Nógrád Megyei Hírlap, 1999. október (10. évfolyam, 229-253. szám)

1999-10-13 / 239. szám

4. oldal Gazdaság 1999. október 13., szerda Nem várható radikális kiigazítás Kutatói előrejelzés: jövőre javulhat a vállalkozók helyzete Az idén a bruttó hazai termék (GDP) mintegy 3,5, jövőre 3,6-3,8 szá­zalékkal bővül - ismertette intézete prognózisát kedden Petschnig Mária Zita, a Pénzügykutató Rt. tudományos főmunkatársa. Esély. A magyar vállalatok is részt vehetnek majd a ju­goszláviai háborúban kárt szenvedett térség újjáépítési és fejlesztési programjának tenderein - mondta Balás Péter, a Gazdasági Miniszté­rium helyettes államtitkára kedden. A politikus szerint a magyar vállalatok alvállal­kozóként és beszállítóként kapcsolódhatnak a délkelet­európai beruházásokhoz. A magyar idegenforgalom sokat köszönhet a vendéglá­tó-ipari szakmának, a turisz­tikai hozzájárulás mintegy 40 százaléka az éttermek és vendéglátó-ipari egységek befizetéseiből származik - jelentette ki Kraft Péter, a Gazdasági Minisztérium he­lyettes államtitkára kedden. Kincstárjegyek. A három hónapos kincstárjegyek keddi aukcióján 14,03 százalékos át­lagos éves hozam alakult ki, ami csupán 0,01 százalék- ponttal magasabb, mint az előző aukción - derül ki az Ál­lamadósság-kezelő Központ (AKK) keddi tájékoztatójá­ból. Az aukcióra tízmilliárd fo­rint értékben meghirdetett mennyiséget mintegy kétsze­resen túljegyezték. Az MNB hivatalos devizaárfolyamai (1 egységre, forintban) Angol font 398,41 Euró 256,95 Japán yen (100) 227,06 Svájci frank 161,14 USA-dollár 241,02 Átváltási arányok: 1 euró: 6,56 frf, 1,96 dem, 1936,27 itl, 13,76 ats. Az előrejelzés szerint az idén az éves átlagos fogyasztói áremelke­dés 10 százalék, jövőre pedig 8- 8,5 százalék körül lesz. A folyó fizetési mérleg deficitje 1999-ben eléri a 2,6-2,7 milliárd dollárt, vi­szont 2000-ben mintegy százmil­lió dollárral mérséklődik. Az ex­port az idén 8 százalékkal, jövő­re pedig 9 százalékkal nő, míg az import ebben az évben 10 száza­lékkal, 2000-ben pedig 9 száza­lékkal bővül. Petschnig Mária Zita elmond­ta: azért gondolják, hogy az idén a GDP csak 3,5 százalékkal nő, mert a Pénzügykutató Rt. túl magasnak tartja a Központi Sta­A vitában Fiiló Pál (MSZP) hang­súlyozta, hogy független kutatók szerint nem tartható a 6-7 százalé­kos infláció, és ez megkérdőjelezi a kormány által ígért 2 százalékos reálbéijavulást, illetve a nyugdijak reálpozíciójának erősödését. Kifo­gásolta, hogy a családi pótlék még reálértékét sem tartja meg. Közöl­te: az egészségügy csődhelyzetben van, a költségvetés viszont még a minimális összegeket sem juttatja erre a területre. „A Miniszterelnö­ki Hivatal ugyanakkor kiemelt tá­mogatásban részesül” - tette hoz­zá. A képviselő bírálta, hogy mi­közben 1998-ban a közhasznú munkára 6 milliárd forint jutott, tisztikai Hivatal (KSH) által a második negyedévre jelzett 3,8 százalékos növekedési adatot. Ezt az indokolja, hogy a máso­dik negyedévben az elsőhöz ké­pest az építőipar, az ipar, a keres­kedelem és a szállítási tevékeny­ség teljesítménye is csökkent, és ezek a területek 50 százalékos arányt képviselnek a GDP-szá- mítás tényezői között. A kutató kifejtette: a negyedéves GDP- adatok nagyon labilisak, s ezért azt várják, hogy a KSH később lefelé korrigálja a második ne­gyedéves növekedési rátát. Az idei évvel kapcsolatban a kutató elmondta, hogy az állam­jövőre csak 2 milliárd forintot irá­nyoz elő erre a célra a kormány­zat. Juhászné Lévai Katalin (MSZP) szerint a javaslat alapján nem teljesíthető az agrártárca és a mezőgazdasági érdekképviseletek között kötött egyezség. A képvise­lő szerint az önkormányzatok is rendkívül rosszul járnak, és nem tudják majd finanszírozni a hoz­zájuk tartozó intézményeknél, köztük az iskoláknál a béremelé­seket. Mádi László (Fidesz) azzal ér­velt, hogy a kutatók szerint sem ir­reális a kormány által prognoszti­zált 6-7 százalékos infláció, és ők háztartás GDP-arányos hiánya 4,6 százalék lesz, míg jövőre 0,6 százalékpontos javulást várnak. Petschnig Mária Zita úgy érté­kelte, hogy az idei 4,6 százalékos deficit nem jó teljesítmény, hi­szen az állam jelentős egyszeri bevételekre tett szert, mint pél­dául a mobiltenderből befolyó 40 milliárd forint. A kutató elmondta: jövőre ra­dikális gazdaságpolitikai kiigazí­tásra nem kerül sor, ezért tovább­ra is fontos lesz az egyensúly- romlás feltartóztatása. E kihívás­ra azonban a kormány nem új re­formok elinditásával, hanem a döntések további centralizálásá­val válaszol. Jövőre a jövedelmi, ágazati és regionális különbsé­gek tovább éleződnek, a vállalko­zók helyzete azonban javul. is csak legfeljebb 8 százalékos pénzromlást feltételeznek, s nem 9-10 százalékot. A képviselő sze­rint különben sem célszerű a le­hetségesnél magasabb inflációról beszélni, mert a pénzromlás egyik lényeges oka az inflációs várako­zás. Mádi László nem értett egyet azokkal a véleményekkel, ame­lyek szerint az önkormányzatok általánosan rosszabb finanszíro­zási körülmények közé kerülnek jövőre. Elmondta: többségük ma­gasabb forrásokhoz jut, mint ko­rábban, csak más módon kapja meg ezeket az összegeket. Bernáth Ildikó (Fidesz) alelnök elmondta, hogy sokkal kisebb mértékben kívánják csökkenteni a személyi jövedelemadóból az ön- kormányzatoknak jutó részt, mint azt a korábbi kormányzat tette. Mádi: Ne beszéljünk inflációról! Heves vita a Foglalkoztatási és Munkaügyi Bizottságban Általános vitára alkalmasnak találta a jövő évi költségvetési javasla­tot keddi, budapesti ülésén az Országgyűlés Foglalkoztatási és Mun­kaügyi Bizottsága. Felmérés az agráriumról A magvar agráriumot a nemzet- gazdaságban tapasztalatokkal ellentétes tendenciák jellemzik. Olyan folyamatok indultak el az ágazatban, amelyek évtizedekre visszavethetik uniós csatlakozá­sunk után a vidék fejlesztését - ál­lapítja meg a kutatókból, kamarai és érdek-képviseleti szakemberek­ből álló agrárgazdasági tanács ál­lásfoglalása. Az agrárgazdaság helyzetéről szóló jelentésben a szakemberek megállapítják, hogy a nemzetgaz­daság GDP-je tavaly 5,1 százalék­kal emelkedett, míg ugyanez a mutató a mezőgazdaságban 1,5 százalékkal csökkent. Jórészt en­nek a következménye, hogy az ágazat hagyományosan kedvező külkereskedelmi egyenlege egyre kevésbé képes hozzájárulni a fize­tési mérleg javításához és egyen­súlyban tartásához. Az agrárex­port árbevétele tavaly 3 százalék­kal csökkent, miközben az im­port 10 százalékkal emelkedett. Az agrár-külkereskedelmi mérleg szaldója az 1997. évi 1,8 milliárd dollárról tavaly 1,6 milliárd dol­lárra romlott. A tendencia az idén tovább erősödik. A Horn Péter akadémikus kéz­jegyével ellátott állásfoglalás sze­rint az adatokból kiderül, nem teljesültek az agrárgazdaság fej­lesztéséről szóló törvény előírá­sai, ennek tulajdonítható az ár- és tőkejövedelem pozícióvesztés. Az agrárolló tavaly 1,7 százalék­kal tovább nyílt, a tendencia az év első felében felerősödött: az I.-IV. hónapban a nyílás megha­ladta a 10 százalékot Az ágazat az áljövedelem javulása helyett egyre növekvő árveszteséget szenvedett el. Felgyorsult tehát az ágazat le­maradása, amely végső soron oda vezethet, hogy a gazdálko­dók egy esetleges közeli uniós csatlakozás legfőbb vesztesei lesznek. Az agrárgazdaság fej­lesztéséről szóló törvény kötele­zően előírja, hogy a mezőgazda­ság állami támogatását az ország GDP-emelkedésével arányosan kell évente növelni, e mellett pe­dig az EU-hoz mért elmaradáso­kat is fokozatosan szükséges csökkenteni. Az Agrárgazdasági Tanács képviselői úgy számol­nak, hogy az elkövetkező három évben a támogatottsági hátrá­nyunknak csak mintegy 60 száza­léka kerülhet ledolgozásra. Ez évi 60 milliárd forintos agrártámoga­tás-növekedést igényel. Ez megfe­lel a földművelésügyi kormány­zat jövő évre vonatkozó elképze­léseinek. Ezzel párhuzamosan a gazdálkodók tőkéhez jutási esé­lyeinek javítása érdekében el kell indítani az agrár-megállapodás­ban szereplő reorganizációs programot, amelynek jövő évi költségvetési kihatása az agrártá­mogatási forrásból finanszírozha­tó. Ebben az esetben az agrár-olló 6-8 százalékos zárása elégséges lehet az ágazat stabilizációjához, majd növekedéséhez és nem okoz egyensúlyi problémákat. El­lenkezőleg az agrártárca olyan pi­acszabályozásra kényszerül, amelynek során az ágazat által évente elszenvedett mintegy 350 milliárd forint árveszteséget rö­vid távon, az árakon keresztül kénytelen felszámolni. Ennek kö­vetkezményeként azonban tarta­ni kell attól, hogy a termelés to­vábbi csökkenése mellett a nem­zetgazdaság inflációs trendje már 2000-ben felborulhat, ami az ál­lamháztartási mérleg megbomlá­sával, a folyó fizetési mérleg szá­mottevő romlásával járhat. Ellenőrzött támogatások A Földművelésügyi és Vidékfej­lesztési Minisztérium tájékozta­tása szerint a megyékben meg­kezdődött a földalapú támogatá­sok ellenőrzése. A falugazdá­szok területközpontokra bontva rögzítik a gazdák, gazdaságok elszámoltatását. Ugyancsak el­kezdődött az 1999. évi gázolaj jövedékiadó-visszaigénylése. Több helyen gondot okoz, hogy jelentős eltérés mutatko­zik az APEH által megállapí­tott üzemanyag-tarifák és a va­lós árak között. Az elmúlt he­tekben sokan fordultak taná­csért a falugazdászokhoz a földek bérbeadásával, eladásá­val kapcsolatban. Többen nem tudják fizetni a bérleti dí­jat és ezért visszamondják a bérleteket. A földtulajdono­sok közül pedig eszköz hiá­nyában számosán nem tudnak mit kezdeni a birtokukkal. így fennáll annak a veszélye, hogy jelentős területek maradnak jövőre parlagon, műveletle­nül. A kedvezőtlen adottságú földektől sokan igyekeznek megszabadulni. A falugazdászoknál az el­múlt hetekben nagy mértékben megnövekedett a szaktanács- adást igénybe vevők száma. Je­lenleg 1500 szaktanácsadói szerződést regisztráltak a föld­művelésügyi hivatalok. Javá­ban tart az évi 500 ezer forint árbevételt el nem érő, regiszt­rált termelők számára ingyenes szaktanácsadási, csoportos programok szervezése és az igények felmérése. Eddig mint­egy száz ilyen rendezvényt tar­tottak, amelyen több ezer vál­lalkozó vett részt. - ug ­A posta hamarosan házhoz megy Elkészült a Magyar Posta Rt. üzleti stratégiája, amelyet a vállalat tu­lajdonosa, a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium a kö­zelmúltban el is fogadott. A posta célkitűzése, hogy sokoldalú és meg­bízható közérdekű vállalkozás legyen a hírközlési, pénzügyi, informa­tikai és logisztikai piacon. A Magyar Posta Rt.-ben az idén végbement üzleti, technológiai és gazdálkodási változások nyo­mán az elkövetkező években tőzsde- és versenyképessé vál­hat a vállalat - véli dr. Krupanics Sándor elnök-vezérigazgató. A posta 1999-ben megkezdte port­foliója racionalizálását, nagyfo­gyasztói szervezetének kialakí­tását, stratégiai szövetségesei­nek keresését és az úgynevezett Integrált Postahálózat kialakítá­sát, amelynek alapprogramja 2000 novemberében fejeződik be. Eredményeként az ország 200 legnagyobb forgalmú postá­ja egy zárt adatátviteli hálózatra kapcsolódik majd, amely meg­könnyíti és meggyorsítja a pos­tai forgalom adatfeldolgozási fo­lyamatait. Az Integrált Postahá­lózat a tervek szerint 2003 végé­re az ország valamennyi posta- hivatalát elérheti majd, és a gyorsabb, a jelenleginél egysze­rűbb ügyintézés következtében megszűnhet a sorban állás. Az adatátviteli hálózat kiépí­tését követően a posta beindítja központi ügyfélszolgálatát is. A telefonon, interneten egyaránt elérhető ügyfélszolgálatra azért van szükség, mert a hivatalok nyitva tartását jelenleg nem tud­ja maradéktalanul összhangba hozni az ügyfelek munkaidejé­vel. A fejlesztés alatt álló új rendszerben a csomagjuk, pén­zük érkezéséről kiértesített ügy­felek akár telefonon is jelezhe­tik majd, mikor tudják átvenni a küldeményt. A cég fejlesztési tervei között szerepel olyan banki jellegű szolgáltatások nyújtása is a tel­jes postai hálózaton, amelyek segítségével növekedni fog az ügyfelek kiszolgálásának színvo­nala és a kistérségek pénzügyi infrastrukturális fejlettsége. Rö­vid időn belül korszerűsítik a nyugdíj- és egyéb kifizetések technológiáját, az úgynevezett mozgó POS-terminálok segítsé­gével pedig lehetővé válik majd a kártyatranzakciók otthoni bo­nyolítása. Ezzel - a tervek sze­rint - a bankszolgáltatás tényleg házhoz megy. (sts) Turisztika: élénkülő figyelem A turizmus a gazdaság egyik leg­dinamikusabban fejlődő ágaza­ta, amelyben a további eredmé­nyekhez komoly beruházásokra van szükség - mondta Chikán Attila gazdasági miniszter a Ma­gyar Turizmus Rt. külkép- viselöinek budapesti értekezletét megnyitó előadásában hétfőn. A tárca vezetője annak a meg­győződésének adott hangot, hogy a gazdasági életben egy­re nagyobb figyelem övezi a turizmust. Ezt az is jelzi, hogy a területfejlesztési elképzelé­sek között előkelő helyen sze­repelnek az idegenforgalmi beruházások. Hozzátette, hogy a kormányzat is egyre je­lentősebb erőket összpontosít az ágazatba. A miniszter elmondta: a tár­cánál már vizsgálják annak le­hetőségét, hogyan lehetne még hatékonyabbá tenni a kereske­delmi kiküldöttek, a külgazda­sági attasék és a Magyar Turiz­mus Rt. külképviselőinek együttműködését. A cél nem a leépítés, sőt növelni szeretnék a képviselők számát, ugyanak­kor pedig integrálni tevékeny­ségüket - tette hozzá. Kraft Péter helyettes állam­titkár megemlítette, hogy a miniszterelnök az Országos Idegenforgalmi Bizottság ala­kuló ülésén az idegenforgalmi bevételek megduplázását jelöl­te meg célként. Á helyettes ál­lamtitkár szerint a szakma számára a legkomolyabb kihí­vás, hogy a tavaly 2,5 milliárd dolláros bevételt mielőbb 5 milliárd dollárra emeljék. Kiforratlan lakáspolitika A kormány komolyan foglalkozik a lakáskérdéssel, mint a családpolitika egyik pillérével. Többféle el­képzelést is kialakított a lakástámogatási és finan­szírozási rendszer fejlesztésére, s ezek élénk vita tár­gyát képezik. Az egyik vitatott kérdés, vajon mekko­ra mennyiségű új lakásra van egyáltalán szükség nálunk, ahol 200 ezer lakás áll üresen ? Az üres lakások száma persze nem ad egyértelmű választ a kérdésre, hiszen nem fejezi ki az üresen ál­lás okát, a modern családok számára elfogadhatat­lan minőséget, vagy földrajzi elhelyezkedést. Arról sincs megbízható adat, hogy hány háztartás válna részeire, ha megfelelő áron, illetve feltételekkel lehet­ne lakáshoz jutni. A pontos válasz hiányában az a feltételezés uralkodik, hogy nálunk elsősorban lakásfelújítási, illetve -karbantartási kereslet van, s az új lakások iránti igényt az évenként várhatóan megépítendő 25-30 ezer lakás kielégíti. Nem csoda tehát, ha alapvető adatok megfelelő értelmezésének hiányában a lakáspolitika kiforratlan. Ehhez még hozzátehetnénk két fontos, kevéssé fi­gyelembe vett tényezőt. Az egyik annak megvizsgálá­sa lenne, hogy az igények mekkora része - és földraj­zilag hol - irányul önálló családi ház, saját tulajdo­nú öröklakás szerzésre vagyis társasház-építésre, s mekkora bérlakásokra. Ennek nyomán lenne eldönt­hető, vajon nemzetgazdasági szempontból - ami az adott esetben a lakosság nagyobb mobilitásának a lehetővé tételét jelentené - melyik forma részesítendő támogatásban. Ez ugyanis a fogyasztók különböző lehetőségek közötti választását tudná befolyásolni. A másik, egyetemes érvényű szempont annak vizs­gálata, hogy miként lehetne nálunk (is) olcsóbban építkezni, megbízható lakásminőség érvényesülése mellett. Ennek keretében érdemes lenne kutatáso­kat finanszírozni mind az építőanyag-iparban, mind ' pedig az építkezési módok tekintetében, gondosan tanulmányozva a külföldi eredményeket. Az építkezések olcsóbbá tétele egyrészt bizonyos mértékig tehermentesítené a költségvetést, másrészt építőipari expanziót tenne lehetővé a régióban, külö­nösen azokban az országokban, amelyekben háborús vagyföldrengési károk helyreállítása van napirenden. Mindez azért is fontos, mert hazánkban hagyo­mányosan az építőipar és építőanyag-ipar a kon­junktúra motorja, amelynek kihatása van az épület- gépészeti és lakberendezési tárgyak gyártására is. Bácskai Tamás Dátumváltás. Magyaror­szágon jó ütemben halad a dátumváltás problémájának kezelése, a stratégiai ágaza­tokban már elvégezték a be­rendezések ellenőrzését és tesztelését - erről Mojzes Imre, a Miniszterelnöki Hi­vatal évszámkezelési kor­mánybiztosa beszélt az Eu­rópa Ház által szervezett konferencián. FELVESSZÜK A RITMUSÁT CIB BANK 3100 Salgótarján, Rákóczi u. 1—9. Telefon: (32) 520-150 Érvényes: 1999. szeptember 1-iétől BETÉTI KAMATOK VÁLLALKOZÁSOK RÉSZÉRE Lekötési idő Éves kamat, 1M Ft felett (%) (EBKM) 1 hét 8,000 (8,11 2-3 hét 10,500 (TO,65 1-2 hó 12,500 12,67 3 hó 12,500 12,67 6 hó 12,000 12,17 12 hó 11,500 (11,66 Folyószámla 3,00 (3,““ MAGÁNSZEMÉLYEK RÉSZÉRE 50 E Ft—5 MFt 5-10 MFt 10II Ft felett Betétek éves kamat (%) EBKM éves kamat (%) EBKM éves kamat (%) EBKM 1-2 hó 13,000 (13,18) 13,125 (13,31) 13,250 (13,43) 3 hó 13,000 13,18 13,125 13,31 13,250 13,43 6 hó 12,500 12,67 12,625 12,80 12,750 12,93 12 hó 12,000 (12,17) 12,125 (12,29) 12,250 (12,42] Lejárat előtti visszaváltás esetén a kamat a mindenkori CIB Classic Magánszámla alsó kamatsávjával megegyező. CIB Classic Magánszámla CIB XL Átutalási Magánszámla sávos kamatai: éves kamat (%) 0-100 E Ft-ig 3,500 100 E Ft—500 E Ft 6,000 500 E Ft felett 10,500 CIB Takarékszámla (min. 50 E Ft) sávos kamatai: éves kamat (%) 0-50 E Ft-ig 3,500 50 E Ft-500 E Ft 8,500 500 E Ft felett 12,500 A KINCSEM betét kamata magánszemélyek részére (min. 50 E Ft) éves kamat (%) EBKM 3 hónap 13,500 13,69 6 hónap 13,000 13,18 12 hónap 12,500 12,67 Lejárat előtti visszaváltás esetén a bank kamatot nem fizet. A KINCSEM 2000 kötvény (min. 100 E Ft) éves kamat (%) EHM' 1 hó 13,000 13,00 3 hó 13,500 13,50 6 hó 13,000 13,00 12 hó 12,500 12,50 * Az EHM kamatai az éves kamattal megegyezóek. amat (%) 24.00 19.00 20.00 23,00 kamat [%) 16,250 XL/Classic EBKM 3,61/3,60 6,26/6,22 11,18/11,08 EBKM 3,61 8,97 13,44 NYÚJTOTT HITELEK Érvényes: 1999. szeptember Uétől Folyószámlahitel Betétörző hitel Lombardhitel Ingatlanfedezetes hitel Éves HUF prime rate CIB^l 0640242242 A BANGA COMMERCIALE ITAUANA ■ CSOPORT TAGJA

Next

/
Oldalképek
Tartalom