Nógrád Megyei Hírlap, 1999. október (10. évfolyam, 229-253. szám)

1999-10-15 / 241. szám

Együtt járt templomba a párttitkárral, vallásossága miatt mégis hátrányt szenvedett Asztalosnak készült, villanyszerelő lett- Két évig nagyon letört, hogy nem engem - pedig már el volt intézve - vett fel a kisiparos asztalostanulónak, hanem a másik falumbeli fiút. Édesapám jóvoltából bekerültem a Nógrádi Szénbányák karancskeszi Jenő I. aknájához villanyszerelő-ta­nulónak. A képzés alatt megszerettem a szakmát, amelyben nagy része volt édesapámnak, aki azt mondta: „Fiam, az aszta­losmesterség nem tartozik az elithez, a villanyszerelőség vi­szont igen, érdekes, ugyanakkor sokoldalú tudást ad”. Balassagyarmati Vöröskereszt a kispénzű idősekért Meleg ruha, segély, adomány Táboruk soha nem sorvad el, pedig nekik is vannak hozzátartozóik, mégis ma­gányosak, mert azok távol élnek vagy nem törődnek velük. Így számukra marad az önkormányzattól igé­nyéit, kapott segély, ellátás, valamint az a kétkezi és anyagi segítség, amit az ön­kéntesek, a Vöröskereszt Balassagyarmati Területi Szervezetének vezetői, tag­jai, nyújtanak számúra. Azokról a többnyire kis­nyugdíjas gyarmati idősekről van szó, akiknek körében az átlagosnál is kiáltóbb a szük­ség, s akikkel ezért állandó kapcsolatban áll a szervezet vezetése. Nyilvántartják a ne­veket, címeket, s rendszere­sen látogatják az érintetteket. Felajánlásból szármázó meleg ruhát juttatnak el számukra, kiváltják a gyógyszereiket, ha kérik, bevásárolnak nekik. Sok esetben pénzadománnyal segítenek a téli tüzelő beszer­zésében, beszélgetnek velük, hogy enyhítsék a magányér­zetüket. A gyarmati szervezet késő ősszel, üdültetéssel is hozzá­járul ahhoz, hogy az öregek - ha csak egy rövid időre is - megfeledkezhessenek napi gondjaikról. A városból és a környékbeli településekről húsz, arra érdemes időskorút üdültet a Dunántúl festői tájé­kán, Gánt településen. Van­nak köztük olyanok, akik még ki sem tették a lábukat a falu­jukból. A pénz egy részét pá­lyázaton nyerték erre. Fehér foltok - Falugondnokot alkalmazzanak Többet, jobbat ígérnek Zsidai Gyula és Fazekas József nem csak bevezettek az elmé­letbe, hanem megszerettették velem a villanyszerelő-szak­mát. Egyre jobban kezdett ér­dekelni - foglalja tömören ösz- sze pályaválasztásának előz­ményeit Petróczi Gyula, ka­rancskeszi nyugdíjas, a Szent Mihály Karancskesziért Ala­pítvány kuratóriumának el­nöke, a római katolikus egyház­tanács tiszteletbeli tagja. A háborús konjunktúra ide­jén egy év leforgása alatt a megkutatott és előkészített terü­leteken hat bányát nyitottak, mindegyik neve Jenő volt.- Az általános iskolai tan­könyvben úgy szerepelt, mint a Nógrádi Szénbányák egyik leg­jobb minőségű szenet adó bá­nyája. A MÁV is előszeretettel vásárolta, napi ezer vagon ke­rült ki az aknából - egészíti ki az előbbieket Petróczi Gyula. Amíg tanulótársai közül töb­ben a csőhengerekben múlatták az időt, addig ő az akkor legna­gyobb tudású villanyszerelő­Az élet azonban másként hozta. A kihasználtság csökkent, s egy megkeresés kapcsán a faluveze­tés jobbnak látta áttekinteni, mit is érdemes tenni. Osztottak, szoroztak, érveltek, s a képvi­selő-testület tagjai már a dön­tést is meghozták . .. Csőri Péter polgármester a részletekről tájékoztatott:- Önkormányzatunk sors­döntő lépést tett a konyha üze­meltetésével kapcsolatban. Az előzményekről annyit: nem látta el teljes mértékben azon feladatát, amelyet a neve jelez. Hiszen a napközi otthonos és óvodai étkeztetésen kívül mindössze 12-18 személy - igényli a konyhai ebédet. mestertől, Tamás Károlytól a hivatalos munkaidő után ta­nulta, sajátította el magas szin­ten a szakmát. Hamar észrevették - nem is titkolta - hogy szeret tanulni.- Bányászösztöndíjjal elvé­geztem a salgótaijáni Stromfeld Aurél Gépipari Technikum bá­nyaipari tagozatát. Ugyancsak a bányánál, de már saját költsé­gemre levelező tagozaton meg­szereztem az elektro-szakkép- zettséget. Elsőként a beruházási osztá­lyon dolgozott. Az ott töltött nyolc év után különböző beosz­tásokba került, legtöbb idejét a szénen kívüli tevékenységre fordította.-Hívtak máshová, barátaim máshol helyezkedtek el, lehető­ségem is lett volna a távozásra, mégis maradtam.- Miért?- Olyan kollégák között nőt­tem fel, akiknek társaságában jól éreztem magam, engem is megszerettek. Mindannyian számítottak a szakmában. A kihasználtság így csak hatvan-hetven százalékos, a nyári hónapokban ennél is jóval alacsonyabb, így nyaranta nem is működtették.- Szeptember közepén meg­keresett bennünket egy szécsé- nyi vállalkozó, ajánlatot tett a bérbe vételére, az ott dolgozók áthelyezéssel történő további alkalmazására, jelenlegi jöve­delmük megadására. Természe­tesen tényleges ajánlatot tett a bérleti díjra és a szolgáltatás el­lenértékére is. Ezt azon a rend­kívüli testületi ülésen, amelyen a konyha dolgozói is részt vet­tek, megismételte. A pénzügyi ellenőrző bizott­ság ezek után áttekintette, ér­Vallásos érzelmei miatt, amit egy percig sem tagadott, voltak konfliktusai.- A környező településeken felkerestem több templomot. Rájöttem, hogy nem én vagyok az egyetlen templomba járó a kollégák közül. Ez biztatást adott. Egyébként volt olyan időszak, amikor a helybeli párt­titkárral együtt jártam a temp­lomba! Később a szigorodási időszakban rossz szemmel néz­ték vallásosságomat. Párttag­gyűlésen el is marasztaltak érte. A rendszerváltás előtt egy év­vel többször felkerestek, ne lép­jek ki. Nem hallgattam rájuk. 1980. január 1-jétől nyugdí­jas.- Egy darabig nem találtam a helyemet, rendszeresen bejár­tam Salgótarjánba, hogy talál­kozzak volt kollégáimmal. Nem csak ők hiányoztak, ha­nem a korábbi munkámmal járó feszültségek is. Szabó János (már elhunyt) plébános észre­vette, hogy mindig ott vagyok a templomban. Édesanyámat, aki beteg volt, havonta meggyón­tatta. Egy alkalommal azt kér­dezte tőlem: nem akarsz egy­háztanácstag lenni? „Segíteni szeretnék” - mondtam. A kö­vetkező választásnál bekerül­tem az egyháztanácsba. Mivel már elmúltam hetvenéves, most csak tiszteletbeli tag vagyok. demes-e az ajánlattal foglal­kozni, hogy mi mennyibe kerül, hogyan alakulnának a költsé­gek, ha bérlőnek adják át üze­meltetésre a létesítményt.-A vizsgálat szerint az ön- kormányzat másfél millió forin­tot takarít meg, ha az átadás mellett dönt. Mint említettem, egyértelműen meghatározó a költségek megoszlásánál a konyha alacsony kihasznált­sága, a kevés étkezői létszám. Figyelembe véve a fentieket, (azt is, hogy az ott dolgozók munkaviszonya folyamatos marad az áthelyezéssel, tehát nem kell dolgozót elbocsátani) úgy határozott a testület, hogy december 1-jével átadja a konyhát üzemeltetésre. Az al­kalmazottaknak harminc nap áll rendelkezésükre ahhoz, hogy ők is meghozzák dönté­süket arról, hogy elfogadják-e a felkínált lehetőséget - tudatta a polgármester. Az élelmezésvezető érdeklő­Annak idején megbízták a gazdaságvezetői tisztséggel járó feladatok ellátásával. Sok hasznos tanácsot adott az egy­házi munkához. Nevéhez kötő­dik a Szent Mihály Karancsla- pujtőért Alapítvány létreho­zása. A kuratórium régi prob­léma megoldását, a római kato­likus templom rendbetételét tűzte ki célul, ami 2,4 millió fo­rintba kerül és a hívek adomá­nyából valósul meg.-A hívők elégedetlenek a munka ütemével, pedig helyi születésű, taijáni székhelyű vál­lalkozók ígérték, hogy határ­időre elvégzik a munkát. Har­madszor kértek határidő-módo­sítást. Ehhez nem járultunk hozzá. Hátravan a bádogosi munka kétharmad része. Petróczi Gyula öt-hat évi előkészítő-gyűjtő munka után egy év alatt öntötte formába a Jenő-aknák történetét. Jelenleg lektorálás alatt van. Morgens­tern Ferenc, a karancslapujtői polgármester elkérte azzal, hogy meg akaija ismerni. Ugyanakkor megkérdezte, tudna-e segíteni Karancslapujtő történetének megírásában.- Nem, mert nincs hozzá do­kumentumom - válaszolta. Az előbbiek mellett példásan műveli hatszáz négyszögöles kertjét. A ház és környéke rend­szerető emberre vall. V. K. désünkre jelezte, hogy még nem döntöttek. A harminc nap október 1-jétől számítandó. A szociális konyhán az idei isko­lakezdés óta összesen százhat­vanegy személynek főznek, a tavalyi hasonló időszakban ke­vesebben, százhuszon-egyné- hányan étkeztek itt. A szociális gondoskodás szóban forgó válfajára, a ked­vezményes étkeztetésre azon­ban, az idősek körében keve­sebb szükség van napjainkban a faluban. Akik igénylik, zömmel az idősek klubjának is tagjai. Ők most tizenheten vannak, a létszámuk csökkenő, egyrészt mert kihaltak már azok, akik korábban ide jártak. Másrészt, a jelek szerint, az időskorúak szemléletének itt is jellemző vonása az önellátásra törekvés: legtöbb egyedül élő nem kíván addig másokra szo­rulni, amíg el tudja látni őket a család, vagy megtehetik ezt sa­ját maguk. mj. Miközben egyre növekszik a rászoruló idősek aránya, kö­rükben az egyik legnagyobb probléma a házigondozás visszaesése. Az elmúlt években a felére, mintegy 41 ezerre csökkent az ily módon ellátott idősek száma az országban. Az illetékes tárca adatai szerint az önkormányza­tok 30 százalékánál, főként a kistelepüléseken hiányzik a há­zigondozói rendszer, és a szo­ciális étkeztetés. Ezért az ala­csony lélekszámú helységek esetében mindenekelőtt a falu- gondnoki hálózat fejlesztését kell szorgalmazni. Bőven van tennivaló a szoci­ális intézményhálózattal is. ugyanis megközelíti a 700-at azoknak az intézményeknek a száma, amelyek többnyire le­romlott állapotban vannak. To­vábbi probléma, hogy jelentős arányban - a feltételek hiánya miatt - csak ideiglenes műkö­dési engedéllyel rendelkeznek - hangzott el nemrégiben, egy budapesti fórumon. Ugyanitt az illetékes tárca szakembere jelezte, hogy a jövő évtől jó néhány kedvező válto­zásra számíthatnak az érintet­tek. így például (a nyugdíjjal együtt) emelkedik az időseket érintő szociális ellátások támo­gatása, elkészült a szociális in­tézményhálózat tíz évre szóló újjáépítési tervezete, a költség- igény meghaladja a kétszázmil- liárdot. A bentlakásos otthonok állami támogatását húsz, a nap­pali és átmeneti gondoskodást nyújtó intézményekét pedig hu­szonkét százalékkal növelik. Erdő-mező ingyen adja ízletes kincseit Csodatévő csipkebogyó: tea, szörp, lekvár - vitamin Amilyen keserves le­szedni a szúrós vadrózsa gyümölcsét, olyan hasz­nos a szervezet számára a csipkebogyóból készült tea, szörp és lekvár. Az áztatással, ebből ké­szült tea őrzi meg leginkább a magas C-vitamin-tartalmat, ez a bogyók legfőbb értéke, bár nagyon sokan a zamatá- ért kedvelik, s inkább lekvárt főznek belőle. Ez ugyan munkaigényes feladat, mert a megfőzött csipkét többször kell áttömi szitán, hogy a húsa ne maradjon szálkás, mert akkor szúr is, de az eredmény bőven kárpótol ezért a ráfordításért. Endrefalván az élet úgy hozta ... - Dolgozók várakozó állásponton Bérbe adják a szociális konyhát A felkínált szociális ellátás igénybevétele nem mindig váltja be a hozzá fűzött reményeket. S mivel, mint minden szolgáltatás, az effajta is kemény pénzbe kerül, időnként felül kell vizsgálni, érdemes-e változatlan formában meg­tartani. Amikor Endrefalván létrehozták a szociális kony­hát, úgy vélték, az idősek körében egyre nagyobb szükség lesz arra a meleg ételre, amit ott készítenek. hintaszék: OfPi Az emberek többségének nincs módja arra, hogy hintaszékben ol­vasgatva, pár kellemes percet töltsön. Pedig ennyi minden­kinek kijár... Az „idomár” Hiába győzködtem magam, mégis, egyre csak sajnáltam a lovakat. A szépen feldíszített, fényesre csutakolt nagy állatok voltak a legimpozánsabb kellé­kei a színpompás szüreti felvo­nulásnak. Patkók kopogtak az úttesten, lovas fiúk, lányok fog­ták szorosan a kantárokat, de a formás hátaslovak nehezen tűr­ték a semmittevést, az álldogá- lást, a türelmetlen, egy helyben topogást. Mit is kezdhettek volna mást a négy-négy, foly­ton izgő-mozgó, ügetésre, vág­tára termett lábak? A menet azonban lassan állt fel, mire az eleje felsorakozott, kiderült, hogy mégis csak másoknak kell előre állni, ezt diktálja a szüreti etikett, illetve a forgatókönyv­író fantáziája. A sörényesek rosszul visel­ték a nyüzsgést, a bohókás ru­hába öltözött mulatozók harso­gását, a jövés-menést, kuijon- gatást. A nyeregben ülők több­kevesebb sikerrel próbálták fé­ken tartani a pompás állatokat. S többnyire sikerült is fegyel­met tartani közöttük, mialatt hol előre, hol hátra lépegettek, ahogyan a rendező megkívánta. Az egyik, világosbarna hátasló azonban nehezebben kezelhe­tőnek, nyakasabbnak látszott. „Neki” bizony sehogyan sem volt ínyére a felvonulósdi. Ha teheti, biztosan vágtában hagyja a háta mögött az egé­szet. Ixhet, azért mert önmaga lenni, minden simulékonyságot mellőzni, mivel még nem bánt el vele egy ostort, botot fogó kéz. Vagy talán éppen bántal­mazásoktól félve nyugtalanko­dott jobban, mint a többi patás, felvonulási kellék. Nem akart megállni a páijának kiszemelt mellett, aztán meg elválni nem volt hajlandó. Ha nógatták, előre, hátra táncolt. Bizonytalannak, tanácsta­lannak tűnt a lovasa is. Nem tetszett a dolog a szintén nye­regben ülő, határozott fiatalem­bernek. Utasítgatta is lovastár­sát, ne rángassa a kantárt, így tegyen, úgy ne tegyen. Aztán elunta a ló nyughatatlanságát, a nyakához hajolt és a fülébe súgta: ha nem viselkedsz ren­desen, szétverem a fejedet.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom