Nógrád Megyei Hírlap, 1999. szeptember (10. évfolyam, 203-228. szám)
1999-09-16 / 216. szám
2. oldal Salgótarján És Térsége 1999. szeptember 16., csütörtök Jó ütemben halad a gázberuházás Az utóbbi hetekben az időjárás is kegyeibe fogadta a zagyvaróna! gázberuházást, azaz a kivitelező Pulzus Gmk- nak nem kellett az esőzésekkel külön megküzdeni. A beruházás jó ütemben halad, amit leginkább az bizonyít, hogy a megépítendő 21 kilométeres vezetékből eddig pontosan 6384 métert adtak át. Ennél már több is elkészült, viszont hivatalosan ennyit szemlézett, vett át szeptember 13-ig a miskolci bányakapitányság. Megérkezett a Tigáz Rt. által megrendelt nyomásszabályozó, amely a helyszín pontos kitűzését követően várhatóan az új temetőnél kerül elhelyezésre. A lakókörzet képviselője, Baglyasné Földi Nóra kérdésünkre elmondta, hogy a lakosság megértéssel, türelemmel viseli az útfelbontásokat, a lakások nehezebb megközelíthetőségét, a három helyen is közlekedési lámpával szabályozott kétirányú forgalmat. A kivitelező és a Tigáz Rt. napi együttműködésének köszönhetően eddig csak néhány esetben kellett módosítani az eredeti tervet a gyakorlati munka során. Díjnyertes fajátékok - Dancsó István vizslási fajátékkészítő kollekcióját a Budapesti Nemzetközi Vásáron csodálhatja meg a nagyközönség, ezekben a napokban. Az igényes portékák elnyerték a Magyar Szabadalmi Hivatal különdíját is, miután a vállalkozó benevezett a Gazdasági Minisztérium és az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság által kiírt formatervezési nívódíjpályázatra. Képünkön a vizslási alkotó Chikán Attila gazdasági miniszternek mutatja be kiállítói vitrinjét, amelynek az újdonsága egy dömper. fotó: rigó tibor Cereden, a harangláb alatt rövidesen megkezdődik a munka Szüret helyett pinceprogram Nem a helyi szőlőtermesztés miatt, de helyreállítják a ce- redi vén pincéket. A templomdomb alatt négy is van a föld alatti tárolókból, igaz helyreállításra érdemesnek hármat talált az önkormányzat. Pincementő akciójukra azért került sor - tudtuk meg a polgármestertől -, mivel felettük áll az a párját ritkító harangláb, amelyet a 18. században építettek a mesteremberek, s amelyik műemlékvédelem alatt áll. A faépítmény alatt sorjázó pincék - a legnagyobb, a 17 méter hosszú, épp a harangláb alá nyúlik - mostani állaga miatt félő, veszélyeztetnék a műemléket. Az önkormányzat ennek Az egyik pince bejárata megóvására való tekintettel is pályázott a helyrehozatalukra való anyagi fedezetre, amely sikeresnek bizonyult. Az ön- kormányzat 6,5 millió forintot nyert a három menthető pince helyreállítására, valamint az egy, eddigre menthetetlenül beomlott betömedékelésére. A kivitelezést még e hónapban kezdi egy egri pinceépítésre szakosodott cég, amelyik az év végéig be is fejezi a helyreállítást. Az önkormányzat pedig addig is a hasznosításukon gondolkodik, amiről most any- nyi tudható, bérbeadhatók, s az, hogy a majdani bérlemények iránt már most számos érdeklődő van. Mostanság gyermekekre felügyel a keramikus Krisztina kemencére vágyik Paulik Krisztina kicsit irigykedve figyeli a Szomszédok című tévésorozat Etusát: a keramikus művésznő minden epizódban fáradtan ecseteli, milyen strapás a kerámiaégetés. Krisztina szívesen fáradna bele a munkába, de neki nem adatott meg, hogy kemencéje legyen.- A kézügyességemre elég korán felfigyeltek a szüleim - meséli a karancsaljai ifjú hölgy. - Szerettem rajzolni, mintázgatni, s valójában rajztanárnak készültem. Viszonylag korán megismerkedtem az agyaggal, s leginkább kedvtelésből készítettem a korsókat. A bátyám sokat segített, saját kezűleg csinált nekem egy korongot. Felmerült, hogy vállalkozást kellene indítanom, de egy nagyon fontos kellék hiányzik: a kemence, s persze egy jármű is, hogy a portékákat értékesíteni tudjam. Krisztina a budapesti kézműipari szak- középiskolában tökéletesítette tudását: keramikus formázó szakot végzett. Tanult a mátranováki Vásárhelyi Páltól és Losonczi Ildikótól is, utóbbitól a tűzzománctechnikát leste el. Ám a kerámiában és a tűzzománcban is közös, hogy mindkettő kemencében válik művészi alkotássá.- Egy évvel ezelőtt korábbi iskolámban, az ILS-ben megláttam egy plakátot - emlékszik. - Az Életpálya Alapítvány felhívása volt rajta. Jelentkeztem, sok segítséget kaptam hozzá, majd azt is elleshettem, hogyan indult el a karancslapujtői Somoskó'i Rita fazekas keramikusi pályája, ő most már egy éve dolgozik. Krisztina üzleti tervét jónak ítélte a területi zsűri, ő kapta a legtöbb pontszámot. Pályamunkája az országos megmérettetésben is kiállta a próbát, hiszen különdíjas lett. Támogatásra azonban csak akkor pályázhatna, ha lenne fedezete. Neki viszont „csak” a tehetsége van, s a kitartása.- Jelenleg a baglyasaljai hétközi diákotthonban dolgozom, mint gyermekfelügyelő - mosolyog a kívülálló meglepett pillantásán. - Az ILS-ben elvégeztem a gyermek- és iíjúságvédelmi ügyintézői szakot. Ettől remélem, hogy egy kis pénzt gyűjthetek, aztán megpróbálok pályázni. Szüleim erkölcsileg maximálisan támogatnak, anyagilag viszont nem tudnak vállalni ekkora terhet. Édesapám bányász volt, most közmunkás... De nem tettem le róla, hogy keramikus legyek. Önálló műhelyt szeretnék, mert hiába van másnak kemencéje, ez magányos szakma, hosszú távon nem lehet „bekéredzkedni” senkihez. Ha 27-28 éves koromig elő tudom kaparni az induláshoz szükséges pénzt, akkor belevágok. Később már nem sok értelme lenne... Krisztina nagy vázákat csinál szívesen, amelyeken egyedi dombormű díszük. A terrakotta a kedvence. Mint mondja, nem a népművészetet szeretné utánozni, egyedi formavilágot talált, amit szeretne tökéletesíteni. Ha egyszer lesz egy kemencéje ... T. Németh László Paulik Krisztina Helyreállítják az intézményeket Mi lesz a hidakkal, utakkal? Ceredre is jócskán jutott a nyári elemi csapásokból. Bár a helyreállítás folyamatos, idén már nemigen végezhető el teljességében. Az önkormányzati intézmények közül négy is jelentős mértékben károsodott. Az általános iskola, óvoda, szociális otthon és a ravatalozó tetőszerkezetei rongálódtak legjobban. Helyreállításuk 2,5 millióba kerül, az anyagi fedezet az önkormányzatnál. Az épületek rendbehozatala folyamatban, a külső munkálatok is befejezés előtt állnak, egy, a ravatalozó kivételével. Sorrendben most majd az követi a többit. A települést azonban ennél jóval nagyobb kár érte, ennek összege a 6 milliót is eléri. átkelő hídfőjét vitte el az áradat. Emellett útburkolatokat, járdalapokat sodort magával a hirtelen jött vízözön, az árkokban pedig otthagyta hordalékát. A vízelvezető árkok, átereszek tisztítását folyamatosan végeztette az önkormányzat, ám az kérdéses, mi lesz a település útjaival, hídjaival? Ezek esetében ugyanis csak 50 százalékos kárenyhítéssel lehet kalkulálni, ami azt jelenti, hogy a helyreállításhoz szükséges anyagi fedezet tetemes részére pályázniuk kell, amivel teljes a bizonytalanság a rekonstrukció befejezése tekintetében. Czene Árpád polgármester mindezekkel együtt bizakodik, hogy a szennyvízhálózat Épülnek az állványok az iskola mellett-RTKét, a Tama-patakon átívelő hídjuk is megrongálódott, egyikük betontámfala alól kimosta a víz a földet, másikuk, a nemrégiben felújított kiépítésére, a Mikszáth út megépítésére vonatkozó ön- kormányzati pénzek nem úszhatnak el a nagy nyári vizek után. J. K. Istenbe vetett hittel és nagy elszántsággal él Izraelben Czine Béla Aki kilépett a sors árnyékából Aki egzotikus állatokat kívánt megtekinteni élőben, annak pár évvel ezelőtt ki sem kellett mozdulnia Salgótarjánból, hiszen a varázslatos négylábúakat, „soklábúakat”,. csúszómászókat akár meg is simogathatta Czine Béla jóvoltából, aki családi házának kertjében tartotta az errefelé ritkán látható állatokat. Közel két éve aztán nagy változás történt Czine Béla életében, olyan élmények, amelyeket most olvasóinkkal is megosztunk.- Sehol egy óriáskígyó, egy tigris, de még madárpókot sem látok. Mi az oka?- Bármennyire is szerettem foglalkozni az állatokkal, eljutottam arra a pontra, amikor már nem érte meg tartani őket, mert nem győztem anyagiakkal, s ez számukra is csak kínlódást okozott volna.- Mikor vált meg tójuk?-Tavaly még volt belőlük, sőt, a különleges halakért még az ország másik végéből is eljöttek hozzám, de az egyre szaporodó kereskedésekkel és az óriásforgalmazók árképzésével egyszerűen képtelenség volt lépést tartani. Időközben az élet kérdéseivel is sokat foglalkoztam, 1996 decemberében megtértem, a vallás lett életem egyik fő vezérfonala. Az útkeresés, pontosabban a kiútkeresés során jelentkeztem egy izraeli munkára 1998 februárjában, mint diplomás idegelme szakápoló.- A csalódások vezérelték máshová?- Sajnos volt benne részem, hogy mást ne említsek, a dolin- kai állatkert létrehozásáért rengeteget fáradoztam - mint kiderült, teljesen feleslegesen. Emellett több más tényező is arra sarkallt, hogy megtaláljam az igazi hovatartozásomat.- Sikerült?- Lesz ami lesz alapon mentem ki Izraelbe, ahol mindjárt a repülőtéren nagy pofon ért, mivel közölték velem, hogy az ígért két munkahely közül már egyik sincs meg. Ott álltam 300 dollárral a zsebemben, s csak a hitemben bízhattam, isten segítő erejében, hogy lesz ez még másképp1 is. Rajtam kívül több, velem együtt érkezett nőt és férfit ért hasonló csalódás, és volt aki az összes megtakarított pénzét tette fel arra a repülőjegyre, amellyel a boldogsága megváltását is kereste.- Egy pillanatig sem gondolt a visszaútra?- Bíztam istenben és nem csalódtam, bár az eleje borzasztóan indult. Néhány kitartóbbat közülünk befogadott egy idős asszony, Elza néni. Akkoriban az iraki fenyegetések is mindennaposak voltak, így egy ideig abból éltem meg, hogy légóhelyiségek szigetelésével foglalkoztam. Szerencsére nem sokára kaptam egy szakmai lehetőséget, egy olyan 94 éves bácsi ápolását, aki mellől korábban már két ápoló is megszökött. Rögtön elvállaltam, s az idős úr mellett egy még nála is rosszabb állapotban lévő hölgyet is ápolnom kellett, de igazából nem ez volt a probléma, hiszen én erre vállalkoztam. Meg azt is elviseltem, hogy a cseléd is én voltam, s a család legortodoxabb szokásainak is eleget tettem. Viszont kerestek egy olyan embert, aki még nálam is kevesebb pénzért vállalta el a család körüli teendőket, így kénytelen voltam to- vábbállni. A Neger-sivatag fővárosának nevezett Beér Seva- ba kerültem, ahol egy olyan idős férfit ápoltam, akinek az volt a fő kívánsága, hogy ne a kórházban kelljen meghalnia. Mindössze három hétig élt, de addig még lakást is bérelt számomra a fogadó család. Itt esett meg velem az is, hogy egy szánalomra méltó férfi szállást kért tőlem, majd amikor beengedtem, el kezdett fojtogatni. Sokak számára talán csodálatosnak tűnik, de amikor hozzáfogtam héberül imádkozni, isten segítségét kérve, támadóm elengedett, teljesen meghunyászkodott, sőt, még sírva is fakadt. Szinte sokkos állapotba kerültem, egyrészt a támadás, másrészt a rendkívüli végkifejlet hatása miatt. Attól is tartottam azért, hogy a férfi visszatér, de szerencsére úgy eltűnt mintha a föld nyelte volna el. A korábbi megpróbáltatások után aztán egy olyan családhoz kerültem, ahol már másfél éve dolgozom, ők Erdélyből származó magyar ajkú zsidók, akik 1963-ban települtek ki Izraelbe. A család egyik tagja az öregek otthonából tért haza, s az ápolásoknak köszönhetően már teljesen más életminőséget tudok neki biztosítani. Egy kicsit anyagilag is stabilizálódtam, s arra is jutott időm, hogy megpróbálkozzak egy kinti vállalkozással.- Odakint könnyebb, mint itthon ?- Semmivel sem. Egy izraeli-magyar munkaközvetítő céget alapítottam, de hamar megszüntettem, mert a partneri kapcsolatok nem feleltek meg az én etikai elvárásaimnak. Legújabban a TENS elnevezésű műszer forgalmazását szorgalmazom, amellyel a lebénult betegek rehabilitációját lehet lerövidíteni, valamint kiváló fájdalomcsillapító hatással bír. Idővel szeretnék majd létrehozni ógy fájdalomambulanciát.- Hogyan értekezik az izraeliekkel?-Magyarul és héberül egyaránt tudok velük beszélni, bár az ivrit nyelv tökéletesítésében még akadnak feladataim.- Mikor tér vissza Izraelbe?- Szeptember 22-én utazok vissza. B. M. Czine Bélának nagy tervei vannak
