Nógrád Megyei Hírlap, 1999. szeptember (10. évfolyam, 203-228. szám)

1999-09-27 / 225. szám

2. oldal Ismét terítéken a közbiztonság „Szomszédok egymásért”- Közérzetünk fontos része a közbiztonság, amelyet jól szolgál a „Nógrád biztonsá­gáért” program, ennek egyes pontjai csak lakossági összefogással valósíthatók meg. Ilyen a „Szomszédok egymásért” mozgalom, amelyet mi Bercelen próbá­lunk meghonosítani a nem kívánt idegenek jelzésére- mondta Jánvári Andrásné polgármester, a Balassa­gyarmat és vonzáskörzete bűnmegelőzési és közbiz­tonsági bizottságának ülé­sén, ahol a titkárság féléves munkatervét vitatták meg. A Lászlók András vezette titkárság féléves munkatervé­ben megfogalmazott célok megvalósulása sok ember munkájától függ, akik a kü­lönböző szakbizottságokban tevékenykednek. László Sándor rendőrkapi­tány a vonzáskörzet közbiz­tonsági helyzetéről szólva többek között említette, hogy Balassagyarmaton jogi érte­lemben vett prostitúció nincs. A kábítószeres bűnözésről a rendőrség nem kapott infor­mációt, de a rendőrség tudja a dolgát. Akkor is, ha ez nem egyedül a rendőrség feladata. Az egyének mellett a társada­lom, a család, az intézmé­nyek, a vendéglátóipar stb. sokat tehetnek azért, hogy a kábítószerezés ne terjedjen el. László Sándor példaként em­lítette az USA-ban látottakat. Ott a közbiztonság és az álta­lános biztonság megőrzésé­nek fontos alapját képezi az, hogy a bűnözés feltételeit csí­rájában igyekeznek elfojtani. Már az is intő jel, ha egy terü­let esztétikai harmóniája kezd megbomlani, úgy is, hogy szaporodnak az elhagyott há­zak, az elhanyagolt település- részek, amelyek az alkalmat kínálják a bűnözés fészekra­kására. Jónás Gábor a kisebbségek megkülönböztetését tette szóvá. A diszkóba nem en­gedik be a cigány fiatalokat, akik panasszal fordultak hozzá. Igazolta magát és új­ságíró jelenlétében sem en­gedték be a kidobó emberek, mert cigány. A megkülön­böztetés sértő és az ügyben segítséget kémek, mondta a megyei cigányszervezet ve­zetője. Lászlóné dr. Verebélyi Edit javasolta, a bíróságot tegyék látogathatóvá az iskolások, a középiskolások számára, hogy a fiatalok a róluk szóló ügyek tárgyalását megélve el­rettenjenek a bűnözéstől. Selmeci Zoltán a gyarmati polgármesteri hivatal képvise­letében eredményesnek minő­sítette a rendőrség és az isko­lák kapcsolatát és javasolta, hogy a középiskolák képvise­lőjét is vegyék be a bűnmeg­előzési munkacsoportba. Halama Zoltán őrnagy, a megyei rendőrkapitányság bűnmegelőzési bizottságának képviseletében aktuálisnak ta­lálta az agrármunkacsoport lét­rejöttét. Úgy ítélte meg, hogy érzékelhető a Gyarmaton és térségében működő bűnmeg­előzési bizottság tevékeny­sége. A kitűzött célok érdeké­ben mindenkivel együtt kell működni, aki segíthet a gon­dok megoldásában. Az ön- kormányzatoknak legyen in­formációjuk, hogy az óvó­védő feladatukat jól lássák el. BALASSAGYARMAT Megyei Körkép PÁSZTÓ 1999. szeptember 27., hétfő Amikor semmibe veszik a kötelezésre szóló határozatot Másfél éve nem folyik víz a csapokból A történet 1979-ben kezdődött. Húsz évvel ezelőtt Somoskőújfalui lakosok kérték az akkori Salgótarjáni városi Tanács szakigazga­tási szervétől, hogy a Somosi út 224. számú ingatlan elé közkifo­lyót helyezzenek át, mivel a lakók csak a forgalmas, balesetveszé­lyes út túloldaláról hordhatják az ivóvizet. Az akkori szokásnak megfelelően a lakók társadalmi munkában fúrtak alagutat az út alatt, előkészítve ezzel a leendő közkifolyó helyét. Ugyanekkor négy ingatlantulajdonos a B. József tulajdonában lévő ingatlanon egy közös vízóraaknát épített, melyben négy vízórát helyeztek el. Mivel az ezen a területen lévő épü­letet hamarosan kocsmává alakí­tották át, közvetlenül az épület és a vízóraakna mellé - feltehetően engedély nélkül - egy szikkasztás derítőt építettek. A derítőből a szennyvíz átszivárgóit a vízóraak­nába. Noha a négy vízóra-tulajdo­nos rendszeresen karban tartotta a vízmérőaknát, a szennyvízszivár­gást nem tudták meggátolni. A vízmű ezért 1998. májusában le­vélben szólította fel a vízmérőórák tulajdonosait - köztük néhai So­mosvölgyi Bélát -, hogy a szennyvízszivárgás miatt szünetel­teti a vízszolgáltatást, s az órákat 1998. május 25-én leszereltette. Jogorvoslatért Az érintett felek ezt követően le­vélben fordultak Salgótaiján Me­gyei Jogú Város Polgármesteri Hivatalának jegyzőjéhez jogor­voslatért. Kérik, kötelezzék a tu­lajdonost, illetve a kocsma bérlő­jét, hogy a környezetvédelmi és közegészségügyi követelmények­nek nem megfelelő derítőt szün­tesse meg. A levélre, 1998. július 1-jén a polgármesteri hivatal 1.7261/1998. sz. határozatával, kötelezte B. Jó­zsefet, hogy a 9925 hrsz-ú ingatla­nán lévő szabálytalan vízderítő ak­nát a határozat jogerőre emelkedésé­től számított 45 napon belül állítsa helyre, vagy az érvényben lévő előí­rások alapján építse újra. Ellenkező esetben 100 ezer forintig teijedő és ismételhető pénzbírság kiszabását és a tulajdonos költségére a munkák elvégzését helyezte a hivatal kilá­tásba. Kérelmek, határozatok Az 1998. július 9-i keltezésű levelé­ben a Salgótarján és Környéke Vízmű Kft. igazgatója a Somosi út 220-228. ingatlanok kizárásáról ér­tesítette a Nógrád Megyei Közigaz­gatási Hivatal fogyasztóvédelmi felügyelőségét. A vízmű ennek a le­vélnek a másolatát tájékoztatásul megküldte az érintett panaszosok­nak is. Egyben felhívta figyelmüket, hogy: „Vízellátását abban az eset­ben tudjuk biztosítani, ha tiszta, fer­tőzésveszélytől és talajvíztől mentes vízmérőaknát biztosít, szabványos hágcsóval vagy létrával és fedlap- pal. A bekötés megszüntetésének, il­letőleg létesítésének költségei a fo­gyasztót terhelik. A bekötési feltéte­lek megléte esetén, megrendelése alapján, költségtérítés ellenében vízellátását biztosítjuk.” Az érintettek 1998. október 7-i levelükben a közel két évtizedes eredeti állapot helyreállítását kérve a salgótarjáni polgármesteri hivatal ál­talános igazgatási osztályához for­dultak birtokvédelmi kérésükkel, mivel B. József nem járult hozzá az ingatlanán keresztül további vízki­vételi lehetőséghez. A birtokvédelmi ügyben néhány nap alatt megszületett a határozat, mely helyt adott a kérelemnek. B. Józsefet kötelezte, hogy a tulajdo­nában álló ingatlanon lévő vízóra­aknából való vízkivételi lehetőséget biztosítsa a panaszosoknak. A hatá­rozat ellen államigazgatási úton jog­orvoslatnak helye nincs. Végre nem hajtása esetén 100 ezer forintig ter­jedő pénzbírsággal sújtható. A hatá­rozat ellen B. József nem nyújtott be keresetet a bírósághoz. Mi van a szolgáltatással? A panaszosok mindennek tudatában levélben fordultak a vízműhöz, amelyben közölték a számukra ked­vező önkormányzati hivatali döntést és megrendelték a leszerelt vízórák visszaszerelését, a vízellátás biztosí­tását. A vízellátást hónapok óta nél­külöző panaszosok 1998. november 27-i keltezéssel megkapták kéré­sükre a vízmű válaszát, amelynek tárgya a vízbekötési feltételek köz­lése volt. A válaszlevél részletezése nélkül annyit érdemes leírni, hogy a vízmű figyelmen kívül hagyta az ügyben addig született döntéseket s Újlaki Lászlóné és ifjú Földesi László részére új vízbekötésről adott tájékoztatást. A két panaszos család válaszleve­léből idézzük: „.. .mi nem új vízbe­kötést kértünk, hanem a vízórák visszaszerelését, a vízellátás biztosí­tását, magyarán a szolgáltatás visz- szaállítását.” A két panaszos időközben tájé­koztatást kért az ÁNTSZ-től is, hogy van-e akadálya a vízóráik visz- szaszerelésének a korábban megépí­tett aknába, valamint azt kérdezték, hogy a vízmű rendelkezett-e az ANTSZ előzetes hozzájárulásával, melynek alapján a vízszolgáltatást az ingatlanokon megszüntette. Az ANTSZ salgótaijáni városi tiszti főorvosa által aláírt levélben ez áll: „Kérelmére tájékoztatom, hogy a Salgótaiján és Környéke Vízmű Kft.-t 1998. július 17-én kelt leve­lünkben értesítettük, mely szerint az általuk a Salgótaiján, Somosi út 224. számú ingatlanon a közös vízóraak­nában leszerelt vízórák közegész­ségügyi szempontból visszaköthe- tők, tekintettel a fertőzésveszély megszűnésére. A Vízmű Kft. a Sal- gótaiján, Somosi u. 220-228. sz. in­gatlanokra vonatkozóan a vízszol­gáltatás megszüntetéséhez előzetes közegészségügyi hozzájárulással nem rendelkezett.” A két panaszos 1998. december 16-i levelét követően váratlan hely­zet következett be. A vízmű figyel­men kívül hagyva az addig történt hivatalos lépéseket a vitatott vízmé­rőakna zárát önkényesen leverte, az aknát betemette. Az általuk írt 1999. január 6-i levélben B. József eluta­sító magatartására hivatkozva to­vábbra is az ingatlanok külön-külön történő bekötésére hívja fel a fi­gyelmet. Lezárult a kálvária? Ezt a levelet követően hónapokig nem történt semmi. Földesinéék nem tudtak beköltözni megörökölt lakásukba (azóta sem), mert nincs víz. Nevezett 1999. május 5-én a fogyasztóvédelmi felügyelőségnek írt levelében - ismertetve az addig történteket - azt kérte, hogy a fo­gyasztóvédelmi törvény alapján kö­telezte a vízmüvet a jogsértő állapot megszüntetésére. A panaszosok ügye ugyan még egyszer megjárta az önkormányzati jegyző hivatalát, míg végül is a fogyasztóvédelmi felügyelőség ez év június 15-én ho­zott határozatával lezárulni látszott a kálvária. A határozat lényege sze­rint a felügyelőség kötelezte a víz­műveket az ivóvíz-szolgáltatás 1998. május 25. előtti állapotban való visszaállítására. A vízművek megfellebbezte a fogyasztóvédelmi felügyelőség határozatát, amelyet megkésett benyújtása miatt a fo­gyasztóvédelmi főfelügyelőség ér­demi vizsgálat nélkül 1999. augusz­tus 9-én kelt határozatával elutasí­tott. Víz azonban azóta sincs! Vajon miért? Pádár Bauer Tamás: A választópolgár 1998-ban nem tudhatta, miért is kellene az SZDSZ-re szavaznia Valódi és műbotrányok ­- A lehető legkésőbbi időpontig fennmarad a kormánykoa­líció, mert a Fidesz már nem lehet biztos benne, hogy meg­nyerné a választásokat, a kisgazdák számára pedig a totális bukást jelentené egy előrehozott választás - véli Bauer Ta­más, az SZDSZ országgyűlési képviselője, aki a napokban Salgótarjánban nyilatkozott lapunknak. Az ellenzéki poli­tikus bizonytalannak látja pártja jövőbeni szereplését.- A közélet durvaságát figyelve inkább úgy tűnik, mintha a vá­lasztási kampányban lennénk, nem pedig bő egy évvel a kor­mányváltás után.- Úgy gondolom, hogy a magyar demokrácia megelőző nyolc éve nem ilyen volt. Elfo­gadhatatlan állapot, hogy min­den héten feljelentenek valakit. A politika általános légkörét ál­talában a kormánytöbbség hatá­rozza meg, mint ahogy azt is, hogy miről szól a parlament, és nagyjából azt is, hogy miről szól a politika. A történetet mindenki ismeri. A kormány- váltás után az első jelentős poli­tikai esemény Simicska Lajos kinevezése volt, amire az ellen­zék és a sajtó úgy reagált, ahogy reagálnia kellett. Mert a Fidesz pénzcsináló emberének adóhivatali elnökké való kine­vezése abszurdum. Demokratikus közélet? Erre reagálva hozta elő a Fidesz a megfigyelési ügyet, és azóta tulajdonképpen más sem törté­nik, mint újabb és újabb - az előző kormányra, illetve a szo­cialista pártra árnyékot vetni igyekvő - valódi és műbotrá­nyok periodikus keltése és a sajtó elleni háború. A fideszes politikusoknak lételeme a konfliktus, ugyanak­kor harmatgyengék a normális kormányzásban. Az ország előtt álló gazdasági, társadalmi, szociális, kulturális és külpoli­tikai problémák normális, nyu­godt kezelése, annak a számba­vétele, hogy mi minden vár Magyarországra, mit kell ma tenni - ezekre nézve nagyon nehéz azt mondani, hogy a kormány bármit is csinál. Ezzel szemben van hetente két botrány. Ez nem azért baj, mert az előző kormánynak vagy a Magyar Szocialista Pártnak kellemetlen, hanem azért, mert a magyar társada­lom azt hiszi, hogy ez a demok­ratikus közélet. Bizonyos értelemben megle­petést váltott ki, amikor a par­lament őszi ülésszakának nyi­tónapján Kuncze Gábor azt mondta, hogy a kormány nem csinál semmit, hiszen egy évig tele volt a sajtó azzal, hogy mi mindent csinál.- Torgyán József is azt mondta, hogy a kormány sem­mit nem valósított meg a be­ígért reformokból.-Neki is kiszaladt a száján, és ez igaz, beleértve őt is termé­szetesen. Fontos kérdésnek tar­tom, hogy mi történt a Posta­bankban, az MSZP-SZDSZ- kormánynak megvan a maga fe­lelőssége abban, hogy ezt nem állította meg időben. De tízszer ekkora nagyságrendű kérdések, hogy mi lesz a mezőgazdaság­ban, az egészségügyben. A beígért adóreform elmarad, noha a Fidesz választási prog­ramjában ez volt az egyik fő gazdaságpolitikai állítás.- Abban egyetértünk, hogy a kormánytöbbség tudja megha­tározni, miről szóljon a poli­tika, de elég siralmas lenne, ha a következő három évben is ezt kellene végignéznünk.-Nem ezt fogjuk végig­nézni, hanem ennek a többszö­rösét.- Úgy gondolja?- Igen, mert az első év végén a Fidesz még mindig vezetett. Ez most átfordult, az MSZP ve­zet, a Fidesz pedig harcot kezd majd, hogy megőrizze a hatal­mat. Eddig sem válogatott az eszközökben, ezután pedig még kevésbé fog.- Mit tud csinálni az ellen­zék, ha például a parlamentben feltett kérdésekre nem kap vá­laszokat?- Fordulhatunk az Alkot­mánybírósághoz, ami nem iga­zán hatékony eszköz. Fennmarad a koalíció- Ott van még a nyilvánosság.- A Fidesz megismétli az MDF egykori hibáját, amikor összeveszik a sajtóval.- Feszültségek látszanak a Fidesz és a kisgazdapárt között is és egyesek előrevetítik, hogy a koalíciós pártok nem szavaz­zák meg a jövő évi költségve­tést.-Az alkotmányosan lehető legkésőbbi időpontig fennma­rad a koalíció. Ez az én sejté­sem, mert most már szerintem mindkét pártnak félnie kell egy új választástól. Az első fél évben gondolkod­tak azon, hogy a Fidesz előre­hozott választást rendez, amit egyedül is meg tud nyerni. Ez az idő elmúlt. Azt gondolom, a Fidesz ma már abban sem bízhat, periodikusan hogy a koalíció megnyerné a választást. Abban viszont egy kormánypárt mindig re­ménykedik, hogy a trendek megfordulnak. A kisgazdák pedig annyira rosszul állnak, hogy számukra totális bukás lenne egy előrehozott válasz­tás. Ezért nagy hanggal fog­nak harcolni a pluszmilliár- dokért, aztán megegyeznek és meg fogják szavazni a költségvetést. Nagyon meg lennék lepve, ha nem így tör­ténne.- Viszont rosszul áll az SZDSZ is. Elemzők szerint az a kérdés, kit választanak majd a Fidesztől elpártolok?-Ezt még nem lehet tudni. Az elpártolok nagy többsége a bizonytalanoknál köt ki. Na­gyon nehezen következhet be, hogy az a választó, aki mindig is jobboldali érzelmű volt, vagy két választáson az SZDSZ-re szavazott és megharagudott rá, az SZDSZ vagy az MSZP mellé álljon. Abban biztos vagyok, hogy az MSZP megnyeri a követ­kező választást (hacsak valami olyan nem történik, amit ma nem látunk), de igen bizonyta­lan az SZDSZ szereplése.-Nézzük most a zsebünket. Az adótörvények vitájából úgy tűnik, jövőre nem marad több pénzünk.- Az emberek nagy többsége valamivel rosszabbul jár, a kö­zepesen vagy jól kereső több gyerekes családok számára ki­csit javul a helyzet. A Fidesz szilárd elhatáro­zása, hogy az adókedvezmény­nyel, gyed-del támogatja a csa­ládokat, míg a családi pótlékot elinflálja.- Akik tarthatnak a tervezett változásoktól, azok az önkor­mányzatok.- Minden kormány pénz­ügyminisztériuma szeretné központosítani, az önkormány­zatoktól elvenni a pénzeket. Emellett mindhárom kormány­nál volt egy újraelosztási haj­lam. Ehhez most hozzájött a Budapesttel folytatott csata. Budapesttel pedig úgy lehet csatázni, hogy az önkormány­zatok általános finanszírozási feltételeit rontjuk, és a nekünk kedves önkormányzatoknak visszaadunk. Az SZDSZ „elpuhult”-Ez így túl egyszerűnek tűnik. Nyilván lesznek mérőszámok, aki az alatt van, annak vissza­osztanak. így például az „ ellen­zéki ” Salgótarjánnak is.- Nem feltétlenül. A norma­tív feltételek rontása mellett növelik tovább a címzett- és céltámogatások szerepét az önkormányzatok megélhetésé­ben.- Önök az SZDSZ-ben be­szélnek arról, hogy mit csinál­nának másképpen az előző négy évhez képest? Van, amiről úgy gondolja, hogy nagyon elron­tották?- Van. A koalíciós időszak második részében az SZDSZ nagyon „elpuhult” és nem tisz­tázta eléggé, hogy melyek a po­litikában azok a pontok, ame­lyekből semmiképpen nem en­ged. Ezek a ciklus első felében még eléggé világosak voltak. A választási vereség alap­vető okának azt tartom, hogy a választó nem tudta, miért is kel­lene a szabaddemokratákra szavazni, mi az, amit csak az SZDSZ-től kap meg. Dudellai Ildikó Türelemmel viselt sors Nem minden nehézség nél­kül kezdődött Szirákon a tanév, miután a júniusi esők életveszélyesre rom­bolták az alsó tagozatosok iskoláját. A tantestület, az önkormányzat szervező- munkájának köszönhe­tően, szeptember elejére sikerült megoldani az 56 kisiskolás elhelyezését. A felső tagozatosok épüle­tébe tantermeket választottak le, kerültek gyerekek a pol­gármesteri hivatal épületébe is. Vízkár azonban nem csak az intézményt érte, hanem több helybeli családot is, akik közül nem egynek még a há­zát is elmosta a víz. Egy ré­szüket az önkormányzat csak az iskola tornaszobája öltöző­jében tudta ideiglenesen elhe­lyezni. A családok azóta is ott élnek, vélhetően-egészen ad­dig, amíg az önkormányzat nem talál megoldást helyze­tük enyhítésére. Tóth Imre iskolaigazgató­tól lapunk megtudta, az in­tézményvezetés, no meg a diákság is, tolerálja a bajba jutottak révén (is) kialakult kényszerhelyzetet. A test­nevelésórákra való át- meg átöltözést két osztály torna­órája esetén váltott formá­ban oldják meg. Tanulók, tanárok eddig jelesre vizs­gáztak az apróbb kényel­metlenségek vállalása terén, s vélhetően türelemmel lesznek, amíg öltözőjük la­kóinak sorsára gyógyírt nem találnak. Az iskolabővítés tervein már dolgoznak, s 1-2 éven belül remélhetően el is készül az életveszélyest kiváltó bővítmény. J. K.

Next

/
Oldalképek
Tartalom