Nógrád Megyei Hírlap, 1999. szeptember (10. évfolyam, 203-228. szám)

1999-09-29 / 227. szám

SALGÓTARJÁN 2. oldal BALASSAGYARMAT Megyei Körkép Havonta egy szerdán: szót kér az egészségbiztosítás Figyeljünk a számokra! (2. rész) Az előző havi írásunkban megkezdtük a megye egészségbiztosítási tevé­kenységére leginkább jel­lemző 1998. évi számada­tok bemutatását. Célunk, hogy megismertessük a T. Olvasókkal, hogy a járu­lékfizetők által befizetett összegek milyen nagyság­rendben kerültek felhasz­nálásra a különböző pénz- beni ellátások, támogatá­sok, valamint az egészség- ügyi ellátórendszer finan­szírozására. Mostani cik­künkben arra mutatunk rá, hogy hogyan ,járul hozzá” a Nógrád Megyei Egészségbiztosítási Pénz­tár (NMEP) a betegek gyógyulásához. A társadalombiztosítás költségvetésének napjaink­ban egyre többet hangozta­tott, lényeges eleme a gyógyszertámogatási kiadá­sok alakulása. Annak elle­nére, hogy a támogatási rendszer az utóbbi években folyamatosan szigorodott és a támogatás mértéke is csökkent, az erre fordított összeg mégis emelkedett. Ez az országos tendencia Nóg­rád megyére is jellemző. A gyógyszertámogatás növekedésében meghatározó szerepet játszik a lakosság általánosan rossz egészségi állapota, valamint a gyógy­szerválaszték nagymérvű bővülése. Megfigyelhető, hogy az utóbbi években ma­gasabb árszínvonalú import gyógyszerek egyre nagyobb számban kerültek forga­lomba, azonkívül a hazai ipar által előállított termékek is drágultak. Sajnálatos vi­szont, hogy a terápia ilyen mérvű drágulása nem járt együtt a lakosság egészségi állapotának javulásával. A gyógyszertámogatás megyei számadatai Amíg 1996-ban 1995-höz ké­pest 16 százalékkal, 1997-ben az előző évhez képest 21 szá­zalékkal emelkedett az ilyen célú kifizetés, addig 1998-ban 1997-hez képest még nagyobb mértékű, 32 százalékos volt az emelkedés. Ezt a tendenciát nem a helyi egészségügyi ellá­tórendszer pazarlása okozta, hiszen mind az NMEP, mind az egészségügyi szolgáltatók mindent megtesznek a törvé­nyes gyógyszerrendelés és - finanszírozás betartása érde­kében. Ezt támasztja alá az a tény is, hogy a gyógyszertá­mogatásra országos szinten fordított kiadásból megyénk részesedése folyamatosan csökken: 1995-ben 1,6 száza­lék, 1997-ben 1,3 százalék volt. 1998-ban 2,1 milliárd forin­tot fordított a Nógrád Megyei Egészségbiztosítási Pénztár a gyógyszerek támogatására. A megye 1 lakosára átlagosan 9659 forint gyógyszertámoga­tás jutott az előző évi 7268 fo­rinttal szemben. A betegek az éves gyógyszerforgalom 34 százalékához ingyen jutottak hozzá, 26 százalékáért csupán 10 százalékos térítési díjat kel­lett fizetniük. 30 százalékos térítési díj a forgalom 21 szá­zalékát érintette. A fennma­radó rész alacsonyabb, vagy fix összeggel támogatott gyógyszerekből állt. Gyógyászati segédeszközökre vonatkozó adatok A legáltalánosabban használt, egyszerűbb gyógyászati se­gédeszközök, mint például az egyszer használatos tűk, fecs­kendők, inkontinenciabetétek a megye 31 gyógyszertárában is hozzáférhetőek. A szakor­vosok által rendelhető speciá­lis gyógyászati segédeszkö­zöket a főleg Salgótarjánban és Balassagyarmaton telep­hellyel rendelkező 37 segéd­eszköz-forgalmazónál szerez­hetik be a biztosítottak. Gyó­gyászati segédeszköz támoga­tására mintegy 169 millió fo­rintot fizetett az NMEP 1998- ban. Az erre fordított összeg, az elmúlt éveket tekintve, szintén folyamatos növeke­dést mutat. Vizsgáljak meg az egészségügyi ellátórendszert! A néhány évvel ezelőtt meg­indult egészségügyi reform a költségtakarékosabb és hu­mánusabb, kórházon kívüli egészségügyi ellátásokra, úgy mint háziorvosi ellátás, járó­beteg-szakellátás, házi szaká­polás helyezi a hangsúlyt. A Magyarországon kialakult drága kórházközpontú gyó­gyítás fenntartása ugyanis sem szakmailag, sem gazda­ságilag nem indokolt. Ezek­nek az elveknek az érvényesü­lése a megyei számadatokból is nyomon követhető. Háziorvosi szolgálatok Nógrád megyében 1998 vé­gén 470 orvos dolgozott. Eb­ből a háziorvosok száma a házi gyermekorvosokkal együtt 142 fő volt. Az egy há­ziorvosra jutó lakosok száma az előző évi 1631 főről 1503 főre csökkent, és így elérte a még ideálisnak tartott felső ér­tékhatárt. Ezt a tendenciát a háziorvosok számának folya­matos növekedése és a megye lakosságának csökkenése okozza. 1998-ban a háziorvosi szolgálatok finanszírozására 647 millió forintot fizetett ki az NMEP, ami az előző évhez képest 14 százalékos növeke­dést mutat. Járóbeteg­szakellátás Megyénkben 4 járóbeteg­szakellátó intézmény műkö­dik, ahová az elmúlt évben több mint 2 millió esetben fordultak a betegek. Sajnála­tos az a tendencia, amit a sta­tisztika mutat: míg az 1000 lakosra jutó esetek száma 1995-ben 613 volt, 1998-ban elérte a 928-at. Az elmúlt év­ben a járóbeteg-ellátás során végzett orvosi beavatkozások száma meghaladta a 4,5 mil­liót. Ezt a szakterületet az NMEP 779 millió forinttal fi­nanszírozta 1998-ban, ami 10 százalékkal több mint a ko­rábbi évben. A fekvőbeteg­gyógyintézetek adatai 1998 végén 1659 kórházi ágy működött a megyében. A ko­rábbi években lezajlott ágy- számcsökkentés Nógrádot ke­vésbé érintette, mint az ország más régióit. Nálunk az előfor­duló betegségek jellege miatt inkább strukturális átalakítás történt az akut ágyak csökken­tése és a krónikus ellátást szolgáló ágyszám növelése révén. Az ápolás átlagos idő­tartama 9 nap volt, ami vala­melyest csökkent az előző év- | hez képest. Az ellátások után 46 ezer beteget bocsátottak el kórházaink. A fekvőbeteg­gyógyintézetek finanszírozá­sára 1998-ban 22 százalékkal többet fordítottunk, mint az előző évben, összegszerűen csaknem 3 milliárd forint nagyságrendben. * Amennyiben a fentiekben közöltekkel, illetve bármi­lyen egészségbiztosítást érintő témával kapcsolatban kérdésük, észrevételük van a Nógrád Megyei Hírlap ol­vasóinak, úgy azt a Salgó­tarján Pf. 92 (3101) címre küldött levélben szívesked­jenek jelezni, vagy a Nógrád Megyei Egészségbiztosítási Pénztár ügyfélszolgálatán készséggel adunk felvilágo­sítást. Kárpótlás az áldozatoknak A svájci bankok 1,25 milliárd USA-dollár megfizetését fogad­ták el svájci jogi személyek má­sodik világháborús tevékenysé­géből adódó jogigények rende­zésére. A New York-i kerületi bíróság 1999. november 29-én tart tárgyalást és határoz arról, hogy a rendezés véglegesen jó­váhagyható-e. A rendezésben azok érintettek, akiket a náci rendszer, illetve annak ügynö­kei azért üldöztek, mert zsidó, roma, Jehova tanúja, illetve testileg vagy szellemileg fogya­tékos volt, vagy azt vélték róla. Érintett továbbá, aki 1945. má­jus 9-e előtt bármelyik svájci bankban, befektetési alapban vagy más vagyonkezelőnél elhe­lyezett vagyoni eszközökkel ren­delkezett; aki svájci jogi szemé­lyekkel szemben a náci rendszer által elrabolt vagy elkobzott va­gyonnal kapcsolatban követelé­sekkel élhet; aki olyan jogi sze­mélyek részére végzett kény­szermunkát, akik az ebből szár­mazó bevételt svájci jogi szemé­lyeknél helyezték el; illetve akik a náci üldözés elől sikertelenül kerestek menedéket Svájcban, vagy Svájcba jutásukat követően visszaélések áldozatai lettek, és ennek folytán követelést tá­maszthatnak valamely svájci jogi személlyel szemben. Az ötödik rendezési csoportba azok tartoznak, akik (tekintet nélkül arra, hogy náci üldözés ál­dozatai vagy célpontjai voltak-e vagy sem), bárhol, svájci jogi személy tulajdonában lévő mun­kahelyen kényszermunkát végez­tek. Október 22-ig kell kitöltve el­juttatni az adatlapokat, amelyek a Salgótarjáni Cigány Kisebbségi Önkormányzatnál szerezhetők be (S.-tarján, Bajcsy-Zsilinszky út 43., telefon: 32/420-428) Pénzbüntetés a tanárverőnek A Salgótarjáni Városi Bíróság hatvanezer fo­rintos pénzbüntetésre ítélte O. L.-t, aki - mint arról annak idején la­punkban is beszámol­tunk - február elején tettlegesen bántalmazta a salgótarjáni II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola egyik pedagógusát. A megyeszékhelyi pol­gármesteri hivatal egy, a polgármesterhez eljuttatott névtelen levél alapján tett rendőrségi feljelentést (ez­zel párhuzamosan maga a hivatal is vizsgálatot ren­delt el). A városi kapitányság vizsgálati osztálya a levél egyéb állításaival is fog­lalkozott, ám miután kizár­ták a bűncselekményeket, a bíróság elé már csak a tanárverés ügye került. Február 4-én egy 4. c-s kislány megtagadta a test­nevelésórán, hogy kimen­jen az udvarra. Ä tanárnő megfogta a karját és húzta kifelé, eközben beakadt a lány hajfonata. A kislány hazaszaladt, és otthon azt mondta az anyjának, hogy a hajánál fogva húzták a folyosón. Az anyjával ment vissza az iskolába, aki a földszinti folyosón kiabált a tanár­nővel, miközben pofon vágta és a sáljával fojto­gatta. A kislány édesanyját, O. L.-t közfeladatot ellátó személy elleni erőszak bűntette miatt hatvanezer forint megfizetésére köte­lezte a bíróság. I. A város szülötte hazatért „Indiánok Nógrádban” című könyvének bemutatójára - Szörényi Leventével érkezett Jézus igazságát kereste egy életen át A kilencvenéves Badiny Jós Ferenc köszöntése Balassagyarmaton Telt ház fogadta a minap a balassagyarmati polgármesteri hivatal dísztermében a városból elszármazott, Argentíná­ban élő neves sumerológust, Badiny Jós Ferencet. A ki­lencvenéves tudós Szörényi Levente társaságában érkezett Balassagyarmatra az „Indiánok Nógrádban” című köny­vének bemutatójára. A gyermekkori élményeket idéző írást a találkozóra érkezők szinte egy szálig elkapkodták és az 1937 óta szeretett városát nem látó idős író könyv- bemutatója valóságos népünnepéllyé vált. A régen látott iskolatárs kö­szöntésére kórházi ágyát hagyta ott Kamarás József, a város díszpolgára, a Civitas Fortis- sima kör alapítója, díszelnöke. Beszédében felidézte az első vi­lágháború alatti gyarmati éve­ket, a gyermekkor közös élmé­nyeit, amelyekben máig élnek az 1919. január 29-i sorsdöntő események, az úgynevezett csehkiverés emlékei. Életre szóló küldetés Badiny Jós Ferencet 1931-ben avatták repülőhadnaggyá és 1941-ben az első nehézbom­bázó század parancsnoka lett. Baleset érte és rokkantán nyug­állományba helyezték. Felesé­gével Hévizén hotelt épített. A „Hadnagy Szállót” a bevonuló németek sajátították ki és a Ba­diny család nyugatra került. 1946. december 6-án Argentí­nában kötöttek ki. Badiny Jós Ferenc egyik ró­mai útja során ismerkedett meg a sumerológia atyjával, Deimel jezsuita páterrel. Ez a találko­zás máig szóló küldetést jelen­tett számára, mert Buenos Ai­resben megalakította a jezsuita egyetem sumerológiai tanszé­két, ahol nem kevesebb mint huszonhat esztendeig tanított. Folyóirata, az „Ősi Gyökér”, a magyarság történetének kuta­tási eredményeit szolgálja. Számos, a témában írt írása, könyve tesz tanúbizonyságot gazdag munkásságáról, ame­lyet nemzetközileg is számon tartanak. A miskolci egyetemen közel-keleti sumerológiai tan­széket alapítottak Badiny elmé­letének továbbéltetésére. Kamarás József köszöntőjé­ben kiemelte, hogy a két jelen­tős személyiség balassagyar­mati látogatása ünnep a város számára, amelyen a múlt meg- idézése a jövő nemzedéket is szolgálja. Taps köszöntötte a mikro­fonhoz lépő Szörényi leventét, aki Badiny Jós Ferenchez fű­ződő kapcsolatáról és ennek a munkásságára való hatásáról beszélt. A neves előadóművész, zeneszerző meggyőződése az, hogy az életben nincsenek vé­letlenek és a sorsszerűség kö­tötte össze életét Badiny Jós Ferenccel, akit második apjá­nak fogadott el. Édesapja adta kezébe Badiny magyar őstörté­nettel foglalkozó írásait, azzal, hogy „jó ha tudod és figyelj oda ezekre a dolgokra.” így kezdődött levelezésük, amelyeket a személyes kapcso­latfelvétel követett. Zeneszer­zői munkássága ezt követően fordult a magyar történelem felé. így született meg az „Ist­ván a király” és a többi nagy si­kert arató mű. Badiny Argentí­nából érkezett írása adta meg Levente számára az első lökést, hogy megértse azt, hogy egy dráma akkor igaz, ha mindkét felet megértjük, Koppányi is. A sumér agyagtáblák írásai­nak fordításából áradó gyö­nyörű kozmikus szemlélet ha­tására írta meg oratóriumát, amelyet a Margitszigeten mu­tattak be. Szörényi Levente úgy jellemezte Badinyt, hogy a su- mér-magyar őskapcsolatok ku­tatójaként az igaz magyar tör­ténelem írója. Úgy vélekedett, hogy jön majd olyan, aki Jézust tisztázza és megvilágítja, amit tudni kell róla. Munka az édes hazáért A városháza nagytermében ün­nepi hangulat uralkodott, ame­lyet Csikász István műsorveze­tőként és előadóművészként is szolgált Csábi Istvánnal egye­temben, akinek éneke, a „Bol­dogasszony anyánk” gyönyö­rűen szólt és megfogta a jelen­lévőket. Látható meghatottság­gal emelkedett szólásra Badiny Jós Ferenc.-Otthon érzem magam és természetes, hogy Gyarmat ér­dekében teszek valamit. Leven­tével együtt azon dolgozunk, hogy a nemzeti öntudat ne csak egy kimondott szó legyen, ha­nem megszállja a lelkeket, hogy tetteinket a magyar lélek irányítsa és mindenki az édes hazáért dolgozzon - mondta a kilencvenéves tudós. Szólt a magyarság történeti kutatásairól, amelyek a hivata­los állásponttól eltérően azt jel­zik, hogy a magyar nép a mezo- litikumból származik.- Ha pedig ez így van, miért vagyunk beszorítva a Habs­burg- terror által ránk kénysze- rített származási elméletbe. A tankönyvekbe kellene tenni azt, amit a magyarul nem tudó kuta­tók állítanak- vélekedett Ba­diny Jós Ferenc. Kijelentette, hogy a magyar­ság történelmét idegenek írták és az nem ezeréves. A mi drága boldogasszonyunk a Kőrös melletti Tordoson talált amulett írása és vizsgálata szerint 7500 éves és a hozzávaló fohász kell, hogy legyen a magyar imádsá­gunk, mondta Badiny Jós Fe­renc. Magyarország számos váro­sában tartott előadást és Ka­posváron kapott egy kardot, amely a tollal való harcát is jel­képezte. Ezt a kardot Badiny Jós Ferenc átadta Herczeg Haj­nalka alpolgármesternek, hogy Balassagyarmat fiatalsága, ma­gyarsága jelképeként tartsa számon. Az „Indiánok Nógrádban” című könyvéről szólva a szerző elmondta, hogy azt legjobb gyermekkori barátjának, Ba- umman Gézának, a hősi halált halt repülőtiszt fiának Gidának Bártfai, Baumann Pálnak aján­lotta. A benne szereplők a szá­zad eleji gyarmati kis indiánok, már az égi mezőkön vívják har­caikat. Pedig a könyv tanúsága szerint is megélték a sokáig el­hallgattatott csehkiverést, Ba­lassagyarmat és környéke pol­gárságának legfényesebb harci tettét. A könyv szereplői közül Re- tyó, azaz Winnetou, mint Vályi Rezső' honvéd őrnagy esett el a Donnál. Baumann Náci, azaz Old Shatterhand, meghalt a romániai Foksana hadifogoly- táborban. Gusztiról, a sápadtar­cúról, dr. Moldoványi Gusztáv­ról nyom sincs. Zoli, a hűséges társa „bőmadrágnál”, Mikó Zol­tán repülő vezérkari százados­ként az ellen próbált tenni, hogy a németek Budapestet erőddé változtassák. Raul Wal- lenberggel való kapcsolata mi­att az oroszok kivégezték. Bátyja, Jós Miklós az 1935-ös stockholmi öttusa-világbajnok­ságon ezüstérmet szerzett. 1945 után, mint magyar királyi hon­véd alezredest „osztályidegen­ként” kitelepítették és éjjeliőr­ként kereshette kenyerét Ceg­léden. A gyermekkori emlékeket idéző könyvét ajánlotta az ol­vasók figyelmébe Badinyi Jós Ferenc, azaz Jorcsi Fercsi, ahogy barátai nevezték. „Visszajövök.. Szörényi Leventével meghatot- tan fogadták a város ajándékait és örökös tagjaiként lesznek ezentúl nyilvántartva. Badiny Jós Ferenc a követ­kező szavakkal búcsúzott az őt ünneplőktől: Mint Balassa­gyarmat szülötte és mint Ar­gentínába szakadt egyetemi ta­nár, aki egész életén keresztül hirdette Jézus urunk és Boldog- asszonyunk dicsőségét, vissza akarok jönni és vissza is kerü­lök. Ne feledkezzetek meg ró­lam, hogy betölthessük mind­annyian, amire rendelve va­gyunk! Badiny Jós Ferenc sokszor meghökkentő előadása bőséges anyagot szolgáltat egy szokat­lan téma, a sumér-magyar nyelvazonosság, a párthus nép magyar vonatkozásainak to­vábbgondolására. Szabó Endre

Next

/
Oldalképek
Tartalom