Nógrád Megyei Hírlap, 1999. szeptember (10. évfolyam, 203-228. szám)
1999-09-07 / 208. szám
2. oldal SALGÓTARJÁN Megyei Körkép Tetőbontó és zsebtolvaj Megélénkültek a lopások és a betörések a megye területén. Továbbra is Salgótarjánban és környékén történik a legtöbb bűncselekmény. Egy ismeretlen személy például hamis vagy álkulccsal behatolt egy salgótarjáni kft. irodahelyiségébe, ahonnan magával vitte a több mint 300 ezer forint értékű számítógépet. Egy másik személy az egyik taijáni ABC-üzle- tet látogatta meg. A hajnali órákban betörte az üzlet ablakát és mintegy kétszázezer forint értékű élelmiszert és dohányárut vitt magával. Ismét jelentkezett a korábbról ismert tetőbontó betörő. Ugyanis újra behatolt egy megyeszékhelyi cukrászdába, ahonnan italokat és dohányárukat vitt magával. Az üzletben lévő nyerőautomatából mintegy százezer forintot emelt ki. Újra kezd „dolgozni” a helyi járati autóbuszokon a zsebtolvaj. Az egyik nap az 1-es, a másik nap a 63-as jelű járaton működött. Mindkét alkalommal tízezer forintot és a meglopott személy iratait vitte magával. De nemcsak a buszon van tolvaj, mivel egy karancsberényi lakos válltáskájából a taijáni távolsági autóbusz-állomáson loptak ki pénzt és iratokat. Az a ka- rancslapujtői lakos pedig, akinek a pádon maga mellé helyezett kézitáskáját vitték el, magára is vethet, hiszen vigyázatlan volt. Balassagyarmaton egy pékség irodájából vitte el ismeretlen személy egy helybeli lakos pénztárcáját százezer forint készpénzzel, két darab tízezer forintos betétkönyvvel és a személyi igazolványával. Egy diósjenői intézet raktárépületéből pedig különböző ruhaneműket, ágynemű-garnitúrát és lakberendezési tárgyakat vittek el mintegy 270 ezer forint értékben. Kihaló szakmák, eltűnő foglalkozások Bealkonyiüt a szekérfuvarozóknak Annak idején Pásztó és Vidéke Ipartestület legnépesebb csapatához tartoztak a szekérfuvarozók. Huszon- hatan álltak a lakosság szolgálatára. Megtalálták őket a város minden pontján, elsősorban a TÜZÉP- telepeknél. Mára csupán négyen maradtak meg.- Férjem szülei mezőgazdasági munkások voltak. Ilyen környezetben nőtt fel. Korán befogták munkára. Szerette az állatokat, ezért választotta a föld mellett a szekérfuvarozást - emlékezik az akkori időkre a feleség, Fekete Józsefné, akit az ipartestület csökkentett munkaidőben most takarítónőként foglalkoztat.- Két lóval kezdte, ma is annyi van. Kezdetben a postai csomagokat szállította a postáról a vasútra és vissza, esténként és reggelenként - mondja a feleség. A házaspár a szekérfuvarozás jól jövedelmező időszakában 4-5 hold földön gazdálkodott, amit mára is megtartott. A feleség 17 évig a pásztói malomban is dolgozott a mezőgazdasági munkák ellátása mellett.- Kezdetben a TÜZÉP- nél és helyben teljesítette férjem a hozzá fordulók fuvarigényeit. Később Ecseg, Csécse, Mátraszőlős, Tar községekbe is vállalt szállí- tanivalót. Amikor a korábbi kormány engedélyezte a teherautók vásárlását, azt követően 1982-től folyamatosan kiszorították a szekérfuvarozókat mindennemű piacéról. Akkor nagyon sokan abbahagyták ezt a tevékenységet.- És önök?- Férjem nem adta be az ipart, hanem keresett más megélhetést. Az erdészetnél a fakitermelésben vállalt munkát, lovaival „depókba” hordja a fát. Nemcsak ő, hanem három társa is itt találta meg életlehetőségét. Egyébként, akinek szüksége volna a fuvarra, az sem kéri, inkább utánfutóval maga oldja meg a szállítást a határból is.- „A száműzetés miatt” elkeseredett a férje?- Megélünk az erdészetnél kapott keresetből. Örömmel mondhatom, megtalálta számítását jelenlegi beosztásában. A fővállalkozó szabja meg neki, mikor, hol, mit kell tenni. A szekérfuvarozásnál bekövetkezett változás nem jött jól neki, mert szerette ezt a tevékenységet. A földdel és a jószágokkal együtt akkor a szekérfuvarozás megélhetést jelentett, akkor sokan éltek meg ebből. — A családban okozott-e konfliktust a megváltozott helyzet?- Tudomásul kellett venni, hogy a szekérfuvarozásnak bealkonyult. Át kellett állnia. Amíg a TÜZÉP- nél szerezte a fuvarokat, többször cserélte kenyérkereső lovait. Most sodrott állatai vannak, erősek és nyugodtak. Ilyen kell a mostani feladat elvégzéséhez. Fekete József közösségi ember, aki ösztönzője a jó hangulatnak. Iparostársai is szeretik. Télen szánkója megtelt „ujjongó” gyerekekkel. Velük járta végig az utcákat. Szüreti mulatságot nem lehetett részvétele nélkül elképzelni. Teendői miatt nem tudott részt venni a beszélgetésben, ezért elnézést kér a huszonöt évi kisiparosságot magáénak valló, volt szekérfuvarozó. V. K. Sikeres nógrádi együttes és szólisták Népzene: „Érik a szőlő” Az Egerben megrendezett „Erik a szőlő” című országos népdaléneklési és népzenei találkozón a hangszeres kategóriában az első helyezést a mihálygergei „Tücsök” együttes nyerte el. A népdalénekesek kategóriában a zsűri különdíját Vincze Ferenc és Holecz Istvánná (Rimóc) vehette át. Tanévnyitás Pásztó - A Rajeczky Benjamin Zeneiskolában szeptember 7-én, kedden 13-tól 18 óráig még tart a pótbeiratkozás. Az ünnepélyes tanévnyitót szeptember 8-án, szerdán 17 órakor tartják a zeneiskola nagytermében. Ezt követi az órabeosztás. Újabb meghívás, ezúttal (is) Egerbe Dalegylet a bazilikában Az idei balassagyarmati nemzetközi muzsikustábort követően a balassagyarmati dalegylet koncertmeghívást kapott az egri bazilikába. Akkori szereplésük sikere nyomán most ismét a katedrális- ban énekelhetett az együttes. Mint azt Ember Csabától, a dalegylet karnagyától megtudtuk, szeptember 4-i koncertjükön az angol Southampton University Symphony Orchestra társaságában léptek fel. A Heves Megyei Hírlap támogatásával szervezett dalesten az angolok Brahms „Első szimfoniájá”-t adták elő, a balassagyarmati dalegylet pedig az „Ave Maria”-t, énekelte, Handel-, Preatorius- valamint Cesar Franc-, Gounod- és Ko- dály-dalokat tűzött a műsorára. Fogyasztóvédelmi gyorsjelentés az idegenforgalomról Fókuszban a főszezon A napokban elkészült a Nóg- rád Megyei Közigazgatási Hivatal Fogyasztóvédelmi Felügyelőségének az idegen- forgalmi főszezonban végzett vizsgálatáról szóló jelentés. A felügyelőség a korábbi gyakorlat szerint június 28 és augusztus 19. között ellenőrzést végzett a vendéglátásban, a szálláshelyeken, az idegenvezetésben, az élelmiszerüzletekben, az ajándékcikk-árusítás és a taxiszolgáltatás területén. A vizsgálatban együttműködtek az APEH, az ANTSZ, a rendőrség, a kereskedelmi és iparkamara, közlekedési felügyelet, szerencsejáték-felügyelet, polgármesteri hivatalok, közterületi felügyelőségek, munkavédelmi felügyelőség, valamint a vámhivatalok munkatársaival. Az ellenőrzési időszakban összesen mintegy 300 egységben tartottak ellenőrzést. Ezek közül 201 vendéglátóüzletben, 32 szálláshelyen, 35 élelmiszerüzletben, 17 ajándékárusítónál, valamint 4-4 idegenvezetőnél, illetve taxiüzemeltetőnél. Az idén végzett ellenőrzések száma több mint 90-nel haladta meg az előző éviét. Általánosságban elmondható, hogy az ellenőrzött egységek 64 százalékát érte kifogás a feltárt szabálytalanságok miatt. Emiatt 88 esetben kezdeményeztek eljárást, illetve 5 esetben más hatósághoz tették át az ügyet. A megállapított szabálysértések miatt határozati úton 82 személy ellen 1,8 millió forint bírságot szabtak ki. Kisebb szabálytalanságok miatt 74 személynél 347 ezer forint helyszíni bírságot alkalmaztak. Államigazgatási jogkörben 94 esetben intézkedtek. Értékesítést megtiltó határozatot 3 egységnél 444 ezer forint értékben adtak ki. Forgalmazást egy salgótarjáni borozó esetében 3000 liter mennyiségnél, mintegy 300 ezer forint értékben kötötték feltételhez, helyszíni bizonylat hiánya miatt. Üzletbezárást 4 esetben kezdeményeztek. Az idegenforgalom szempontjából fontos és minden évben érdeklődést keltő fogyasztóvédelmi vizsgálat részletes tartalmára visszatérünk. P. A. Hárommilliót fizethet az ajánlatkérő Helyt adtak az óvásnak, megbírságolták a megyét Helyt adott a Közbeszerzések Tanácsa közbeszerzési döntőbizottsága a Kventa Kft. jogorvoslati kérelmének, miszerint Nógrád Megye Közgyűlése, mint a Madzsar József Nógrád Megyei Kórház fenntartója a címzett támogatással végzett kórház-rekonstrukció informatikai tendere kapcsán jogsértést követett el. Augusztus utolsó napján tárgyalta a közbeszerzési döntőbizottság a kórház-rekonstrukció keretében pályáztatott informatikai tenderrel kapcsolatos óvást. Az ezzel kapcsolatos döntést azonban csak három nappal később hozta meg a közbeszerzési biztosokból álló döntőbizottság. Ennek eredménye: hárommillió forint bírságot szabtak ki az ajánlatkérőre s egyben arra kötelezték, hogy harmincezer forint igazságszolgáltatási díjat fizessen a Kventának. A Kventa elsősorban azzal támadta a pályáztató megyei közgyűlést, hogy a tendergyőztesként kihirdetett Siemens Telefongyár Kft. - a pályázati kiírással ellentétben - nem rendelkezett hazai referenciával, valamint árajánlatában azzal ért el kedvezőbb pozíciót, hogy az egyösszegű hardverlistában nem szerepeltette 180, a rendszer használatához szükséges monitor árát, s a Siemens ajánlatához képest augusztus hatodikén módosított vállalási árra kötöttek szerződést. Az előírt két magyarországi referencia helyett elfogadta a döntőbizottság az ajánlatkérőktől azt, hogy a tendergyőztes szoftverének magyar nyelvű demonstrációs anyagát bemutatta, az ezzel kapcsolatos kérdésekre egyértelmű, s megnyugtató válaszokat adott, amelyet eljuttattak a tenderen résztvevő többi cégnek is. A verseny tisztaságát tehát itt nem sértették meg - állapítja meg a közbeszerzési döntőbizottság. Ugyanakkor tényállásként rögzítik, hogy a tenderbontás felolvasólapján nem, viszont az ajánlatban már szerepelt a Siemensnél a 12 millió 300 ezer forint értékű 180 monitor, s az integrált informatikai rendszer átlagos havi bérleti díjának megállapításakor az ajánlatkérő belső számítási hibát vétett. Az eredményhirdetéskor így 5,022 millió, míg. a szerződésben ez már helyesen 5,322 millió forintként szerepelt. A döntőbizottság ugyan kirótta a bírságot, azonban nem helyezte hatályon kívül a Siemenssel kötött, tíz évre szó számítógépes rendszerbérleti szerződést. T. L. Megmaradnak-e a nógrádi falvak a fejlődés sodrásában? - Mátranovák (2.) Nő azok létszáma, akik elisszák egészségüket Természeti szépségekkel megáldott környezetben, de sovány földön elterülő falu bányászata és földművessége nagy átalakulásokon ment át az utóbbi évtizedekben. A megélhetés, a boldogulás vágya az embereket a bányába vagy az agyagos földekre kényszerítette, kisebb részük pedig kiszakadt a környezetéből, hogy az anyagi-kulturális fejlődésben nagyobb léptekkel haladó városokban keresse szerencséjét. A körülmények azonban manapság a városokban is kedvezőtlenné váltak, ezért a novákiak is mindinkább a közvetlen környezetükben keresik a boldogulást. Erről beszélgetünk Csikó István Béla polgármesterrel.-Jellemző-e az italozás?- Sajnos igen. Évekkel ez előtt Bátonyterenyén felvetettem egy kistérségi tanácskozáson a közhasznú foglalkoztatás kapcsán, hogy a kistelepülések nagy problémája lesz belátható időn belül annak a rétegnek az eltartása, amelyik elitta az egészségét, de még nagyon távol van a nyugdíjtól. Ki fog ezekről az emberekről gondoskodni? Jelentős részüknek családja sincs, mert nem nősült meg. Ezeket az embereket közhasznú munkára is nagyon nehéz rávenni, mert két embernek kell őket fogni, hogy állva tudjanak maradni. Ez már nem munkaügyi, hanem egészség- ügyi probléma. Mindenki bizottsága-Mennyi szociális segélyt fizet az önkormányzat?- Tízmilliós nagyságrendben! Attól függ, hogy a szociális bizottság mennyit állapít meg. Itt mindenki ismer mindenkit. Ebből eredően vizsgáljuk az indokoltságot. Azért nem megyek a bizottsági ülésekre, mert így is azt mondják, hogy a polgármester osztja a segélyeket. Ne a hivatal döntése legyen ez, hanem az emberismeret határozzon - ezért társadalmasí- tottuk a bizottságot.- Mit csinálnak a közhasznú munkások?- Bővítettük 1 500 négyzet- méterrel az iskolát, 20 ezer forint volt egy négyzetméter. Összehasonlításképpen mondom, hogy a tornaterem építésének időszakában 70-80 ezer forint volt négyzetméterenként. Most 30-50 közhasznú munkást foglalkoztattunk, akiknek a munkabérét nem kellett kifizetniük a vállalkozónak. Egy gond van azonban. Azok, akiket közhasznú munkán foglalkoztatunk azt hiszik, hogy nem rajtuk segítünk, hanem ők segítenek a falun. Ez a szemlélet. Nem várjuk, hogy megszakadjanak, de legalább a nyolcórás munkaidőből ne ötöt legyenek a kocsmában, hanem hatot dolgozzanak, igyanak meg két- óránként egy pohár sört. A közhasznú foglalkoztatást azzal szoktam bevezetni a ciklus elején, hogy elmondom: Uraim, egyet kérek, a kocsmába akkor menjenek munkaidő alatt, amikor engem lámák bemenni!- Az önkormányzatnak jelenleg mi a legnagyobb gondja?- A sok közül mit emeljek ki? Egy szép környezetben, de rossz helyen fekvő település a miénk. Itt minden lehullott esőcsepp a település házai alá folyik, mert a falut dombok veszik körül. Ebből eredően sok gondunk van a vízelvezetéssel. Az önkormányzatnak 25 kilométer belső útja van. Faluról beszélünk! Ha csak egyik oldalon van vízelvezető árok, akkor is 25 kilométer. Ennek a rendbetételét nem lehet naponta, havonta megoldani. Az idén emiatt több alkalommal volt bajunk. Mindehhez párosul a szennyvíz kérdése. A derítők, szikkasztók egy egy eső után teleszaladnak vízzel. Az ivóvíz, telefon, gáz bevezetése után - most az állam a szennyvízhálózat megépítését támogatja - nem is kell gondolkodnunk, hogy mit csináljunk. Nekünk erre szükségünk van, tehát ez a következő feladat. S, ha pluszpénzt akarunk szerezni, akkor ez a legjárhatóbb út. Az első ciklusban megoldódott a vezetékes víz. Utána a telefon, majd a gázhálózat épült meg. Épül a szennyvízcsatorna Most beadtuk a pályázatot a szennyvízhálózat megépítésére, Nádújfaluval, Homokterenyé- vel közösen. Nem utasították el, s most váijuk a kedvező döntést. Persze szorít az úthálózat karbantartása, mert sok a közeljövőben javítást igénylő út. Azonban nem tudjuk megcsinálni, mert tudjuk, hogy egy közművet belátható időn belül kell megépíteni, s akkor a települést fel kell ásni. Az állampolgárok jogosan vetik fel, hogy a gázfelújítással miért nem újítottuk fel az utakat. Azt viszont elfelejtik, hogy amikor elkezdtük a gázberuházást, tíz önkormányzattal, akkor 1996- ot írtunk. A beruházást csak akkor lehetett megkezdeni, amikor a pénzügyi fedezet megvolt. Másfél évig azonban nem kapott a tíz önkormányzat hitelt. Közben megtörténtek a versenytárgyalások. A fővállalkozó végső munkája az út helyreállítása lett volna. A másfél éves idő alatti árváltozások miatt erre már nem jutott pénz. Pereskedhetnénk, de amennyit behajthatnánk a bíróságon, a fővállalkozó a kétszeresét hajtaná be rajtunk kötbér címén. Ki, kinek fizet?-A huszonkettes csapdája?- Igen. Ezért én sokat kaptam már, de nem baj. Le kell vonni a történtek tanulságait. A képviselő-testület csak részben partner ebben, pedig úgy gondolom, hogy egy emberként kell összefogni a településért. Szerencsére a testület nem politizál. Én tiszteletben tartom mindenkinek a nézetét, a vallását. A közügyekben egy párt működhet: a „Mátranovákért párt”! Akkor dolgozunk tisztességesen, ha így teszünk.- Össze kell fogni a közösséget, hogy mindenki a jó irányban húzzon.- Szerencsére ez így is történik. Elmondhatok egy példát. Vilezsál György bácsi, egykori plébánosunk az idén ünnepelte az aranymiséjét. Szolgálatából negyven évet Mátranovákon töltött. Elköltözött a településről, s amikor elköszöntünk, azt mondtam neki: Plébános úr, nekünk egy feladatunk volt ebben a faluban. A falu békéjét fenntartani és szolgálni a települést. Én a köz- igazgatás oldaláról, a plébános úr pedig a hívőkön keresztül. Mosolygott és azt mondta: mindez szentigaz. Valóban sokat segített nekünk, de mi is támogatjuk az egyházat, hiszen a templom felújításához az ön- kormányzat is hozzájárult. Az idén az iparűzési adóból mintegy 600 ezer forintot adunk e célra. (Folytatjuk) Pádár András
