Nógrád Megyei Hírlap, 1999. szeptember (10. évfolyam, 203-228. szám)
1999-09-30 / 228. szám
1999. szeptember 30., csütörtök Ország - Világ 5. oldal Az ENSZ Biztonsági Tanácsa változatlanul Jugoszlávia területi egysége mellett Tüntetések Milosevics lemondatására Az ENSZ Biztonsági Tanácsa kedden ismét megerősítette elkötelezettségét Jugoszlávia területi integritásának tiszteletben tartására, és teljes támogatásáról biztosította Bemard Kouchnert, az ENSZ- főtitkár koszovói különmegbízottját. Tízezrek tüntettek Belgrádhan fotó: feb/reuters A hadtest a Koszovói Felszaba- dítási Hadsereg átalakításával jött létre. A jugoszláv kormány korábban azt kérte a BT-től, hogy nyilvánítsa érvénytelennek a koszovói albánok gerillaszervezetének átalakítását, mivel Belgrád álláspontja szerint ez egyenértékű a „terroristaszervezet törvényesítésével az ENSZ védnöksége alatt”. Peter van Walsum, a BT soros elnöki posztját betöltő holland nagykövet a tanácskozás után elismerte, hogy a tizenöt tagállam megosztott ebben a kérdésben. Több ország képviselője a BT határozataival ellentétesnek minősítette Kouchner döntését, amellyel engedélyezte a Koszovói Védelmi Hadtest megalakítását. Összességében azonban a Biztonsági Tanács mind a 15 tagja egyetértett abban, hogy Jugoszlávia területi integritása és szuverenitása nem kérdőjelezhető meg. Egységesek voltak abban is, hogy teljes mértékben támogatniuk kell Bemard Kouchner tevékenységét. Belgrádban, Nisben és Újvidéken közben változatlanul tartanak a több tízezres tüntetések, amelyek Szlobodan Milosevics lemondását követelik. A Szövetség a változásokért ellenzéki tömörülés szerdán az elnöki rezidencia elé szervezett nagygyűlést. Moszkva szárazföldi akcióra készül? Oroszország élelmiszersegélyt kért Amerikától A csecsen áldozatok emlékműve Az orosz légierő szerdán folytatta támadásait csecsen célpontok ellen. Eközben orosz páncélososzlop fejlődött fel a cse- csen-dagesztáni határon, s egyes jelentések szerint már minden készen áll a szárazföldi akcióra. Moszkvai hírek szerint nagy számban mozognak orosz páncélosok a dagesztá- ni-csecsen határon, s az elmúlt napokban érkezett csapaterősítések is arra utalnak, hogy hamarosan megkezdődhet a szárazföldi akció Csecsenföld ellen. Az orosz védelmi minisztérium egyelőre nem kommentálta a csapatmozgásokat, míg Mahacskalában azt állították, hogy átcsoportosításokról van szó. Vlagyimir Putyin orosz kormányfő szerdán változatlanul lehetségesnek ítélte a hivatalos Groznijjal való párbeszédet, annak ellenére, hogy egyelőre meghiúsult Aszlan Maszhadov elnök haszavjürti találkozója a dagesztáni államtanács elnökével, Mohamed-Ali Mohamedovval. Putyin megjegyezte azonban, hogy e párbeszédnek csak akkor van értelme, ha konkrét eredmények várhatók a konzultációktól, hiszen azt nem fogják megengedni, hogy lélegzetvételhez juthassanak a csecsenföldi banditák. Ingusföld szerdán megnyitotta határait a gépkocsival érkező csecsenföldi menekültek előtt, de a csecsen rendszámú járműveknek a menekülttáborokban való kirakodást követően, 24 órán belül vissza kell térniük Csecsenföldre. Oroszország 5 millió tonna élelmiszersegélyt kért az Egyesült Államoktól a jövő évre - közölte amerikai kormányforrás Moszkvában. A Washingtonnak most eljuttatott kérelem 1 millió tonna étkezési búzára, 1,5 millió tonna takarmánybúzára, 1,5 millió tonna kukoricára, 1 millió tonna szójára és szó- jalisztre és 15 ezer tonna kukorica- és zöldségvetőmagra vonatkozik. Oroszország jelenleg egy- milliárd dollár értékben hárommillió tonna segélyt kap, a tavaly augusztusi rubelleértékelés és a tavalyi, negyven év legrosszabb termése okozta nehézségek áthidalására. Bár az idei termés 60 millió tonna körül lesz, tehát több a tavalyinál, az „átmenőkészlet” hiánya miatt számítani lehetett újabb segélykérelemre. Hírek röviden Római szobor Türr Istvánnak Orbán Viktor miniszterelnök Rómában felavatta Türr Istvánnak, az 1848-49. évi magyar szabadságharc honvédtisztjének, Giuseppe Garibaldi vezérkari főnökének szobrát, majd munkamegbeszélést folytatott Massimo D’Alema olasz kormányfővel. Pozsonyban a kisebbségekről Második ülését tartotta szerdán Pozsonyban a magyar-szlovák kisebbségi vegyes bizottság. Azt vizsgálta, hogy mit sikerült megvalósítaniuk a szlovákiai magyar és a magyarországi szlovák kisebbség helyzetének, jogállásának javítását célzó szándékokból. Kultúránk külföldön A magyar kultúra minél szélesebb kört kíván megszólítani Oroszországban, többet szeretne nyújtani az iránta érdeklődőknek, s ezt a célt szolgálja a moszkvai Magyar Kulturális, Tudományos és Tájékoztatási Központ új, méltó székháza - jelentette ki szerdán Moszkvában az avatóünnepségen Hámori József, a Nemzeti Kulturális Örökség minisztere. Jön a húszezres Megkezdődött a Pénzjegynyomdában a húszezer forintos bankjegy sorozatgyártása, a jegybank az új papírpénzt tartalék címletnek szánja - mondta Radó Ákos, a Magyar Nemzeti Bank emissziós főosztályvezetője. A jegybanknak az a célja, hogy optimális címletösszetétel alakuljon ki, minthogy az új, nagyobb címlet általában kiszorítja a kisebbeket. Szakszervezeti aggály Az Egészségügyben Dolgozók Demokratikus Szakszervezete reméli, hogy a parlamenti döntéshozók a költségvetési tervezetben szereplő összegnél több pénzt juttatnak az egészségügynek. Gulyás Judit elnök szerint e szférában - tartalék munkaerő híján - nem lehet eleget tenni annak a kikötésnek, hogy a 8,25 százalékos béremelésből 3-at létszámcsökkentéssel gazdálkodjanak ki az intézmények. EU-vitanap az Országgyűlésben Magyarország alapvető érdeke és célkitűzése, hogy a lehető legrövidebb időn beiül és a lehető legkedvezőbb feltételekkel az Európai Unió tagjává váljon - hangoztatta Martonyi János külügyminiszter szerdán, az EU-csatlakozásról rendezett politikai vitanapon. A csatlakozásra való felkészülés meghatározó tényezője, hogy a stratégiai célokban nemzeti konszenzus áll fenn, a parlamenti pártok túlnyomó többsége egyetért azokkal, mondta a miniszter. Megjegyezte ugyanakkor, hogy a jogharmonizációs program részeként elfogadandó törvények egy része kétharmados többséget igényel, és csatlakozási esélyeinket hátrányosan befolyásolná, ha ezek a törvények - összekötve politikailag érzékeny kérdésekkel - nem születnének meg időben. A külügyi tárca vezetője megerősítette, hogy Magyarország a csatlakozás lehetséges időpontjának továbbra is 2002. január elsejét tekinti. Ez az az időpont, ameddig Magyarországnak a felkészülési folyamatot be kell fejeznie és készen kell állnia a közösségi vívmányok átvételére. Megtörtént a középtávú gazdasági stratégia elfogadása és elkészült a közösségi vívmányok átvételének nemzeti programja. Martonyi kitért arra, hogy az uniós felkészülés össztársadalmi vállalkozás, amely folyamatos eszmecserét, párbeszédet és együttműködést igényel. A kormány ennek érdekében szoros együttműködést alakított ki a szociális partnerekkel, a nem kormányzati szervezetekkel, oktatási intézményekkel, az önkormányzatokkal, és folyamatosan tájékoztatja a közvéleményt. Zárszavában a magyar diplomácia irányítója beszámolt arról, hogy becsült adatok szerint 2000-től Magyarország mintegy 250 millió euró, tagként pedig várhatóan 1,1 milliárd euró támogatást kap majd, utóbbit csaknem 400 millió eurós befizetési kötelezettség mellett. (s. á.) Változások a lakáspolitikában A kormány meghatározta a lakáspolitika főbb irányait, és döntött a támogatási rendszer finanszírozásáról. Ezután jobb lehetőség nyílik az egyes családok számára, hogy igényüknek és jövedelmüknek megfelelő megoldást - építést, vásárlást, bővítést vagy felújítást - válasz- szanak. Sebestyén Ágnes, a Gazdasági Minisztérium főtanácsadója elmondta, hogy a hosszú lejáratú lakáshitelezés érdekében a kormány a lakáscélú hiteleket szolgáló jelzáloglevelekhez mintegy 3 százalék költségvetési támogatást ad. A hitelezés szerepének növelésével elsősorban a lakosság középrétegeit kívánja a kormány a fejlesztési programba bevonni. Jelentős támogatással a kamatszintet 6-8 százalékra kívánja csökkenteni. A főtanácsadó elmondta, hogy létrehozzák az otthonteremtési támogatási rendszert. Ennek keretében lakásépítéshez, új és használt lakás vásárlásához, lakásbővítéshez és korszerűsítéshez, valamint mozgássérültek lakásépítéséhez is nyerhető támogatás. Ha a települési önkormányzat rendeletet alkot az otthonteremtési programra, akkor költségvetési forrásra is jogosult. Minden e célra kifizetett 30 forintjához 70- et kap az állami kasszából, a hátrányos helyzetben lévő települések 20 forinthoz kapnak 80-at, de egy család részére legfeljebb kétmillió forint igényelhető a központi költségvetésből. Igazgatási kiadásaik fedezésére 2000-ben 4 százalék, később 2 százalék kezelési költséget is kapnak az önkormányzatok. A szociális lakásgazdálkodás fejlődését a kormány a Nemzeti Lakás Célelőirányzat (NCL) létrehozásával kívánja elősegíteni. Ez a bérlakásállomány növelését, a nyugdíjas házak, a mozgáskorlátozottak otthonháza (a „fecskeházak”) építését, valamint az „életjáradékot lakásért” program megvalósítását szol-gálja. (koós) Esély a kistelepüléseknek Európai uniós csatlakozásunk szempontjából is fontos kérdés, hogy az önkormányzatok a települések üzemeltetési feladatait milyen színvonalon és milyen áron látják el - mondta Kontrát Károly, a Belügyminisztérium politikai államtitkára szerdán, egy szakmai konferencián. A politikus szerint a polgároknak az önkormányzatokról alkotott véleményében is döntő súllyal esik latba a kommunális szolgáltatások megfizethetősé- ge és gazdaságossága. Gumik Agnes, a BM főosztályvezetője elmondta: az ön- kormányzatok kiadásai 8 százalékkal nőhetnek majd 6-7 százalékos infláció mellett. A közszférában 8,25 százalékkal emelkedhetnek a bérek. Az emelés 5 százalékához központilag biztosítják a pénzt. A leggazdagabbak klubja Évek óta ismert, hogy Bill Gates számítógépguru, a Microsoft alapítója a földkerekség leggazdagabb férfiúja. Az idén is ő vezeti az Egyesült Államok leggazdagabb négyszáz polgárának listáját, amit a Forbes magazin állított össze. Gates egyetlen év alatt 26 milliárd dollárral - havi több mint kétmilliárddal - növelte vagyonát: a tavalyi 59-ről 85 milliárd- ra. Ez a gyarapodás egymagában annyi, mint amennyi a lista 96-104. helyezettjeinek gazdagsága együttvéve. A második helyezett Paul Allen (40 milliárd dollár gazdája, akivel Gates együtt alapította a birodalmát 1975-ben). A dobogó harmadik fokán Warren Buffett (Berkshire Hathaway) beruházási specialista áll (31 milliárd), megelőzve a Microsoft elnökét, Steve Ballmert (23 milliárd). Az ötödik is komputermilliárdos: a texasi Michael Dell (20 milliárd), aki 37 esztendős, és máris gazdagabb, mint amikor Gates ugyanennyi idős volt. A tízes listán szerepel a szupermarketláncot birtokló Walton család öt tagja (egyenként 17 milliárddal). Sok évvel ezelőtt, amikor Gatest még alig ismerték, a szászországi Chemnitz szülötte, John Werner Kluge már vezette a szupergazdag amerikaiak listáját, s most újra előretört: 11 milliárd dolláros vagyonával megszerezte a 13. helyet, amelyen egyébként a Colorado állambeli Denverben honos Philip Anschutzcal osztozik. A fiatalok között Michael Dell a legtehetősebb (Gates egyébként csak hét évvel idősebb nála), viszont egyáltalán nem a legfiatalabb a multimilliárdosok klubjában. Ezt a címet a 27 esztendős kiadóhivatal-örökös, Daniel Ziff tartja, aki még benn sincs a leggazdagabb 100 amerikai állampolgár között. A legvagyonosabb négyszáz névsorában tavaly „csak” 189 amerikai hölgy és úr szerepelt, az idén már 79-cel több, tehát 268, és ezzel ők alkotják a többséget a leggazdagabbak között. Ha összeadjuk a szupergazdag amerikaiak vagyonát, amely egy év alatt 302 milliárddal gyarapodott és elérte az 1,04 billiót, kiderül, hogy nagyobb értéket képvisel, mint a világ legnépesebb állama, Kína bruttó társadalmi összterméke. (kulcsár) Lakáskultúra Panelátalakítás lépésről lépésre Házigazdáink: Csűrös Karola és Horváth Ádám Jogszerűen: Az ingatlan haszonélvezője Fókuszban: A háztartásgépesítés