Nógrád Megyei Hírlap, 1999. szeptember (10. évfolyam, 203-228. szám)

1999-09-22 / 221. szám

Megyei Körkép 1999. szeptember 22., szerda Ötvenmilliós pluszkiadást jelent Salgótarjánnak a törvénymódosítás Tantervekben már nincs hiány Az Oktatási Minisztérium fáradhatatlan reformlendülete újabb és újabb feladatok elé állítja a pedagógustársadalmat. Az alkalmazók alighogy megbirkóztak a nemzeti alaptan­tervvel (nat) kapcsolatos feladatokkal, legújabban a parla­ment által a nyár elején elfogadott közoktatási törvénymódo­sítás állítja nem kis erőpróba elé őket. A közoktatási intéz­ményekkel együtt a fenntartó önkormányzatoknak is újabb stratégiát kell kidolgozni. A várható fejlemények megértésé­hez szükséges alábbi információkat a salgótarjáni önkor­mányzat oktatási, kulturális és sportirodájától kaptuk. Értékelési vizsgaközpont - Minőségbiztosítás az oktatásban? Nógrád az észak-magyar régióban Nem az a baj, hogy törvé­nyeket alkotnak, hogy azo­kat igazgatják, hanem az, amikor egyikkel még meg sem ismerkedtek az érintet­tek, már el is vethetik. Kér­dés, hosszú távra szól-e majd az oktatási törvény nyáron elfogadott módosí­tása, amelynek legfőbb cél­ját a szaktárca a minőségfej­lesztésben határozta meg? A közoktatás nem lehet a helyi alkuk tárgya -véli a tárca - s ez, csak magasabb szintű szabályozással zárható ki. Ez főként arra vonatkozik, hogy egységesebben megfo­galmazott feladatok, köve­telmények lépnek életbe, amelyek meghatározzák, mi­től lesz az iskola iskola. Az elírások érvényesülését el­lenőrzéssel teszik majd látha­tóvá. Ezt szolgálják a keret- tantervek, no és az értékelés, ellenőrzés, a minőségbiztosí­tás intézménye, az az ominó­zus OKÉV. Hogy mi is ez? Az Orszá­gos Közoktatási Értékelési Vizsgaközpont, amely a mi­nőségbiztosítás és a -fejlesz­tés feladatait szervezi. A szervezet szeptember első napjára állt fel, az országos mellett hét területi iroda hiva­tott a feladatellátásra. Nógrád megye e tekintet­ben az észak-magyarországi iroda működési területére esik. Megyénkben nem sike­rült semmit sem megtudnunk arról, hogy nógrádi referense lesz-e a területi irodának. Sem a pedagógiai intézet, sem a megyei közgyűlés ok­tatási szakemberei nem kap­tak idáig tájékoztatást sem erről, sem más egyébről az iroda kapcsán. Az OKÉV működéséről annyit tudnak, amennyi az idevágó jogsza­bályból megtudható, s ennél lényegesen többet a szep­tember eleji tájékoztatókon sem hallottak. Lapunknak is csak annyit sikerült megtudnia, a Mis­kolcon székelő területi iroda vezetője Társi József, aki a minisztériumból került az in­tézmény élére. Vele nem tud­tunk beszélni, mert a minisz­tériumban már nincs, a terü­leti irodán pedig még nem el­érhető. Az országos szervezet munkatársa annyi tájékozta­tást azért adott, hogy meg­erősítette, Társi lett a Nógrá- dot is érintő vezető, s hogy az iroda vélhetően 10 fős, de in­kább kevesebb létszámú stábbal fog működni. Meg­tudtuk még, a munkatársak kiválogatásánál nem a hely-, hanem a szakismeret lesz a mérvadó, így aztán nem tud­ható, Heves-Nógrád-Bor- sod-Abaúj-Zemplén területé­ről kerülnek-e egyáltalán szakemberek az új intéz­ménybe, hogy a központ sze­rint nem szükséges a hely-, meg az adott intézmények, az ott munkálkodók ismerete sem a küszöbönálló feladat ellátásához. A pedagógustársadalom nagyobbik része egyébként igényli az iskolák külső el­lenőrzését, értékelését. J. K. Már kisdiákként megismerik a környék falvainak nevezetességeit Szomszédoló tanulók Szirákon A törvénymódosítás alapve­tően négy fontos részről szól: a tartalmi szabályozásról, az iskolaszerkezet átalakulásá­ról, az oktatásirányítás rend­szeréről, és a tervezett finan­szírozásról. Ezek közül leg­inkább a tartalmi elemek azok, amelyek várhatóan majd kikényszerítik a nat el­halását. Bár a tárca illetékesei első­sorban a nat egyfajta korrigá­lásáról beszélnek, ám a tör­vénymódosítás már első olva­satra is jóval többet sejtet en­nél. Decemberre ígérték azo­kat a kerettanterveket, ame­lyek közül majd választhat­nak a közoktatási intézmé­nyek. A választás nem kötelező, de a sajátos tan­anyagstruktúrát megvalósí­tóknak engedélyeztetniük kell pedagógiai programjukat. A legújabb elképzelések a ha­gyományos tantárgyi struktú­rára helyezik a hangsúlyt, és jobban körülhatárolják a ren­delkezésre álló tanórakeretet. Már most látható, hogy a kö­zelmúltban beindult fejleszté­seknek gátat szabnak a leg­frissebb koncepciók, amellyel tulajdonképpen a tantervuta­sításos rendszer jön vissza. A törvénymódosítás a 8+4- es iskolai szerkezetet stabili­zálja, amely megváltoztatja a nevelőmunka szakaszait. Nem működhet csak 6 osztályos, vagy csak 8 osztályos közép­iskola. Lehetnek ilyenek is, de alapfeltétel, hogy a négyosztá­lyos szerkezetet is biztosítsa a tanintézmény. Ez a megoldás nem segíti elő az esélyegyen­lőtlenségek mérséklését, és továbbra is fenntartja a terü­leti, színvonalbeli különbsé­geket. A kistelepüléseket pél­dául egyértelműen arra kény­szeríti, hogy mindenáron fenn­tartsák 8 osztályos iskolaszer­kezetüket. Az oktatási tárca és minisz­terének hatásköre a döntés­kompetenciával egyetemben bővült, ugyanakkor létrehoz­ták az országos közoktatási ér­tékelési és vizsgaközpontot, amelynek a Salgótarjánt és Nógrád megyét is érintő egyik regionális központja Miskol­con lesz. A szakmai körökben csak oké-nak emlegetett vizsga- központ egyebek mellett a mi­nőségbiztosítási rendszer ki­építésének és a kerettantervek- től eltérő pedagógiai progra­mok engedélyeztetésének fel­adatát látja el. Létrehozásával a korábbi, hasonló feladatkört ellátó szervek, mint például az Or­szágos Közoktatási Intézeté, úgy tűnik, háttérbe szorul, il­letve fennáll az ügyintézésben a párhuzamosság veszélye. A központi finanszírozás mértékét 80 százalékosra akar­ják emelni, mondván a 70-ről, csakhogy a különböző közok­tatási intézmények támogatása Salgótarjánban tavaly ís csu­pán 45-77 százalék közötti volt. Félő, hogy az átlagosan 20 százalékra tervezett köz­ponti normatívanövekedés a legtöbb önkormányzatra nem fog pozitív hatást gyakorolni. Eddig a létszámleépítésben kellett állandóan gondolkod­niuk a közoktatás helyi irányí­tóinak, ami az anyagiak tekin­tetében most sem változik, hi­szen nem kapnak plusztámo­gatást ahhoz a törvénymódosí­tás által megnövekedett fel­adathoz, ami mintegy plusz 40 pedagógus munkába állítását követeli meg. Ez bizony a 22- es csapdája. A nat-hoz képest a módosításból eredő tanóra- szám-eltérés jelentéktelen, 0,1 százalékos, viszont az új tan­tervek elkészítése, és mindaz, ami ezekkel jár óriási terhet je­lent a közoktatási intézmények és önkormányzatok számára egyaránt. Újra kell írni a me­gyei fejlesztési terveket, ütem­tervet kell készíteni az esz­közbeszerzésre, miközben már megkezdett folyamatok sza­kadnak meg, s a tartalmi mun­kát teljes egészében újra kell gondolni. Anyagilag, az előze­tes modellszámítások alapján, 50 millió forintos pluszkiadást jelent a salgótarjáni önkor­mányzat számára a törvény- módosításnak való megfelelés. Ami azonban már most egyértelmű: a második szakma megszerzése ingyenes lesz. Benkő Mihály A település általános iskolá­jának vezetése fontosnak tartja, hogy az intézmény tanulói már kisdiákként megismerkedjenek a szom­széd falvak nevezetességei­vel is. A környezettel való alapo­sabb ismerkedés jegyében szeptemberben kirajzik az in­tézményből az ötvenhat kisis­kolás. A program szerint meg­tekintik a héhalmi évszázados parasztházban - amely a népi építészet stílusjegyeit őrzi mindmáig - kiállított korhű berendezési tárgyakat, hasz­nálati eszközöket, ellátogat­nak a palotási tó környékére, megnézik a béri andezitszik­lákat, s a nevezetes virágos­pusztai állatfarmot is. Utóbbi helyen még a valamikori pusztai életformába is bepil­lantást nyerhetnek. Az ugyancsak szomszédos Bujákon pedig a népi építé­szet még látható remekei mel­lett a szépséges népi öltözé­keket is szemrevételezhetik a huszadik századtól búcsúzó kor gyermekei.-jaku­Megmaradnak-e a nógrádi falvak a fejlődés sodrásában - Mátranovák (6). Többszörös érdek a népesség megtartása Cikksorozatunk ezen részé­ben a szellemi és a testi egészségről, a pótcselekvést és menekülést jelentő köz­hasznú munkáról és a sport­ról beszélgetünk egy köz­hasznú munkással és a Csikó István Béla polgármesterrel.- A szellemi gondoskodás mellett, a testi egészségről is gondoskodunk - mondja a polgármester. - Van két házi­orvosi, egy fogorvosi körze­tünk, van védőnőnk. Mind­egyik orvosnak, sőt a védőnő­nek is van rendelője. Évek óta gond azonban a bányatelepi körzetben az orvos biztosítása. Hiába hozunk egy orvost, bi­zonyos idő után elmegy. Ha egy településnek nincs meg a népességmegtartó képessége, akkor a település elkezd fogyni. S ha egy településen rossz a gazdasági megtartó ké­pesség, akkor az orvos a köz­alkalmazotti fizetésből nem tud megélni. Mi kitehetjük a lelkünket az önkormányzat­ban, akkor sem marad itt. Kicsi a telepi körzet, de a falut nem lehet összevonni a teleppel, mert úgy meg nagy. A társada­lombiztosítás finanszírozása meg olyan, hogy ha a körzet­ben egy bizonyos mértéket meghalad a betegek száma, akkor büntetik az orvost. Közmunkában Úgy gondolom, hogy a rende­lőink megfelelő műszerezett- ségűek, a járóbeteg-ellátáshoz alkalmas. Erre kényszerít az ÁNTSZ, bár nem kell kénysze­rítenie, mert ha elhal a telepü­lés, nem kapunk normatívát. Persze nemcsak a normatíva miatt fontos a népességszám megtartása, hanem egyébként is. Az a véleményem, hogy le­gyünk mértéktartóak ezen a te­rületen. A polgármestert elkíséijük a temetőbe, ahol most folynak az új ravatalozó befejező munkái.-A múlt évben kezdtük a ravatalozó munkálatait. Ahogy az anyagiak engedték úgy ha­ladtunk. Ötvenéves volt a ko­rábbi épület, de olyan mértékű felújítást nem lehetett csinálni, hogy lebontás nélkül megúsz- szuk. Ezért átépítettük és egy esőbeállót is felhúztunk. A fes­tés még hátravan, de már hasz­náljuk. Mi úgy fogalmazunk, hogy az élet háborús körülmé­nyek között is megy. Miközben Csikó István a kőporozás menetéről vált szót a munkásokkal, a temető mel­letti pihenőben beszélgetésbe kezdünk három falatozó mun­kással. Most fejezik be az ebé­det. Ketten „elpárolognak”, de Attila marad. A vezetéknevét nem árulja el.- Kénytelen voltam az üze­met otthagyni, ahol dolgoztam és itt találtam munkát - vála­szolja és készségesen hozzáte­szi, hogy egy bizonyos kft.-nél dolgozott. Arról faggatjuk, hogy miért hagyta ott a céget, s jobb-e számára a közmunka, mint a biztosabb megélhetés.- Órabért nem emeltek, hi­ába kértem. Én voltam már a legalacsonyabb órabéren. Most alig 19 ezer forint a keresetem. Gépi forgácsolóként viszont majdnem 28 ezer forintot kap­tam. Látva a meglepetést, foly­tatja.- Volt még egy másik prob­léma is. Aki előttem volt gépen az betanított esztergályos volt. Ő már 280 forinton volt, én meg csak 200-on. Kétszer is reklamáltam, de nem emeltek semmit. Utána felvettek he­lyettem egy illetőt, 250 plusz 50-el. Valami nem tiszta ebben a magyarázkodásban. Valószí­nűleg ennél nagyobb lehetett a probléma. Talán epésen je­gyezzük meg neki, hogy bi­zony nem jó vásárt csinált, mert folytatja a magyarázko­dást.- A gyárban az utolsó napot már csak becsületből húztam ki, mert már mindenkinek sok­kal több volt mint nekem. Láthatóan zavarba jön arra a kérdésre, hogy volt-e más gondja is az üzemben, nem­csak a gyengébb fizetés. Szellemi háttér Magyarázkodik és erősködik, hogy nem elégszik meg ezzel a megoldással, de egyelőre nem tud mit csinálni. S továbbra is csak hajtogatja, hogy ő kereste a legkevesebbet. Kérdezzük a magánéletéről is, de nem lesz sokkal közlé­kenyebb. Munka után haza­megy, tisztálkodik, eszik az­után rádiót hallgat, vagy tele­víziót néz. Attila a szüleivel él. Ha otthon adódik valami munka a ház körül, azt szó nélkül elvégzi. Amikor a lá­nyokról faggatjuk egy darabig szabódik, végül válaszol.-Velük csak akkor foglal­kozom, ha elfogyasztottam bi­zonyos mennyiségű italt. A temetőben dolgozó embe­rek megkapták a munka to­vábbfolytatására vonatkozó megjegyzéseket, s folytathat­tuk utunkat a polgármesterrel. Menet közben mutatja, hogy bárhová néz az ember, minde­nütt valamilyen tennivalóval találja magát szemben.- Sajnos csak tűzoltómun­kákat tudunk végezni mindad­dig, amíg utol nem éljük ma­gunkat anyagilag - mondja. - S ez mindenre vonatkozik. Pénz pedig sok kellene. Befordulunk a Vásárhelyi Pál utcába, hogy meglátogas­suk Vásárhelyi Pál iparmű­vészt, aki ugyan győri szüle­tésű, de 1988-tól a családjával itt él az egykori Vásárhelyi-kú­riában. Sajnos nem tudunk be­szélni a neves keramikussal, mert a kúria kapuja lakatra zárva arról árulkodik, hogy a család éppen nem tartózkodik itthon.- Nagyon jó az emberi kap­csolatunk a művésszel, de a falu minden értelmiségi fog­lalkozású lakosával - mondja Csikó István. - Szívesen segí­tenek az önkormányzatnak, ha a falu érdekében kell tenni va­lamit. Azt is örömmel mon­dom el, hogy olyan szellemi háttérrel is számolhatunk, mint a Mátranovákról elszármazot­tak baráti köre, amelynek tag­jai szívügyüknek tartják szülő­falujuk boldogulását. Arról már korábban szót ej­tettünk, hogy a polgármester szeret álmodozni is. Amikor az iskolában voltunk, az intéz­mény melletti nagy gödrös te­rületről megjegyezte, hogy ott egy jó strandot tudna elkép­zelni. Úgy, hogy a vizet a tor­naterem tetején fekete csőben melegítenék és ide vezetnék a medencébe. Azután valahol az álmok között ott szerepel a mátranováki sport, elsősorban a labdarúgás színvonalának emelése. Amikor arról kérdem, hogy mi lesz a futballcsapattal, így válaszol.-Jó kérdés, remélem bent maradnak a megyei első osz­tályban. Eddig még csak vi­szonylag gyengébb ellenfelek­kel játszottunk, ettől többet kellene nyújtani a csapatnak. Tudásszintben sokkal jobbak az ellenfeleknél, de akaratban nagyon kellene erősíteni, mert a novákiakra mindenki ráhajt. A puding próbája Megtudjuk, hogy ha a Mátra­novák kiszalad a pályára min­den ellenfél azt látja, hogy ők az NB Ill-ból kerültek vissza, így azután az ellenfelek is el­várnak egy bizonyos szintet, nem beszélve a nézőkről.- Mint sportember, mint ember úgy gondolom, hogy ennek meg is akarnak felelni és bízom is benne - mondja meg­győződéssel a hangjában. Az edzőről diplomatikusan csak ennyit mond.-A puding próbája, hogy elfogyasztják. Egy vezetőt ak­kor lehet megbuktatni, amikor akarjuk. Az edző munkájának eredményességét a szezon vége igazolja, a helyezés, a gólarány és az, hogy a csapatot miként tudja együtt tartani. Mi­lyen szellemet tud teremteni, elfogadja-e őt a csapat?-S nem teljesíthetetlen a közönség óhajtása sem, hogy a felsőbb osztályból visszakerült gárdát az első harmadba várja - mondja a polgármester. (Folytatjuk) Pádár András Határ menti konferencia Az Európa Tanács, Magyaror­szág és Szlovákia belügymi­nisztériuma, az érintett telepü­lések önkormányzata és a Nóg­rád Megyei Közigazgatási Hi­vatal közreműködésével szep­tember 28-án és 29-én, kedden és szerdán tartják a magyar és szlovák önkormányzatok és közigazgatási szervek határ menti konferenciáját Magyar- nándor, Balassagyarmat, Salgó­tarján és Losonc helyszínekkel, várhatóan mintegy kétszáz fő részvételével. Tudor Vidor bérlet Színház kicsiknek Salgótarjánban ismét meghir­dették a kisiskolások és óvodá­sok színházi bérletsorozatát A nyolc előadásból álló program­ban a József Attila Művelődési Központban 1999. október 28- án 11 és 15 órakor „A bolond kalapja” című darabot mutatja be elsőként a Holló Együttes. A további előadások a kö­vetkezők:-November 4. 11 és 15 óra „A hétrőfös visszatér” (Közép- Európa Táncszínház);- December 16. 10 és 15 óra „Koldus és királyfi” (Hóki­rálynő Meseszínpad);-2000. január 13. 11 és 15 óra „Mesebolt” (Punk Tum Együttes);-Február 10. 11 és 15 óra „Kalapkaland” (Budai Báb­színház);-Március 9. 10 és 15 óra „Pintyőke cirkusz” (Hókirálynő Meseszínpad);- Április 20. 11 és 15 óra ,,A bátor sün” (Budai Bábszínház)- Május 23. 11 és 15 óra „A szürke ló” (Harlekin Bábszín­ház)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom