Nógrád Megyei Hírlap, 1999. szeptember (10. évfolyam, 203-228. szám)

1999-09-13 / 213. szám

1999. szeptember 13., hétfő Hazai Körkép 5. oldal Újratárgyalják a sortűzpereket Kedden kezdődik a több mint fél­száz halálos áldozattal járó 1956. október 26-ai moson­magyaróvári sortűz első fokú büntetőperének tárgyalása a Fővárosi Bíróságon. Az 1956-os sortűzperekben ez lesz az első tárgyalás azóta, hogy a Legfelsőbb Bíróság hatá­lyon kívül helyezett három olyan jogerős - szintén a Legfel­sőbb Bíróságon kihirdetett - ha­tározatot, amelyben elévülés mi­att megszüntették az addigi büntetőeljárást. A tatai, a tiszakécskei és a kecskeméti sortűz ügyében ta­valy ősszel meghozott jogerős döntések indoklása szerint az 1956. október 23-a és november 4-e közötti sortüzek több embe­ren elkövetett emberölés bűn­tettének tekinthetők, és mint ilyenek, 1971-ben elévültek,. A történész-szakvélemények alapján a bíróság kimondta: ezekben az ügyekben nem alkal­mazható a polgári lakosság vé­delméről szóló genfi konvenció, és a vádlottak cselekményei sem minősülnek soha el nem évülő háborús bűncselekmé­nyeknek azért, mert november 4-e előtt Magyarországon nem zajlott nemzetközi fegyveres összeütközés, továbbá a felke­lők sem birtokoltak összefüggő területeket, nem álltak egységes irányítás alatt, illetve nem visel­tek egyenruhát, vagy valamilyen megkülönböztető jelzést. Ezeket az ítéleteket semmisí­tették meg idén júniusban a fe­lülvizsgálati eljárás során, új másodfokú eljárásra utasítva a Legfelsőbb Bíróságot azzal, hogy a sortüzek ügyében a gen­fi egyezményt kell alkalmazni, és el nem évülő háborús bűncse­lekményekként kell értékelni az 1956. október 23-a és november 4-e közötti kecskeméti, tatai il­letve tiszakécskei eseményeket. Összesen harminchét ’56-os sortűz ügyében indult nyomo­zás még 1993-ban, ezek közül vádemelésre hét esetben: az ok­tóber 23-a és november 4-e kö­zött lezajlott mosonmagyaróvá­ri, tatai, tiszakécskei, kecskemé­ti és berzencei, illetve a decem­berben történt egri és salgótar­jáni sortűz ügyében került sor. Az első fokú eljárások idején a/ Legfelsőbb Bíróság elnökének és a legfőbb ügyésznek az együttes inditványára az Alkotmánybíró­ság 1996-ban megsemmisítette azt a három évvel korábbi tör­vényt, amely az eljárások alap­jául szolgált. Kimondta továbbá, hogy a sortűzperekben az elkö­vetés időpontjában hatályos bün­tetőjogot kell alkalmazni. Még 1996-ban a Legfelsőbb Bíróság hatályon kívül helyezte az addig megszületett első fokú határoza­tokat, és új eljárásra utasította az illetékes bíróságokat. Szolgáltatóház fogyatékosoknak Hazánkban a 340 ezer fogya­tékos ember közül minden második értelmi sérült. Biz­tonságukat, társalmi beillesz­kedésüket segíti az a szolgál­tatóközpont, amely a hét vé­gén nyílt meg a fővárosban. Papp Agnes, az Értelmi Sérülteket Szolgáló Társadalmi Szervezetek és Alapítványok Országos Szö­vetsége (ÉTA) ügyvezető alelnö- ke lapunknak elmondta: a pesti központ beindításával egyidejű­leg megkezdődik a munka a sze­gedi, a debreceni és a gánti köz­pontokban is. A hálózat célja, hogy az ország bármely települé­sén élők azonos módon és idő­ben juthassanak a fogyatékosok mindennapi gondjait enyhítő szolgáltatásokhoz. A központok­ban egyebek mellett lesz térítés- mentes orvosi ellátás és jogi ta­nácsadás. Az immár 90 tagszervezetet tömörítő ÉTA sürgeti a fogyaték­kal élők támogatási rendszerének mielőbbi átalakítását. A jövőre induló fogyatékosügyi program részeként differenciáltabbá válna a pénzbeli segítség, amely az ígé­ret szerint kiszámíthatóbb élet­vitelt biztosítana. (cs) Férfinapot is ünnepelünk Miért ne lehetne az uraknak is egy napjuk, elismerésül minden jó cselekedetükért? Szeptember 1^-átL inunátjocgyedszer rende­zik meg a férfinapot, amikor megválasztatik majd az év úri­embere. Az eget rengető örömködésnek a budapesti Thália Színház ad helyet. A mű­sort Alföldi Róbert rendezi, az est háziasszonya Szili Nóra lesz. A hölgyek nem panaszkod­hatnak az elismertségük miatt. Adott nekik a nőnap és az anyák napja is, ám az erősebb­nek mondott nem képviselői még hiányt szenvednek. Miért is ne lehetne megemlékezni ilyen formában róluk is? La­punk érdeklődésére a rendez­vényszervezők elmondták, hogy a legnagyszerűbb férfit Ádám- díjjal és két, New Yorkba szóló repülőjeggyel jutalmazzák. A rendezvény támogatói is­mert divatruházat-, élelmiszer- gyártó és -forgalmazó, továbbá utazással, életmóddal foglalkozó cégek. Akik nem láttak még po­cakos tévésztárokat laza öltözet­ben, de kíváncsiak rájuk, min­denképpen ott a helyük. (E.nikó) 25 ezer forint lesz a minimálbér Nemcsak Szájer József frakcióvezetőt erősítette meg tisztségében szombaton a Fidesz jelenleg 145 tagú parlamenti képviselő- csoportja, hanem az eddigi frakcióigazgatót, Mátrai Mártát és a 13 frakcióvezető-helyettest is. A Fidesz-frakció javaslatára a jövő év januárjától az inflációt meghaladó mértékben 25 000 forintra emelik a minimálbért, amely jelenleg 22 500 forint. Mátrai Márta frakcióigazgató szerint ezzel Járai Zsigmond is egyetértett. A kisvállalkozók ké­résének megfelelően - ugyan­csak a frakció javaslatára és a pénzügyminiszter egyetértésé­vel - jövőre a kormány eredeti elképzelésétől eltérően változat­lanul 15 nap után kell táppénzt fizetni a munkáltatónak a ko­rábban tervezett 30 nap helyett. Egyöntetű a vélemény a frakci­óban és a kormányban is - mondta Orbán Viktor pártel­nök-miniszterelnök -, hogy a legnagyobb eredményt a csa­ládtámogatási rendszeren ke­resztül érték el. A költségvetés­ben lévő tartalékok felhaszná­lását firtató kérdésre a kor­mányfő leszögezte: ami tarta­lékként szerepel, az a törvény által előírt kötelező minimális tartalék. Orbán Viktor szólt ar­ról is: a frakcióban felháboro­dást, érthető ingerültséget vál­tott ki, amikor kiderült az a tény, hogy a Nemzeti Bank in­dokolatlan tranzakciót hajtott végre, amikor az államadósság átadása megtörtént a Pénzügy­minisztériumhoz. Ha máskép­pen hajtják végre ezt az átadás­átvételt, a költségvetés leg­alább 70 milliárd forintot meg tudott volna takarítani. A frak­cióban nagyon erős a gyanú, hogy erre a jegybank tulajdo­nában lévő kereskedelmi ban­koknál keletkezett veszteségek konszolidálása miatt volt szük­ség - állította a kormányfő. Ez­zel kapcsolatosan azonban egyelőre nem akart állást fog­lalni a miniszterelnök. Parlament: újabb pokoli javaslatok A kisgazdapárti Pokol Béla nem először tesz javaslatot a honatyák megregulázására. Legutóbbi elképzelése, miszerint az ülésterem­ben jelen lévő képviselők kötelesek szavazni, nem nyerte el sem a kormánypártok, sem az ellenzék tetszését. A képviselők fegyelmezésére számos indirekt eszköz áll rendelkezésre, ezért nincs in­dok a szavazás kötelezővé té­telére - vélekedik a kérdésről Takács Albert alkotmány- jogász, az Államigazgatási Fő­iskola tanára. Például a frakci­ók előírhatnak bizonyos köve­tendő magatartást tagjaik szá­mára. Az viszont sértené a képviselői szabadságot, ha nem lenne megengedett egy politikus számára, hogy amennyiben nem akarja meg­nyomni a szavazógombot, ne tegye. A parlament határozatké­pességének biztosítása egyéb­ként is a mindenkori kormány­pártok felelőssége - vélekedik Takács Albert, aki szerint túl egyszerű megoldáshoz kíván nyúlni az alkotmányügyi bi­zottság kisgazda elnöke, ami­kor szeretné megfosztani az el­lenzéket egyik véleménynyilvá­nítási eszközétől, az obstruk- ciótól. Elvitathatatlan joga a mindenkori ellenzéknek az egyet nem értés, a távolmara­dás vagy éppen a szavazástól való tartózkodás. Pokol Béla az Országgyűlés határozatképességét is leszállí­taná a jelenlegi 50+1 szavazat­ról - olykor a képviselők két­harmadának jelenléte szüksé­ges - harminc százalékra. Az alkotmányjogász szerint léte­zik ennél egyszerűbb megoldás is, például egyes európai parla­mentekben csupán az ülés ele­jén ellenőrzik a létszámot, s ha akkor határozatképes a testü­let, egész nap zavartalanul folyhat a szavazás. Takács szerint azonban nem ezek a lényeges kérdések. Sokkal inkább foglalkoztatja az embereket, hogy választott képviselőjük, pártjuk mit vé­gez azokból a feladatokból, amelyek valamennyiünket érintenek. Ha azt látja, hogy alapvetően rendben mennek a dolgok, akkor még a kevésbé magasröptű parlamenti szócsa­tákat, kicsinyes vádaskodáso­kat is elnézi. Mert ilyesmi más parlamentekben is előfordul. Ám nálunk úgy tűnik, szinte csak ez van - vélekedik az al­kotmányjogász. (horváth) Megoldás a munkáltatónál A közalkalmazottakról, illetve a köztisztviselőkről szóló törvény módosítása kötelezően előírta, hogy 1999. január 1-jétől az ezen a területen dolgozók havi illetményének a kifizetése csak a dolgozó által meghatározott bankszámlára történő átutalással, ennek hiá­nyában pedig postai úton történhet. A módosítások azt is előírták, hogy az átutalás és az illet­mény egyszeri felvétele a munkavállalónak nem okoz­hat többletköltséget. Azok a dolgozók, akik bankszámlával nem rendelkeztek, többnyire a legnagyobb lakossági bank­nál, az OTP Bank Rt.-nél nyi­tottak folyószámlát. A bank június végéig kétszeri illet­ményfelvételt biztosított díj­mentesen, ám ez a szolgáltatá­sa megszűnt, s emiatt az érin­tettek becsapva érzik magu­kat. Legtöbbjüket nem a költ­ségek összege háborítja fel, hanem az elv. Az OTP július 1-jétől való­ban változtatott a bankkártya­használathoz kapcsolódó díj­tételein. Erre a vonatkozó szerződések betartásával, valamint a hitelintézeti tör­vény, továbbá a polgári tör­vénykönyv szellemét követő üzletszabályzat tartalmának megfelelően került sor - tájé­koztatta közleményben la­punkat a bank. Bár megszűnt a havi első két készpénzfelvét ingyenessége az OTP saját bankjegy-automatáinál, de díjmentes maradt a kártyás vásárlás, ugyanakkor az alkal­mankénti kártyahasználat dí­ja 20 forintról 10 forintra mérséklődött, amit mindkét esetben 2 ezrelék költség ter­hel még. Kétségtelen, hogy a közalkal­mazottak és a köztisztviselők jogállásáról szóló törvények szerint az illetmény átutalása és egyszeri felvétele nem okozhat költségtöbbletet. Ám a hivatko­zott törvény hatálya nem terjed ki a bankok működésének sza­bályozására. A közalkalmazot­tak most már csak munkáltató­jukban bízhatnak, és egy másik, a személyi jövedelemadóról szóló törvénynek abban a pasz- szusában, amely kimondja, hogy a költségtérítés jellegű be­vételek közül adómentes „a bér­nek pénzintézetnél nyitott bankszámlára törvény által kö­telezően előirt átutalásából adódó többletköltség munkálta­tó által történő megtérítése, leg­feljebb évi kettőezer forint ösz- szeghatárig”. (sts) Fegyelmi vizsgálat. Majd csak akkor tájékoztatja a kör­nyezetvédelmi bizottságot a Hortobágyi Nemzeti Parknál (HNP) folyó vizsgálatról, ha az befejeződik, közölte Pepó Pál vasárnap Debrecenben. A miniszter szerint egyébként a környezetvédelmi bizottság üléséig lezárul a HNP-nél folyó vizsgálat, amelynek során már eddig is „sokat tártak fel”. A részleteket a HNP felfüggesz­tett igazgatója, Aradi Csaba el­len folyó fegyelmi vizsgálatról várhatóan ma hozzák nyilvá­nosságra. A teljes vizsgálat végleges eredményét szerdára ígérik. Nincs feszültség. A Földmű­velésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium a mezőgazdaság és a vidékfejlesztés érdekében támasztott költségvetési több­letigényével nem koalíciós feszültséget „keletkeztetett”, olyan nincs is. Ezt Torgyán József, a tárca vezetője jelen­tette ki szombaton Székes- fehérváron. A minisztérium szakmai álláspontja alapján ar­ra hívta fel a figyelmet, hogy az európai uniós csatlakozásnál egyedül a mezőgazdaság terü­letén vannak kvóták. Elveszté­sük, vagy a nemzeti érdekeink­kel ellentétesen alacsony szin­ten való megállapításuk hosz- szú időre kedvezőtlen lenne számunkra - tette hozzá a miniszter. A kapitány koncertje. Rend­hagyó, ingyenes koncert szín­helye lesz szeptember 17-én a váci sportcsarnok: Zámbó Jimmy vendégeként Komáro­mi István rendőr dandártábor­nok, a Pest Megyei Rendőr-fő­kapitányság vezetője saját szö­vegre maga komponálta dalo­kat ad elő. A dandártábornok rendszeresen együtt lép fel Zámbó Jimmyvel. Véleménye szerint ezek a szereplések hoz­zájárulhatnak a rendőrség és a lakosság kapcsolatának javítá­sához. Soroptimista unió. Megala­kult szombaton Budapesten a környezetükben élők helyzeté­nekjavításáért tenni kívánó nők nemzetközi szervezete, a Soroptimist International (SÍ) magyar uniója - közölte Juhász Gáborné, az esemény egyik szervezője. Ügyészségi utasítás. Nem történt számviteli fegyelemsér­tés a szekszárdi székhelyű Dom Rt.-nél, amely közreműködött Horn Gyula volt miniszterelnök budapesti házának építésében. A Pécsi Városi Ügyészség hatá­rozatában felszólította az APEH nyomozó hatóságát, hogy a cég ellen indított eljárá­sát bűncselekmény hiányában szüntesse meg, s az ügyben lefoglalt iratokat szolgáltassa vissza. Mentsétek meg a denevéreket! Vasárnapra virradóra harmadszor rendezték meg kontinen­sünkön az Európai Denevérestet. A szervezők célja itthon is eloszlatni a bőregerekkel kapcsolatos hiedelmeket, s elkötelezett híveket toborozni e veszélyeztetett éjjeli állatok védelmére. fotó: feb Pezsgőlovaggá avatták. A Törley Pezsgőrend új tagokkal gazdagodott szombaton. Ezúttal öten állták ki a próbát: sikerült nyers pezsgőt is „degorzsálniuk”. Köztük volt Dávid Ibolya igazságügy­miniszter is, akit a rend nagymestere avatott pezsgőlovaggá. fotó: feb/körmendi imre

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom