Nógrád Megyei Hírlap, 1999. augusztus (10. évfolyam, 178-202. szám)
1999-08-21-22 / 194. szám
2. oldal SALGÓTARJÁN BALASSAGYARMAT Megyei Körkép 1999. augusztus 21., szombat Megmaradnak-e a nógrádi falvak a fejlődés sodrásában? - Nagybárkány (2.) A Balaton mellett is keresnek munkát Sok jó elképzelés foglalkoztatja a nagybárkányi polgármestert, de vajon beválnak-e a mai számítások a jövőben? Lehet- e olyan megélhetési körülményeket teremteni, hogy minél többen a faluban találják meg a számításukat. Ehhez elsősorban munka, munkahelyek kellenek. Munkahely pedig helyben aligha van.- Ahhoz valószínű sok időnek kell még eltelnie, hogy Nagybárkány lakosságának nagyobb része helyben tudjon munkához jutni - ismeri be a polgármester. - Erőfeszítéseket tettünk és teszünk, hogy valamelyik ruhagyárral megállapodást kössünk munkahelyek teremtésére. Nincs mód válogatni Ennek érdekében egy 30 fős gyáregység felépítését, vagy egy meglévő épület a célnak megfelelő átalakítását latolgatják. Önmagában azonban ez is nagyon kevés, de minden nagybárkányi lakosnak lehetetlen is helyben munkát adni. A polgármester nem tartja szentségtörésnek ha reggelente autóbuszok viszik Budapestre a bárkányiakat. Igaz, hogy ez nagyon fárasztó, de akinek nincs megélhetése, annak nincs módja válogatni. Olyanok is vannak, akik a Balaton mellé is elmennek dolgozni.- Arra törekszünk, hogy a munkalehetőségeket növeljük, de teljes megoldásra nem látok reményt - mondja Balya András. - A mezőgazdaságban ugyan lehetne több száz embernek is munkát teremteni, de ahhoz, hogy a mezőgazdasági munka visz- szakapja azt az elismerést, ami több évtizede megvolt, ahhoz az ország mezőgazdasági politikáján kellene változtatni.- Nagybárkányban mekkora a munkaképes lakosság aránya? - kérdezek közbe.- Nagybárkányban a lakosság létszámának a fele aktív keresőképes, ami konkrétan három és fél száz munkaerőt jelent. S ha mi csak száz munkahelyet tudnánk biztosítani, nagy eredményeket tudnánk elérni — válaszolja meggyőződéssel a község első számú embere. Elmondja, hogy a munka- nélküliek közül toboroztak a kazári ruhagyári üzembe asz- szonyokát, hogy betanított munkásként dolgozhassanak a leendő üzemben. Ugyanis ha megfelelő számú ember megszerzi legalább az alapfokú végzettséget, akkor az ígéretek szerint Nagybárkányban kialakíthatnának egy harmincfős üzemet. Jelenleg tizenketten járnak a tanfolyamra, több hónapja már. Három ciklus ideje alatt sikerül talán kiképezni annyi embert Nagybárkányból, Kisbárkányból és Sámsonhá- záról, amennyi szükséges a bedolgozóüzem működtetéséhez.-Az önkormányzat hogyan tudna épületet adni? - kérdem. Sok a munkanélküli- Úgy vállaltuk, hogy az épületet mi adnánk ingyen és bérmentve, az átalakítást, illetve a gépek telepítését a gyár végezné. Nagyon fontos lenne ez az üzem a községben élők számára. A hetvenes munkanélküli-létszám jelentősen lecsökkenne.- Hány munkanélküli él Nagybárkányban?- Hivatalosan olyan, aki kap jövedelempótló támogatást 72, regisztráltak 15-en, fiatalabbak és olyanok, akik még egy évet sem tudtak dolgozni. Ha hozzávesszük azokat, akik nincsenek regisztrálva és jövedelempótlót sem kapnak akkor több mint száz fő. Döntő részben a kisebbségből. Bánya és mezőgazdaság A rendszerváltás előtt Nagybárkányban a bánya és a mezőgazdaság nyújtotta az uralkodó megélhetési forrást. Vagyis ez a település is tipikusan kétlaki volt.- A fő munkahely a bánya volt, meg a termelőszövetkezet és ennek a melléküzem- ágai - magyarázza a falu első embere. — Varroda is működött, s az építőiparba is sokan eljártak. Akkor volt még kislakásépítés, amely nyolc év óta csaknem stagnál. Abban is bízunk, hogy újabb és újabb állami támogatások jönnek létre, s az emberek kedvet és támogatást kapnak a lakásépítéshez. Akkor a helybeli vállalkozó kisiparosoknak sem kellene ingázni.- Milyen vállalkozók vannak a településen?- Zöme fuvarozó, heten kiskereskedők, építőipari vállalkozók, akik kényszerből a fővárosban vállalnak munkát - sorolja a polgármester. - Segédmunkaerő sok van, elsősorban a cigány kisebbség köréből. Sokszor nem is tudunk mit kezdeni vele. Az önkormányzat nyolc-tíz főnek tud folyamatosan munkát biztosítani, ami közmunkában valósul meg. A hivatal helyből nem számíthat tetemesebb bevételre. A kivethető adók közül csak minimális kommunális adót szedhet. Az iparűzési adó nagyon minimális. Annak ellenére, hogy több mint negyven vállalkozó van a településen. Mindebből a községnek évente 6-700 ezer forintja származik. Ez a százmilliós költségvetésnek csupán fél százaléka. A polgár- mester szerint az utcai világítás egy darab égőjét sem fedezi az az adó, amit befizet a lakosság.- Polgármester úr említette a kisebbséget. Valójában hányán vannak? Jó az együttműködés- Nagybárkány lakosságának negyven százaléka cigány. Ez az arány az általános iskolában csaknem ötven-, az óvodában már hetvenszázalékos.- Hogyan tudnak együtt élni?- A rendszerváltás óta a községi önkormányzat és a kisebbség között igen jó az együttműködés. Korábban volt kisebbségi szervezetük, de most nincs. Közülük sokkal többen lettek vállalkozók, mint másokból. Merészebbek, többet kockáztatnak, de többet is buknak. (Folytatjuk) Pádár András Merőben új helyzet a gabonafronton „Ennyi pénzért nem adják” Várakozó állásponton a gazdák Tavaly az őszi búza értékesítése okozott nagy gondot megyénk gabonatermelőinek. Az idei esztendő egyik jellemzője, hogy jelentős mértékben csökkent az őszi búza vetésterülete, a másik pedig az, hogy a korábbi évektől eltérően igen alacsonyak a terméshozamok. Ez a merőben új helyzet milyen magatartásra késztette a kenyérnek valót termelőket? Saródi Péter, a 4-es körzet falugazdásza a következőkről tájékoztatta lapunkat: - Körzetemben nagyon sok a kistermelő, akik 1—3 hektár földön gazdálkodnak. A termelt gabonaféléket saját maguk használják fel a ju- haik és a sertéseik, vagy más állataik etetésénél. A három jelentősebb területen gazdálkodónak (Za- bar, Szilaspogony, Ce- red) 30-50-350 hektár földje van. Értékesítési gondjai egyiknek sincsenek, mert a korábbi években megtalálták azt a partnert, akivel nemcsak jó kapcsolatot alakítottak ki, hanem a mindenkori búzatermés átvételi árának közös kialakításában mindig megtalálták számításukat. A gabonafronton teljesen nyugodt a helyzet, nincs pánik, az előbbi nagyobb területen gazdálkodóknak a raktározás sem okoz gondot. *- A kistermelők, akiknek száma 1500 és 1-10 hektáron gazdálkodnak, azt mondják: Ennyi pénzért nem adják el gabonájukat- kezdte tájékoztatóját Kiss István, a 13. körzet falugazdásza. - Ugyanis a Nógrád Gabona Rt. szé- csényi malma mázsánként 200 forintot ígér, amiért nem adják oda. Ezzel szemben a tőzsdén a búza árát 2500 forintért jegyzik mázsánként. Akinek van eladni való búzája, azok várakozó állásponton vannak. Addig a portájukon a padláson vagy más helyeken tárolják, vagy más módon élelmesen megoldják ezt a problémát. *- Nem tudok gabonaértékesítési gondról a körzetemben, - mondja Hegedűs Ervin, az 1-es körzet falugazdásza, majd kisvártatva így folytatja: - egyébként a 20-30 hektáron gazdálkodók foglalkoznak búzatermesztéssel. Többségük a termést vagy saját állatállományával eteti fel, vagy a helybeli állattartóknak adja el. Vannak, akik várakozó állásponton vannak. Ezek tábora nem nagy, ugyanakkor kisebb tárolókapacitással rendelkeznek. V. K. Nemcsak megélni, fejlődni is kell Beszélgetés Nógrádi József érsekvadkerti polgármesterrel Cél: a bűnözés csökkentése A helyi lakosság és a határőrség évekre visszanyúló jó kapcsolata eredményeként, valamint őrhalom és körzete közbiztonsága növelése érdekében a Balassagyarmati Határőr Igazgatóság és a Nógrád Megyei Polgárőr Szövetségen belül működő Őrhalmi Vagyon és Önvédelmi Egyesület a minap együttműködési szerződést kötött. A szerződést Kanyó János polgármester jelenlétében Hegedűs József egyesületi elnök, valamint Gyarmati Péter százados, a balassagyarmati határőrizeti kirendeltség vezetője írta alá. A szerződés aláírása alkalmából a jelenlévők egybehangzóan hangsúlyozták, hogy különleges értéke van a helyi közös tevékenységnek a bűnözés és az illegális migráció visz- szaszorításában. Kinyilvánították, hogy ezen célok elérése érdekében a jövőben együttes akciókat terveznek. Ezek az akciók kiterjednek Őrhalomra, a szórakozóhelyek és a község belterülete köz- biztonságának ellenőrzésére és az országhatár közeli, elrejtőzködésre alkalmas helyek felderítésére. P. A. Érsekvadkert sok évszázados írott történelmében az elmúlt tíz év új fejezetet jelent. A megye legnagyobb községében élő négyezer lakos számára a változások ugyan sok bizonytalanságot jelentettek, de él, s a lehetőségeket kihasználva fejlődik a település. Nógrádi József polgármester megválasztása előtt a helyi termelőszövetkezet gépesítési szakembereként tevékenykedett, így jól ismeri a község dolgait, amelynek csaknem tíz éve első számú vezetője.-Polgármester úr! Mit tart eredménynek az egy évtized alatt Érsekvadkerten, s amit érdemes volt megcsinálni? Elvégzett feladatok-Az elmúlt tíz év legnagyobb eredményének azt tartom, hogy az önkormányzatok mind a három ciklusban felismerték: mi kell ahhoz, hogy egy település az elkövetkezendő időszakban ne csak megélni tudjon, hanem fejlődni is. Az infrastruktúra fejlődését tartották a legfontosabbnak. Az 1990—94-ig tartó ön- kormányzati ciklusban meg kellett építeni 15 kilométer utat, amely lehetővé tette, hogy a polgárok normálisabb körülmények között tudjanak élni, mert a sártengerben, ami addig volt, nem tudták megfelelően használni a járműveiket, gond esetén a mentő-, tűzoltóautó nem tudott bemenni az útra. Ez volt az egyik legfontosabb intézkedése az akkori önkormányzatnak. Az 1994-98-as időszakban tovább folytattuk az infrastruktúra kiépítését. Ebben az időszakban épült meg a gázvezeték és elkezdtünk kisebb-nagyobb felújításokat végezni az intézményeinken. Rendbe tettük a polgár- mesteri hivatalt, kisebb javítást végeztünk az iskolákon, de az óvoda felújítása még hátravan. Igyekeztünk, hogy más jellegű dolgokkal is komfortosabbá tegyük a települést. Korszerűsítettük a világítást, valamelyest javítottunk a szeméttelep állapotán, amit bekerítettünk. Sok olyan kisebb dolgot is elvégeztünk, amellyel a település szebb lett és a lakosság jobban érzi magát.- Hogy alakultak a megélhetés lehetó'ségei Érsekvadkerten?- A privatizáció során sajnos számos munkahely megszűnt. A volt Forconnál több mint 250 ember kapott felmondólevelet az elmúlt időszakokban. De időközben több kisebb cég is betelepedett a területre, ahol jelenleg hét cég dolgozik. A Sürol Kft. olasz exportra gyárt kempingcikkeket, ők a legújabb betelepülők és főleg nőket foglalkoztatnak.- A megye egyik talpon maradt és eredményesen működó' nagyüzeme az érsekvadkerti mezőgazdasági szövetkezet, amely átvészelte az elmúlt tíz év viszontagságait. Mennyiben fontos a léte a község számára? A legnagyobb vállalkozás- A szövetkezet a település egyik legnagyobb vállalkozása. Legalább száz embernek ad munkát. Jelentősen hozzájárni az önkormányzat iparűzésiadóbevételéhez. Éves szinten ez egymillió forintot tesz ki. A földadó révén további másfél milliót fizet be a szövetkezet az önkormányzat kasszájába, amire szükség van. Valószínűnek tartom, hogy eredményes gazdálkodásuk nem egy sikersztori, hanem tartós, jól működő termelési egység fog lenni az elkövetkezendő évtizedben is. Úgy látom, hogy jó szakemberek kezében van az irányítás, akik Vadkerten kívül még öt község területén gazdálkodnak a bérelt földeken. A község lakói igénylik, hogy a szövetkezet a szolgáltatás jellegű tevékenységét is erősítse, hogy segítsék azokat is, akik nem szövetkezetben gondolkodnak a visszakerült földjeikkel.- A változások során Ersek- vadkerten is megszaporodott a vállalkozások száma, ezek munkahelyeket is jelentettek és a szolgáltatások színvonala is javult. Hány vállalkozó működik a községben? Jellemző az elöregedés- Úgy kettőszáz vállalkozót tartunk nyilván. A legjelentősebb a mezőgazdasági szövetkezet, a Duna Kenyér Rt., azaz a Malom és a Éorcon területén működő vállalkozások, az Érsekfa Kft. De mellettük számos helyi kisvállalkozó tevékenykedik eredményesen. A közel nyolcmillió forintos éves tervezett bevételüket féléves szinten túlteljesítették és ez a költségvetésünknek a közel négy százalékát teszi ki.- Milyen a szociális ellátás Érsekvadkerten? Hogyan segítik az időseket?- A szociális helyzet olyan, mint más községekben az országban. Jellemző az elöregedés, de sok fiatal azért itt maradt. Építkeznek, felújítanak, megteremtik a saját otthonukat. A harminc éve épült idősek napközi otthonában 20 idős személy napi ellátását tudjuk biztosítani. Az otthon lévő, többnyire magányos, betegeskedő öregeket is ellátjuk ebéddel. Az egyéb szociális problémákkal küszködőket jövedelempótló, gyermekvédelmi támogatásból igyekszünk segíteni. De sokan részesülnek az önkormányzattól rendszeres szociális támogatásban is.-Milyen a cigányság helyzete a községben ? Nem fáj senkinek •••-Úgy 350 fő körüli roma népesség él Érsekvadkerten. Körülményeik nem rosszabbak mint bárhol.-A községben működő két iskola közül, a közelmúltban alapított keresztény iskola elsős osztályába kevesen jelentkeztek. Van így jövője az intézménynek?- Annyit tudok erről, hogy az érsekvadkerti első osztályos korosztályból három fő iratkozott be. Romhányból is jelentkeztek és így hét-nyolc fővel tud indulni a katolikus iskola első osztálya.- Ez nem jelenti azt, hogy a jövőben veszélybe kerül az iskola léte?- Nem jelenti, mert végül is lehetnek olyan megoldások, hogy a környező falvakból is bejárhatnak ide a jelentkezők. Az egyházközség tudja eldönteni, hogy mi az a minimum létszám, amely mellett még gazdaságos az iskola működtetése.-A négyezer lakosú Érsekvadkerten mi az, amelyet polgármesterként szeretne megvalósítani?- Legfontosabbnak tartom, hogy a községben megvalósuljon a csatornázás és a víztisztítás beruházása. Én magam már szégyellem a dolgot, hogy Nógrád megye legnagyobb községében nincs megoldva ez a probléma. Ezen változtatni kell, méghozzá állami támogatással. Most már harmadik alkalommal pályáztunk, és a harmadik alkalommal utasítanak el. Mi azt tartjuk egyébként szégyennek, hogy egy négyezer lakosú település, ha közvetlenül nem is az ivóvízbázist, csak önmagát szennyezi, mérgezi és ez senkinek nem fáj. A másik nagy problémánk, hogy két-három éven belül a község hulladéklerakója betelik. Ezt 25 év óta használja a település és nagyon szeretnénk, ha a nóg- rádmarcali térségi hulladéklerakó - amelynek mi is alapítói vagyunk - belátható időn belül megvalósulna.-A községi kultúrház, mozi már jó ideje zárva van. Milyen lehetőségei vannak a fentieken kívül a fiatalságnak? Elutasított pályázatok- Sajnos úgy néz ki, hogy a mozi nem tud megújulni. Beadtunk egy pályázatot a millenniumi kettős ünnepségre vonatkozóan, de nem támogatta a kulturális minisztérium, hogy át tudjuk alakítani faluházzá. Valószínűleg a megoldás az lesz, hogy egyszerűen csak rendbe tesszük. Mindenképpen szeretnénk jövőre olyan állapotba hozni, hogy ismét használhassa a község ap- raja-nagyja. A fiataloknak azért van lehetőségük szórakozni az ifjúsági házban. Ott van a könyvtárunk, a sportpálya az övék, de sok vadkerti megtalálja szórakozását a közeli Balassagyarmaton is. Sz. E.
