Nógrád Megyei Hírlap, 1999. szeptember (10. évfolyam, 203-228. szám)
1999-09-11-12 / 212. szám
1999. szeptember ti., szombat Ország - Világ 9. oldal Kérdéses a kamarák sorsa A kormánykabinet - többek között - a gazdasági kamarák jövőjéről, valamint a köztisztviselői és közalkalmazotti illetményalap emeléséről tárgyalt - közölte Járai Zsigmond pénzügyminiszter pénteken a kabinetülés után. A pénzügyi tárca vezetője elmondta, hogy a kormány továbbra is tartja magát a közszférában tervezett 8,25 százalékos illetményalap-növeléshez.- Az adótörvényekről és a jövő évi költségvetésről nem volt szó a kabinet ülésén, ez utóbbi témát csupán a közszférában foglalkoztatottak keresetnövekedésével kapcsolatban érintettük - jelentette be Járai Zsigmond. Kérdésre válaszolva közölte: „eddig nem jutott el a pénzügyi tárcához olyan módosító indítvány, amely ellenezné a biztosítási adó bevezetését. A gazdasági kamarákkal kapcsolatban megjegyezte, hogy a javaslatot, amely a kötelező kamarai tagság megszüntetését kezdeményezi, a Gazdasági Minisztérium terjeszti elő. Mint ismert, a kormányzat elképzelései szerint a kamarák a jövőben is ellátnának közfeladatokat, és ezekhez költségvetési támogatásra is számithatnak. Annak idején, a kormány június végi kétnapos ülését követően Borókai Gábor szóvivő arról tájékoztatott, hogy a gazdasági tárca szeptember 15-ig tesz javaslatot a kamarák finanszírozásáról. _______________Hírek röviden_______________ Martonyi János finnországi tárgyalásai Helsinki programja keretében Martonyi János külügyminisztert fogadta Martti Ahtisaari finn köztársasági elnök. Martonyi János elismerését fejezte ki azért a meghatározó szerepért, amelyet Ahtisaari elnök a koszovói válság rendezésében játszott. Hangsúlyozta, hogy Magyarország fontosnak tartja az önálló európai biztonsági és védelmi háló kialakítását, emellett azonban a magyar külpolitika változatlanul fontosnak tartja a transzatlanti elkötelezettség érvényesülését, a transzatlanti együttműködés fenntartását is. Pozsonyban meghalt a fólgyújtott férfi Belehalt égési sérüléseibe péntekre virradóra egy pozsonyi klinika intenzív osztályán Sárai Zoltán szlovákiai magyar nemzetiségű agrármérnök. A szőgyéni mezőgazdasági szövetkezet 32 éves, kétgyermekes elnökét, a Magyar Koalíció Pártja (MKP) érsekújvári járási elnökségének tagját csütörtök éjszaka Szögyénben lévő családi háza előtt ismeretlen tettes benzinnel leöntötte, majd felgyújtotta. Drogellenes kampány Az Oktatási Minisztérium szeptember végén minden általános és középiskolába eljuttatja azt az ingyenes egységcsomagot, amely a drogokkal kapcsolatos lényeges tudnivalókról tájékoztatja a diákokat, illetve a pedagógusokat - közölte Brassói Sándor, a tárca illetékese. Modem intézményhálózat Az egyetemekre és főiskolákra most belépő első évfolyamos hallgatók reményeink szerint végzéskor már egy olyan Magyarországon kezdhetik meg pályafutásukat, amely az Európai Unió teljes jogú tagja - fogalmazott Pokorni Zoltán oktatási miniszter az Eötvös Lo- ránd Tudományegyetem 365. ünnepélyes tanévnyitó közgyűlésén pénteken. Pokorni hangsúlyozta: az a cél, hogy 2000. január 1-jétől a folytonosság és megújulás jegyében modern, az egyes régiók igényeit magas színvonalon kiszolgáló intézményhálózat jöjjön létre. Munkáspárti tüntetés Országos