Nógrád Megyei Hírlap, 1999. augusztus (10. évfolyam, 178-202. szám)
1999-08-23 / 195. szám
1999. augusztus 23., hétfő Mozaik 7. oldal LE E DC B LE B (J 0 17 GP dl ÜJ e 49. Bert gyors egymásutánban lőtte ki mindkettőt. Pavszkijt a levegőben érte mindkettő, az egyik a fejébe fúródott. Még üvöltött valamit oroszul, és talán már a levegőben meghalt. A földre zuhant test többé nem mozdult. Bert elment onnan távolabb és a fegyver csövét még egy hosszú percig ráirányozta. Nem is hallotta, hogy egy kis gép szállt le, futott végig a betonon. A motorok dübörgése rázta fel, odanézett. A gépből egy hosszú bamahajú, karcsú lány ugrott ki. Talán harmincéves lehetett, és amikor megszólalt, Bert felismerte a hangját. Szóval ő az!- Bert, jól vagy....?- Jól... azt hiszem - látta a szemében a félelmet. Az aggódást. Szép a lány, jutott eszébe, és ki is mondta: - Olyan gyönyörű vagy, ahogyan elképzeltelek magamnak ... Futottak a többiek is, hordágyra tették, beemelték, kötözték. Az azonosítás érdekében egy férfi videofelvételt csinált a halottról, egy másik gyorsan ujjlenyomatot vett tőle. A lány beült a gépbe: - Az orvos mindjárt ellát, Bert! Jöttünk, amilyen gyorsan csak lehetett. Törökországba viszünk, ott kerülsz kórházba. Remekül csináltad, fiú!- Remekül . . . csináltam motyogta Bert, közben folyton a lányt nézte. - Most már láthatom az arcodat? Tudhatom, ki vagy?-Mindent megtudhatsz rólam, Bert. A Szervezet úgy döntött, ezután együtt fogunk harcolni. Mostantól nem csak egy hang leszek a számodra, hanem . . . több annál.- Az jó . . . Még érezte, hogy a gép felszáll, aztán a ringás elvette eszméletét.- Milyen jó, hogy beleoperálták annak idején a miniatűr rádióadót. Milyen jó, hogy* vannak műholdak, amelyek továbbították. De az a legjobb, hogy van a Szervezet, amely a jóért küzd. És vannak ott emberek, akik nem hagyják cserben a barátjukat... Azt, akit nagyon szeretnek - villant még az agyába, aztán semmire sem emlékezett. Az orvos dolgozott a sebén, a gép pedig bátran vette az irányt a tenger és a közeledő kékes hegyek felé. Mintha egyenesen a boldogság országába szállna töretlen ívvel, büszkén és határozottan, akár egy fenséges sasmadár. (Vége) Két évig élt elhunyt édesanyja mellett egy bécsi nő Szeretet és gyűlölet Kenuverseny szárazon „Fel a patakon” Mivel túl kevés volt a víz a patakban, a szervezők úgy döntöttek, hogy inkább szárazföldön tartják meg a kenuversenyt. A rendhagyó program- módosítás New Jersey államban, a Rancocas-patak közelében történt a „Fel a patakon” elnevezésű fesztiválon. A patakban az elmúlt évben - az első helyi kenuversenyen - még derékig ért a víz, az idén azonban csupán térdig, s két felnőttel terhelten a kenuk feneke már súrolta volna a patak medrét. Ekkor fogant az ötlet az egyik szervező agyában, hogy bevásárlókocsik kerekei révén tegyék gördülékennyé a versenyt a szárazföldön. Eredetileg ne- gyedmérföldnyi távot kellett volna feleveznie a mezőnynek a patakon, a szárazon azonban csak feleekkora távon tolták végig kenuikat. Két esztendeig élt halott édesanyja holtteste mellett Ingrid T. 58 éves titkárnő Bécsben. A szörnyűségre egy rendőr derített fényt, aki egy közlekedési ügyben kereste T. asszonyt. A rendőr azért ment el a Bécs Margareten kerületében lévő, szép és ápolt századeleji házba, hogy elkérje autójának rendszámtábláit, mivel hosz- szabb ideje nem fizette a kötelező biztosítást. A lakásban elviselhetetlen bűz csapta meg, s Ingrid T. minden kifogása ellenére addig nem nyugodott, amíg ki nem derítette a szag okát. A rövid történet: Ingrid T. 17 éven át gondozta édesanyját, aki 85 éves korában, 1997 nyarán - talán agyvérzés miatt - kiesett karosszékéből és meghalt, előbb azonban utolsó szavaival megvádolta lányát, hogy az tehet mindenről. Ekkor Ingrid T. sokkos állapotban egy szőnyegbe csavarta a holttestet és azóta úgy hagyta. A szomszédok ugyan minden illetékes helyen panaszkodtak a szagra, de Ingrid T. senkit nem engedett a lakásba, édesanyjáról pedig azt mondta, hogy ágyban fekvő beteg. Végül a szomszédok arra jutottak, hogy Ingrid T. a kutyájának főz rossz szagú ételeket. A pszichológus szerint az asszony igen szorosan kötődött édesanyjához, akivel kölcsönös mély szeretet és egyben gyűlölet kötötte össze, s a vádaskodások nyomán valóban sokkod* állapotba került. Ingrid T.-t most ki akarják tenni a lakásból, amelyben szeretne tovább lakni. Ami a szörnyű ügyet illeti, segítség elmulasztásával okozott veszélyeztetés miatt folyik ellene vizsgálat, amelynek idején szabadlábon maradhat. (MTI) Néhány nappal azután, hogy Clinton amerikai elnök végül is bevallotta szexuális kapcsolatát az ifjú fehér házi gyakornokkal, Monica Le- winskyvel, az amerikai hadsereg szétbombázott egy szudáni vegyi üzemet. Az indokolás - mint emlékezetes - az volt, hogy a gyárban vegyi fegyvert, egy ideggáz alkotó elemét állítják elő, mégpedig a hírhedt szaúdi terrorista, Ibn Ladin megbízásából, Ezt a szaúdi milliomost teszik felelőssé a kenyai és a tanzániai amerikai nagykövetség elleni korábbi támadásokért, amelyeknek több száz halálos áldozata volt. A gyár elpusztítása után azonban egy másik szaúdi, Sza- lah Idrisz jelentkezett azzal, hogy terrorizmusról szó sincs: gyógyszerüzemében a világszerte ismert fájdalomcsillapítót, az Ibuprofent állítják elő. A washingtoni kormány azzal válaszolt, hogy terroristának minősítette az üzletembert és amerikai bankszámláit befagyasztotta. A károsult azonban nem hagyta ennyiben: neves ügyvédeket szerződtetett és kártérítésért perelte az amerikai kormányzatot. Annak emberei a bizonyítási eljárásban pusztán annyit tudtak elmondani, hogy a lebombázott üzem területén talált talajminta tartalmaz ideggáz- adalékot. Igaz, hogy a mintát egy egyiptomi ügynöktől kapták, amihez tudni kell, hogy Egyiptom és Szudán halálos ellenségek ... A szaúdi gyáros immár szabadon rendelkezhet amerikai pénze felett és arra is számíthat, hogy amerikai pénzből építheti fel tévedésből szétrombolt üzemét. * * * 1743. április 18-án a Zöld- foki-szigetek egyikénél, Maio- nál elsüllyedt a „Princess Louisa”. A brit Kelet-Indiai Társaság 499 regisztertonnás vitorlásán 99 főnyi legénység és 30 ágyú volt. Este 20 óra tájban John Pinson kapitány ágyúlövésekkel kért segítséget a „Winchester” nevű testvérhajótól, amelynek fedélzeti naplójában a következő bejegyzés olvasható: - Két óra felé hallottuk két ágyú lövését. Fél háromkor már csak egy lőtt. Hajnali négykor már nem láttuk a Louisát. A naplóból az is kiderül, hogy * Érdekes világ a „Winchester” matrózai csónakokon kutattak túlélők után.- De a tenger olyan viharos és hullámos volt, hogy senkit nem találtunk. Félő, hogy a hajón nem maradt élve senki. A „Princess Louisa” úton volt Bombay felé, gyomrában nagyon értékes rakománnyal, többek között puskaporral, elefánt- csonttal, ezüsttel. Sok-sok ezüsttel. Húsz láda volt tele az értékes fémmel, pontosan 72 846 darab (!) érme formájában, akkori értéke 19 765 angol font volt. (Akkoriban harminc fontért már házat lehetett venni a ködös Albionban).- Ma egyetlen ilyen érme ötven dollárt ér -, véli David Hebt, a német-portugál tenger- alatti kincskereső konzorcium, az „Arqueonautas” szakértője, aki dohos fóliánsokban bukkant rá az akkori tragédia részleteire, találta meg a hajó helyszínét és csak az ezüst mai értékét hét millió márkára becsüli. A cég kutatóhajója, a Pilar meg is találta a roncsot, benne a kétszázötven éve alámerült kincsekkel. - Pezsgőt bontottunk - emlékezik a társulat brit tagja, Martin Woodward, ugyancsak az ilyen műveletek neves szakértője. Az „Arqueonautas” ma már csak a húsz nagy és sok kicsi hasonló cég egyike, a tengeri kincskutatás világméretű biznisz lett, hála a modem tudomány vívmányainak. Ezek segítségével a roncsok a korábbinál sokkal könnyebben meglel- hetők és rakományuk immár ki is emelhető. A technikai skála széles, kereső műholdaktól számítógépeken, elektronikus eszközökön át helikopterekig és robotként működő mini-tengeralattjárókig sok minden segíti a kincsvadászok munkáját. „Aranyláz az Óceánban” című tanulmányában a szerző, Graham Hawkes azt írja, hogy a következő 25-30 évben mindent megtalál az ember, amit csak a tenger mélye rejt.- A szakemberek szerint a legutóbbi kétezer évben legalább tízezer hajó süllyedt el vihar vagy más természeti csapás, alattomos zátony, netán ellenséges támadás nyomán. Az óceán medrét, írja Hawkes, spanyol gályák, brit fregattok, kínai dzsunkák borítják, fantasztikus soknemzetiségű flotta, élő történelemkönyv. És kinyitásra váró kincseskamra. A nagyságrendre jellemző a „Central America” példája, amiről Gary Kinders most megjelent könyve, „Az aranyhajó” szól. A hajó 1857 szeptember 8- án süllyedt el Észak-Karolina partjainál és az akkori aranyláz eredményét -szállította nyugatról a keleti partra. Tommy Thompson, a legeredményesebb kincsvadász eddig három tonna aranyat hozott felszínre a 2500 méteres mélységből és további 18 tonnára számít, összesen egy- milliárd dollár értékben. Ha egy üzlet menni kezd ... * * ❖ Bogaras kanadaiak Kanada polgárai nem vágynak új nemzeti jelképre. Legalábbis arra semmiképpen sem, amelyet a hatóságok a minap ajánlottak számukra. A kanadai egységért fáradozó állami hivatalok nemrégiben felmérést készítettek 19 ezer dolláros költséggel. A közvélemény-kutatás során csupán egyetlen kérdésre vártak választ: a juharlevél mellett le- gye-e másik nemzeti szimbólum is, például egy jellegzetes helyi bogár? Hogy miért éppen egy ízeltlábúval akarták erősíteni a nemzeti tudatot, az nem derült ki, de az annál inkább, hogy mi erről a pofgárok véleménye: a megkérdezettek elsöprő többsége, 84 %-a elutasította az ötletet, vagyis nem sikerült bogarat ültetni a kanadaiak fülébe. * * * Az ausztráliai Melboume- től délre fekvő Fülöp-szigeten élő pingvinek a jövőben frakk helyett pulóvert fognak viselni. A törpe- vagy tündér- pingvin-fajtát, amelynek természetes élőhelyét évente esténként több millió turista látogatja, az olajszennyeződés miatt hovatovább a kihalás veszélye fenyegeti. A károsodott madarakra ezért kötött kabátkát adnak, amely tollaikat megtisztítja a szennyeződéstől. Ily módon évente mintegy 120 pingvint sikerül megmenteni. Amióta februárban ismertté vált a módszer, az egész szigetország hölgylakossága lázas pulóverkötésbe kezdett, és a nemzeti park raktárában máris több mint 1000 kabátka halmozódott fel. (FEB) Hisznek a jósoknak (Itáliában) Csaknem minden negyedik olasz hisz a javasasszonyokban, az asztrológiában és egyéb varázslatos dologban - derült ki egy felmérésből. Az olasz lakosság 22 százaléka, - több mint tizenkét millió fő - évente 1 milliárd lírát (547 ezer dollárt) költ „misztikus szolgáltatásokra”. Főleg szerelmi, egészségügyi és munkahelyi problémákkal keresik fel a természetfeletti erőkkel „cimborálókat”. Itáliában 70 ezer varázsló, asztrológus, jövendőmondó él. Szolgáltatásukkal azonban nem mindenki elégedett: az ügyfelek 2,5 százaléka becsapottnak érzi magát. A 97,5 százalékos elégedettségi arány azonban jó jóseredmény. Egyes IRODAI SZEKEK és TANULÓASZTALOK ö ÁRENGEDMÉNNYEL, kaphatók Jvaiig. 23-tól 69 ** j§. szept. 30-ia £ m? Béta c&> irodabútor * család Figyelmükbe ajánljuk1 Ezt megnézheti!
