Nógrád Megyei Hírlap, 1999. szeptember (10. évfolyam, 203-228. szám)

1999-09-18-19 / 218. szám

2. oldal SALGÓTARJÁN BALASSAGYARMAT Megyei Körkép PÁSZTÓ 1999. szeptember 18., szombat Faragó Zoltán: Verőfényes napokkal köszön­tött be az elmúlt időszakban a vénasszonyok nyara, vagy bú­csúzott a „rendes” meleg év­szak, ahogy tetszik. Az éjsza­kák és a hajnalok azonban már meglehetősen hűvösek, - de hát szeptemberben ez már csak így szokott lenni. lehetett látni gyermekökölnyi fiókákat vezetgető madarat is; bizonyára két fészekaljat röp- tettek ki, amelyek közül vala­melyik el is pusztulhatott, mert ritkán tolódik ilyen késői idő­pontig fiókanevelés. A víztározó Kisbágyon felőli vége valóságos madárparadi­A víztározó látképe a völgyzáró gátról a szerző felvételei A természetet általában rom­bolja az emberi beavatkozás. Elpusztítani persze nem lehet, de sivárrá tenni azt igen! Az át­alakításnak köszönhetően per­sze a környezet - kivételes esetben - gazdagodhat is. Palo­tás és Kisbágyon között nyúlik el a Bujáki-patak felduzzasztá­sával létrehozott palotási tá­rozó. A vízzel feltöltött völgy a környék élőhelyeit kétségtele­nül változatosabbá tette: megje­lentek ezen a vidéken olyan ví­zimadárfajok is, amelyek ko­rábban aligha fordultak elő a patak szűk árterületein. A vízparti nádasoknak min­denfelé eléggé gyakori fészke­lője a vízityúk. Néhány héttel ezelőtt, augusztus közepén még csőm. Ezen a helyen nagy ná­das alakult ki, elszórtan álló fűzfákkal; ideális élőhelye ez szárcsának, tőkés récének, nádi rigónak. A vízben gazdag kör­nyéknek köszönhetően, - ami­hez persze idén a sok eső is hozzájárult - Kisbágyonban idén öt fiókát nevelt fel a vil­lanyoszlopon költő fehér gó­lyapár. (Általában csak három­négy a gólyafiak száma.) Az is igaz persze, hogy az idei év áradásai fészkelés idején bizo­nyára nem kevés kárt tettek a madárvilágban. A palotási víztározó partján sokfelé dúsan tenyésző káka buzogányai mostanra felfeslet­tek, de megtapadtak a szárakon. Idei bugát alig lehet látni, ami / h i< i n j A R o Szeptember — ‘Tóparti természeti csodáig mégis van, az nem a víz, hanem a part felőli oldalon nyújtózko­dik az ég felé. A hosszú, kes­keny, kardpengeforma levelek mind sárgásbarnára száradtak. A káka ugyan vízparti növény, de úgy látszik, nem tett jót neki, hogy a nagyobb esőzések ide­jén túlságosan a víz alá került. Ugyancsak a tó északi végé­ben található egy, a nyomok alapján meglehetősen ritkán használt sódemyerő hely; gyurgyalagok vájják itt a part­falba költőüregeiket. Ezekből több száz van, de rendszerint csak tíz körül alakul a lakottak száma. A trópusi színpompájú madarak már elmentek Áfri­Mint sajtban a lyukak: gyurgyalagok köl­tőüregei a tó partján álló homokfalban kába, de északabbról érkező vonuló példányokat néha még láthatunk ilyenkor. Érdekes megfigyelni a kemény homok­falba vájt nyílásokat: amelyiket már régebben elhagyták e ma­darak, annak bejáratát szögle­tesre koptatta a csapadék és a fagy. Minél régebbi a lyuk, an­nál hosszabb téglalap a nyílás. Amelyiket azonban az idén használták, annak bejárata ke­rek és mély, v-betű alakú bevá­gást csináltak a homokba a le­szálló madarak karmai. Az nem jellemző, hogy milyen a lyukak tájolása; a partfal nagy része keletre, a tó víztükrére néz, de ahol kör alakú bányaudvart alakítottak ki, ott minden égtáj felé nyílnak üregek. Egyes helyeken már magas fák, gyomnövények állnak a lyukak előtt: ezekben már ré­gen nem tanyáznak gyurgyala­gok. A sódemyerő hely előtt félkörben nádas áll, néhány termetes fűzfával, azon túl pe­dig a tó víztükre húzódik. A pa­lotási önkormányzat tervezi, hogy ezt a partszakaszt termé­szetvédelmi terü­letté nyilvánítja. Nem is kell hozzá semmi más, csak egy képviselő-testü­leti döntés. Nem tűnik nagy do­lognak, de még­sem egyszerű, mert a földtulaj­donosokkal kell rendezni a kér­dést. Egyébként a homok kiter­melését nem kel­lene megszün­tetni a védetté nyilvánítással, csak a szeptem­bertől áprilisig teijedő idő­szakra korlátozni: a gyurgyala­gok ugyanis csak májustól au­gusztusig tartózkodnak a Kár­pát-medencében. A palotási partfalban legkésőbb augusztus 16-án láttam még a fészekben lévő fiókákat etető gyurgyalag­párt. (A költőüregek - függet­lenül attól, hogy védett-e a terü­let vagy sem - nem pusztítha­tok el, mert maguk a gyurgya­lagok fokozottan védettek: eszmei értékük egyedenként százezer forint. Ez persze vo­natkozik a tojás- és a fiókaálla­potra is! Előbbiek mellett persze a költőüregekben számos más madárfaj is talál fészkelőhelyet: Palotáson a leggyakrabban me­zei verebek láthatók, máshol azonban búbos bankákat, sere­gélyeket, sőt, egyszer egy csó­kát is megfigyeltem. A kora őszi - vagy inkább késő nyári - napsütésben több gyönyörű pillangót, nappali pá­vaszemet, sárga színű kénes lepkéket, C betűs, atalanta és gyöngyházlepkéket is láttam. Többségük az út széli gazokon szívogatta a nektárt, bizonyítva, hogy a természetben minden­nek megvan a maga helye, még a legkisebb útszéli gyomnak is. Az egyik tóparti ösvényen egy elpusztult kis mezei cic­kányt találtam. Sérülés nem volt rajta, így nem tudom, hogy az állatka miért pusztult el. Egyébként ebben az időszak­ban elképesztően sok elgázolt állatot figyelhetünk meg az utak mentén. Palotás környékén is láttam az aszfalton elütve egy görényt, egy sünt, egy patkányt, két hörcsögöt, két fiatal rókát, több fecskét, néhány, a felis- merhetetlenségig szétlapított kisrágcsálót és rengeteg békát. Állítólag az éjszakai és a haj­nali hűvös órákban ezek az álla­tok azért mennek az utakra, hogy a sötét színű, ezért nap­közben a meleget magába szívó aszfalton a talpukat melenges­sék. Igaz vagy sem, nem tu­dom. De egy kis figyelmet bármikor megérdemelnének... Százéves a monográfia Egy néhai madarász Chernél István mellszobra Agárdon, a Velencei-tavi madárvárta előtt áll Chernél István (1865-1922), a madártan Herman Ottó után talán legismertebb hazai mű­velője a Vas megyei Chernel- házán született, de bizonyára nincs is olyan egykori várme­gyéje a történelmi Magyaror­szágnak, amelyikben nem járt volna! Minden korabeli országrész­ben kitűnő helyismerettel ren­delkezett, ez sokat segített neki madártani munkáinak megírá­sában. Nógrádot munkássága során ismereteink szerint csak egyszer említi, a csicsörke nevű pintyféle tárgyalásakor: „a (madár) lakik Nógrád várme­gye gyümölcsöseiben is ...” Éppen száz évvel ezelőtt, 1899- ben jelent meg háromkötetes, Magyarország madarai, külö­nös tekintettel gazdasági jelen­tőségükre című átfogó mun­kája. Kevéssé ismert, hogy a mai értelemben vett sízés hazai meghonosítója is: egy norvé- giai madártani kutatóútján fi­gyelt fel a skandinávok külö­nös, havon is használható „köz­lekedési eszközeire”. Rétságon is másként néz már ki az óvoda kertje Ének és tánc az ajándékért Bak Endre (bal szélen) az ajándékozó cég ügyvezetője (Folytatás az I. oldalról) Az óvodások a kis ünnepség után azonnal birtokba vehették az intézmény immár teljesen megújult udvarát: lett is nagy hancúrozás és gyermekzsivaly egy fél perc alatt. . .-Nem fajátékok készítésé­vel foglalkozunk - mondta el lapunk kérdésére Bak Endre, a Szivárvány Kft. ügyvezető igazgatója. - Az csak véletlen, hogy van egy fafaragó kollé­gánk ... Cégünk, ami Békés megyében kezdte tevékenysé­gét, mára kinőtte korábbi kere­teit, és Budapest, illetve Rétság térségében is folytatni szeretné korábbi tevékenységét. Nem­régiben irodát is nyitottunk a gyorsan fejlődő nógrádi város­ban: a cég itteni kirendeltségét Zachár Balázs vezeti. Vele egyik budapesti munkánk so­rán kötöttüqk ismeretséget. Egyébként nem csak itt, ha­nem más településen is segí­tett cégünk az óvodának: a »gondokat átérzem, hiszen ne­kem is három gyermekem van. A vállalkozásról kérdé­sünkre elmondta, hogy a Szi­várvány Kft. egy cégcsoport része, Békés megyében pilla­natnyilag 9 500 lakást üzemel­tetnek: ezeket a korábbi, ottani ingatlankezelő vállalattól vet­ték át, s a karbantartástól az épületgépészetig mindenféle szolgáltatást elvégeznek. Kü­lön kft.-ként tervező-, export­import valamint kommunális szolgáltató és nyílászárókat gyártó részlegük van. Rétságra való településüket az indo­kolja, hogy az építőipar is ar­rafelé igyekszik, ahol fejlesz­téseket végeznek: a hátrányos helyzetű, leépülő térségekben ezek a vállalkozások termé­szetes, hogy nem élnek meg. Rétságon azonban az elmúlt években létrehozott számos munkahely mellé, - a betele­pülőkre számítva - lakásokra, egyéb épületekre is szükség van. Az óvodának adott gáláns ajándékot egyfajta bemutatko­zásnak szánták. F. Z. SZIVÁRVÁNY építőipari és szolgáltaié kft. 5530 Vésztő, Kossuth út 29-33. Rétsági üzem: Kossuth út 1-3. Telefon: 35/351-231 Építőipari tervezés, kivitelezés, szolgáltatás, Nyílászárógyártás. Épületgépészeti szerelés és tervezés. w Ötvenedik évfordulón növelik felségterületüket - Észak után északkelet Régiónkban is terjeszkedik a Strabag Fél évszázados fennállását éli a volt NÁÉV, mai nevén Strabag Hungária Építő Rt. Észak-magyarországi Ma­gasépítési Területi Igazgató­sága, melynek székhelye Sal­gótarján. Megbecsülve múlt­ját, elsősorban a jelen meg­alapozásával teremti meg a jövő építésének, elismertsége fokozásának lehetőségét. A csapat eddigi teljesítmé­nyét, eredményét méltányolták a cég tulajdonosai, amikor a te­rületi igazgatóság eddigi felség- területét - Nógrád, Heves, Borsod - újabbakkal: Sza­bolcs-Szatmár, Hajdú, Jász-Nagy­kun megyékkel nö­velték, azaz az előbbi területeken is meg kívánják ismer­tetni kínálati palettá­jukat, megvetni lá­bukat. A cég üzleti stra­tégiájának, fejlesz­tési elképzeléseinek megfelelően az érin­tett új területeken testközelben a re­ménybeli megrendelők kíván­ságainak maradéktalan teljesí­tése érdekében önálló főépítés­vezetőségeket hoznak létre. Helybeli vezető-irányító szak­emberekkel és ottani magas­építőipari fizikai munkásokkal. A felségterület kiterjesztésé­ben szereplő megyék közül a debreceni székhelyű főépítés­vezetőség létrehozásával Hajdú és Szabolcs megyét kívánják lefedni. Az itteni sokat ígérő bemutatkozás a Nyíregyházán létrehozandó Baumax-áruház építésével kezdődik. A másik megbízás ugyancsak Baumax- áruház létesítésére vonatkozik. Az első megbízásnál fővállal­kozóként, a másodiknál, mely Debrecenben kerül tető alá, tár­sasvállalkozóként tesznek ele­get a megrendelő kívánságá­nak. Az utóbbi létesítményt szerződésük szerint 2000 már­cius végére adják át. A tárgya­lás alatt álló szolnoki főépítés­vezetőség létrehozását a közel­jövőben induló nagyarányú szolnoki lakásépítkezés (több mint 200) indokolja. Az új irá­nyító főépítés-vezetőség létre­jöttéig a feladatokat a salgótar­jáni főépítés-vezetőség látja el. Az előbbiekhez hasonló ígé­retesebb jövőre utaló jó híreket sajnos Nógrádból nem tudnak mondani.- Igazán sajnáljuk, hogy a megyében kevés a feladat. Pe­dig cégünk neve elismertség­nek örvend a nyugati befekte­tőknél is. Része van ebben a volt NÁÉV-es múltunknak, a mostani tőkeerős cégünk tulaj­donosainak. Bizalomra kész­tető névjegye van a Strabag Rt.- nek Ausztriában, Németor­szágban, Csehországban - hangsúlyozza Balázs István te­rületi igazgató.- Van-e olyan reményre utaló jelenség, hogy a megye- székhelyen sem felejtik el, hogy a volt NAEV-esek, mai straba- gosok tevékenysége egyet jelent Nógrád korábbi ipari, közin­tézményi, lakásépítkezési stb. fejlődésével?- Fizikai létszámunk hetven százaléka Salgótarján környéki. A pásztói kórház építkezését 2000 első felében fejezzük be, a salgótarjáni megyei kórház re­konstrukcióját a történelmi év­forduló végére. Amennyiben Salgótarjánban az ipari parknál beindul az építkezés, bízunk abban, hogy nekünk is jut feladat, ugyanis a remény­beli befektetők kí­vánságának megfe­lelő feladatokat el tudjuk végezni. Erre kötelez bennünket múltunk - hangsú­lyozza az igazgató. Az előbbiek isme­retében a cég tulaj­donosai, figyelembe véve az elmúlt két év eredményeit, úgy döntöttek, hogy a felségterület növelésével egyidejűleg, több mint háromszorosára emelik az idei év forgalmát. Az a beruházó, aki a Strábag Rt.-t választja, tud­nia kell, hogy magasépítésben már eddig is jelentős részt vaíl- hat magáénak az országban. Ez azt jelenti, hogy maga mögé uta­sított a piacon meghatározó po­zíciót szerzett cégeket. A tavalyinál jóval nagyobb idei feladatok sikeres elvégzése a gondolkodásban is előnyös vál­tozást kíván, ami a még jobb mi­nőség, a határidők további pon­tos betartása és az eredményes­ség növelésére irányul. PR Az ütemezésnek megfelelően épül a pásztói kórház

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom