Nógrád Megyei Hírlap, 1999. szeptember (10. évfolyam, 203-228. szám)

1999-09-24 / 223. szám

4. oldal Gazdaság 1999. szeptember 24., péntek Pannon-rendszer. Új, kor­szerű számlázási rendszert vezetett be a Pannon GSM „PanDocs” néven. Nyolc nagyteljesítményű számító­gép és egy diszkalrendszer tárolja a félmilliós ügyfélbá­zis adatait. E fejlesztés révén meggyorsul az előfizetők ki­szolgálása és lehetővé válik a másodpercenkénti forgal­mi díjmérés. Idetartozik még, hogy a legnagyobb nor­vég telekommunikációs szol­gáltató - amely a Pannon GSM 28 százalékos résztu­lajdonosa - megvásárolta Magyarország egyik vezető internet-cégét, a Pronet Professional Internet Ser- vice-t. A mobil és az internet alapú kommunikáció össze­kapcsolása a technikai fejlő­dés új lehetőségeit kínálja. Prognózis. A második és a harmadik negyedév adatai alapján nagy valószínűség­gel idén is 4 százalék körüli, vagy afölötti lesz a gazdasági növekedés és minden józan számítás azt mutatja, hogy Magyarország jövőre is 4,5 százalék körüli növekedést tud elérni - mondta tegnap Surányi György, a Magyar Nemzeti Bank elnöke, utal­va az IMF vasárnapi prognó­zisára. Az MNB HIVATALOS DEVIZAÁRFOLYAMAI (1 egységre, forintban) Angol font 398,79 Euró 255,45 Japán yen (100) 234,89 Svájci frank 159,29 U S A-dollár 244,31 Átváltási arányok 1 eur: 6,56 frf, 1,96 dem. 1936,27 itl, 13,76 ats. Agrárstratégia az EU-tagságra Agrárügyekben az Európai Unió legfontosabb törekvése, hogy a tag­országok mezőgazdasága számára működő piacgazdaságot teremt­sen. Magyarország csatlakozásának egyik feltétele, hogy elfogadja a tagállamokra vonatkozó szabályozást és képes legyen a fejlődésre - jelentette ki Rolf Moehler, a EU Bizottságának képviselője. Az agrárszakértő kiemelte: a csatlakozó országok jelentős tá­mogatásra számíthatnak. Erre a célra dolgozta ki az Európai Unió a tagjelölt államok felké­szítését, felzárkóztatását segitő, úgynevezett SAPARD progra­mot. Ennek keretében Magyar- ország 2000-től évente 38 millió euró támogatáshoz jut. Ez az összeg már jelentős segítséget nyújthat a mezőgazdaság ver­senyképességének növelésére. Folláth Györgyné, a Földmű­velésügyi és Vidékfejlesztési Mi­nisztérium képviselője elmond­ta: a mezőgazdaság és az élelmi­szeripar együtt a bruttó hazai termék (GDP) 10 százalékát adja. Az agrárágazat azonban jelenleg rengeteg gonddal küsz­ködik. Nagy területek hevernek parlagon és nem áll elegendő pénzügyi forrás a termelők ren­delkezésére. Ennek megváltoz­tatása érdekében a jövőben igyekeznek jobban kihasználni a regionális együttműködésben rejlő lehetőségeket. Az agrártárca ágazatfejleszté­si stratégiájáról szólva közölte: a koncepció a mezőgazdaság természeti adottságainak eddigi­nél jobb kihasználását, a ki­emelt régiók szerkezetének át­alakítását, az élelmiszeripar mű­szaki színvonalának emelését, a kis- és középvállalkozások tá­mogatását jelölte meg prioritás- Siként. Az új élelmiszertörvény is jelentős mértékben segíti ha­zánk EU-tagságát, a kitűzött cé­lok eléréséhez azonban elenged­hetetlenül szükséges a szabá­lyok betartása és folyamatos el­lenőrzése. Magyarországon az ősterme­lők száma meghaladja az egy­milliót, a mezőgazdaságban 39 ezer vállalkozás működik, ebből 28 000 egyéni, 1700 szövetkezet és 197 részvénytársaság. Az uni­ós felkészülés időszakában meg kell tanulniuk pályázatokat, üz­leti és fejlesztési terveket készí­teni, mert csak így részesülhet­nek az uniós pénzekből. - ug ­PHAEE-pénzek vállalkozóknak A kormány gazdasági stratégiája az európai uniós csatlakozás előkészítését szolgálja, ez különösen igaz a kis- és középvállal­kozások vonatkozásában - hangoztatta Fónagy János, a Gazdasá­gi Minisztérium politikai államtitkára csütörtökön egy vállalkozói fórumon. A július végi adatok szerint Magyarországon 767 ezer vál­lalkozás működik, 96,3 száza­lékuk tíz főnél kevesebb alkal­mazottal. Ezek az úgynevezett mikrovállalkozások, amelyek­nél még mindig gondot jelent a tőkehiány. Ezen is segíthet, hogy a 2000. évi költségvetés­ben önálló fejezetet hoznak létre a mikro-, kis- és középvál­lalkozások támogatására. A minisztérium elképzelése sze­rint a jövő évi célelőirányzatba hat-hét milliárd forint kerül. Az idei gazdaságfejlesztési cél- előirányzatból a kormány mintegy 4,6 milliárd forintot költ erre a célra. Fónagy János kitért a kis- és középvállalkozói törvény meg­alkotásának fontosságára. A parlament előtt lévő törvényja­vaslat az Európai Bizottság ajánlásával összhangban a kis- és középvállalkozások számá­ra 250 fős alkalmazotti kü­szöbértéket határoz meg. Az államtitkár szerint az uniós de­finíciót azért célszerű átvenni, mert a várható támogatásokat ez alapján lehet majd igénybe venni. Hazai cégek is bekapcsolód­hatnak az unió programjaiba. A részvételhez szükséges 50 százalékos nemzeti hozzájáru­lás mintegy fele fedezhető PHARE-támogatásból is, míg a maradék 50 százalékot a köz­ponti költségvetésnek kell áll­nia. Ennek a fedezete megvan a jövő évi költségvetés terveze­tében. A pályázati felhívásokat a brüsszeli bizottság teszi köz­zé az unió hivatalos lapjában, és pályázni is közvetlenül Brüsszelben kell.- A vállalkozói kultúra meg­honosítása és a vállalkozók ellá­tása a megfelelő piaci informá­ciókkal fontos feladat - hangsú­lyozta az államtitkár, aki szerint ennek informatikai infrastruktú­rája a legtöbb helyen már ki­épült, és most a tartalommal va­ló megtöltése van soron. Fó­nagy János szerint a vállalko­zóknak különböző csatornákon keresztül olyan információkat kell kapniuk amelyeket a min­dennapi munkájukban fel tud­nak használni. Újra divat lett a közös torna Egészséges munkahelyek Már nem csak a nagyobb, mul­tinacionális cégek körében, ha­nem a kisvállalkozásoknál is terjed az az üzleti kultúra, amely a munkahelyeken az egészségesebb körülmények kialakítását szolgálja. Ezt bi­zonyítja az a fokozott érdeklő­dés, amely az Egészségesebb Munkahelyekért Egyesület csütörtökön, Budapesten kez­dődött kétnapos módszervásá­ra iránt megnyilvánult. Kapás Zsolt, a két éve alakult egyesület elnöke a Ferenczy Europressnek elmondta: egy­re több munkáltató ismeri fel, hogy a termelékenység mellett a cég piaci megítélése is javul, ha a dolgozók számára bizton­ságos és jó munkakörülmé­nyeket teremt. Az egyesület­hez csatlakozott harmincegy vállalat közül kiemelte a Dunaferrt, ahol felmérték, hogy korábban több mint egy- milliárd forint veszteség szár­mazott a betegségekből, a hi­ányzók helyettesítéséből, az újabb dolgozók betanitásából. A Nemzeti Egészségvédelmi Intézet által alapított egyesület ma már komoly szakértői háló­zattal tudja segíteni azokat a munkáltatókat, akik elhatároz­zák, hogy jobb munkahelyi kö­rülményeket teremtenek dolgo­zóik részére. A fejlesztéseknél természetesen nem csupán a tárgyi feltételek - például a vilá­gítás, az irodabútorok, a védő- felszerelések - cseréje merülhet fel, hanem mind a beosztottak, mind a vezetők képzése is. A módszervásáron vállalat- irányítási rendszereket, munka­helyi testedzési programokat, sőt étkeztetési tanácsokat is kaphatnak az érdeklődők. Elő­segítik, hogy a hajdan sok he­lyütt megmosolygott közös tor­na újra divatba jöjjön. Rájöttek arra is, hogy az üzemi étkezdék felszámolása óriási hiba volt. A dolgozók teljesítménye ugyanis sokkal jobb, ha kulturált körül­mények között, egészségesen étkeznek. A foglalkozás-egész­ségügyi szakemberek szerint a mai harmincas korosztály álló- képessége, edzettsége rosz- szabb, mint az idősebbeké. A szakértők igen gyakran a rossz szervezeti felépítésre, a tisztázatlan felelősség- és hatás­körökre vezetik vissza a dolgo­zók rossz közérzetét, a pszi­chés eredetű megbetegedése­ket, s az ebből származó gyako­ri hiányzást. A nyugati minták­hoz hasonlóan várhatóan egyre több figyelmet fordítanak a nők, a családanyák részidős foglalkoztatásának elterjeszté­sére is. Bebizonyosodott, hogy a fejlett országokban a „gyen­gébb nem” karrierépítése egészséges módon a negyvenes éveikben kezdődik. A külföldi egyetemeken nem ritkán ebben a korban ülnek be az iskolapa­dokba a fiatal hallgatók közé, ekkor ugyanis a gyermekeik már betöltötték azt a kort, hogy nem igényelnek szoros, min­dennapi törődést. Kapás Zsolt kifejtette, hogy az európai uniós csatlakozá­sunk is elképzelhetetlen ak­kor, ha a munkahelyeken nem lesz általános a dolgozók biz­tonságának és egészségének a védelme. Sokat várnak a szak­értők a nem dohányzók védel­mében született törvénytől, amely november elsejétől szi­gorúan szankcionálja a mun­kahelyi - kijelölt helyen kívüli - dohányzást. N. Zs. A személyi jövedelemadó 1-1%-ának felhasználásával összefüggő tudnivalók Adótitok a rendelkező személye Dunapack-üzem nyílt a zsidacsovi kombinátban Magyar-ukrán vegyes vállalat A zsidacsovi cellulóz- és pa­píripari kombinátban a na­pokban megnyitották a ma­gyar részvétellel létrehozott Dunapack Ukrajina nevű gyárat, Ukrajna első papír­ipari vegyes vállalatát. Az ünnepélyes üzembehe­lyezésen jelen volt a Ívovi megyében munkalátogatáson tartózkodó Leonyid Kucsma elnök is. Az évi 40 millió pa­pírzsákot gyártó vegyes válla­latot tavaly alapították. A magyar Dunapack építési­szerelési munkákkal, techno­lógiai berendezésekkel és forgóeszközökkel járult hozzá a vegyes vállalat létre­hozásához. A ukrán papíripari kombinát apportként a gyár­tóhelyiségeket adta. Kucsma elnök szerint az üzem meg­nyitása annak a bizonyítéka, hogy az ukrán termelők a ré­giről az európai technológiára térnek át. 1986 és 1999 között a cellulóz- és papíripari kom­binát 36 millió dollárt invesz­tált önerőből a fejlesztésbe. A zsidacsovi üzem Ukrajna legnagyobb cellulóz- és pa­píripari cége, és az egyetlen újságpapírt előállító ukrán cég. Évi kapacitása 30 ezer tonna újságpapír. Fő termékei az újságpapíron kívül a cso­magolópapír és karton, vala­mint a hullámpapír. Termé­keit a Független Államok Közössége, illetve Európa or­szágaiban értékesíti. A vállalat tavaly 2,58 mil­lió dollár, idén eddig 929 ezer dollár értékben exportált. Visszaszámlálás - Sorsdöntők lehetnek a dátumváltási problémák Mi történik 2000-ben? A kis- és középvállalkozók számára a dátumváltási prob­léma sorsdöntő lehet, ugyanakkor nekik van a legkevesebb eszközük, a legkisebb felkészültségük ahhoz, hogy az év- számkezeléssel időben és érdemben foglalkozzanak. Ezért adott ki számukra a kormánybiztosi hivatal tájékoztató fü­zetet és CD-s javítóprogramot. Törvény határozza meg azo­kat a feltételeket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy a magánszemélyek rendelkező nyilatkozata alapján a sze­mélyi jövedelemadó tör­vényben meghatározott ré­szének kedvezményezettjeivé válhassanak. Kik lehetnek kedvezményezettek? A magánszemélyek a befizetett adó 1 százalékáról a következők javára rendelkezhettek:-társadalmi szervezetek, ala­pítványok: Az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. tv. szerinti társadalmi szervezet (kivéve a pártokat, munkaadói és munkavállalói ér­dekképviseleti szerveket), illetve azon alapítvány, amelyet a bíró­ság a rendelkező nyilatkozat évé­nek első napja előtt legalább há­rom évvel nyilvántartásba vett, és alapszabálya, illetőleg alapító ok­irata szerint az említett rendel­kező nyilatkozat évének első napja előtt legalább egy évvel a közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. tv-ben meghatá­rozott tevékenységgel ténylege­sen foglalkozik; ! -közalapítvány, feltéve, hogy 1998. év első napjától az alapító i okirata szerint (és ténylegesen is) az említett törvényben felsorolt tevékenységet folytat. | - országos közgyűjtemények íés egyes kulturális intézmények (például múzeumok); 1 -az elkülönített állami pénz­alap (például nemzeti kulturális járulék);-azok a színházak, közgyűj­temények, közművelődési intéz- mények, amelyek a rendelkező nyilatkozat évének első napja előtti három év valamelyikében a helyi önkormányzattól, vagy a központi költségvetéstől egyedi támogatásban részesültek;- az új Nemzeti Színház épí­tési programja;- egyház, vallásfelekezet, val­lási közösség. Nagyon fontos, hogy a ked­vezményezett társadalmi szerve­zeteknek, alapítványoknak és közalapítványoknak belföldi székhelyűeknek kell lenniük, közvetlen politikai tevékenységet nem folytathatnak, továbbá or­szággyűlési képviselői, megyei, fővárosi, önkormányzati válasz­táson jelöltet nem állíthatnak. Feltétel még, hogy szervezetük pártoktól független legyen és azoknak anyagi támogatást nem nyújthatnak. Ha ezt nem tartal­mazza az alapszabály, módosí­tani kell legkésőbb 1999. szep­tember 30-ig. Ez az a végső időpont, amíg az igazoló dokumentumok csato­lása mellett benyújthatják igé­nyüket a részükre rendelt pénz­összeg átutalása iránt. Nyilat­kozni kell arról is, hogy sem a vám- és pénzügyőrségnél, sem az állami adóhatóság járuléki­gazgatóságánál, sem az állami adóhatóságnál nyilvántartott esedékes köztartozása nincs, to­vábbá csatolnia kell az arról szóló önkormányzati igazolást, hogy a kiállító szervezetnél nincs nyilvántartott lejárt esedé­kességű köztartozása. Amennyiben van köztarto­zása, de minden egyéb feltétel­nek megfelel a kedvezménye­zett, úgy nyilatkozhat arról, hogy az adóhatóság a rendelkező nyilatkozatok szerinti összeget fordítsa köztartozásai kiegyenlí­tésére, pontosan megjelölve a címzettet a kapcsolódó pénzfor­galmi jelzőszámot és a kiegyen­lítés sorrendjét, valamint az ösz- szegszerűséget is. Hogyan juthat a pénzhez a kedvezményezett? Az adóhatóság a beérkezett ren­delkező nyilatkozatok alapján ér­tesíti a kedvezményezettet arról, hogy javára magánszemélyek rendelkeztek. Az értesítéstől számított 30 napon belül a törvényi feltételek meglétét igazoló dokumentumok (alapszabály, alapító okirat, bíró­sági bejegyzés, önkormányzati adóigazolás, nyilatkozatok) csa­tolása mellett lehet a pénzösszeg átutalását kérni. A 30 napos ha­táridő elmulasztása jogvesztő ha­tályú, az ezt követően benyújtott igények alapján utalásra nem ke­rül sor. Tekintettel arra, hogy nem kö­telező az összeg elfogadása, a kedvezményezettnek jogában áll az összeg visszautasítása. A kedvezményezettnek a ja­vára juttatott összeg cél szerinti felhasználásáról az átutalást kö­vető év, tehát 2000. október 31- ig a nyilvánosság előtt sajtóköz­lemény útján kell eleget tennie. A közlemény egy eredeti példá­nyát az elévülési idő végéig meg kell őriznie. A cél szerinti felhasználást az adóhatóság jogosult ellenőrizni. Amennyiben az ellenőrzés azt állapítja meg, hogy a közcélú te­vékenység szerinti felhasználás nem valósult meg, úgy a ked­vezményezettnek az adóhatóság határozata alapján az átutalt ösz- szeget vissza kell fizetnie. Ä magánszemélyek rendel­kező nyilatkozata adótitoknak minősül, így azt az adóhatóság még kérelemre sem közölheti a kedvezményezettel. Az adományozók kilétéről csak maguktól az adományozók­tól szerezhet tudomást az adott szervezet. Az évszázadváltáskor az év utolsó két számjegye 00 lesz. Azok a számítógépek és szoftverek, amelyek nin­csenek erre felkészítve, 1900-ként is kezelhetik az adatot. Miért jelent ez gon­dot, hiszen elgondolhatjuk vagy írhatjuk a 20-at? Nos - mutat rá a tájékoztató füzet — ez a logika nem működik. Először is, az 1900. év nem volt szökőév, míg 2000 az, ez nagyon sok gondot okoz­hat február 29. kezelése mi­att. Emellett míg a század­kezdet első napja hétfő volt, 2000 első napja szombatra esik. Munkaügyi, beléptető és ügyelet-nyilvántartó rendszereknek ez ugyebár nem mindegy. A 00-val végbemenő mű­veletekben a dátummezők a 99 alá kerülnek, ezáltal megváltozik a sorrend: 00, 97, 98, 99. Az időtartam­számítások is okozhatnak meglepetéseket. Ha például valakinek a korát úgy szá­molják, hogy az adott évből kivonják a születési évet, egy 1988-ban született gyermek 1999-ben 11 éves (99-88=11), de 2000-ben ugyanez a gyermek már 88 a számítógép szerint (00-88=-88). Hasonló prob­léma adódhat a kamatszámí­tásnál is. A felkészítetlen számítógépek és mikrochi- pek órája január 1-jével helytelen adatokat kezd majd adni. A normál dátum helyett furcsa kombinációk jelenhetnek meg, például 1980. január 1. vagy 1980 január 4. Elég belegondolni, hogy milyen kavarodáshoz vezethet ez akár telefon- számláról, akár nyugdíjról van szó. A vállalkozóknak és tan­intézeteknek szóló tájékoz­tató természetesen nemcsak jelzi, hanem megoldásokat is javasol. A legegyszerűbb természetesen a gépek és a programok újra cserélése. Ha a vállalkozás jogtiszta szoftverrel rendelkezik, ver­ziófrissítésre van szükség. Sokak számára viszont a ja­vítás kínálkozik a legkedve­zőbbnek. Hogy melyik mi­lyen előnnyel és veszéllyel jár, azt az évszámkezelési kormánybiztosság tanács­adója feltünteti. A füzet és a CD a kamaráknál és az év­számkezelési kormánybiz­tosságon szerezhető be (tel.: 444-3587).

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom