Nógrád Megyei Hírlap, 1999. október (10. évfolyam, 229-253. szám)

1999-10-13 / 239. szám

Jelenlétük új arculatot hozott - Bővült kínálati pozíciójuk Nem sétagalopp, de jól érzem magam- Szakképzettségem az élelmiszerszakmában már megvolt, amikor Hatvanból idejöttem férjhez, azóta is folyamatosan továbbképzem magam. Az akkori Nógrád megyei Ipar­cikk-kiskereskedelmi Vállalatnál folytattam a szakmát, majd a volt Nógrád megyei, később Palóc Kiskereskedelmi Vállalat következett, ahol húsz évet dolgoztam. Olcsó fogások Zöldségsaláta Hozzávalók: fél kiló (kon­zerv vagy mirelit) zöldborsó, három közepes sárgarépa, 5 dkg margarin vagy vaj, egy savanykás alma, 15-20 dkg sampinyongomba, kevés liszt, citromlé, 10 dkg füstölt szalonna. A mártáshoz: egy kisebb fej vöröshagyma, másfél dl tej­föl, egy tojássárgája, pár csepp ecet, kevés só, cukor, vagy édesítőszer. Elkészítés: A zöldborsót és a vékonyan felszeletelt sárga­répát 5 percig zsiradékon pá­roljuk, majd szűrőkanállal kiszedjük és hagyjuk kihűlni. Az almát meghámozzuk, kimagozzuk és felszeletel­jük. A megmosott gombát megtisztítjuk, leszárítva lisztbe és citromlébe forgat­juk, majd így szeleteljük fel. A szalonnát kockákra aprítva serpenyőbe tesszük, kiol­vasztjuk, mellétesszük az alma- és gombaszeleteket, a már megpárolt borsót és sár­garépát és együtt az egészet jól összekeverve megpárol­juk. Közben a megreszelt vö­röshagymából, tejfölből, ecetből, tojássárgából sózott- cukrozott salátaöntetet készí­tünk és a kihűtött párolt zöld­séghez keverjük. Hidegen tá­laljuk. - d.f.­Anyósról csak jót - Utólag ezt a tanulságot vonhatta le egy szaúdi hölgy, akivel esküvőjük napján szakított félje, mert az ifjú asz- szony sértegette az anyját. A bántó szavak a lagzin hangzottak el, amikor a menyasszony oda­súgta a vőlegénynek: kérd meg anyádat, hogy üljön le, olyan eset­lenül táncol! Nem illett ez sem es­küvőhöz, sem a vendéghez. A fér­finak ennyi elég is volt a házas­ságból, és a megdöbbent násznép előtt azonnal kimondta a válást.- A rendszerváltás után egy kft.-ben, majd nyitás óta, ahogy a szakmában mondják, „kemény” élelmiszerdiszkont­ban tevékenykedem. A tulaj­donosok kétszáz jelentkező közül választottak ki boltveze­tőnek. Nem szokásom di­csérni, de ha választani kellene a régebbi és a mostani munka­helyeim között, az utóbbi mel­lett döntenék, annak ellenére, hogy kemény munka folyik - mondja a beszélgetés előtti til­takozás után, (mondván: van­nak nálam érdekesebb riport­alanyok) Valet Andrásáé. Egy nap kétezer vásárló for­dul meg munkahelyén. Irányí­tásával tevékenykedő kis csa­pat száz százalékának megvan a szakképzettsége.- Örömmel mondhatom, hogy többségükkel az ötödik születésnapját ünneplő cégnél a kezdés óta együtt dolgozunk. Jelenlétünk új arculatot hozott a vásárlóközönségnek.- Miben?- Az eladás formájában. Ná­lunk nincs egyedi árazás. A nyugati országok gyakorlata alapján jellegünkből adódóan szaklapos árusítás folyik. Mi­vel ez nem volt jellemző a vá­rosban, kezdetben nehezebben igazodtak ehhez az ide beté­rők. Ráadásul, akárcsak most, akkor sem tudtak, tudnak hol ingyen parkolni, amíg vásárol­nak. A cég akkori felfogása, gyakorlata ma sem változott: mindent a vevők kegyeiért.- Hosszú ideig tartott az új eladási forma lakossági befo­gadása?- Folyamatosan megszokták, elfogadták.- Mivel magyarázza nagy­számú vásárlóközönségüket?-A legfontosabb, amiről a vásárlók naponta meggyőződ­nek, hogy a cég olyan alacsony árréssel dolgozik, ami a szak­mában egyedülálló. Vasárnap délelőtt is nyitva vagyunk.- Ez nem okoz gondot kollé­ganőmé k, kollégáinak?-Nem jelent olyan terhe­ket, hogy emiatt feladják munkahelyüket. Nem sétaga­lopp az itteni munka, mégis kialakult egyfajta közösség. Csak az eltávozok helyére ve­szünk fel újakat.-A cég vezetői mennyiben igénylik az önök véleményét, vásárlói tapasztalatok tolmá­csolását?- A legutóbbi írásbeli fel­mérés alapján a szempontokra adott válaszok visszaigazolá­saként bővült kínálati pozíci­ónk.- Szakmai tudásukat anyagi­lag is elismerik?- Úgy érzem, hogy igen.- Konkrétan?- A cég fennállása óta volt olyan esztendő, amikor két­szer kaptunk béremelést, máskor egyszer. De olyan is előfordult, hogy nem, mert forgalmunk nem érte el az elő­írtat, ami béremelésünk alapjá.- Bizonyára önöket sem ke­rülik el a fizetés nélkül távozni akarók.- Jegyzőkönyveink tanú­sága szerint az előbbieket nem lehet egyetlen társadalmi réteghez kötni. Megpróbál- 'tunk biztonsági őrök nélkül dolgozni. Kiderült, hogy mi, nők, kevesek vagyunk ahhoz, hogy elrettentsük az ilyen szándékkal ide betérőket.-A finoman szólva fizetni nem akaróknak, „elfeledke- zőknek”, - régebben ezeket egyszerűen csak tolvajnak hív­ták -, vannak-e kedvenc árufé­leségeik?-Igen, főleg a drágább él­vezeti cikkeket kedvelik.-Nem tanácsadás céljából, de ismertetne néhány „munka- módszert”?- Szülők vagy hozzátarto­zók, a nem büntethető kisko­rúakat küldik be. Saját sze­memmel láttam, amikor lánc­szerűen, kézről kézre adták a lopott árut, miközben egy ré­szük már kiment az üzletből. Kívülálló számára az előbbiek lehetetlennek tűnnek. Az egyik biztonsági őr mondta: ha nem dolgozna itt, el sem hinné, hogy ilyesmi megtörténhet.- Csupán érdekességként említem a következőket: egy sikeres tolvajlás után az illető barátja megkérdezte a tolvaj­tól: mibe került ez neked? Az így válaszolt: egy kis szívdo­bogásba. Rajtaütéskor sok esetben a sajtóval fenyege­tőznek. Szerencsére minket is megkérdeznek. Nincs szándé­kunkban egyetlen becsületes vásárlót sem megsérteni az­zal, hogy megkérjük őket, a máshol vásárolt árukat a be­jövetelkor szíveskedjenek megmutatni. A boltvezetőnő előző mun­kahelyén eredményes munká­jáért Kiváló dolgozó kitünte­tést kapott, mint társadalmi aktívát, „Kiváló szakszerve­zeti munkáért” elismerésben részesítették. V. K. Első helyen a szívkoszorúér-betegség áll - Megelőző és gyógyító orvoslás Többet nyertek a nők, mint a férfiak Századunkban a várható élettartam - az emberi életkor - megduplázódott. Ebben nagy szerepe volt többek között a megelőző és a gyógyító orvoslásnak is. Jelentős a különbség a nők és a férfiak várható élettartama között. E jelenség mö­gött biológiai és társadalmi okok állnak. A halálozási viszo­nyok és a halálozási valószínűségek korcsoportonként is elté­rőek. Melyek a leggyakoribb halálokok napjainkban? A 20. század számos tudomá­nyos felfedezéssel, szenzációs találmánnyal rukkolt ki, ám az egyik legnagyobb és bizonyára megismételhetetlen „teljesít­ménye” a várható élettartam megduplázása volt. A nők vár­ható életkora Nyugat-Európá- ban elérte a 80 évet, a pálmát azonban az egész világon íja­pán nők viszik el a születéskor várható több mint 83 évükkel. Micsoda különbség! A fenti életesélyekhez képest a Magyarországon élő nők élete­sélyei lényegesen rosszabbak: 1995-ben 74,5 év volt a szüle­téskor várható élettartamuk, s erre csak azt mondhatjuk: mi­csoda különbség! (Mármint, ha a japán nőkhöz viszonyítjuk például a magyar nők várható életkorát!) De ugyanezt el­mondhatjuk a magyar nők és a magyar férfiak viszonylatában is, hiszen utóbbiak várható életkora hihetetlenül alacsony, mindössze 65,3 év. Az nem igazán vigasztalhatja a magyar nőket, hogy Közép-Kelet-Eu- rópa néhány országában és a volt Szovjetunió tagállamaiban még rosszabb a nők halandó­sága, mint hazánkban. (Persze amiatt sem igen boldogok lá­nyaink, asszonyaink, hogy ken- terbe verik e tekintetben férjei­ket, fiaikat.) Esélyek és viszonyok Az életesélyek egyszeri - és bi­zonyára megismételhetetlen - 20. századbeli növekedése számos tényező következmé­nye. A növekedés okai összetet­tek, egymással is összefüggés­ben vannak. Az „eredmény” mindenekelőtt a gazdasági fej­lődésnek, a társadalmi viszo­nyok humanizálódásának, az életminőség javulásának kö­szönhető. (A halandóság alaku­lásából mindezekre a ténye­zőkre vissza is következtethe­tünk: például, ahol alacsonyabb a gazdasági-társadalmi fejlett­ség, alacsonyabb a várható életkor is.) Egyértelműen pozitív a sze­repe a halandóság csökkenésé­ben, az életkor növekedésében a preventív (megelőző) és a ku-. rativ (gyógyító) orvoslásnak, valamint a szociális gondosko­dásnak is. Az orvostudomány­nak van olyan teljesítménye is, amely specifikusan a nők ha­landóságát csökkentette, ezzel hozzájárulva ahhoz is, hogy a mérleg nyelve - a férfiakkal szemben - még inkább javukra billenjen. A terhesség, a szülés és a gyermekágy régen nagy kockázattal járó állapot volt, amely sok halálos áldozatot követelt. Jelenleg ennek az ál­lapotnak a rizikója igen ala­csony, például 1995-ben 100 ezer élve születésre mindössze 1,5 anyai halálozás jutott. Vagyis azt mindjárt megálla­píthatjuk, hogy a nők a század eredményéből többet profitál­tak, mint a férfiak. Az utóbbi száz évben nagy­mértékben javult a táplálkozás színvonala, jobbak lettek a la­káskörülmények, csökkent az infrastruktúra elmaradottsága, jelentősen emelkedett a lakos­ság iskolázottsági szintje, sokat fejlődtek a higiéniás viszonyok, mindenekelőtt a tisztálkodás kultúrája. Lényeges volt e te­kintetben, hogy a jó ivóvízzel való ellátottság csaknem általá­nossá vált. A védőoltások, az antibiotikumok stb. alkalma­zása az orvosi gyakorlatban döntő volt. „Morbid” dolgok A várható élettartamok a ha­lálozási valószínűségektől füg­genek. A halálozásokat viszont a halálokok okozzák, ilyenek többek között a tüdőrák, az in­farktus, de a motor- vagy autó­baleset is. Annak valószínű­sége, hogy egy 1995-ben szüle­tett leány újszülött nem éri meg a 85. születésnapját, 74,7 száza­lék, általánosítva a női népes­ség halálozási valószínűsége 0 és 85 év között mintegy 75 szá­zalék. (A férfinépességé „mindössze” 90,6 százalék). A halálozási valószínűségek természetesen korcsoporton­ként is eltérőek, nyilvánvaló, hogy ez 0 és 15 éves korcso­portban a legalacsonyabb, mindössze 1,2 százalék. Ez az életkor előrehaladtával fokoza­tosan emelkedik, mivel na­gyobb a valószínűsége a meg­betegedéseknek. Az idős kor­csoportok halálozási valószínű­ségét lényegében a keringési rendszer betegségeiből szár­mazó halálokok határozzák meg a legjelentősebben, de a daganatos halálozások részese­dése is figyelemreméltóbb, mint például az erőszakos ere- detűeké ami még mindig elha­nyagolható. A betegségek (az előzőekben „csak” a haláloki főcsoportokról volt szó) közül a szívkoszorúér-betegség, az agyérbetegség és a májzsugo­rodás okozza a legtöbb halálo­zást. Jelentős még a magasvér- nyomás-betegség, az emlőrák, a vastagbélrák és a tüdőrák okozta halandóság. B. O. Párizsi divathét: csak szellősen Franciaországban a közelmúltban rendezték meg a pári­zsi divathetet, amelyen a tervezők a legelképesztőbb kre­ációkat vonultatták fel. A belga Dries Van Noten például igencsak „szellősnek”, ráadásul átlátszónak álmodta meg a jövő tavaszi-nyári divatot. Thierry Mugler elképzelése szerint pedig ilyen lesz egy szerény kiskosztüm a 2000. év tavaszi-nyári kollekciójá­ban. A kosztümkabáthoz egy szoknyának álcázott nad­rág tartozik, a helyre kis fejfedőről nem is szólva.

Next

/
Oldalképek
Tartalom