Nógrád Megyei Hírlap, 1999. augusztus (10. évfolyam, 178-202. szám)

1999-08-25 / 197. szám

Megyei Körkép Havonta egy szerdán: szót kér az egészségbiztosítás Figyeljünk a számokra! - (1. rész) A Nógrád Megyei Egész­ségbiztosítási Pénztár (NMEP) az idén is elkészí­tette azt a kiadványát, amelyben bemutatja a me­gye egészségbiztosítási te­vékenységére leginkább jel­lemző számadatokat, muta­tószámokat. Jelen írásunk­ban ebből néhány fonto­sabb részt ragadunk ki. Célunk: a Tisztelt Olvasók is megismerhessék, hogy járu­lékfizetők által befizetett ösz- szegek milyen nagyságrend­ben kerültek felhasználásra a különböző pénzbeni ellátások, támogatások finanszírozására. Képet adunk továbbá arról is, hogy az elmúlt néhány év­ben hogyan alakult az egész­ségügyi ellátórendszer finan­szírozására fordított összeg. Reméljük, hogy a számok mö­gül kitűnik a megyei egész­ségbiztosítási ágazat munkája, erőfeszítése is. Országos adatok Az egészségbiztosítás kereté­ben nyújtott ellátások (egész­ségügyi szolgáltatás, táppénz, terhességi-gyermekágyi se­gély, baleseti ellátások) fede­zete az egészségbiztosítási alap (E-alap). Az alap összes bevétele 1998-ban meghaladta az 561 milliárd forintot. A be­vételek mintegy 98 százalékát a járulékbefizetések teszik ki. Ezen belül a legnagyobb arányt a munkáltatói egész­ségbiztosítási járulék (370,6 milliárd forint), az egészség- ügyi hozzájárulás (92,6 milli­árd forint), és az egyéni egész­ségbiztosítási járulék (62,7 milliárd forint) képviseli. Az E-alap bevétele 1998-ban 12,4 százalékkal volt magasabb, mint az előző évben. Az alap 1998. évi kiadásai­nak végszáma 621,5 milliárd forint. A természetbeni ellátá­sok finanszírozása országos szinten mintegy 448 milliárd forinttal történt, ami 1997-hez képest 14,9 százalékos növe­kedést jelent. Ezen belül a gyógyító-meg­előző ellátásokra 298,6 milli­árd forintot, a gyógyszertámo­gatásra 125 milliárd forintot, a gyógyászati segédeszköz tá­mogatására 19,6 milliárd forin­tot költöttünk. A legnagyobb mértékben, 23,9 százalékkal a gyógyszer- támogatásra fordított kiadás emelkedett. A pénzbeni ellátá­sok kisebb mértékben, de szin­tén növekedtek. Megyei helyzetkép Miből és mire költünk? A megyei E-alap bevétele 1998-ban 7,4 milliárd forint volt, a megelőző évben ez 6,5 milliárd forintot tett ki. Ezen belül a főbb arányok és ten­denciák megegyeznek az or­szágos adatokkal. A megyei já­rulékfizetők 1998-ban 7,2 mil­liárd forint járulékot fizettek be az NMEP-hez. Ezen belül a munkáltatói egészségbiztosí­tási járulék összege 4,5 milli­árd forint, az egyéni egészség- biztosítási járulék összege 0,8 milliárd forint, az egészség­ügyi hozzájárulás pedig 1,6 milliárd forint volt. Az alap kiadása 1998-ban csaknem elérte a 8 milliárd fo­rintot. A megyei kiadás nem­csak a bevétel, hanem az or­szágos kiadási adatok növeke­dését is meghaladó ütemben emelkedett az elmúlt évben. Jellemző például, hogy míg or­szágos szinten a gyógyító­megelőző ellátásokra fordított kiadás 12,3 százalékkal volt magasabb, mint egy évvel ko­rábban, addig a megyében ez az adat 18,4 százalék. A gyógyszertámogatás ugyan­ezen időszakban országosan 23,9 százalékkal, a megyében pedig 32,3 százalékkal növe­kedett. Az emelkedést nem a helyi egészségügyi ellátó rend­szer pazarlása okozta, hiszen a törvényes finanszírozás, támo­gatás rendjének betartására nagy gondot fordítanak, mind a megye egészségügyi szolgál­tatói, mind az NMEP. Ezt a növekedést sajnálatosan a me­gye lakosságának átlagos és ál­talános rossz egészségügyi ál­lapota okozta. Tovább csökkent a járulék-kintlévőség A tb-járulék beszedése, elszá­molása, nyilvántartása 1998. december 31-ig a megyei egészségbiztosítási pénztárak feladata volt. Nógrád megyé­ben a járulékfizetők létszámbe­jelentései alapján 1998-ban mintegy 61 ezer biztosítotti és azzal azonos jogállású lélek- számot regisztráltunk. A járu­lékok nyilvántartása több mint 32 ezer folyószámlán történt. A járulék-kintlévőség az év végén 2,7 milliárd forint volt, ami a korábbi időszak tenden­ciáját követve 1998-ban is csökkent. A járulékfizetési fe­gyelmet minősíti, hogy a tarto­záson belül növekedett a kése­delmi pótlék aránya. A hátra­lékok beszedését a megyében 1998-ban is kiemelt feladatnak tekintettük, mivel ez nálunk jóval nagyobb erőfeszítést igé­nyelt, mint az ország más, gaz­daságilag fejlettebb régióiban. Hogyan változott a táppénzeshelyzet? A megye rossz egészségügyi állapotának ellenére a táppénz igénybevételével kapcsolatos adatok csökkenést mutatnak. A táppénzesek napi átlagos lét­száma és a jogosultakon belüli aránya 1990-től szinte folya­matosan csökken. Szintén egyre kevesebb a táppénzen töltött napok és táppénzes ese­tek száma is. Mindez azt mu­tatja, hogy a munkahely féltése és a keresetkiesés elkerülése miatt csak a végső esetben for­dulunk orvoshoz. A megyei adatok szerint 1998-ban átlagosan egy eset kapcsán 25,2 napot töltöttünk táppénzes állományban, az egy jogosultra jutó táppénzes na­pok száma pedig 12,9 volt. A táppénz kiadási összege ugyanakkor növekszik, ami az elszámolás alapjául szolgáló keresetek növekedésével ma­gyarázható, 1998-ban a me­gyei E-alapból 588,3 millió fo­rintot fizettünk ki táppénzre. Az országos adatok egyéb­ként a megyeihez hasonló ten­denciát mutatnak. Helyi sajá­tosság viszont, hogy az 1 napra jutó táppénz összege a megyé­ben jóval alacsonyabb, mint az országos átlag. Addig, amíg hazánkban 1998-ban az egy táppénzes napra jutó kiadás 989 forint volt, a megyében csak 798 fo­rint. Ez az adat is az országos­tól elmaradó kereseti viszo­nyokat támasztja alá. Egyéb pénzbeni ellátások A terhességi-gyermekágyi se­gélyben részesülők száma ugyanolyan tendenciát mutat, mint a születések száma: fo­lyamatosan csökken. Míg me­gyénkben 1990-ben átlagosan 890 fő részesült ebben az ellá­tásban, addig 1998-ban már csak 334 fő. Ennek fedezetére az NMEP az elmúlt évben 86,6 millió forintot fordított. A betegséggel kapcsolatos egyéb rendkívüli segélyek ösz- szege az utóbbi néhány évben hasonló szinten mozgott. 1998-ban 4,6 millió forintot fi­zettünk ki erre a célra, 530 fő igényét teljesítve ezzel. Egy teljesített kérelemre átlagosan 8642 forint jutott, ami valame­lyest meghaladja az országos szintet. * Amennyiben a fentiekben közöltekkel, illetve bármilyen egészségbiztosítást érintő té­mával kapcsolatban a Nógrád Megyei Hírlap olvasóinak kér­désük, észrevételük, vélemé­nyük van, úgy azt az NMEP 3101 Salgótarján, Pf. 92. címre küldött levélben szíveskedje­nek jelezni. Nógrád Megyei Egészségbiztosítási Pénztár 1999. augusztus 25., szerda Útfelújítások Dorogházán A helyi önkormányzat már a költségvetést is úgy fogadta el, hogy ha kell, hitelfelvétel­lel is biztosítják a 30 százalé­kos önerőt, amennyiben pá­lyázati pénzt nyernek az utak felújítására. Jó hír a falunak, hogy a me­gyei területfejlesztési tanács 2,912 millió forinttal támogatja tervüket, ezt kiegészítve össze­sen 4 millió 160 ezer forintos beruházással történik majd az Ady, a Rákóczi, a Dózsa, a Táncsics és a Petőfi út helyreál­lítása. Igaz, ezzel még nem számolhattak év elején, de az utak még rosszabb állapotba kerültek a nyári esők miatt. A munkát még a rossz idő beállta előtt szeretnék elvégezni, ár­ajánlatot a jövő héten kémek, így azt még nem tudni, hogy ki lesz a kivitelező. Dorogházán egyébként újabb (3,5 millióra tehető) kart okoz­tak a hét végi esőzések, azok után, hogy június—júliusban már többször is veszélyeztette a falut az árvíz. Mint megtudtuk, egy napig örülhettek a közel egymillióért felújított hídnak, amelyet aztán tönkretett az újabb eső, de el­mosta a korábban helyreállított kis gyaloghidakat is. A kiásott árkok újra megteltek iszappal, így kezdhetik megint azok kot­rását. A faluban jelenleg is az átereszek tisztításán dolgoznak, és még most is szivattyúzzák a vizet a pincékből. Ebben a helyzetben még annyi kedvező körülményt tud­hat magáénak az önkormány­zat, hogy a Belügyminisztéri­umtól (a korábbi, ugyanilyen összegű támogatás után) 2,5 millió forintot kapott a károk elhárítására. (dudellai) Az ikerkutató genetikus szerint sok a tévhit az egypetéjűek körül Hasonmása fogorvos Tarjánban Az idén már az Ikrek nap­jaként is ünnepelhettük au­gusztus 20-át, ugyanis az or­szágos ikertalálkozó szerve­zői hivatalosan is levédették ezt a napot a természet kü­lönös „ajándékainak” tiszte­letére. Dr. Métneki Júlia humánge­netikus 1971 óta foglalkozik az ikrek vizsgálatával, a veleszüle­tett rendellenességek kutatásá­val. Ez a választás talán nem véletlen, ugyanis maga is egy­petéjű iker. „Hasonmása” fog­orvosként dolgozik, Salgótar­jánban.- Már az orvostudományi egyetemen, Czeizel doktor szárnyai alatt elköteleztem ma­gam a humángenetika mellett. Jelenleg a Johan Béla Országos Közegészségügyi Intézetben foglalkozom ikerkutatással.- Mit sikerült eddig kideríte­niük?- A legérdekesebb talán az ikerszülés örökletességének a kérdése. A mi esetünkben pél­dául sem a testvéremnek, sem nekem nem születtek ikreink. A kutatások során kiderült: tévhit az, hogy az ikrek születése minden második generációban ismétlődik. Bebizonyosodott viszont az, hogy a kétpetéjű ik­rek születésében szerepe lehet az örökletes hajlamnak, s a külső, hormonális hatásoknak.- Gyakran épp a meddőség ellen alkalmazott hormonális kezelések „gyümölcseként" szü­letnek ikrek.-Igen, ez valóban így van. Jó példa erre a Kiskunfélegy­házán, 1983-ban született ötös­csapat. Ebben az esetben több­szörösen is megtérült a hor­monkezelés.- Hányán élhetnek ma Ma­gyarországon kettő vagy több „példányban ”?- Pontos nyilvántartás nincs az ikrek számáról. Orvosi szempontból azt lehet mondani, hogy átlagosan minden 93. szü­lésre esik egy ikerpár világra- jötte. Ennek alapján jelenleg 90 ezren lehetünk.- Milyen rekordokat tarta­nak nyilván az ikerkutatók?- Az életben maradtak re­kordját egy Amerikában világra jött nyolcas ikerpár tartja. "Eu­rópában az angliai hatos ikrek vannak a legtöbben. Ötös iker­ből több is van. Európában 1968-ban a lengyelországi Gdansk városában születtek az elsők. Az amerikai kontinensen persze már ebben is előttünk jártak, hiszen a kanadai ötös ik­rek 1934-ben jöttek a világra. Ők, a Dionne nővérek egype­téjű ikrek, akiknek életéről fil­met is forgattak. A kanadai csa­lád érdekessége még az is, hogy az édesanya hat gyermek (há­rom fiú és három lány) után szülte a hatos ikreket, majd ez­után még további három „szimpla” szülése volt.- Gyakran hallani arról, hogy az ikrek felnőttként sem tudnak igazán egymás nélkül élni, s megérzik testvérük min­den baját, gondolatát.- Ebből gondok is származ­hatnak, hiszen házasságokat is tönkretett már a túlzott „össze­növés". Sok múlik persze a ne­veltetésen. Mint iker magam is azt vallom, hogy a szülők akkor tesznek jót az „egyforma” gye­rekekkel, ha nem járatják őket egyforma ruhában és nem erő­sítik bennük a csodabogárér­zést. Jó, ha mielőbb külön osz­tályba, majd később külön isko­lába járnak. Mi, a testvéremmel 18 éves korunkban, a szüléink tanácsára jelentkeztünk más-más orvosi egyetemre. Felnőttként már na­gyon nehéz az elszakadás, előbb szerencsésebb lett volna. Sokan egy életen át nem tudnak szétválni, ami pedig a külső kapcsolataikat is gyakorta telje­sen ellehetetleníti. Németh Zsuzsa „Bebese” - Egy kis egyesület a belszervi betegekért, a megelőzés szolgálatában Új évad, új program, új forma Közhasznú szervezet lett a Bel­szervi Betegek Salgótarjáni Egyesülete, amely alapvetően a betegségek megelőzését, az álla­potjavítást tekinti feladatának. Az új működési forma egye­bek mellett lehetővé teszi, hogy a létéért is dolgozzon, céljainak megvalósítása érdekében pá­lyázatokon vegyen részt. Veze­tője, Mákos Józsefié ezen kívül arról is beszámolt, hogy elké­szült a második félévi rendez­vénytervük. Szeptember 6-án szolgáltatásokkal - például rei- kienergia-átadással, életmód­beli, táplálkozási tanácsadás­sal^ indítanak. A későbbiek­ben szakemberek hasznos és érdekes előadásaival, bemuta­tókkal várják (hétfőnként, 16,30 órára) az érdeklődőket a Rákóczi út 13 szám alatt, az első emeleti tanácsterembe. „Ha kenyér van, akkor minden van” Fődíjas rozsos Balassagyarmatról A jó kenyeret sütő pék messze földön híres volt minden korban. A nógrádi pékek jó hírét ország-világ előtt hir­dették augusztus 20-án a Nógrád Gabona Rt. pékmeste­rei, akik egy első és egy harmadik helyet érdemeltek ki az országos kenyérversenyen Budapesten. Hársi Norbert, Dovicsin László mesterpékek és Mé­száros Zsolt pék, a gyarmati rozsos kenyerükkel elnyer­ték a szakmai fődíjat, amely a Magyar Pékek Ipartestülete elismerését jelentette. Rozs- lángos kenyerük harmadik díjas lett. A kenyérsütés balassa­gyarmati mesterei elnyerték még a Budapesti Kereske­delmi és Iparkamara szakmai különdíját is. Országos verseny ­A Vajdahuny ad-várban meg­tartott országos kenyérver­senyre 25 pékséget hívtak meg és termékeik között 25 fős zsűri döntötte el a köz­ponti ünnepség legjobb ke­nyérgyártója címet. Cégen­ként ötféle napi kenyérrel le­hetett nevezni a Magyar Pé­kek Ipartestületéhez. A gyarmati pékmesterek a házi jellegű, burgonyás, rozslán- gos és Erzsébet kenyér mel­lett a gyarmati rozsos kenyér­rel is beneveztek a versenybe.- A többiek számára isme­retlen terméket a Nógrád Gabona Rt. gyarmati pék­sége fejlesztette ki — meséli a kenyér történetét Hársi Nor­bert mesterpék, aki országos és nemzetközi versenyt nyerve részt vett a párizsi pékek világtalálkozóján. Büszkén mutatja csillogó kupáját, amely a „Cupe de Monde de la Bulangerie” fel­iratot viseli. A pékség üzemvezetője, Bőgér József négy ven eszten­deje van a szakmában és na­gyon örül a keze alatt dol­gozó fiatal mesterek egyre gyarapodó sikereinek. Régiek receptje-Nagy kihívás az országos verseny, amely a Nógrád Gabona Rt. péküzemének jó hírét öregbítette. A gyar­mati rozsos kenyerünk, elő­deink kenyere, amely napo­kig friss, ízletes, kenhető, ehető volt. Mi újra elővettük a régiek receptjét és nem várt sikert arattunk vele Bu­dapesten. A gyarmati rozsos kenyérben benne van min­den, ami a búzában és a rozsban benne van, a héjától kezdve a csíráig. Jó a bél­szerkezete és ezáltal az íze is. A teljes kiőrlésű liszt magas tápértékét és rostot ad - magyarázza Bőgér Jó­zsef. Dovicsin László mester­pék arról beszél, hogy az or­szágos versenyre szánt ter­mékeket bekódolták és a Budapestre eljutott hu­szonöt csapat egy-egy kép­viselőjéből alakult szakmai zsűri döntött. A pontozásnál nézték az alakot, a megjele­nést és elbírálás alá esett a héj, a bélzet és a szag, az íz is. A háromfős csapatok a saját pékségükben készítet­ték el a versenymunkákat és adalékanyagként csak asz- korbinsavat használhattak.- Körbevitték a kenyeret, a zsűri megkóstolta, meg­nézte és a gyarmati rozsos kenyerünk kapta a legmaga­sabb pontszámot - mondja mosolyogva Mészáros Zsolt pék. Az országos kenyérver­senyen a Városligetben fel­állított színpadon ünnepé­lyes körülmények és méltó tiszteletadás mellett került sor az eredményhirdetésre. Ezen részt vett Borókai Gá­bor, a Miniszterelnöki Hiva­tal titkára, Varli József a sü­tőipari egyesülés igazgatója, Bánki László, a Magyar Pé­kek Ipartestületének elnöke, akik a díjakat átadták és méltatták a teljesítményü­ket. Van utánpótlás- Megható volt, jólesett tudni, hogy amit az ember csinál, az jól sikerül. A ma­gam részéről erkölcsileg megbecsülöm és értékelem az üzemünk fiatal mesterei­nek teljesítményét -, mondja Bőgér József. Majd megemlíti, hogy az idén 14 péktanulójuk sza­badult fel, nincs gond az utánpótlással. A Nógrád Gabona Rt. péküzemének a szakmai versenyeken való megjelenése a tapasztalat- szerzést is szolgálja, hogy még jobb termékeket tudja­nak a lakosságnak adni.- A vásárlókon keresztül érezzük, hogy a termékür’ jó - mondja a péküzemve­zető és búcsúzóul még hoz­záteszi: - Azt tartja a mon­dás, „ha kenyér van, akkor minden van!” Szabó Endre

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom