Nógrád Megyei Hírlap, 1999. szeptember (10. évfolyam, 203-228. szám)

1999-09-15 / 215. szám

2. oldal Megyei Körkép jj^ PÁSZTÓ 1999. szeptember 15., szerda Tízmillió forinttal segítették tavaly az első lakáshoz jutókat Támogatási formák és tudnivalók A gyámhivatal - nem túlzás - által nyújtható pénzbeli tá­mogatások Salgótarjánban is sokakat érintenek. Éppen ezért is sokan, sokszor teszik fel a kérdést, hogy milyen le­hetőségek vannak, és kik, milyen alapon jogosultak azok igénybevételére. A kérdések megválaszolásához Révay Fe­rencnek, az önkormányzat egészségügyi és szociális iroda vezetőjének segítségét kértük.- Melyek a legfontosabb tá­mogatási formák, és mit kell ezekről tudni?- Először a gyermektar­tásdíjat említem. A gyermek­tartásdíj állam általi megelő­legezése iránti kérelmet a tar­tásdíjra jogosult, gyermekét személyesen gondozó szülő nyújthatja be, amennyiben a tartásdíj fizetésére jogerős bí­rói ítélettel kötelezett szülő fizetési kötelezettségének nem tesz eleget. A gyámhivatal a gyermek- tartási díjat megelőlegezi, ha a gyermeket gondozó sze­mély nem képes a gyermek részére a szükséges tartást nyújtani, feltéve, hogy a gyermeket gondozó család­jában az egy főre jutó jövede­lem összege nem éri el az öregségi nyugdíj legkisebb összegének háromszorosát, ami ebben az évben 46 050 forint. A tartásdíj megelőlegezése legfeljebb 3 évre történhet, de indokolt esetben ismétel­ten is megállapítható. Otthonteremtési támoga­tást az átmeneti vagy tartós nevelésből 1997. november elseje után kikerült fiatal kérhet, aki nagykorúvá válá­sát közvetlenül megelőzően legalább kétéves időtartamig megszakítás nélkül volt neve­lésben. A támogatás igénylé­sének további feltétele, hogy a fiatal készpénz, vagy ingat­lanvagyona nagykorúvá vá­lásakor nem haladhatja meg a nyugdíjminimum ötvensze­resét. A gyámhivatal a támoga­tást kérelemre állapítja meg, amelyet legkésőbb 24 éves, a tanuló fiatal pedig 25 éves korának betöltéséig nyújt­hatja be. E határidő elmulasz­tása jogvesztéssel jár. A meg­ítélhető támogatás legmaga­sabb összege a kérelem be­nyújtásának időpontjában megállapított nyugdíjmini­mum ötvenszerese lehet - erre lehet a fiatal vagyonát kiegészíteni. Rendszeres gyermekvé­delmi támogatásban azt a kiskorú gyermekét nevelő családot kell részesíteni, ahol az egy főre jutó havi nettó jö­vedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíjminimum összegét. A támogatás havi összege a nyugdíjminimum 20 százaléka. A törvény 1997. november elsejei ha­tályba lépését megelőző idő­szakban ez a támogatás az önkormányzat rendeletében előírt feltételek mellett volt adható rendszeres nevelési segélyként. Fontos még megemlíteni a rendkívüli gyermekvédelmi támogatást, mely címen 1999-ben másfél millió forint adható, és ebből az első fél évben 448 ezer forintot hasz­náltunk fel 288 gyermek ré­szére. Ez a költségvetési ke­ret nagysága már nem teszi lehetővé a beiskolázási segé­lyek folyósítását.-A közelmúltban a rend­szeres gyermekvédelmi tá­mogatásból mennyit tudtak folyósítani?- Két évvel ezelőtt kétezer gyermek részesült ebben a támogatásban 18 millió forint összegben. Ezen felül 1997. novemberben és december­ben 3260 gyermek részére utaltunk rendszeres gyer­mekvédelmi támogatást. 1998- ban havonta átlagosan 4400 gyermek részére utaltuk a rendszeres támogatást 133 millió forint összegben. Ez évben sem változott a jogo­sultak száma. Június 30-ig a 4400 gyermek részére össze­sen 80 millió forint került felhasználásra.- Végezetül, mit kell tudni az első lakáshoz jutók támo­gatásáról?- Az elmúlt évben a szoci­ális és egészségügyi bizott­ság 60 első lakáshoz jutó ké­relmét támogatta, összesen 9 647 000 forint összegben, amelyből 5 705 000 kamat­mentes kölcsönként, vissza nem térítendő támogatásként 3 942 000 lett odaítélve. 1999- ben a szociális és egészségügyi bizottság au­gusztus 31-ig 19 első lakás­hoz jutó kérelmét támogatta 3 101 000 forint összegben, amelyből 2 111 000 kamat­mentes kölcsön, 990 000 pe­dig vissza nem térítendő tá­mogatás. B. M. A statisztikai hivatal Jelenti” az első féléves adatok alapján Tovább fogyott a megye népessége Nógrád megye mezőgazda­ságát az országoshoz ha­sonló mértékben érintette a belvíz, így a kalászosok hek­táronkénti hozama alacsony és ez általában gyenge mi­nőséggel is párosult. 1999. június 1-jén a megye gazdálkodói 9429 darab szarvasmarhát tartottak, 20%- kal kevesebbet az egy évvel ko­rábbinál. Országosan nem olyan kedvezőtlen a tendencia, mint Nógrád megyében. Az előző év­hez képest 4 ezer darabbal, 882 ezerre bővült az állomány. Az ipari termelés első félévi növekedése az országos 7,3%- nál mérsékeltebb, 6%-os volt. Alakulásában a feldolgozóipar a meghatározó, 8,1%-os terme­lésbővüléssel. Az értékesítés árbevétele 7,1%-kal gyarapo­dott úgy, hogy az exportból származó közel 24%-kal nőtt, a belföldi ugyanakkor 2,7%-kal mérséklődött. A megyei székhelyű 4 fő fe­letti létszámot foglalkoztató építőipari szervezetek I. félévi termelése - az alacsony bázis­sal is összefüggésben - 27 szá­zalékkal haladta meg a tavalyit. Országosan 4,5%-os volt a nö­vekedés. A megye építőipará­ban meghatározó szerepű kis­vállalkozások esetében jelentő­sen nőtt a termelés volumene, miközben a 49 főnél többet fog­lalkoztatóknál tetemesen csök­kent. A kereskedelmi szálláshe­lyeken január-júniusban 25 402 vendég, 68 544 vendégéjszakát töltött. A vendégszám 6, a ven­dégéjszakáké 1,2%-kal mérsék­lődött. Országosan a vendégek száma a megyeinél kevésbé csökkent. Június végén 12 304 gazda­sági szervezet működött a me­gyében, több mint felük, 6900 egyéni vállalkozásként. Az 1000 lakosra jutó vállalkozások száma 47, továbbra is elmarad az országostól. 1999. január-júniusban a Nógrád megyei székhelyű gaz­dasági szervezetek 3,8 milliárd Ft értékű beruházást valósítot­tak meg, 52%-ukat a termelő szektorban. A beruházások anyagi-műszaki összetételében 58%-os hányaddal a gépek, be­rendezések, járművek súlya a meghatározó. 1999. I. fél évében az inflá­ció hazai alakulására jelentős, több területre kiterjedő hatást gyakoroltak a külkereskedelmi árak. Minden árufőcsoportban mérséklődtek mind a behozatal, mind a kivitel devizaárai, a cse­rearány összességében alig vál­tozott. A legjelentősebb hatása az agrárexportot sújtó 10%-os devizaár-csökkenésnek és az energiaimportot kedvezően érintő, a fél év egészében 19%- ot meghaladó áresésnek volt. A forint leértékelődése ellenére e területeken a forintárak is mér­séklődtek. A mezőgazdasági felvásár­lási árak január-júniusban 8,7%-kal alacsonyabbak vol­tak, mint a múlt év azonos idő­szakában. Az ipari termelői árak az I. fél évben 4,4 százalékkal, az épí­tési-szerelési árak 10,2%-kal ha­ladták meg az előző év azonos időszakában megfigyeltet. A fo­gyasztói árak az év első hat hó­napjában 9,4%-kal nőttek. Nógrád megyét az országos­hoz hasonló kedvezőtlen de­mográfiai folyamatok jellem­zik. A fél év folyamán tovább csökkent az élve születések száma, miközben nőtt a halálo­zásoké, így a 6 hónap alatt a természetes fogyás következté­ben 728 fővel fogyott Nógrád népessége. Az elmúlt évihez viszonyítva mérséklődött az alkalmazotti létszám és a munkanélküliek száma. Ennek ellenére június végén a 15,7%^űsjnunkanélkü- liségi fltival a megyék rangso­rában Nógrád a 3. legkedvezőt­lenebb helyen állt. A nemzetgazdaságban az év első hat hónapjában a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó nominális átlagke­resete 72 760 forint volt, Nóg­rád megyében ennél 23,4 száza­lékkal kevesebb, 55 747 forint. Az 1998. I. félévihez viszo­nyítva a megyében összességé­ben 17,4%-kal nőttek a kerese­tek úgy, hogy a fizikaiaké közel 20%-kal bővült, a szellemieké pedig 14%-kal gyarapodott. A gazdasági ágak közül legtöbbet a pénzügyi tevékenységben dolgozók kerestek, legkeve­sebbet az építőipari alkalmazot­tak. Az adózási szabályok vál­tozásával összefüggésben az előző éveknél nagyobb lett a különbség a bruttó és a nettó keresetek dinamikája között. 1999. első fél évben a nettó ke­resetek 12,9%-kal nőttek, így a fogyasztói árszínvonal 9,3%-os emelkedését figyelembe véve a keresetek reálértéke Nógrád megyében 3,3%-kal volt maga­sabb a tavalyinál. Országosan is és Nógrádban is tovább mérséklődött a lakás­építések száma, a fél év alatt Nógrádban a tavalyinál 5%-kal kevesebb, mindössze 59 volt. Fellendülést ígér ugyanakkor az a tény, hogy több mint két­szeresére, 167-re nőtt a kiadott építési engedélyek száma. Angol útiélmények és oktatási tapasztalatok Ingergazdag környezet Angliai utam előzményei egy évvel ezelőtt kezdődtek, amikor benyújtottam pályázatomat a brit pszichológiai társasághoz, abból a célból, hogy kiutazá­som esetén angol nyelvi kör­nyezetben gyakorolhassam és fejleszthessem nyelvtudásom. Emellett meg akartam ismerni az angol oktatási rendszer spe­ciális területét, a gyógypedagó­giát és kíváncsi voltam, hogyan dolgoznak a pedagógusok a kórházak gyermekosztályain. A benyújtástól számítva hosz- szú hetek teltek el, amikor 1998 karácsonyán ajándékként érke­zett a hír, miszerint 1000 fontster­ling ösztöndíjat ítéltek meg szá­momra, s így lehetővé vált a ta- nulmányutam. Ez évben 16 felbecsülhetetle­nül értékes napot töltöttem Ang­liában. Tapasztalatom szerint a szigetországban speciális rend­szer szerint történik a külföldi ösztöndíjasok tanulmányútjainak megszervezése. Az anyagi támo­gatást egy szervezet biztosítja, a programok, a közlekedés meg­szervezését, a külföldi személyek elszállásolását, vendéglátását, va­lamint a végső anyagi elszámo­lást egy család vállalja fel. Az én feladatom csupán annyi volt, hogy előre tudassam vendéglá­tómmal az igényeimet, elköltsem az 1000 font ösztöndíjat és hasz­nos tapasztalatokat gyűjtsék. Marty Ward személyében lel­kiismeretes, nagyon kedves házi­asszonyt ismertem meg, aki az előzetes egyeztetéseinket figye­lembe véve kitűnő és pontosan megszervezett programot állított össze számomra Bawtryban. A 16 nap során jártam Londonban, Oxfordban, Sheffieldben, Kiln- hurstben, Rotterhamban, Doncas- terben, Bambyban, Yorkban és Sherwoodban. Módomban állt 1-1 egész napot eltölteni 8 kü­lönböző oktatási intézményben és 2 kórház gyermekosztályán. Bármerre jártam, mindenhol szí­vesen, nyitott szívvel és segítőké­szen fogadtak. A barátságos lég­kör, a közvetlenség, a játékosság, a szemet gyönyörködtető tárgyi környezet, a világos és tágas tér általánosan jellemző az angol is­kolákra, bármilyen típusúak is. A mienktől eltérő az angol in­tézmények időbeli szervezett­sége. A tanítás reggel 9-kor kez­dődik és délután fél négyig tart. Délben diák és pedagógus egy­aránt egyórás ebédszünetet kap. A tanév során öt alkalommal ad­nak ki hosszabb szüneteket, így van őszi, téli, húsvéti, tavaszi és nyári szünetük. A tanévük szep­tember második hetében kezdő­dik és július 3-4. hetében ér vé­get. Az indokok között hallottam azt, hogy a több alkalomra elosz­tott rövidebb szünetek optimáli- sabbá teszik a megszerzett isme­retanyag őrzését, szinten tartását. Véleményem szerint a tanulók több szabad idővel, nagyobb sza­badsággal rendelkeznek. Sok esetben a tanórák ideje alatt a diákok egyéni igényeik szerint választhatnak a tevékeny­ségi formák között az adott tan­tárgyon belül. A pedagógus munkáját asszisztensek segítik. Alsóbb osztályfokon 3-4 vagy esetleg gyermekenként 1, míg a felsőbb évfolyamokban 1-2 asz- szisztens közreműködésére szá­míthat a kolléga. Az angol okta­tási rendszerben csak a középsú­lyos és súlyos értelmi fogyatékos, valamint a halmozottan sérült gyermekeket nevelik külön in­tézménytípusokban. Az enyhe ér­telmi fogyatékos tanulók teljes és részleges integrációja érvényesül. Minden iskolában korszerű számítógépek, színes nyomtatók, fénymásolók, hangszerek, speciá­lis tolószékek és egészségügyi segédeszközök állnak a tanulók rendelkezésére. Számomra eddig ismeretlen, esztétikus és hasznos egyéni fejlesztőeszközök alkal­mazásáról szereztem tapasztala­tokat. Lenyűgöző volt látni és ki­próbálni a csúcstechnológiát igénybevevő és ingergazdag kör­nyezetet biztosító fejlesztőeszkö­zöket. Angliában nincs gyógype­dagógiai tanárképző főiskola. Ál­talános pedagógusként végzett, de a gyógypedagógia területén dolgozó és szakirányú tréninge­ken részt vett pedagógusok látják el a speciális szükségletű gyer­mekek nevelését és oktatását. Legnagyobb élményem az volt, amikor elkísérhettem egy súlyos értelmi fogyatékos és mozgássérült kislányt és az ő 2 gyógypedagógusát egy normál általános iskolába, ahol hetente 1 alkalommal ének-, irodalom- és testnevelésórán vett részt 24 egészséges társa között. Könnye­ket csalt szemembe a látvány. A legszívélyesebb fogadtatásban akkor részesültem, amikor Mark Wheeler igazgató iskoláját láto­gattam meg Thryberghben. Vi­rággal és magyar szóval fogadtak a gyermekek. Én is résztvevője lettem az oly híres angol teázási szertartásoknak, több alkalommal ízlelhettem az angol marhasültet, s a yorkshire-i puding sem ma­radt ki. Yorkban a székesegyház monumentális falai, valamint Robin Hood erdejének több száz éves fái között sétáltam, s mind eközben igyekeztem megbirkózni angol nyelvtudá­som korlátáival. Emberileg és szakmailag is igen hasznos napokat töltöttem a szigetországban. Köszönet a brit pszichológiai társaságnak a nagylelkű anyagi támogatásért, Marty Wardnak a vendéglátá­sért, Angliának a vendégszere­tetért, s nem utolsósorban a Nógrád Megyei Flírlapnak, hogy partner voltak útiélmé­nyeim megjelentetésében. Nagy Zoltánné Jávori Ildikó gyógypedagógus Siralmas „Rokkant” Salgótarján legszélesebb nyil­vánosságát jelentő fórumához írok most, nemcsak a magam nevében. A Damjanich utcá­ban, a „Rokkant” városrészben lakom, ami zöldövezeti része Salgótarjánnak, közel a város- központhoz, ennek ellenére si­ralmas az állapota. Utcáit évek, évtizedek óta csak toldozgatják-foldozgat- ják, két kocsma zaja hábor­gatja a lakókat, az utcát övező fasor fáit csak ritkítják, újat nem ültetnek, az úttestet fel­bontják kábelfektetés címén, aztán betemetik fektetés nél­kül. Több lakossági levelet ír­tam már - sokak aláírásával - a polgármesteri hivatalnak. Választ ugyan kaptam, de eredményük nem volt. Talán minden bosszúság között a legnagyobb a telefo­nos kábelügy. Akár három rendszer is kielégíthetné a környéken lakók szükségleteit, legalábbis az utca „díszét” emelő oszlopok száma alap­ján. A régi rendszer fapóznái mellé felhúzták az új, kétségte­lenül sudárabb rudakat, majd a föld alatti kábelnek is kiépítet­ték a feltételeit. Mindeközben a két oszlop, drótjaival válto­zatlanul megmaradt, a társaság pedig lassan egy éve azt han­goztatja, hogy lebontásuk már megkezdődött... Sok mindenre magyarázat a pénzhiány. De az nem kerül pénzbe, hogy a fákat rendsze­resen évente tőből lefejezik, hogy a kábelnek teljesen ki­használatlanul árkot ássanak? K. J. Salgótarján (Pontos név és cím lapunk szerkesztőségében) Balról a szerző egyik vendéglátója társaságában

Next

/
Oldalképek
Tartalom