Nógrád Megyei Hírlap, 1999. augusztus (10. évfolyam, 178-202. szám)

1999-08-31 / 202. szám

Megyei Körkép 1999. augusztus 31., kedd Ütőképes magyar sereget akar a NATO - Leépítik a közalkalmazotti létszámot Profi katonákra van szükség A jelenlegi 257 ezer fős tartalékos katonai állomány létszámát 65-70 ezerre kívánja lecsökkenteni a honvédelmi tárca. Az átalakí­tástól költségmegtakarítást remélnek, a felszabaduló pénzforrá­sokból pedig a behívottakat akarják megfizetni. A jövő évi költ­ségvetés tervezete szerint a honvédelem kiadásai plusz 57 milliárd forinttal, összességében 189 milliárdra növekednek. A több pénz­ből ütőképes hadsereget akar szervezni a kormány. Dr. Homoki Jánost, a HM politikai államtitkárát ennek részleteiről kérdeztük.- Melyek a honvédelem átalakí­tásának lényeges elemei?- Mind a hivatásos állo­mánynál, mind a hadsereg irá­nyításában, mind pedig a tarta­lékosoknál változások szüksé­gesek. Kötelékében olyan had­sereget lát szívesen a NATO, mint amit Pristinába vezényel­tünk. Jól felszerelt, nagy hatásfokú kézifegyverekkel, golyóálló mellénnyel rendelkező katoná­kat, amelyeknek a kiképzése is professzionális. Igaz, ez a pris- tinai, 250 fős alakulatnál is 4 milliárd forintba került.- Milyen létszámú ma a Ma­gyar Honvédség, s mit tart ide­álisnak az államtitkár úr?-A tiszti állomány létszáma 9 562 fő, tiszthelyetteseké 8 900, a szerződéses katonáké 4 264, a honvédség kötelékében 10 567 közalkalmazottat foglal­koztatnak. Elsősorban ez utóbbi létszámot tartja indokolatlanul magasnak a kormány. A jelen­legi, 20 400 fős sorállományú hadseregünk összességében 53 ezres létszámot jelent, ám amit hatékony hadsereggé tudnánk szervezni, az mindössze 30-40 ezer fő.- Tízezer honvédségi közal­kalmazott elbocsátása már olyan probléma, amely komoly foglalkoztatáspolitikai kérdése­ket vet fel. Vannak erre vonat­kozó, már kidolgozott elképze­lések?- Szeptember 30-ig kell elké­szülni a hatszáz fős honvédségi vezérkar, valamint a Honvé­delmi Minisztérium négyszáz fős közalkalmazotti apparátusá­nak az átvilágításával. Számos feladat lehet itt, amelyet duplán végeznek, a feladatok optimali­zálásától jelentős költségcsök­kentést vár a kormány. A vizsgálat eredményének függvényében készül majd egy stratégiai terv, s csak ezt köve­tően születnek döntések a hon­védség teljes átalakításáról.- Milyen szerepet szán a kor­mány a tartalékos katonáknak?-Nézzük először is, mi a helyzet ma a tartalékosokkal! Akit behívnak, az könnyen el­veszítheti állását, mire visz- szamegy a munkahelyére. En­nek okán népszerűtlen a tarta- lékosi szolgálat. A katonák felszerelése nem megfelelő, ráadásul a képzésük rendszere nem tart lépést a korszerű had­viseléssel. A jelenlegi 257 ezer fős tar- talékosi létszámot 65-70 ezerre csökkentve, a képzé­sükre fordított költséget meg­emelve, valamint jövedelem­kiesésüket pótolva olyan hátte­ret jelenthetnek a tartalékosok, amelyre szüksége van egy NATO-tagországnak. Szükséges ezért a hatályos honvédelmi törvényt is módo­sítani. Garantálni kell azt, hogy a behívottak állásukban maradnak a hazaérkezésüket követően, ráadásul az aktivi­zált katonákat szolgálatuk ide­jére olyan jövedelemhez kell juttatni, amely jövedelem fog­lalkozásszerű elismerést jelent a katonai szolgálatot teljesítő személynek. Emellett lépéseket kell ten­nünk az ügyben is, hogy jubi­leumi elismeréseket, és kor­kedvezményes nyugdíjat is kapjanak az aktivizált katonák. Tarnóczi László Testületi ülés Esőkárok... A nyári rendkívüli esőzések okozta ká­rokról és a helyreállí­tási munkákról is szó lesz Salgótarján köz­gyűlésének ma dél­előtt 9 órakor kez­dődő ülésén, amelyen 21 napirendi pontot tárgyalnak meg a képviselők. Döntenek intéz­ményvezetői megbízá­sokról, valamint az ipari park második ütemének létrehozását célzó pályázat benyúj­tásáról. Tájékoztatják a kép­viselőket az önkor­mányzati tulajdonú in­gatlanok vagyonbizto­sításáról. Napirenden lesz még - egyebek között — a második világháború baglyasaljai áldozatai­nak emlékére állítandó tábla kérdése, a szoba­bérlők háza átalakítá­sának, a millenniumi képzőművészeti pályá­zat benyújtásának ügye és az úgynevezett non­profit szolgáltatóköz­pont létrehozásának témája. Ünnepi taggyűlések, koszorúzás, könyvbemutató Bányásznap Nógrádban Nógrád megyében nincs egyet­len mélyművelésű bánya sem - mindössze a székvölgyi külfej­tés termel szenet - de a bá­nyászhagyományok elevenen élnek a régi bányatelepeken. Ezek közé tartozik az is, hogy szeptember elején megemlé­keznek a bányászok napjáról. A bányászszakszervezet alap­szervezetei ünnepi taggyűlése­ket, baráti beszélgetéseket szerveznek, az emlékhelyek, a bányász áldozatok nyugvóhe­lyeinek megkoszorúzásával adóznak a bányamunkának, az ősök emlékének. Szeptember 3-án Salgótar­jánban a József Attila Művelő­dési Központban ünnepi ren­dezvényen köszöntik az ötven éve szakszervezeti tagokat. Ko­szorút helyeznek el a bányamú­zeumnál és a megyei kórház udvarán, ahol emléktábla jelöli a karancslejtősi bányászellenál­lás vezetőinek kivégzését. Som- lyó-teleperi a hajdani bánya be­járatánál emlékeznek a régmúlt napokra. Baglyasalján a társadalmi, a politikai, a civil szervezetek megkoszorúzzák Targos Ist­ván, a bányamunka első, baglyasi áldozatának emléktábláját, vala­mint a temetőkertben az 1926-os bányaszerencsétlenség áldozatai­nak sírhelyét. Ezt követően a hét­közi diákotthon parkjában em­lékünnepséget tartanak, majd bemutatják a helytörténeti soro­zat, a Baglyasi Füzetek 3. kötetét, amely a baráti kör gondozásában jelent meg. Bátonyterenyén is köszöntik azokat az idős embereket, akik ötven éve tagjai a bányászszak­szervezetnek, s megkoszorúzzák a bányászszobrot. Kazáron az emlékünnepség helyszíne a bá­nyászemlékpark lesz. Vizsláson ugyancsak megemlékeznek a bá­nyászelődökről. Karancslapujtőn ünnepi taggyűlést tartanak, ahol elismeréssel adóznak azok előtt, akik fél évszázada léptek a bá­nyászszakszervezetbe. S ugyan­csak elhelyezik a megemlékezés virágait a karancslejtősi ellenál­lás helyszínén. Szeptember 4-én tovább foly­tatódnak a megemlékezések a régi bányásztelepüléseken. Iná- szón, ahol 1848-ban nyitották az első tárót - amellyel kezdetét vette a Salgótarján környéki szénbányászkodás - ugyancsak emlékeznek, koszorúznak. Do- rogházán a ménkesi bánya ötve­néves megnyitását, a fénykorá­ban egymillió tonna szenet ter­melő és mintegy 1400 bányász­nak munkát adó üzem történetét idézik fel ünnepi külsőségek kö­zött. Salgóbánya-telepen a bánya bejáratánál gyűlnek össze az em- lékezők, hogy elhelyezzék a hála és a kegyelet virágait. A bűnmegelőzésben, a közbiztonságért Együtt a civilekkel-Van mit tenni a Balassa­gyarmat és vonzáskörzete bűnmegelőzési és közbizton­sági bizottságának - hangzott el azon az értekezleten, ame­lyen a hátralevő fél év mun­katervét vitatták meg. A „Nógrád biztonságáért” program keretében 1997-ben megalakult bizottságban számos munkacsoport tevé­kenykedik, civüek vezetésével és részvételével. A speciális feladatokat ellátó rendőrtisz­tek tanácsadóként szolgálnak. Az eddigi munkáról László Sándor alezredes, városi rend­őrkapitány adott tájékoztatást. Elmondta: egyes munkacsopor­tok nem tudtak érdemi munkát végezni, mert konkrétabb fel­adatokra és jobb szakmai elő­készítésre lett volna szükség. A város biztonságáért mun­kacsoport vezetője Csonka László, szorgalmazza, hogy a városban ismét megalakulhas­son a polgárőrség. Kezdemé­nyezéseik között szerepel az is­koláskorúak körében megszer­vezendő vagyonvédelmi okta­tás, a közterületek, játszóterek biztonsága, de ezek közül egy­előre a városi piac biztonsági őrzése valósult meg. A kisebbségvédelmi munka- csoport, a Hit Gyülekezet roma tagozatát bevonta a munkába, s az eredmények láthatóak a fel­nőtt és gyermek cigánylakosság szociális nevelésében. Ered­ményként értékeli Jónás Gá­bor munkacsoport-vezető, hogy a város vonzáskörzetében 19 te­lepülésen alakult meg kisebb­ségi érdekképviselet a Lungo Drom szervezet irányításával. A falvak biztonságáért mun­kacsoport vezetője, Nógrádi László érsekvadkerti polgár- mester sikerként könyvelheti el, hogy több településen sikerül újraindítani a polgárőrségeket. A betörések arra kényszerítet­ték a hivatalokat, hogy korszerű riasztóberendezéseket szerelje­nek fel. Bercelen mezőőri szol­gálatot állítottak fel és a kör­nyező négy településsel (Gal- gaguta, Nógrádkövesd, Becske, Szécsénke) kezdeményezték a körzeti megbízottak létszámnö­velését, a tárgyi feltételek biz­tosításával. Drégelypalánkon, ahol a bogyós gyümölcsök érése idején elszaporodnak a lopások, az elmúlt évben meg­alakult egy 25 fős, a rendőrség munkáját segítő csoport. A községben összefogás alakult ki az illegális utcai árusok vissza­szorítására, a besurranásos lo­pások-megakadályozására. Őr­halomban aktív polgárőr-egye­sület tevékenykedik ötven tag­gal. Az önkormányzat a körzeti megbízott részére korszerű iro­dát létesített. A Gyarmat környéki falvak­ban sok területen előrelépés tör­tént a bűnmegelőzésben, de akad még tennivaló bőven. Egy agrárbizottság megalakulását szervezik Bacsa Béla gazda­jegyző (falugazdász) vezetésé­vel, a térségi földek terményei­nek védelmében. László Sándor szólt arról, hogy a balassagyarmati rendőr- kapitányság nagy hangsúlyt he­lyezett az úgynevezett „DADA”-programra, amely a magyar rendőrség biztonságra nevelő általános iskolai prog­ramja. Mérhető hatása van a kapitányság és a közbiztonsági bizottság szórólapjainak, ame­lyek a bűnmegelőzést, a lakos­ság felvilágosítását szolgálják. Együttműködési szerződéseket kötöttek a különböző szerveze­tekkel, intézményekkel. A rendőrkapitány a közeljövőben számol be az elmúlt másfél év munkájáról és elmondhatja, hogy a terület közbiztonsági vi­szonyai jók. Ezt a lakossági visszajelzések is alátámasztják. A bűnmegelőzési és közbiz­tonsági bizottságnak új titkára van, Lászlók András szemé­lyében. Nyugállományú hon­véd alezredes, a gyarmati kato­nai kollégium parancsnoka volt. Az általa ismertetett mun­katerv egyik fontos része a bűnmegelőzési bizottság mun­kájáról szóló rendszeres tájé­koztatás. Arató János, az ipar­iskola igazgatója, a család-, gyermek- és ifjúságvédelmi munkacsoport vezetőjeként számos javaslatot ismerte­tett. Sz. E. Ha egy település fejleszteni akar, úgy tűnik, kénytelen kijátszani a jogszabályokat Kutyaszorítóban az önkormányzatok Jogtalanul vettek igénybe fejlesztési támogatásokat az önkor­mányzatok - állapította meg közel 200 beruházás ellenőrzése után az Állami Számvevőszék. A nagyoroszi szennyvízberuhá­zás is abba a körbe került, amely jól példázza a települések szorított helyzetét: a központi támogatás késik, a határidő le­jár, és ha az önkormányzat nem elég „ügyes”, a megítélt támo­gatást is visszavonják. A pénzforrás teljes körű bizto­sítása nélkül kezdték el a szennyvízelvezetés és -tisztítás Nagyoroszi, Borsosberény, Pusztaberki és Horpács össze­fogásával megvalósuló beruhá­zását. Ami szabálytalan, ám mint megtudtuk,- bocsánatos bűn. Ha ugyanis az önkormányza­tok minden előírást betartva jár­tak volna el, akkor több mint félmilliárd forintot vontak volna vissza a társulástól és va­lószínűleg hosszú évekre bú­csút mondhattak volna a beru­házásnak. Kevés a saját erő A négy község tisztítómű- és hálózatkiépítése bruttó 1 milli­árd 189 millió forintba kerül - tudtuk meg Homyák Endrétől, Nagyoroszi polgármesterétől. A megvalósításhoz összesen 41,5 millió forintot nyertek a megyei területi kiegyenlítő, il­letve a környezetvédelmi alap­ból, 170 millió forintot kémek területfelhasználási díjként, la- . kossági hozzájárulást is szed­nek és 75 millió forintos hitelt vesznek fel, ám a pénz döntő része az állami céltámogatás, ami az összberuházás 40 száza­léka. Fercsik Gyula, az Állami Számvevőszék Nógrád megyei vezetője lapunknak elmondta, általános probléma, hogy a be­ruházásokhoz nehéz össze­szedni a pénzt, vagyis a saját erőt nem tudják biztosítani az önkormányzatok. A céltámoga­táson felüli „saját erő” is két részből áll: egyrészt a település költségvetésének e célra fordí­tott részéből, illetve a lakosság­tól közműfejlesztésként besze­dett pénzből, másrészt további állami támogatásokból, ami származhat a vízügyi vagy a környezetvédelmi alapból. Országosan problémát oko­zott, hogy az alapokból kifo­gyott a pénz, vagyis 1998-ban innen már nem lehetett támoga­táshoz jutni, ami gyakorlatilag egyet jelent azzal, hogy a pá­lyázók (a fejleszteni akaró tele­pülések) saját ereje nem bizto­sított, tehát nem kezdhetik meg a beruházást. Döntés ősszel Az ÁSZ megyei vezetője maga is úgy fogalmazott, itt kerülnek kutyaszorítóba az önkormány­zatok. Ha ugyanis egy éven be­lül nem indítják el a beruházást, elveszítik jogosultságukat a központi támogatásokra. A pénzszűke arra kényszeríti őket, hogy szabálytalanul ugyan, de elindítsák a verse­nyeztetést, kiválasszák a kivite­lezőt és megnyissák az építési naplót. Az 1 milliárd 189 milliós be­ruházás 40 százalékát jelentő céltámogatást kellett volna visszafizetni, ha nem így tesz­nek- tudtuk meg Nagyoroszi polgármesterétől, aki azt is el­mondta, élő pályázatuk van környezetvédelmi céljellegű támogatásra, amely keretből 199 millió forintot remélnek. Ezt a pályázatot még a beruhá­zás megkezdése előtt beadták (megkezdett beruházásra már nem is lehet pályázni), ám dön­tés csak ősszel várható. Építési napló A számvevőszéknél kérdé­sünkre az is kiderült, annak, hogy fedezet nélkül indították el a fejlesztést, nincs olyan kö­vetkezménye, hogy elveszíte­nék a céltámogatást, így csak elismerhető a nagyorosziak hú­zása, amely kiválóan szolgálta az önkormányzatok, így a la­kosság érdekét. Kevésbé dicsérhetők persze azok a körülmények, amelyek efféle hazardírozásokra kény­szerítik a fejleszteni akaró tele­püléseket. Az ügy érdekessége még, hogy május 20-án nyitották meg Nagyorosziban az építési naplót, ezzel megkezdték a be­ruházást. Időközben már a kormány is felismerte a helyzet fonákságát, és módosította a cél- és címzett támogatásokról szóló jogszabályt. Júniustól már életbe lépett a változás, mely szerint a céltámogatás ki­hirdetéséhez képest nem egy, hanem két éven belül kell meg­kezdeni a beruházást. Ezt má­jusban Nagyorosziban még nem tudhatták. 2000-ben próbaüzem A Nagyoroszi-Borsosberény- Pusztaberki-Horpács által kö­zösen megkezdett szennyvízbe­ruházásnál egyébként (a fenti­ektől függetlenül) előirányzatot kellett csökkenteni, mert nem támogatott műszaki tartalom lépett be, konkrétan a honvéd­ségi objektum csatlakoztatása. Erre nem jár céltámogatás, mert a HM dolgozói nem állandó la­kosok, emiatt 23 millió forintot kellett visszafizetni, a honvéd­ség ugyanakkor hozzájárul a beruházáshoz. Végül a legfontosabb: a tele­püléseken a csatornázások fo­lyamatban vannak, Horpácson már elkészült a belső hálózat. 2000-ben már próbaüzemet terveznek. Az állami számvevőszéki vizsgálat egyébként azt is meg­állapította, hogy a közműolló nem zárult az EU csatlakozási követelményeinek megfele­lően: a vezetékes víz bekötését nem követte arányosan (az egyébként legdrágábbnak szá­mító) csatornázás és szennyvíz- tisztítás. Lehet rajta csodál­kozni? Dudellai Ildikó Vizesedik az alagút a tereskei templom alatt - A betonburokban lehet bízni Titkokat rejt a mély - Ajtó az altemplom falán Tereske XHI. században épült műemlék temploma vonzza a látogatókat. A messziről érke­zettek főként amiatt a Szent László király legendáját meg­örökítő falfestmény miatt ke­resik fel, amely páratlan a maga nemében. A témát ugyanis két korszak ikonfestője is „ecsetelte”, s máig láthatók a lovagkirály éle­tét megkomponáló, drámai je­lenetek. Az viszont már kevésbé ismert a nagyközönség előtt, hogy a templom mélye érdekes titkokat rejt. Az altemplomról van szó, amelyről csak a feltárást köve­tően derült ki, hogy az, mert ko­rábban csak kriptát feltételeztek ehelyett. Maga az altemplom is rejteget meglepetést. Ajtó nyílik egyik falán, s amögött egy alagút 10-15 méter hosszúságú feltárt szakasza tárul a kíváncsiskodó elé. Mennyezete betonnal dúcolt, oldalfalait is az erősíti félméteres magasságig, s mögötte látható a török időkben élt tereskeiek két­kezi munkája. Akik a folyosót, vélhetően menekülési célból váj­ták az agyagba. Legalábbis erre utalók Pálos Frigyes kanonok, hatvani prépost kutatásai, akinek nevéhez az altemplom, a föld alatti folyosó felszínre bukkanása is fűződik, aki korábban a teres­kei híveket szolgálta. Tőle tudni, hogy az alagút teljes hosszban való feltárása azért hiúsult meg, mivel a falun áthaladó közút alatt kanyarog, egészen a templommal szemközti domboldalig, ahol a kijárata lehet. A nyári felhőszakadásokat kö­vető talajvizesedés az alagútban is érezteti hatását, csepeg a víz a betonmennyezetről, beszivárog az agyagfalon át s omladoznak az oldalfalak. A betonburok remél­hetőleg megóvja az alagutat a végső összeomlástól.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom