Nógrád Megyei Hírlap, 1999. szeptember (10. évfolyam, 203-228. szám)

1999-09-29 / 227. szám

4. oldal Gazdaság 1999. szeptember 29., szerda Szükséges tőke. Magyaror­szágnak évi 2-2,5 milliárd dol­lár nettó működőtökére van szüksége ahhoz, hogy a mo­dernizációs folyamatot fenn tudja tartani - mondta Inotai András, az MTA Világgazda­sági Kutató Intézet igazgatója kedden, Budapesten. Közöl­te: a magyarországi befekteté­sek jellege az elmúlt években jelentősen megváltozott. Ko­rábban a privatizáció révén áramlott a töke az országba, napjainkban viszont már a zöldmezős beruházások ke­rültek előtérbe. Nemzeti kvóta. Magyaror­szágnak az Európai Unióval folytatott csatlakozási tárgya­lások során egy hónapon be­lül nyilatkoznia kell arról a nemzeti kvótáról, amely alap­ján megszabják, hogy a csat­lakozás után mennyi tejet ter­melhet. Erről Kosa Ferenc, az FVM helyettes államtitká­ra beszélt kedden. Időben léptek. Az Ipartes­tületek Országos Szövetsége (IPOSZ) minden tekintetben idejében lép, hogy 286 tag- szervezetét, vállalkozóit alkal­massá tegye az EU-csat- lakozásra - jelentette ki Szűcs György, a szervezet el­nöke kedden. Az MNB hivatalos devizaárfolyamai (1 egységre, forintban) Angol font 402,45 Euró 255,93 Japán yen (100) 229,99 Svájci frank 159,61 USA-dollár 244,25 Átváltási arányok: 1 euró: 6,56 frf, 1,956 dem, 1936,27 itl, 13,76 ats. Kevés pénz jut agrárfejlesztésre Az uniós csatlakozás szempontjai is a támogatás növelését kívánják A Magyar Agrárkamara (MÁK) számításai szerint legalább 203 mil­liárd forint agrártámogatásra lenne szükség jövőre ahhoz, hogy az agrárgazdaság fejlesztéséről szóló törvényt teljesíteni lehessen - je­lentette ki tegnap Mészáros Gyula. Az agrárkamara főtitkára a to­vábbiakban kifejtette: a miniszté­rium által igényelt 413 milliárd forintos keretből legalább 200 milliárd forintot kellene az agrár­ágazat fejlesztésére költeni - a költségvetési tervezetben szerep­lő 140 milliárd forinttal szemben. Csupán a szinten tartáshoz is több mint 150 milliárd forintra lenne szükség, az agrárgazdaság érzékelhető fejlődéséhez azon­ban további minimum 60 milli­árd forintot kellene juttatni jövő­re a költségvetésnek. Ez a több­letforrás egyébként az agrárgaz­daság fejlesztéséről szóló törvény alapján is járna. A szóban forgó törvény ugyanis kimondja, hogy az Európai Unióhoz viszonyítva csökkenteni kell az agrárium tá­mogatottsági hátrányát. Az ag­rárkamara számításai szerint uni­ós csatlakozásunk időpontjáig tá­mogatottsági hátrányunknak csu­pán kétharmada dolgozható le. Ehhez évente 60-70 milliárd fo­rint pluszra lenne szükség. A főtitkár rámutatott, hogy az év első hónapjában a mezőgaz­dasági felvásárlási árak 8,7 száza­lékkal csökkentek, az infláció csökkenésében jelentős szerepe van az alacsony mezőgazdasági felvásárlási áraknak. így az agrár- gazdaság fejlesztéséről szóló tör­vénynek azon passzusa sem való­sult meg, amely kimondja az ag­rárolló évente 6-8 százalékkal tör­ténő zárását. A MÁK képviselője hangsúlyozta: az idén az élelmi­szerexport 3 százalékkal csök­kent, miközben az import tíz szá­zalékkal emelkedett. Ez a későb­biekben súlyos következmények­kel járhat a hazai termelőkre néz­ve. Összességében a mezőgazda- sági termelés csökkenése és a jö­vedelmezőség romlása rövid tá­von nem csak az agrárium, ha­nem a nemzetgazdaság egyensú­lyát, növekedési esélyét is veszé­lyezteti. U. G. A kiadások meghaladták a korábban tervezett mértéket Elfogyott a földhivatalok pénze Még mintegy 400 millió forintra lenne szükségük a földhivataloknak ahhoz, hogy az év végére fel tudják számolni ügyirathátralékukat. A pótfinanszírozásról a földművelésügyi tárca dönt. A minisztérium ru­galmasságán múlik, hogy a hivatalok a tervezett időre - december 31- re - be tudják-e fejezni a hátralék feldolgozását. Gáspár Miklóstól, a Fővárosi Földhivatal vezetőjétől meg­tudtuk: az 1999. január 1-jén nyilvántartott 670 373 darab hátralékos ügyiratból eddig 370 ezret dolgoztak fel a fővá­rosi és a megyei földhivatalok. A pénzük azonban most elfo­gyott. Az eddigi kiadások ugyanis felemésztették az ápri­lis környékén erre a célra ren­delkezésükre bocsátott - egész évre előirányzott - 801 millió forintot. További mintegy 400 millió forint pénzügyi forrásra van sürgősen szükségük ahhoz, hogy az év végéig fel tudják számolni az ügyirathát­ralékot.- Mi volt az oka annak, hogy idő előtt elfogyott a pénz?- A Földművelésügyi és Vi­dékfejlesztési Minisztérium ál­tal a hátralék feldolgozására el­különített keretből igen nagy összeget emésztett fel a posta- költség, amely jóval meghalad­ta a tervezettet. Eddig összesen egymillió levelet postázott ki a földhivatal, a teljes postakölt­ség mintegy 300 millió forintot tett ki. Másfelől igen drága - 150 millió forint - a földhivatal számítógépes rendszerének üzemeltetése. Ráadásul ez a költség egyszerűen kimaradt a hátralék-feldolgozásra elkülöní­tett keretből. A plusz munkáért járó díjazást ki tudjuk fizetni a dolgozóknak, azonban menet közben kiderült, hogy a hátra­lék-feldolgozással járó többlet- munka - irattározás, csomago­lás - is meghaladja a tervezett mértéket.- Akkor most „lehúzzák a rolót"?- Szó sincs róla, nem állunk le. A földművelésügyi tárcához benyújtottuk pótfinanszírozási igényünket. Minél hamarabb megkapjuk a pluszforrást, annál bizonyosabb, hogy tartani tud­juk az előírt határidőt, azaz az év végéig be tudjuk fejezni a hát­ralékos akták feldolgozását. Újvári Gizella (Még) nem alapítanak pártot a munkaadók Gyárosok mérlege A Magyar Munkaadói Szövet­ség és a Magyar Gyáriparosok Országos Szövetségének egye­sülése óta eltelt egy esztendő mérföldkő volt a szervezetek számára, mondta Széles Gábor, a Munkaadók és Gyáriparosok Szövetségének elnöke tegnapi közgyűlésük után. Magyaror­szágon egy minden fontos dön­tésben megkerülhetetlen szerve­zet alakult, amelynek megvaló­sulását a hazai érdekegyeztetés­ben részt vállaló munkaadói szervezetek nagy száma és a köztük gyakran fennálló nézet- különbségek csökkentésének igénye sürgetett. Az MGYOSZ közgyűlésén Gulácsi Gábor, a Gazdasági Minisztérium közigazgatási államtitkára hangsúlyozta: várhatóan hosszabb időre lesz szükség ahhoz, hogy az Ér­dekegyeztető Tanácsot felvál­tó új szervezetek - köztük a Gazdasági Tanács is - haté­kony szerepet tölthessenek be az ország gazdasági életében. Ehhez - az államtitkár szerint - közös erőfeszítésre van szükség mind a kabinet, mind pedig az MGYOSZ részéről. Az utóbbi szervezet képviselői szerint azonban nem lehet va­lódi konzultációt folytatni egy olyan Gazdasági Tanácsban, amely évente kétszer ülésezik, s amelyben nagyon tág és he­terogén a résztvevők köre. A társadalmi párbeszéd rendsze­rének alapvető hiányossága, hogy hiányoznak belőle a rendszerszerű működés fel­tételei: a fórumok egymástól elkülönülten működnek, nem kapcsolódnak egymáshoz. Széles Gábor lapunknak el­mondta: a GT működési ne­hézségeinek ellenére jelenleg nem fontolgatják, hogy pártot hozzanak létre; ettől az 1994. és az 1998. évi választás előtt is a hatékonyabb képviseletet remélték, de végül mindkét al­kalommal elvetették az ötletet. Széles szerint elkerülhető lesz az a helyzet, hogy csak saját parlamenti képviselőikkel tud­ják visszaállítani a hatékony érdekképviseletet, az azonban elgondolkodtató, hogy a GT- nek a mai napig sincsenek olyan albizottságai, amelyek szakértői szinten megfelelő konzultációkra, javaslatok ki­dolgozására alkalmasak lenné­nek. Emiatt szerepüket leérté- keltnek vélik a tagvállalatok, társszervezetek. A kormányzat számára jelzésértékűnek kell legyen a pártalapítás gondola­ta - tette hozzá az elnök. A közgyűlés a jövő egyik legfontosabb feladatának a szociális párbeszéd, az érdek- egyeztetés hosszú előkészítés és szakmai viták után kiala­kult új rendszerében rejlő le­hetőségek optimális hasznosí­tását tartotta. Az MGYOSZ álláspontja szerint az adó- és járulékter­hek csökkentése érdekében folytatni kell az adó- és járu­lékreformot. - A koncepció kidolgozásához hosszabb idő és alapos szakértői egyezteté­sek szükségesek, amelyekben nemcsak részt kívánunk ven­ni, de annak egyik mozgatójá­vá, szívós lobbizójává kell vál­nunk - hangzott el a közgyűlé­sen. A kezdemény lényege az, hogy ne csak a kisvállalkozá-. sok adózással kapcsolatos ad­minisztrációs terhei csökken­jenek, hanem a közép- és nagyvállalatoké is. . (sts) Az év végéig elkészül!? - Néhányan elzárkóztak Pihenőház, orvosi rendelő- Mióta önkormányzat van a községben, azóta szükség volt egy ilyen épületre - mondják többen az itt dolgozó köz­munkások közül.- Az alapot már régen lerak­ták, mi fejezzük be, ha meg­hosszabbítják a velünk kötött szerződést - vallják egyönte­tűen a betonkeverőgép mellett állók. Ugyanis szeptember 31- vel lejár a megbízatásunk.- A képviselő-testület sze­retné, ha a megyei munkaügyi központ az épületen dolgozó nyolc közmunkás alkalmazásá­hoz hozzájárulna. Ekkorra ter­vezzük a létesítmény befejezé­sét — közli Cserényi Pál, Bokor község polgármestere, aki ott- jártunkkor éppen másutt intézte a község ügyeit.- Nincs köztünk vezető, mindegyikünk azt csinálja, amit kell - kér szót Szabó József, aki segédmunkásként tevékenyke­dik.- A szakembereket, köztük Huszár Jánost, Mihalik Lászlót egyformán kiszolgáljuk - foly­tatja nem sokkal később Istenes Pál villanyszerelő. - Ötvenegy éves vagyok, három éve mun­kanélküli. Sajnos, a megyében nincs munkalehetőség. Rend­szeresen tartom a kapcsolatot a Nógrád Megyei Munkaügyi Központ pásztói kirendeltségé­vel. Segítségükkel sikerült Bu­daörsön öt hónapot dolgozni egy áruházat építő francia-ma­gyar cégnél. Mint jövedelem- pótlóst, ide közvetítettek ki. Előtte próbálkoztam a pásztói építőknél, a malomiparnál. Egyik helyen sem vállalták át a havi tízezer forint útiköltséget. Én sem tudtam ennyit kigaz­dálkodni a felajánlott havi har­mincezerből. A maradékból pedig nem lehet megélni. A lé­tezés céljából édesanyám egy hektár földjét művelem, ahol a háztartáshoz szükséges zöld­ségféléket termelem. Élettár­sam szintén munkanélküli. Szabó József Pétervásárán tanulta a gépszerelői szakmát. Míg fel nem számolták, addig az Alsótoldi Mezőgazdasági Szövetkezetben dolgozott.- Én végkielégítést kaptam. Nem gondolkodtam azon, hogy Budapestre, vagy messzebbre menjek el dolgozni. Mihalik László kőművest nem lehet bőbeszédűséggel vá­dolni. 1971-ben a volt NÁÉV- nál szerezte meg a kőműves szakmunkás-képesítést.- Akár Pásztón, akár Buda­pesten dolgoznék, messze van innen a bejárás. Ráadásul költ­séges is. Ha itt befejeződik a munkám, nem tudom, hol foly­tatom majd - válaszolja, aztán minden figyelmét az épület kát­ránypapírral történő szigetelé­sére fordítja. Duhonyi János mindjárt kérdéssel kezdi:- Muszáj triegmondani a nevem, válaszolni kérdé­sükre? Annyit mondhatok, akik itt vagyunk, mindany- nyian igyekszünk. Az igazat mondja. Nem kellett senkit sem noszogatni a munkára. Amikor kissé ér­tetlenkedve fogadjuk néhá- nyuk elzárkózását, Istenes Pál igazít el az előbbi útvesztő­ben.- Az emberek félnek nyi­latkozni. Addig szívesen be­szélnek mindenről, amíg pa­pírra nem kerül. A miértre viszont ő sem tud válaszolni. A pihenőházban helyet kap az orvosi rendelő is. Az új lé­tesítmény pályázati pénzből és saját erőből kerül tető alá.-venesz­Van, ahol nagyobb, másutt kisebb területen vetik a búzát A gazdák sokallják az árát Néhány falugazdásztól érdeklődtünk, miként haladnak, hol tartanak megyénk mezőgazdasági magántermelői, a jövő évi kenyér megalapozásával, az őszi munkálatokkal.- Körzetemben a napra­forgó kilencvenöt száza­lékát betakarították a gaz­dák, de lehet, hogy lesz tizenöt-húsz olyan hektár terület, ahol az alacsony termésátlag miatt nem aratják le a gazdák, mert többe kerül a leves, mint a hús — kezdte tájékoztató­ját Kucsera Norbert a 10-es körzet falugazdásza. — Az ősziek közül a káposzta- repce termesztéséhez megvan a termelői kedv, annak ellenére, hogy az idén kevesebbet vetettek, mint tavaly. Az őszi búza magágykészítése folyik azoknál a gazdáknál, akik értékesíteni tudták termé­süket, tehát van pénzük gázolajra, műtrágyára, ve­tőmagra. Mindenképpen a tíz hektáron aluliak van­nak nehéz helyzetben, el­sősorban a jövedelemhi­ány miatt. Az ágazatban továbbra is óriási a tőke­hiány. Ez természetesen mérsékli a termelési ked­vet is. Amennyiben az időjárás kegyes lesz, a gazdáktól kapott előzetes információk szerint az idén a tavalyihoz képest húsz százalékkal szeret­nék emelni az őszi búza vetésterületét. Az FVM által korábban meghirde­tett kedvezményes őszi búza fémzárolt vetőmag akcióra huszonöt gazda nyújtotta be jelentkezését. Mivel megyénk nem ke­rült be a kedvezményezet­tek közé, a hozzáfűzött remények egy centivel sem vitték előbbre a ve­téssel kapcsolatos elkép­zeléseket. * * *- Sajnos, kevesebb lesz az őszi búza vetésterülete az idén, mint tavaly, mert a gazdák nem tudtak sem mennyiségben, sem pedig minőségben annyit ter­melni, amiből meg lehet élni és az őszi szántási, ve­tési munkálatokat finan­szírozni. A tavalyi terület az előzőhöz képest két­harmaddal csökkent, az idén egyharmaddal lesz kevesebb, mint a korábbi években. A megszokott négyszázötven-ötszáz hek­tár helyett száz hektáron díszük majd az őszi búza. A csökkenéshez a beveze­tőben említettek mellett döntően hozzájárult, hogy a gazdáknak nincs pénzük gázolajra, műtrágyára. Te­tézi a gondokat, hogy az FVM által meghirdetett kedvezményes fémzárolt vetőmagakcióban nem szerepel megyénk — kö­zölte Dudás László, a 6-os körzet falugazdásza.- Az előbbiek kikre vonat­koznak?- Akik életszerűen megpróbáltak megélni a mezőgazdaságból, 15—20—30 hektáros gaz­dák. Amennyivel mérsék­lődik a vetésterület, any­nyival nő a megművelet- len rész. Az előbbi jelenséget úgy is szokták jellemezni, hogy sokan kihúzzák a já­romszöget. * * * — A burgonya betakarí­tása 450 hektáron befeje­ződött, az 1100 hektár napraforgó hetvenöt szá­zaléka már lekerült a föl­dekről. Az őszi vetések ta­lajmunkái jó ütemben ha­ladnak. A gazdákkal való előzetes beszélgetés alap­ján a tavalyinál nagyobb területen kívánnak gabo­nát, köztük őszi búzát termeszteni. Ennek nagy­ságáról még most korai volna nyilátkozni. Az őszi szántási, vetési munkála­tokhoz szükséges pénzt, attól függően, ki milyen anyagi háttérrel rendelke­zik, saját erőből, hitelből vagy más módon teremtik elő. A fémzároltvetőmag- ellátással nincs gond, az érdekeltek viszont sokall­ják az árát. Amennyiben nem tudják megvásárolni, az negatívan hat majd a jövő évi földalapú támo­gatásra — mondta Kiss Ist­ván, a 13-as körzet falu­gazdásza. * * * Az FVM Nógrád Me­gyei Földművelésügyi Hi­vatal főtanácsosától, clr. Tóth Szabolcstól kapott in­formáció szerint megyei szinten sem az őszi búza, sem a káposztarepce vetés- területe nem fog majd csökkenni az 1999-2000. gazdasági évben. V. K. ' Közvilágítás Legénd - A Nógrád Megyei Te­rületfejlesztési Tanácstól az ön- kormányzat 2 millió forintot ka­pott a község egész közvilágításá­nak korszerűsítésére. Ehhez még 1 milliót tesz az önkormányzat az idei költségvetésből. A képviselő- testület által biztosított, közvilágí­tásra szánt összegből az ÉMASZ 30 százalékot átvesz, amennyiben néhány kérdést sikerül tisztázni. FELVESSZÜK A RITMUSÁT & CIB BANK 3100 Salgótarján, Rákóczi u. : (32) 520-150 2-3 hét 1-2 hó 3 hó 6 hó 12 hó Folyószámla 10.500 12.500 12.500 12,000 11.500 3,00 MAGANSZEMELYEK RESZERE 50 E Ft—5 MFt 5-10 MFt 10 M Ft lelett Betétek éves kamat (%) EBKM éves kamat (%) EBKM éves kamat (%) EBKM 1-2 hó 13,000 (13,18) 13,125 (13,31) 13,250 (13,43) 3 hó 13,000 13,18 13,125 13,31 13,250 13,43 6 hó 12,500 12,67 12,625 12,80 12,750 12,93 12 hó 12,000 (12,17) 12,125 (12,29) 12,250 (12,42] Lejárat előtti visszaváltás esetén a kamat a mindenkori CIB Classic Magánszámla alsó kamatsávjával megegyező. CIB Classic Magánszámla CIB XL Átutalási Magánszámla XL/Classic sávos kamatai: éves kamat (%) EBKM 0-100 E Ft-ig 3,500 3,61/3,60 100 E Ft—500 E Ft 6,000 6,26/6,22 500 E Ft felett 10,500 11,18/11,08 CIB Takarékszámla (min. 50 E Ft) sávos kamatai: éves kamat (%) EBKM 0-50 E Ft-ig 3,500 3,61 50 E Ft—500 E Ft 8,500 8,97 500 E Ft felett 12,500 13,44 A KINCSEM betét kamata magánszemélyek részére (min. 50 E Ft) éves kamat (%) EBKM 3 hónap 13,500 13,69 6 hónap 13,000 13,18 12 hónap 12,500 12,67 Lejárat előtti visszaváltás esetén a bank kamatot nem fizet. A KINCSEM 2000 kötvény (min. 100 E Ft) éves kamat (%) EHM' 1 hó 13,000 13,00 3 hó 13,500 13,50 6 hó 13,000 13,00 12 hó 12,500 12,50 * Az EHM kamatai az éves kamattal megegyezőek. IHAfiAMgHdÉi.YEK.BESZEBE NYÚJTOTT HITELEK Érvényes: 1999. szeptember 1-jétől Folyószámlahitei Betétörző hitel Lombardhitel Ingatlanfedezetes hitel HUF prime rate Éves kamat (%) 24.00 19.00 20.00 23,00 Éves kamat (%) 16,250 CI06 40 242 242 A BANCA COMMERCIALEITAUANA-CSOPORT TAGJA

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom