányzatok - született meg az állásfoglalás a település- szövetség pénteken megkezdő­dött közgyűlésén. Orvosbérek. Az ország 78 egész­ségügyi intézményében történt reprezentatív felmérés szerint az esztendő első hat hónapjában át­lagosan 11 százalékkal növeke­dett a dolgozók bére, ezen belül az orvosoké 13 százalékkal - kö­zölte Gógl Árpád egészségügyi miniszter pénteken, Budapesten. A Semmelweis Orvostudományi Egyetem felhívására utalva a mi­niszter azt válaszolta: az egészség­ügyben dolgozóknak joguk van a munkabeszüntetésre is. Hadüzenet a bűnözőknek. A szervezett bűnözés elleni fellé­pés rendkívüli fontosságú az FKGP megítélése szerint, mivel egyes térségekben már az élet­minőséget veszélyezteti az, hogy a bűnözés ellen nem sike­rül hatékonyan fellépni - mond­ta Torgyán József pártelnök pénteken. Létszámcsökkentés. Az ön­kormányzati létszámcsökken­téssel kapcsolatos kiadásokra kiírt pályázat nem zárja ki, hogy a végkielégítéssel felmentett dolgozót a helyhatóság bárme­lyik intézménye tovább foglal­koztassa, ha ezáltal nem nő a létszámcsökkentéssel kialakult álláshelyek száma - tartalmaz­za á belügyi, az oktatási és a pénzügyi tárca pénteki közös tá­jékoztató közleménye. Beszélgetőpartnerünk Keleti Éva fotóművész Vallomások a színházról „Mindenki tudta már, hogy Tímár József halálos beteg. A színfalak mögött álltam a fényképezőgépemmel, amikor Az ügynök halála elő­adása folyt a Nemzetiben. Egyszer csak észrevettem, hogy Tímár a je­lenése előtt próbaként felemeli a két bőröndjét, hogy elbírja-e... Drá­ma a drámában! Arra sem volt időm, hogy végiggondoljam, mi törté­nik, szinte öntudatlanul exponáltam” - emlékezik vissza Keleti Éva arra a pillanatra, amikor végleg eljegyezte magát a fotózással. » Készül a Nemzeti építési ütemterve Elkészült az új Nemzeti Szín­ház építési ütemtervének ter­vezete. Schwajda György, a nemzeti teátrum beruházásá­nak koordinálásával megbí­zott kormánybiztos már eljut­tatta a kormánynak a tervek­ről szóló előterjesztést - kö­zölte Egri Gábor, az Új Nem­zeti Kht. munkatársa. Úgy tudja, a kormánybiztos előterjesztésében részletes be­ruházási tervet ugyan még nem készített, de konkrét ja­vaslatot tesz arra, hogy a szín-, házat az expótelken helyezzék el, s kidolgozta elképzeléseit az építkezés menetére is. A kormánybiztosnak hatvan nap állt rendelkezésére ahhoz, hogy benyújtsa az építkezés pontos ütemtervét is. Ez a Tímár Józsefről készült, hí­ressé vált felvétel is látható a most életműdíjjal kitüntetett Ke­leti Éva fotóművész Thália Szín­házban megnyílt kiállításán.- Pedig nem is erre a pályára készültem - meséli. - Vegyész- mérnöknek tanultam, amikor nyári gyakorlatra a Forte-gyárba osztottak be. Az ottani munká­hoz elengedhetetlennek tartot­tam, hogy a fotózás szakmai for­télyait is megismerjem. A kósto­ló „balul” sült el, mert az egyete­met otthagytam. Szegény édes­apám hosszú ideig nem is be­szélt velem, annyira bántotta, hogy nem leszek diplomás.- Pedig az akkori technikával nehezen boldogulhatott egy nő.- Csak a vaku 18 kilót nyo­mott, nem beszélve a többi felsze­relésről. Persze eleinte magam is a lámpákat hordtam az akkori na­gyok, Vadas Ernő és Langer Klára után. Később aztán már apám is megbékélt, gyakran segitett a ci- pekedésben.- Gálvölgyi János is fényké­pésztanulóként vihette a táskáját.- Kedves emlékek ezek. Rajta kívül nem egy mai politikus és nagykövet is akad az egykori vi­lágosítóim között. Jó barátaim mindmáig valamennyien.- A fotózott művészekhez is szorosabb szálak fűzték, mint ál­talában egy munkakapcsolat.- A pályám kezdetén megta­nultam, hogy a technikai tudás mellett nagyon fontos a kapcso­latteremtő képesség. Ruttkai Évával és Latinovits Zoltánnal például két napot töltöttem el, mielőtt a fényképezőgépet elő­vettem volna. Máig büszke va­gyok arra is, hogy a színházi ku­lisszák mögött kissé rigolyás Básti Lajost is sikerült a mun­kámmal „levenni a lábáról”.- A családban lesz, aki a nyomdokába lép?- A férjemmel, aki filmopera­tőr volt, elhatároztuk, hogy tá­vol tartjuk a gyerekeket a saját pályánktól. Jobbnnak tartottuk megkímélni őket az örökös ösz- szehasonlítgatás veszélyétől, így aztán a fiam könyvtervező, a lányom pedig bölcsész lett.- Jelenleg a Ferenczy Eurcr- press Fotóügynökségének a veze­tője, a Magyar Fotóriporterek Társaságának elnöke, a MUOSZ elnökségi tagja. Honnan merít ennyi energiát?- A jó családi háttér a legfon­tosabb. No meg az, hogy az em­ber szeresse azt, amit csinál. Németh Zsuzsa

Next

/
Oldalképek
Tartalom