forgalomlassító demonstrációt szervez október elsejére a Munkáspárt - közölte pénteken Vajnai Attila alelnök. Elmondta, a megmozdulással széles társadalmi rétegek helyzetének romlására, valamint egy „szociális alkotmány” mielőbbi elfogadásának szükségességére kívánják felhívni a kormányzat figyelmét. A megyeszékhelyekről induló konvojok a fővárosba, a Parlament elé vonulnak. Akcióban vásárolunk A megkérdezettek 15 százalékát kifejezetten bosszantják a kereskedelmi akciók, mert csak pénzt „csikarnak ki” az emberekből. A válaszadók majdnem fele azonban vásárol akciós árut, hogy pénzt takarítson meg - derül ki a GfK Piackutató Intézet legutóbbi felméréséből. Az akciók legtöbb hive a 20 és 49 év közötti, gyermekével otthon lévő anya vagy háztartásbeli, valamint az 50 ezer és 250 ezer közötti lakosú városban élők közül kerül ki. Tíz éve nyűt meg a magyar-osztrák határ ,yAz akkori kormánytényezők és a reformerők közös diadala volt” A magyar-osztrák határnyitás 10. évfordulója alkalmából megemlékezést tartottak a Parlamentben. Az Országgyűlés ünnepi rendezvényére meghívást kapott többek között Hans-Dietrich Genscher volt német külügyminiszter, Franz Vranitzky egykori osztrák kancellár és Edmund Stoiber bajor miniszterelnök, valamint Horn Gyula (10 esztendeje külügyminiszter), Németh Miklós és Boross Péter volt magyar kormányfők, Demszky Gábor, Budapest főpolgármestere, Kovács László, az MSZP és Magyar Bálint, az SZDSZ elnöke, továbbá magas közjogi méltóságok. Gerhard Schröder, Orbán Viktor és Viktor Kiima fotó: feb/diósi imre Az ünnepségsorozat bevezetéseként Göncz Árpád 11 személyt állami elismerésben részesített a Magyar Köztársaságnak tett szolgálatukért, „A tiz évvel ezelőtti események azt eredményezték, hogy Magyarország a N ATO tagjává vált, és csatlakozási tárgyalásokat folytat az Európai Unióval” hangsúlyozta Gerhard Schröder német kancellár, amikor Göncz Árpád köztársasági elnökkel folytatott megbeszélést. Az államfő ugyancsak fogadta Viktor Kiima osztrák kancellárt. „Ritkán adatik meg, hogy egy kis ország egyetlen évszázad alatt kétszer is beleszólhat a világ történelmébe” - hangsúlyozta az elnök, utalva az 1956. évi forradalomra és a tíz évvel ezelőtti határnyitásra. A három kormányfő beszédet mondott az évforduló alkalmából rendezett megemlékezésen az Országházban. Gerhard Schröder felidézte: „Tíz évvel ezelőtt a keletnémet polgárok - a falak és a szögesdrótok mögött eltöltött 40 esztendő után - a magyarországi kitérővel először távozhattak Nyugatra. Néhány hónap múlva a világ legcsúnyább építménye, a berlini fal összeomlott az emberek szabadságvágya alatt.” A menekültek kiengedéséről hozott bátor döntés történelmi következménye a német egység volt, ami nem lett volna lehetséges Magyarország nélkül. Gerhard Schröder felidézte Mihail Gorbacsov akkori szovjet vezető szerepét is, aki „éleslátással járult hozzá ahhoz a változáshoz, amelyet 1953-ban még a szovjet páncélosok tapostak el”. Viktor Kiima álláspontja szerint a történelmet azok a bátor emberek csinálták, akik az 1989 előtti demokratikus mozgalmakban szembeszálltak a rendszerrel. A kancellár álláspontja szerint állandó figyelmeztetés az Európai Unió számára, hogy nem szabad új választóvonalakat építeni - láthatatlant sem -, mert azok is ugyanolyan fájdalmat okozhatnak, mint a kőből és szögesdrótból épültek! Orbán Viktor kifejtette: „1990 előtt joggal lehetett mondani, hogy amíg a brandenburgi kapu zárva van, addig a németkérdés nyitott. Ma ugyanilyen joggal mondhatjuk azt, hogy amíg az Európai Unió zárva van, addig az európai kérdés nyitott”. „Itt az ideje annak, hogy Magyarország és a közép-európai országok részévé váljanak az egységes Európának, hasonlóan ahhoz, ahogy a magyar határnyitással elinduló folyamat eredményeként a két Németország egyesülésével az NDK is egy csapásra csatlakozott Európához” - mondta Göncz Árpád pénteken, a Parlament kupolatermében, az ünnepség vendégei számára adott fogadáson. A köztársasági elnök a határnyitást az akkori miniszter- elnök és külügyminiszter, valamint az ország reformerőinek kollektív sikereként értékelte. „Ausztria mindig is támogatta Magyarország európai uniós csatlakozását” - hangsúlyozta Viktor Kiima osztrák kancellár az Orbán Viktor miniszterelnökkel és Gerhard Schröder német kancellárral közösen tartott sajtótájékoztatón. Orbán Viktor leszögezte: „Magyarországnak 2002-re készen kell állnia arra, hogy az Unió számára befogadható legyen.” „A német kancellárral folytatott megbeszélésemen nem került szóba az MSZP és a Fidesz viszonya” - mondta Kovács László, az MSZP elnöke, miután találkozott Gerhard Schröderrel, az SPD-nek az elnökével. Hozzáfűzte az uniós integráció kérdéskörét illetően nincs különbség az MSZP és a kormány álláspontja között. Kovács László találkozott Viktor Kiimával is, aki az Osztrák Szociáldemokrata Párt vezérével, aki biztosította, hogy az SPÖ és személy szerint ő maga mindent megtesz azért, hogy hazánk átvehesse az osztrák uniós csatlakozás tapasztalatait, és hozzásegítsen minket a tagfelvételhez. Januártól eladók a háziorvosi rendelők Az ellátási felelősség az önkormányzatoké marad Várhatóan októberben kerül a parlament elé annak a törvénynek a tervezete, amely ä háziorvosi rendszer privatizációjának jogi hátterét hivatott kiépíteni. Maga a kormányfő jelentette be, hogy a családorvosi hálózat teljes körű magánosításának lehetőségét kívánják megteremteni, de a doktorok számára mégsem kötelező, hogy ezzel a lehetőséggel éljenek. Dr. Fodor Miklós, az egészség- ügyi tárca privatizációs miniszteri biztosa a Ferenczy Europressnek elmondta, hogy az utolsó simításokat végzik a tervezeten. Ha a parlamentben elfogadják a törvényt, akkor 2000 januárjától már az új szabályozásnak megfelelően indulhat a tömeges praxis- magánosítás. A háziorvosok többsége feltehetően élni fog a lehetőséggel, hiszen a rendelő fejlesztésére mindenki szívesebben költ, ha az a saját tulajdona. Nagyon sok háziorvos már most is vállalkozóként látja el a betegeket, azonban a rendelők tulajdonosa többnyire a települési önkormányzat. Fodor doktor hangsúlyozta, hogy a javaslat kidolgozásakor figyelembe vették az önkormányzatok véleményét is. Az alapelvekben sikerült egyetértésre jutni. A privatizációval egy időben jól működő szakmai, önigazgatási rendszer kialakítását is tervezik. A miniszteri biztos kiemelte, hogy nincs szó az önkormányzati törvény módosításáról. Éppen ezért az egészség- ügyi ellátás felelősségét továbbra is a települési önkormányzatok viselik. Hogy ennek a kötelezettségüknek megfelelhessenek, a háziorvosokkal - valamennyi részletkérdésben egyezségre jutva - garanciákat nyújtó szerződést kötnek. A két fél megállapodásán kívül a Magyar Orvosi Kamara felügyelete, valamint az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat ellenőrzése jelent biztosítékot arra, hogy a privatizált, praxisokban megfelelő szakmai és etikai szintű gyógyítás folyjék. A családorvosi rendszer magánosításával - állítja a biztos - az Európai Unió elvárásainak is megfelel majd az ország, hiszen a fejlett államokban működő hálózatokkal azonos alapelvekre épül a hazai szisztéma is. A privatizáció anyagi hátteréről szólva a miniszteri biztos elmondta, hogy Gógl Árpád, a tárca első embere a napokban erősítette meg: 6 milliárd forintnyi központi támogatást kapnak. Az orvosok kedvezményes hitelt vehetnek majd fel a praxis megvásárlására, építkezésre, illetve az orvosi műszerek beszerzésére. Mivel a rendelők az önkormányzati törvényben foglaltak szerint „korlátozott forgalmi értékű” ingatlanoknak számítanak, ezért a helyi képviselő-testületek nem szabhatnak értük piaci árat. Németh Zsuzsa Fogyasztóvédelem és uniós csatlakozás a tegnap megnyílt BNV-n Jól halad a hazai felkészülés A 103. Budapesti Nemzetközi Vásár (BNV) méltó a hagyományokhoz, és mutatja a gazdaság lehetséges fejlődését - hangsúlyozta Chikán Attila gazdasági miniszter, pénteken a rendezvény megnyitóján a kőbányai vásárvárosban. A szeptember 19-ig nyitva tartó BNV-n 860 kiállító több mint 32 ezer négyzetméteren mutatja be kínálatát. A megnyitón Chikán Attila mi-’ niszter szólt a vásár gazdag szakmai és közönségprogramjairól, rámutatva, hogy a fogyasztóvédelemmel foglalkozó témák az eddigieknél nagyobb hangsúlyt kapnak a mostani BNV-n. Az utóbbi években a jogi szabályozás területén Magyarország nagyot lépett előre az Európai Unióhoz való csatlakozás felé. Erről Michael Lake, az Európai Bizottság Magyarországi Delegációjának vezetője is elismerően nyilatkozott. Michael Lake a törvénykezés területén elért eredményekre utalva úgy vélekedett, hogy a magyarországi fogyasztóvédelem rövid időn belül EU-konformmá válhat. Hazánk teljes jogú EU-taggá válásának időpontját azonban nem határozta meg pontosan. Véleménye szerint Magyarország 2001 végére teljesíteni fogja a csatlakozás feltételeit. Biztonságban érezheti magát az Európai Unióban az, aki megvásárol valamilyen terméket vagy szolgáltatást. Ha úgy érzi, becsapták és a pénzéért nem azt a minőséget kapta, amit az eladáskor ígértek neki, számos lehetősége van sérelmének orvoslására. Nyugat-Európában a fogyasztók védelmének egyik legelterjedtebb módja az úgynevezett békéltető testületek segítségül hívása. Ez az intézmény, amelyben a gyártók és a fogyasztók érdekeit védő helyi szervezetek képviseltetik magukat, lehetővé teszi, hogy a hosszadalmas bírósági pereskedést elkerülve vizsgálják ki a vásárlói panaszokat. Garai István, az Országos Fogyasztóvédelmi Egyesület igazgatója kiemelte a civil szervezetek jelentőségét, amelyek az érdek- képviseletben és az oktatásban játszhatnak nagyobb szerepet, ám Magyarországon még sokkal kisebb a befolyásuk, mint Nyugat-Európában. (wilk) A Tvr-hét és a Party közös nyereménviátéka népszerű sztárokról. ATV nézés a programválasztásnál kezdődik. Válasszon a legjobb helyről! Áttekinthető műsorismertető legtöbb háttérinformáció a Tvr-hét*ben.
