Nógrád Megyei Hírlap, 1999. szeptember (10. évfolyam, 203-228. szám)

1999-09-28 / 226. szám

2. oldal SALGÓTARJÁN Megyei Körkép 1999. szeptember 28., kedd 90 éves Kamarás József, a Civitas Fortissima kör díszelnöke Köszöntés házimuzsikával (is) Házimuzsikás esten kö­szöntötték barátai, tisztelői a 90 éves Kamarás Józsefet Balassagyarmaton. A dr. Bertalan Akoséknál ha­gyományosan megrende­zett találkozón a zene és az irodalom mellett ez alka­lommal fő helyet kapott a vidámság és az elmaradha­tatlan kvaterkázás. A magas kort megélt Ka­marás József gazdag életutat tudhat magáénak. Fiatalabb éveiben a cserkész- és leven­temozgalomban tevékenyke­dett. Kapcsolatba került a Móricz Zsigmond népi írók körével. Az MTI tudósítója­ként is ismert volt. A háború után előszónoka volt Mind- szenty József hercegprímás sok tízezres nagygyűlései­nek. A harcok végeztével ak­naszedés közben sérülést szenvedett és a háború áldo­zataiért tevékenykedő hadi- gondozottak szövetségének örökös elnökeként tartják számon. Munkás éveiben a gyarmati kórház gazdasági ügyeit intézte. Közírói tevé­kenysége mellett, versek színdarabok szerzőjeként is­mert. A Szondi-alagűt feltá­rásában elévülhetetlen érde­mei vannak. Leikébe tanárai ültették el a Civitas Fortissima eszmé­jét, amely a gyarmati polgár­ság 1919-es fényes és egye­dülálló haditettére, a város és környéke felszabadítására emlékeztet. Ezt az ügyet kö­vetkezetesen képviselte Ka­marás József és társai segít­ségével oda hatottak, hogy a város hivatalosan is fölvette a Civitas Fortissima, azaz a legbátrabb nevet. Az általa alapított Civitas Fortissima kör díszelnöke­ként most is tevékeny közéle­tet él. A város rendezvényei­nek résztvevője, tudósítója. Gondolatait rendszeresen publikálja. A házimuzsikás esten köszöntői között volt a 92 éves Speczjár Sándor órásmester, a 89 éves barát, Mogyorósi János, akivel év­tizedekig zenéltek együtt a város zenekaraiban és éne­keltek a mai napig a templom kórusában. Józsi bácsi Sándor fia gi­tárkíséretével saját dalai mel­lett, örökzöld kuplékat adott elő és megénekeltette a ven­dégsereget. Kamarás József, aki mél­tán kapta városától a díszpol­gári címet, abban a megtisz­teltetésben részesült, hogy egyháza vasárnap a temp­lomban köszöntötte. A balas­sagyarmati új templomban a római katolikus egyházköz­ség világi elnöke, dr. Bartal Gábor üdvözölte a magas kort megélt személyiséget. A Civitas Fortissima kör jókí­vánságait Pulay László tol­mácsolta, Halász István, a szalézi rend igazgatója Don Bosco-emlékérmet adott át Kamarás Józsefnek. Az érem felirata így szól: „A legidó'- sebb szalézi munkatársam­nak, Kamarás Józsi bácsinak szeretettel a Don Bosco csa­lád”. Kamarás Józsefet, - aki tegnap ünnepelte 90. szüle­tésnapját - mint külső mun­katársát lapunk is köszönti, kívánva, hogy írásaival még hosszú ideig szolgálhassa a köz ügyét. Szabó Endre Ingyenes tanácsadás minden érdeklődőnek Téma: vállalkozás, adózás Kiállítás Szirákon Fotótárlat Szirákon a Hotel Kastély galériájában évek óta ren­deznek különböző műfajú tárlatokat. Október 1-jén, pénteken 18 órakor nyílik Herbst Ru­dolf fotóművész kiállítása. A tárlatot megnyitja Fe­hér Miklós tanár. A Magyar Szocialista Párt salgótarjáni szervezete foly­tatja ingyenes konzultációs szolgáltatásait, amelyek ke­retében az érdeklődők segít­séget kaphatnak gondjaik megoldásához, kérdéseik megválaszolásához. Az őszi sorozatban szeptem­ber 28-án, kedden, azaz ma 15 'órakor Stork Géza okleveles könyvvizsgáló várja az ál­lampolgárokat a vállalkozá­sokkal és az adózással össze­függő témakörökben. A tanácsadás helye az MSZP Kossuth u. 8. sz. alatti irodája. Bővebb információ­val a 310-226-os telefonszá­mon szolgálnak. Október 2-án tartják az idei Madách irodalmi napot Csesztvén Előadások, bemutatók, monodráma A Nógrádi Történeti Mú­zeum, Csesztve Község Ön- kormányzata és a Mikszáth Kiadó október 2-án, szomba­ton Madách irodalmi napi rendezvénysorozatot tart. 9.30 órakor Kerényi Ferenc „Bukott forradalom után - iro­dalmunk helyzete az 1850-es években” címmel, 10.15 órakor Szilágyi Márton „A rendi státus és a művészi életforma határte­rületén - Lisznyai Kálmán” címmel tart előadást. 11 órakor bemutatkozik a „Lyukasóra” című televíziós folyóirat. A beszélgetést vezeti: Dippold Pál szerkesztő. Ezek a rendezvények a művelődési házban lesznek. A múzeum klubjában 12.30 órakor Nagy Pál „Az ember tragédiája - modem irodalmi művek forrása” című előadás hangzik el. Ugyanitt 13.30 óra­kor Csongrády Bélának, lapunk felelős szerkesztőjének „Re­mény a csillag” (Fejezetek a Nógrád megyei Madách-kul- tusz történetéből 1964-1999) című kötetét bemutatja: Keré­nyi Ferenc. 14.15 órakor Hor­váth Károly Madách Imre és a Nyugat 1923-as Madách-em­lékszámának reprint kiadását bemutatja: Praznovszky Mi­hály. 15 órakor a művelődési ház­ban Kerényi Ferenc „Szendrei Júlia” című monodrámáját elő­adja: Mihály Szilvia. 16 órakor rendezik a koszo- rúzási ünnepséget a Madách- szobomál. Emlékbeszédet mond Praznovszky Mihály, a Petőfi Irodalmi Múzeum, a Kortárs Irodalmi Központ fői­gazgatója. Közreműködnek a salgótarjáni Madách Imre Gimnázium tanulói, Radnai Zsuzsa tanárnő vezetésével. A zászlós jó hírét keltette a salgótarjáni önkormányzati tűzoltóknak Időre, lehetőleg hibapont nélkül Nemrégiben rendezték meg az országos tűzoltási és kár- elhárítási szakmai vetélkedőt, amelynek gépkocsivezető ka­tegóriájában Darabos Gábor karancsaljai fiatalember má­sodik helyezést ért el. Alig múlt harmincéves. Há­zasember, kislánya második osz­tályba jár. ő maga a salgótarjáni hivatásos önkormányzati tűzoltó­ság gépkocsivezetője, különleges szer kezelője.- Sosem álmodtam arról, hogy tűzoltó leszek, de a gépkocsikat gyerekkorom óta szeretem. A foglalkozásom autószerelő, de amikor a cégnél lehetőség nyílt rá, a megfelelő vizsgák után fel­szereltem. Zászlósi rendfokozat­ban vagyok, ami a csoportban a műszaki vezetői hellyel jár. Eh­hez egy tíz hónapos iskolát vé­geztem el a fővárosban kiválóan. Ezzel tűzoltó szakmunkás végzettséget kapott. Ennek is kö­szönhető, hogy a versenyen részt vehetett.-A salgótarjáni tűzoltóságnál 1991 júniusától dolgozom. Az alapkiképzés után gépkocsive­zető lettem az állománynál. Mi­vel elvégeztem egy műszaki­technikai tanfolyamot is, ezáltal kerültem a műszaki mentő szerre, de az összes gépjárműtípusra megvan a vizsgám. Az igazi fel­adatom a műszaki mentés, bal­esetek, kárelhárítás, füst- elszívás, elemi csapások utáni beavatkozás. Tüzekhez én keve­sebbet járok. Erre a kétévenként rendezett versenyre most szeptemberben került sor. A szakmai versenyen a tűzoltók különböző kategóriák­ban - beosztottak, parancsnokok, gépkocsivezetők egyénileg, il­letve csapatfelállásban - szere­pelnek, bizonyíthatják technikai felkészültségüket, elméleti és gyakorlati képességüket. A ve­télkedőn a gyorsaság és a pontos­ság kiemelt szerepet kapott. Az elődöntőket három ország­részben rendezték meg. A salgó­tarjániak Baktalórántházán vív­ták ki az országos részvétel lehe­tőségét. Ezen a versenyen azon­ban csak neki sikerült nyernie egyéni kategóriában. Darabos Gábor szívesen rész­letezi az országos döntő feladatait is. - KRESZ-tesztlapot töltöttünk ki, amely műszaki kérdéseket is tartalmazott, majd szöveges fel­adatokat kellett megoldani. Ezt követően egy vízzel megtöltött IFA-fecskendővel kellett végre­hajtani feladatokat. Előre, hátra menet, szlalomozás, kis szűk he­lyekre történő beállás stb. szere­pelt a programon. S mindez persze szigorúan időre történt, s lehetőleg hiba­pont nélkül. Teljes menetfelsze­reléssel - ebben benne van a kétezer liter víz - ami tíz és fél tonnás terhet jelent. Gábort egy kisvárdai kollé­gája megelőzte, mégis örül, hi­szen csak a harmadik helyre várta magát. Pádár András A Hírlap postájából A Pf. 96 * A Hírlap postájából • az olvasók fóruma. A szerkesztőség fenntartja magának a jogot, hogy a beküldött leveleket rövidítve, szerkesztve közölje. A közölt levelek tartalmával a szerkesztőség nem feltétlenül ért egyet. Tizenkét éve dolgozom Ecseg községért A patak vizének lelke van A Nógrád Megyei Hírlap au­gusztus 13-i számában jelent meg rólam egy cikk. Ezzel kapcsolatban az alábbiakat szeretném elmondani. Én nem Verne Gyula unokája vagyok. Ecsegtől 2 km-re szü­lettem a Szigethy-féle vízima­lomban 1928-ban. Ekkor még a malom működött. 1933-ban égett le. A nagymamám ebben a malomban volt kislány az 1880-as években, Margit, Etelka az unokák, innen men­tek férjhez. Én dédunoka va­gyok. Gyermekkorom legke­vesebb emléke, ha az anyám, a nagymamám a vízimalom kö­rüli dolgokról mesélt. A ma­lomárkoknak, a malomtavak­nak még most is megvannak a helyei. Dédnagyapám nagyon megdolgozott a létért. Nekem a malmok körüli ténykedés a vérembe ivódott. Öt malom volt három kilomé­teres távolságban. A hármas forrástól lejjebb a Rekács-féle malom, majd a Szigethy-malom és az alsókerti Szigethy-malom. A falu szélén a Gyenes-féle, majd a falu közepe felé a Fre- crifc-malom. A malomárkok, a malomtavak jó fenn a hegylá­baknál voltak. Ez nagy vízpo- csékolás volt. Sok patakvizet elnyelt a hegyoldal. Csak 6-7 hónapot mentek teljes kapaci­tással, a többi hónapokban vízfelfogást alkalmaztak. Én szinte gyermekkorom óta ta­nulmányozom a vizek áthala­dását a Szuha-völgyön keresz­tül, főleg az árvizek hatását. A patak vizének lelke van. Jó és gonosz! Örömet és bánatot okoz. Én 12 éve dolgozom, hogy főleg örömet vigyek Ecseg község településének. 1970-ben jöttem haza Esz­tergomból. Éz a malomrész örökségem, nagyon kedves gyermekkori emlék. Tervbe vettem, rendbe hozom a gyermekkori családi fészket. Még a tanya helye sincs meg. Én abban az időben sok segít­séget kaptam a termelőszövet­kezet vezetőségétől. A hetve­nes években még olyan volt a három falu határa, mint a ve­teményeskert, 1973 táján egy bioöntözéses kertészetet sze­rettek volna létrehozni. A mély fekvésű területen az öreg gyümölcsfákat kiszedték és két nagyobb földrészt készítet­tek elő kertészeti célra. Jött a falurombolási időszak. A tele­pülésen mindenkit leváltottak. Én a nyolcvanas évek köze­péig harcoltam a falurombolás ellen. Rájöttem, meddő harc. A válaszlevelek megvannak a megyétől, valamint a minisz­tériumtól is. Én ismertem a pa­taköntözővíz tervét. Én még 1987 tavaszán nekikezdtem ennek a megvalósításához, óriási hasznát vettem a Zanyi-, Cserkúti-, Szuha-patakok is­meretének. Szerkesztettek ne­kem mérnöki rajzot, tervdo­kumentációt. Ez egy nagyon komplikált eljárás volt. Nem egy hegyi patakra való. Az ár­víz megjövetele majdnem a hangsebességgel egyenlő. Én több esetben hallgattam a rádióban a „Hegyi patakok hasznosítása, bioöntözéses termelés” című előadásokat. Ezek a műveletek egyben lát­ványosságot is jelentenek a fa­lusi turizmus számára. Az én elgondolásom alapján szer­kesztettem egy patakvíz- elosztót, vízlépcsőt, ártúlfo­lyót. Öt nagyon kemény árvi­zet kibírt, a „Vízig” az általam tervezett munkát rajzoltatta be. Most a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Miniszté­rium államtitkáránál van. Én ezt a tizenkét év alatt elkészí­tett vízi létesítményt olyan komolyan vettem, mint az a személy, aki doktori disszertá­cióját készíti. A cél érdekében a kiszik­kadt fából is rügyet fakasztot­tam. Nagyon nehéz életem volt, de gyönyörű. Nagyon so­kan gúnyoltak ezért a vízi léte­sítményemért, de úgy érzem nem dolgoztam hiába. Ha a vidékfejlesztés, mint alkotó munka a falvakat is bevonja a fejlesztési programba, úgy az én elgondolásom is egy igen komoly elbírálást fog nyerni a jövőben. A falu irányában a patakfe- nékszinttől három-négy méter magasságban tudom a szép tiszta vizet bőségesen kam­pányszerűen adni a település irányában. A biokertészet egy nagyméretű erőműkerék. Az egyik földrészen egy szab­ványstrand létesülne a három falunak. Ezek a létesítmények teljes árvízmentesek. Én nem akarok malmot építeni, lisztet sem őrölni, a kerekeket sem forgathatom visszafelé. Én a Zanyi-, Cserkúti-, Szuha-pata- kot nem vihettem át Ameri­kába, Nyugat-Európába érvé­nyesítés miatt. Itt a Kárpát­medencén belül kell a lakos­ságot a jobb létben segíteni. Nagyon sok munkahelyet tudna biztosítani. Ezt a települést igen szor­galmas lakosság lakja. Vala­mennyien dolgozni és pénzt keresni is szeretnének család­juknak. Az éhezőnek nem ha­lat kell adni, meg kell tanítani őket halászni. Én nagyon bízom benne, hogy a településen a mező- gazdasági munka újra fellen­dül, lesz aki megszervezi a biokertészet - istállótrágya, patakvíz - a vegyszermentes termék előállítását. Igenis, van rá kereslet a jövőt illetően, en­nek a termelési formának kell előtérbe kerülnie. Az emberiség egészségét egy vegyszermentes zöldség- termesztéssel lehet megóvni. Az én elgondolásomat az or­szág több részében is lehet al­kalmazni. Tessedik Sámuel példát adott! Együgyűség nem megragadni az alkalmat, amit a Kárpát-medence in­gyen ad az emberiség jóléte érdekében. A mi országunkban nagyon sok folyó, hegyi patak vize rohan végig kihasználatlanul. Vízügyi mérnökeinknek erre nagyon fel kellene figyelniük. Sok vízmennyiségnek a talaj­ban kellene maradnia a száraz időszakok vízpótlása érdeké­ben. Egy bioprogram plusz is­tállótrágya egy nagyobb jó­szágállomány létesítését hozná magával. Ez egyben fa­lusi látványosságot is jelen­tene. Én ezen sorokat anyagi, erkölcsi felelősségem tudatá­ban diktáltam le. Ribár István Ecseg Üj tűzöde a börtön falain kívül - Árverseny Visszaesett a rendelés Az elsősorban nőket foglalkoz­tató tűzödéjét a balassagyar­mati börtön falain kívülre te­lepítette a nyáron az Ipoly Ci­pőgyár Kft. Börtönlázadás ugyan nem tört ki emiatt, mégsem mondható, hogy min­den rendben. Az elítéltek hi­ába számítottak amneszti­ára, mint a kormány illeté­keseinek legutóbbi nyilat­kozataiból kiderült, nincs kegyelem. Emellett a gyar­mati börtönben bizonyta­lanságot szült az is, hogy a Magyarországra érkező import munkavédelmi láb­belik miatt árversenybe ke­rültek, s visszaesett a rende­lésállomány. Ezzel együtt úgy látja Nemszilaj Sándor, a cég keres­kedelmi igazgatója, hogy csak átmeneti gondokról van szó, amelyekkel a nyári időszakban egyébként is számolni kell. Ok­tóbertől új termékkel jelennek meg a hazai piacon, külföldön pedig stabil partnereik révén biz­tosak lehetnek abban, hogy lesz elég megrendelésük. Elbocsátani egyetlen dolgozót sem kellett. A kereskedelmi igazgató el­mondta, az utóbbi időben egyre több hazai vevőjük jelzi, hogy a korábbiaktól alacsonyabb áron kapott munkavédelmi cipőkre ajánlatot, a felkínált ám elsősor­ban szlovák és olasz importból származik. Jelenleg nem csupán a legnagyobb gyártóként jegy­zett Ipoly Cipőgyár küzd a belső piacának megtartásáért. Az im­port lábbelik árversenybe kény­szerítik a hazai gyártókat. A gyarmati és az egri börtönben működő, s a márianosztraiban bérmunkában foglalkoztató tár­saság tavaly 400 ezer pár lábbe­lit adott el. Az itt dolgozók fele elítélt, fele pedig szabad munka- vállaló. Elsődleges feladatuk a börtönökben való foglalkoztatás biztosítása, ugyanakkor a '98-as évet 1,6 milliárd forintos forga­lom mellett 160 millió forint nyereséggel zárták. Elsősorban munkavédelmi cipők gyártására szakosodtak, termékeik harma­dát német piacokon értékesítik, de stabil partnereiknek szállíta­nak Svájcba és Ausztriába is. Két évvel ezelőtt 170 millió forintos beruházása révén az Ipoly Cipőgyárban műszakba ál­lítottak egy automata puliuretán talpfröccsöntő gépsort, amely javította a minőségi és mennyi­ségi mutatóikat is. A robotok beváltották a hozzájuk fűzött reményeket, s további fejleszté­seknek nyitottak utat. Tavaly szintén 100 millió forintot fordí­tottak gyártási rendszerük kor­szerűsítésére, a munkakörülmé­nyek javítására. Idén pedig a női tűzödének a ruhagyár szomszéd­ságába, a cipőgyár raktárából ki­alakított épületbe való áttelepíté­sével a szabad munkavállalók munkakörülményeinek javítását célozták meg. Termékfejlesztés címén pedig közel húszmillió fo­rintot költöttek a thermoplaszti- kus poliuretán járótalppal ellá­tott munkavédelmi lábbelijükre, amelyet forgácsolási, üvegipari, hűtőházi és útépítési munkála­tokhoz fejlesztettek ki. Beruhá­zásaik idén is megközelítik a 100 millió forintot, ugyanakkor a belföldi árverseny miatt a cég most elmarad a bázisra tervezett árbevétel- és eredménytervétől is. A honvédség legutóbbi tende­rén legénységi kimenőcipők gyártására vannak versenyben, s a cég 27 ezer pár munkavédelmi lábbeli megrendelésére pályázik máshol is. T. L.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom