Nógrád Megyei Hírlap, 1999. szeptember (10. évfolyam, 203-228. szám)
1999-09-15 / 215. szám
1999. szeptember 15., szerda Hazai Körkép 5. oldal „Túltöltötték” a szegedi bölcsészkart Aligha a program a vétkes 140 ezer jelentkező közül 87 ezer hallgató kezdhette meg tanulmányait az egyetemeken és a főiskolákon - derül ki az Országos Felsőoktatási Felvételi Iroda összesítéséből. A szegedi egyetemen tapasztalt felvételi káoszhoz hasonlót máshonnan nem jeleztek. Átlagosan minden második felvételiző járt sikerrel az idén - tudtuk meg Szövényi Zsolttól, az Oktatási Minisztérium főosztályvezető-helyettesétől. Az államilag finanszírozott nappali alapképzésre jelentkező 80 ezer fiatal közül a csak a pótfelvételin eredményes diákokkal együtt 42 ezren mondhatják szerencsésnek magukat. Az úgynevezett költségtérítéses helyekre négyezer hallgatót vettek fel. Tandíjmentes, valamint költségtérítéses esti és levelező képzésen egyformán 9-9 ezer diák vehet részt, a távoktatás „kényelmét” pedig 11 ezren élvezhetik. A második vagy sokadik diplomára pályázók közül ezekben a napokban 12 ezren kezdhetik meg tanulmányaikat. A számok tanúsága szerint még mindig a művészeti egyetemek a legnépszerűbbek: a szín- művészetire vagy az iparművészetire például tíz-hússzoros volt a túljelentkezés, de a jogi karokat is ötször-nyolcszor többen ostromolták, mint ahány férőhely rendelkezésre áll. A gazdasági felső- oktatásban három-ötszörös túljelentkezést regisztráltak. Annak ellenére, hogy akár tíz helyre is jelentkezhetett bárki, a számítógépes kontroll miatt nem fordulhatott elő, hogy valakit több intézményben is felvett hallgatóként tartottak nyilván, kizárva mások bejutását. Szövényi Zsolt egyelőre nem tudott választ adni arra a kérdésre, hogy mi okozhatta a József Attila Tudományegyetem bölcsészkarán előfordult malőrt. Mint ismeretes, az intézmény dékánja úgy nyilatkozott, hogy a számítógépes rendszer hibája miatt olyan jelentkezőket is felvettek, akik nem érték el az alsó ponthatárt, míg másokat elutasítottak. így összességében körülbelül száz fővel túllépték a felvételi keretszámot. Mint a főosztályvezető-helyettes elmondta, az Oktatási Minisztérium vizsgálatra bekérette az érintettek adatait, de az első értékelések szerint kicsi a programhiba valószínűsége, mert ha a többi 140 karon jól működött a rendszer, akkor Szegeden is rendben kellett lennie, feltéve, hogy helyes adatokat vittek be a gépbe. (takács) Képviselők bíróság előtt? A honatyákat védi ugyan a mentelmijog, ám ők sem mindig mentesülnek a büntető eljárás kellemetlenségei alól. Harrach Péter, Atyánszky György és Szabó Attila neve az utóbbi hetekben többször szerepelt az újságok hasábjain. A szociális és családügyi miniszter közlekedési balesetet okozott, a kisgazda Atyánszkyt csődbűntettel gyanúsítják, a fideszes Szabót pedig garázdasággal. Sokszor vádolják a parlamenti képviselőket azzal, hogy mentelmi joguk mögé bújva szabadon követhetnek el olyan cselekményeket, amelyekért egy átlagpolgárt bíróság elé citálnak és keményen megbüntetnek. Tény, hogy a mentelmi jog védi a honatyákat, de nem minden esetben, és nem mindenáron. Jelenleg az Országgyűlés hozzájárulásával két fideszes képviselő ellen folyik büntető eljárás. Várhegyi Attila egyszerre két ügyben is - hűtlen kezelés és vesztegetés, valamint közúti baleset okozása miatt - kénytelen bíróságra járni. Szinyei András mentelmi jogának felfüggesztését pedig törzstőke csorbításának alapos gyanúja tette indokolttá. A parlament mentelmi és ösz- szeférhetetleifségi bizottságának jövő heti ülésén csupán Szabó Attila fideszes politikus esetét tárgyalhatják, miután eddig csak vele szemben érkezett az Országgyűlés elnökéhez mentelmi jogot felfüggesztő megkeresés - tájékoztatta lapunkat Isépy Tamás bizottsági elnök. Mint ismeretes, Szabó még a nyáron egy csopaki közértben randalírozott. Vele szemben garázdaság miatt indulhat büntető eljárás akkor, ha a képviselők kétharmada ehhez hozzájárul. Isépy nem hagyott kétséget afelől, hogy a bizottság - mint minden közvádas esetben - javasolja majd az Ország- gyűlésnek, járuljon hozzá a mentelmi jog felfüggesztéséhez. Amennyiben a kisgazda Atyánszky György ügyében - vele kapcsolatban csődbűntett elkövetését rebesgetik - hivatalos megkeresés érkezik, úgy esetében szintén javasolni fogja a bizottság a mentelmi jog felfüggesztését. Harrach Péter szociális és családügyi miniszter közlekedési balesete után önként lemondott mentelmi jogáról. Ezt egy képviselő csupán egyetlen esetben teheti meg: akkor, ha az általa elkövetett cselekmény súlya csekély, csupán szabálysértésnek minősül. Bűncselekmény elkövetésének gyanúja esetén már csak az Országgyűlés kétharmada dönthet a mentelmi jog felfüggesztéséről. Horváth Magdolna Eltörlik a kötelező kamarai tagságot A minimálbér felemelése és a kötelező kamarai tagság eltörlése is terítékre került a kormány tegnapi ülésén. A részletekről Borókai Gábor szóvivő számolt be. A kabinet - a Fidesz-frakció múlt hét végi tanácskozásán született javaslatnak engedve - jövőre 22 500-ról 25 ezer forintra emelné a minimálbér összegét. A közszférában dolgozók illetményalapja 26 ezerről 28150 forintra emelkedne, mondta a szóvivő, majd kérdésre válaszolva megjegyezte: a kormány természetesen kíváncsi a munkaadók és a munkavállalók véleményére is. Ez azt jelenti, hogy a minimálbér növekedésére tett javaslat csak az Országos Munkaügyi Tanács jóváhagyása után válhat döntéssé. A miniszterek a kamarai rendszer működési zavarai, valamint a kis- és középvállalkozók elégedetlensége miatt a kötelező kamarai tagság eltörléséről is határoztak. A szóvivő szerint a kamarákhoz befizetett tagdíj nem ösztönözte e szervezeteket a megújulásra, miközben lényegi ellenszolgáltatás híján a tagság adóként kezelte a lerótt összeget. A kormány ezért javasolja, hogy a kötelező tagságot 2000. december 31-től szüntesse meg a T. Ház, s javasolja az Ipari és a Kézműves Kamara összevonását is. Mint, megtudtuk, a kamaráknak később is el kell látniuk közfeladataikat, az ehhez szükséges ösz- szeg egy részét azonban a költségvetés állja majd. 2000-ben összesen 2 milliárd forintnyi címzett támogatást kaphatnak az önkormányzatok - jelentette be a szóvivő. A döntés értelmében elsősorban 200 millió forint feletti vízgazdálkodási, egészségügyi, szociális, kulturális és oktatási beruházásokhoz lehet pályázati pénzt szerezni, de a 172 kérelem közül most csak harminc- kettő támogatására lesz mód. Borókai egy másik kormány- döntést tolmácsolva bejelentette, hogy a kabinet mégsem von el 1,1 milliárdot a gyógyszer-támogatási előirányzatból. Újságírói kérdésre válaszolva az MNB-üggyel kapcsolatban megjegyezte: a parlamenti albizottságnak kell kivizsgálnia, hogy a Magyar Nemzeti Bank hová tüntetett el az adófizetők pénzéből 70 milliárdot. Veszélyes politikai tranzakciók Magyarország megítélésének és pénzügyi stabilitásának árt leginkább a Magyar Nemzeti Bank körül dagasztott botrány. Szakértők szerint a kormányfő igencsak rossz tanácsadókra hallgatott akkor, amikor parlamenti vizsgálatot támogatott a jegybank ellen. Csáki György, a GKI Gazdaságkutató Rt. kutatásvezetője lapunknak elmondta, hogy a gyanús hírek hallatán hétfőn még csak 1 százalékos visszaesést regisztráltak a Budapesti Értéktőzsdén, de a helyzet napról napra rosszabbodik. A forint értéke emiatt folyamatos romlásnak indulhat. A szakember szerint két egymástól független ügyet kevertek össze a Fidesz hét végi frakcióülésén. A „turmix” célja feltehetően nem más, mint az MNB elnökének régóta tervbe vett menesztése. A Surányi György ellen irányuló lépések nem igazán hordoznak jó üzenetet a nemzetközi pénzpiac számára, ahol a magyar jegybankelnök elismert szaktekintélynek számít. A két, egymástól teljesen független ügyről szólva Csáki György kifejtette, hogy az MNB bécsi leányvállalatánál, a CW Banknál 1990 és 1996 között történt kockázatos hitelezés ügyében több mint 70 milliárd forintnyi kár keletkezett. Amikor a bajok kezdődtek, Bőd Péter Ákos volt az MNB elnöke. Ebben az ügyben már meg is történt a feljelentés a két gyanúsított igazgatósági tag ellen. A másik ügy, az úgynevezett adósságcsere teljesen törvényes tranzakció volt a jegybank és a központi költségvetés között 1997 elején, és semmiféle kárt nem okozott az országnak, sőt alap- feltétele az Európai Unióhoz történő csatlakozásunknak. A két és fél évvel ezelőtti ügy és a mostani között az összegek nagyságát hozzák egyenlőségbe. Pedig az adósságcserénél a pénzügyminiszter szerint 170 milliárd forintot adtak át a jegybanknak. S ezt az összeget sem ajándéknak vagy a bécsi bank veszteségeinek rendezésére szánták, hanem a korábban felvett külföldi hitelek kamatainak kiegyenlítésére. Előzőleg ugyanis az MNB által felvett dollárok fejében a központi költségvetés forintban és kamat nélkül fizetett. Miután a külső és a belső államadóságo- kat összevonták, a kincstáron belüli pénzmozgásból nem keletkezett kár. (németh) Mától: drogvizsgálat az utakon Március 1-jétől törvény bünteti a kábítószerrel való visszaélést és a kábítószer hatása alatti gépjárművezetést. Miért csak most kezdik az ellenőrzést a közutakon? - kérdeztük dr. Keres Lászlót, az ORFK közlekedésrendészeti főosztályának vezetőjét.- Ahhoz, hogy eredményesen tudjunk fellepni a drog hatása alatt vezetők ellen, olyan sajátos eszközökkel kellett a rendőrséget felszerelni, amelyekben a vizsgálathoz szükséges testnedveket szabályszerűen lehet tárolni és szállítani. Ezek megvásárlására a közbeszerzési eljárást csak a törvény megszületése után lehetett beindítani. Most végre ott tartunk, hogy rendőreink megkezdhetik az ellenőrzéseket.- Az eljárás ugyanolyan, mint az ittas vezetés ellenőrzésekor?- Nem egészen. A különbség abból fakad, hogy az alkoholos italok fogyasztását nem tiltja a törvény, a drogfogyasztást azonban igen. Ha például négyen ülnek az autóban, és mind részegek, akkor az utasokkal nem foglalkozunk, a gépkocsi- vezető természetesen kiszáll a volán mögül és megindítjuk ellene az eljárást. Ám ha ellenőrzésünk során négy drogost találunk a gépjárműben, akkor a törvény értelmében az utasok ellen is megindítjuk az eljárást, de vér- és vizeletmintát csak a gépkocsivezetőtől veszünk. A drogfogyasztás vétségnek minősül, de a törvény előírásának megfelelően a gépkocsi vezetőjénél a befolyásoltság mértékét is meg kell határozni.- Mikor találkozhatunk drogellenőrökkel az utakon?- Ma, szeptember 15-én kezdik a munkájukat. Koós Tamás Nem lesz amnesztia. A 2000. évi részleges közkegyelem ügye kormányszinten nem vetődött fel - jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök egy újságírói kérdésére válaszolva kedden. A kormány eddig nem foglalkozott ezzel a kérdéssel, mert nem lát, nem látott okot arra, hogy napirendre tűzze. Mi marad? Az SZDSZ-frakció módosító indítványt terjeszt a parlament elé, amelyben kezdeményezi, hogy a polgárok által befizetett személyi jövedelemadó 35 százaléka maradjon a helyi önkormányzatoknál - áll a párt tegnapi közleményében. A szabad demokraták szerint az önkormányzatiság semmibevételét jelentené, ha jövőre a helyben befolyt szja-nak az önkormányzatok csak az 5 százalékát kapnák meg az idei 16 százalék helyett. Szélhámosok. Az Országgyűlés Környezetvédelmi Alap Célfeladatokat Ellenőrző Albizottságának nevével visszaélve csalók csúszópénzt kértek különböző települések polgármestereitől, azt ígérve, hogy elintézik számukra a Környezetvédelmi Alap támogatását. Az albizottság tagjai és szakértői hivatalos megbízólevéllel rendelkeznek, így személyük azonositható - közölte Székely Zoltán, az albizottság elnöke. Kérik a polgármestereket és önkormányzati képviselőket, hogy ne álljanak szóba a felelőtlenül ígérgetőkkel. Drágul a kenyér. A liszt ára a múlt hónaphoz képest 10 százalékkal növekedett, s szeptember végére a szakemberek 20 százalékos áremelkedést jósolnak. Makay György, a gabonaszövetség főtitkára szerint az eddigi 34 forintos kilónkénti termelői átlagár szeptember végére várhatóan 40 forint fölé emelkedik, így a lisztből készült termékekért is többet kell majd fizetnünk. Központosított kórházak. Az országos feladatkörű gyógyintézetek főigazgatói zártkörű megbeszélésen alakítják ki álláspontjukat az intézmények gazdasági irányításának tervezett összevonásával kapcsolatban. Az egészségügyi miniszter döntése szerint 2000. január 1-jétől a tárcához tartozó 11 budapesti és 5 vidéki kórház működtetéséről egy központi intézmény gondoskodik, a kórházak orvos vezetői kizárólag a szakmai munkát felügyelik majd. íztárlat. Elkészült Magyarország első országos ízgyűjteménye. A tanulmányból, amelyet kedden mutattak be a Központi Élelmiszerkutató Intézetben (Kéki), a magyar ízekről rendezett kamarakiállításon kiderül, hogy az északi régiót a savanyú, az Alföldet a sós, Dél-Magyaror- szágot a fűszeres, a Dunántúlt pedig az édes ízek jellemzik. West End City Center, a XXI. század előfutára. Jó ütemben halad a bevásárló- és szórakoztató központ építése Budapesten, a Nyugati pályaudvar szomszédságában. A létesítményt november 12-én adják át, a 170 ezer négyzetméter beépitett területen 88 ezer négyzetméternyi bevásárló-, szórakoztató és kulturális létesítmény nyílik. fotó: feb/körmendi imre Harcban a multiplexekkel A kistelepüléseken eltűnhet a régi idők mozija Sorra zárnak be a kis vidéki mozik, miközben a multiplex filmszínházak egymás után épülnek a megyeszékhelyeken. A régi, hagyományos mozik üzemeltetői érdekeik érvényesítése és hatékonyabb működésük érdekében nemrég megalakították a Független Moziüzemeltetők Szakmai Egyesületét. A kezdeményezés a Nemzeti Kulturális Alapprogram célkitűzéseivel is találkozik. Jankovich Marcell elnök szerint a hagyományos mozik jogos segítségre szorulnak a multiplexek ellenében. A privatizációnál is nagyobb kihívást jelentenek a régi mozik számára a főként a bevásárló- központokban épülő multiplex filmszínházak. Ahol felépül egy ilyen, ott a régi filmszínházak általában bezárnak.- A független moziüzemel- fetők szeptemberben alakult szervezetének célja az, hogy ösz- szefogja és szakmai tanácsokkal lássa el a kis vetítőhelyiségek üzemeltetőit, például a marketingmunka területén. Talán még az elavult berendezésű intézmények felújításához szükséges pénznél is fontosabb, hogy a hagyományos mozik megtalálják saját profiljukat az új körülmények között. A szórakoztató filmek mellett felvállalhatnák a kisebb közönséget vonzó alkotások vetítését, az iskolákban nemrég bevezetett médiaoktatáshoz kapcsolódva diákcsoportoknak is tarthatnának előadásokat. Mindehhez azonban szükség volna az állam támogatására, pozitív diszkriminációra is - nyilatkozta lapunknak Pásztor Éva, az egyesület titkára. Kozma Károly, a Nemzeti Kulturális Alapprogram Mozgókép Kollégiumának vezetője szerint szervezetük eddig is támogatta a vidéki artmozihálózatot évente csaknem nyolcvanmillió forinttal, de ez természetesen nem elég a kis filmszínházak életben tartásához. Az NKA munkatársai évek óta mondogatják, hogy támogatni kell a vidéki városi mozikat, de ők legfeljebb csak elindíthatják a változásokat, jó esetben a figyelmet tudják felhívni a problémára. Az Alapprogramnak nincs annyi pénze, hogy finanszírozza a megújulást. W. V.
