Nógrád Megyei Hírlap, 1999. augusztus (10. évfolyam, 178-202. szám)
1999-08-19-20 / 193. szám
10. oldal Ünnepi Magazin 1999. augusztus 19., csütörtök Augusztusban történt Nógrádi évfordulók — események - személyiségek 1914. augusztus 2-án született Kolozsvárott Czakó György történelem-földrajz szakos tanár. 1950-től nyugdíjazásáig a taijáni Madáchban tanított. Ő volt az egyik felkészítője annak a Madách-csa- patnak, amely a „Hősök nyomában” című .vetélkedőben a televízió nyilvánossága előtt országos első helyezést ért el. * 1819. augusztus 13-án született Sámsonházán és 1891, augusztus 1-én hunyt el Haan Lajos lelkész, tanár, történetíró. 1849-ben nemzetőrként harcolt. 1855-től volt lelkész Sámsonházán. Dolgozatot írt többek között a magyar protestáns egyház küzdelmeiről, összegyűjtötte az ágostai hitvallású evangélikus énekeit, megírta Békés vármegyéről és Bél Mátyásról szóló munkáit. Szlovákul írt, az 1849-es függetlenségi nyilatkozatot ő fordította szlovákra. * 1987. augusztus 17-én adták át a Madách Imre Gimnázium új épületét Salgótarjánban. Az intézmény az 1923-ban indult Főgimnázium Előkészítő Tanfolyamjogutódja. 1926-tól reálgimnázium, 1939-től algimnázium és kereskedelmi középiskola. Falai között indult meg a gépipari technikumi képzés 1951-ben, az egészségügyi szakközépiskolai 1966-tól, az építőipari 1970- től. 1963-tól 1970-ig villany- szerelő és lakatos szakközép- iskola is működött a Madáchban. 1948-ban a közgazdasági szakközépiskola, 1954-ben a gépipari Szakközépiskola, 1966-ban a Bolyai János Gimnázium, 1974-ben az egészségügyi szakközépiskola, 1987-ben a Kós Károly Építőipari Szakközépiskola vált ki az anyaintézményből. Fennállásának 50. és 75 évfordulóján jubileumi évkönyvet adott ki az iskola. * 1986. augusztus 20-án költözött be a hajdan volt cisztercita kolostorba a pásztói Teleki László Könyvtár. 1989- ben vette fel a reformkori politikus, a Szirákhoz, Bérhez és Nógrád megyéhez ezer szállal kötődő politikus, íróember, a „Kegyenc” szerzője nevét. Könyvállománya mintegy 80 ezerre tehető, Teleki és kora irodalmából számottevő gyűjteménye van. * 1921. augusztus 20-án született Békéscsabán Lakos György író, újságíró, 1962-től a Nógrádi Népújság mezőgazdasági, majd kulturális rovatának vezetője. 1975-ben a múzeum megbízásából összegyűjtötte Nógrád irodalmi emlékeit, de kéziratát nem adták ki. Legjelentősebb művei a „Szerencsefia” című regény és a „Csengettyűszó” című novella. Az előbbit Szebényi Cecília, a taijáni Madách volt diákja dramatizálásában rádiójátékként is bemutatták. Az utóbbiból írta Déry Tibor a „Simon Menyhért születése” című nagy sikerű film forgatókönyvét. * 1988. augusztus 22-én a múzeum klubtermében a Nógrádi Sándor Múzeum, a Nógrád Megyei Levéltár, a Nógrád Megyei Moziüzemi Vállalat Szent István király-emlékestet rendezett. Az est során dr. Varga László, a megyei levéltár igazgatója emlékezett István királyra, majd bemutatták Lakatos Iván dokumentum- filmjét, „Krónika Szent István életéről” címmel. * 1983. augusztus 29-én tartott előadást „Salgótarjáni bányakolóniák” címmel Liptay Jenó' a múzeumbarátkörben. Felbú- várlotta és feltérképezte Tarján és környéke bányászati emlékeit. A résztvevők sokáig faggatták az előadót az 1945 után a szénbányászati tröszt tulajdonába került fogaskerekű vasút megszűnéséről, arról álmodozva, hogy egyszer gyermekvasútként üzemel majd újra. * 1925 augusztusában mérte fel Lányi Sámuel földmérő mérnök a Duna II. nyugati szelvénysorozatát. Festőművész is volt. Életének jelentős részében Kékkőben (ma: Modry Kamen) élt. Elkészítette többek között Nagykürtös (ma: Velky Krtis), Alsóesztergály (ma: Dolna Strhare) és Balassagyarmat térképét. Lerajzolta a nógrádi várakat, így Bag- lyaskőt, Füleket, Gácsot. A rajzok Lenhardt metszésében Mocsáry Antal monográfiájában jelentek meg 1826-ban. 1848-ban belépett a Videfal- ván (ma: Lucenec-Vidina) megalakult Magyarhoni Földtani Társulatba, részt vett a Széchenyi-Vásárhelyi féle Tisza-szabályozás megtervezésében és kivitelezésében. M. I. m E DC E L E CeVCPŰOJe 47. Sárgás, rossz fogai árulták el, hogy dohányzik. De most ez eszébe sem jutott.- Akik eddig szembeszálltak velem, előbb vagy utóbb ráfizettek, végleg. Pavszkij fenyegetően nézett rá. De Bert úgy tett, mint aki ezt még nem látja:-Én nem a maffiákról beszélek, Bohdan. Másokkal gyűlt meg a bajod. A világ jobbik fele úgy döntött, téged kivonnak a forgalomból, mielőtt megvalósítod az egyesítést. __- És te honnan tudsz erről? Pavszkij lassan kivette zsebéből és a földre dobta a tárakat. Ismét benyúlt, most egy belső zsebébe. A bőr pilótazubbonyból pisztoly került elő. Egy Walther, látta Bert. Azonnal felismerte, hisz 1 fegyverkereskedő szakember volt. - Hallottam - válaszolta talányosán.- Tudod, hogy jó információim és informátoraim vannak, akárcsak neked.- Bizony, nekem is. Én például megtudtam, hogy az igazi Mr. Reggist sittre vágták Brüsszelben - a pisztoly lassan Bertre irányul. A rendőr nyelt egyet, most már csak Bohdan szemét figyelte:- Én a testvére vagyok, Bohdan! -Ezt mondtad az algériai araboknak is, amikor tüzérségi lövegeket sóztál rájuk. Látod, mennyit tudok? Talán még az igazi nevedet is megmondhatnám... De nem sietek. Van időm. Senki sem tudja, hogy itt vagyunk. Beit körbepillantott. Kilométeres távolságban sem látott senkit. Fegyvertelen volt, Pavszkij viszont nem. Ha akarja, bármikor lelőheti. Nincs most páncélmellénye, mint a Bahamákon, nincs fegyvere... Oroszország fölött a műholdakról sem támadhatnak lézerágyúval. Amilyen gyanakvóak az orosz tábornokok, azonnal egy nukleáris világháború kitörésére gondolnának. Aztán döntött és váratlanul vetkőzni kezdett. Bohdant meglepte a dolog, savószemével csak nézte. A rendőr lassan levette zubbonyát, pulóverét, ingét. A trikóját is eldobta, félmeztelenül állt a másik előtt.- Meleged van? - kérdezte az orosz gúnyosan.-Nem, csak mutatok valamit. Bert közelebb lépett hozzá. A távolság köztük alig három méterre csökkent. - Látod ezt a sebhelyet itt elöl? Nem, nem vakbélműtét. Bár tényleg műtét volt -újabb fél métert közelített. Mint aki azt hiszi, a másik nem látja jól, amit mutat neki, újabb lépést tett feléje. -Szóval műtét volt. Belém operáltak valamit, Bohdan. Es akik ezt tették, már sohasem veszítenek el engem. Mindig tudják, hol vagyok. Nagyon közel volt már, két méternél is kevesebbre. Nézték egymást, elszántan. Gyűlölettel. - Végig éreztem, hogy ellenség vagy. Nem igazi maffia-harcos! -sziszegte az orosz és ujja a fegyver ravaszára feszült. -Az ilyenek álltak mindig az utamba, de kinyírtam őket! Ez jut neked is! - Nem biztos, Bohdan -Bert a gyermekkorából jól ismert trükkre gondolt. Hátha errefelé nem ismerik? Vagy akik már felnőttek és eltávolodtak a gyermekkortól, rég elfelejtették? Akiben ekkora a feszültség, mint most az ellenfelében, talán nem is lesz ideje erre gondolni. Hiszen csak egy töredék másodpercről van szó! A legjobb éppen a legegyszerűbb trükk! Bert balra kapta a fejét és megkönnyebbülten mondta: -Itt vannak! És mielőtt visszafordította volna a fejét, máris ütött. Keze a tenyéréllel száguldott Bohdan feje felé. Ha bejött a csel, egy pillanatra az orosz is elnézett oldalra. Ekkor hiába van kezében a fegyver. Két dolog történt egyszerre. Beit keze ellenállásba ütközött, vagyis tenyéréllel sikerült eltalálnia ellenfele fejét. Ugyanakkor dörrent a pisztoly és égő fájdalom nyilallt Bert vállába...Újabb ütés jött, a pisztolyt tartó kézre. Bohdan Pavszkij keményen tartotta, nem ejtette el a fegyverét. De Beit már közel férkőzött hozzá, gyorsan félfordulatot tett, hogy ép balkezével üthessen. Lábát is emelte. A pisztoly ismét eldördült, de ez a lövés most már célt tévesztett. (Folytatjuk) Jó megfejtés, szerencsés nyertes Templomaink története István tiszteletére - CSERHÁTSURÁNY Elmúlt heti rejtvényünk megfejtése: A feleségem és én valamikor egykorúak voltunk. Ezerforintos vásárlási utalványt nyert: Kollár Istvánná, Szirák, Csurgó u. 6. sz. A mai rejtvény helyes megfejtését augusztus 26-áig lehet beküldeni szerkesztőségünk címére. A Balassagyarmattól délkeletre fekvő helység névelőtagja a Cserhát hegység közelségére, utótagja a Su- ran, Surandi szláv eredetű személynév magyarított változatára utal. A Malom-árok mentén fekvő település birtokosa egykor Csór Tamás, királyi főajtónálló volt. Nevéhez főződik a gótikus, nyolcszögletű toronnyal kiépített templom, amely magas gerincormon áll. Feltehetőleg őrtoronyként is funkcionált, hisz' innen jól belátható ma is az egész vidék; harang pedig csak jóval később, 1772-79-ben került a toronyba. A Szent István király tiszteletére felszentelt templom egyha- jós, középtomyos, ehhez jól illik a nyugati oldal ötszintes, gótikus tornyához csatlakozó déli fekvésű, henger alakú középkori lépcsőtorony. Tornya alsó szintje négyszög alakú, a többi már nyolcszögletű. A szintekre csigalépcső vezet, így a karzatra is. A keletek sekrestye gótikus keresztboltozatot kapott, középkori szentély részében freskómaradványok, gótikus ülőfülkék vannak, egyébként az egész épületbelsőn érezhető a múlt és a jelen egyaránt, hiszen az eredeti templombelső jelentős átalakításon ment át az 1930-as esztendőkben. Bár az átalakítást - a török időkben dzsámiként is működött! - 1901-re tervezték, az újkori munkálatok csak 1934-ben váltak lehetővé, Lux Ádám tervei alapján. így lett a mai főhajó háromszakaszos, az eredeti hajó pedig szentéllyé módosult. A XVIII. századi, fafaragásos díszítésű főoltár eltűnt a felújítások során, így ma az egykori mellékoltár szerepel főoltárként. Keresztelőkútja középkori szentelt víztartó volt. Az 1711-es Canonica Visitatio már említi a festett famennyezetet, berendezéséről, állapotáról 1746-ig még négy egyházlátogatási jegyzőkönyv számol be. Ezek szerint harangjai fa haranglábon kongatták a delet, a toronyba a már fent említett időszakba kerültek. A templomot feltehetőleg az erődítményként is betöltött szerepe miatt kör alakú kőfal vehette körül, ám ez az idők során eltűnt. Jelentős helyreállítási munkálatokat az 1970-es évek közepén végeztek a templomon. Cserhátsurány másik templomát, az evangélikus gyülekezet számára állították jóval később: az 1818 június 24-e és 1821. október 7-e között felépült késő barokk templom Sré- ter György, akkori birtokos nevéhez fűződik. Ő maga már 1767-től tartott udvari káplánt az evangélikus gyülekezet igénye szerint, Tessedik Sámuel is ebben az időben volt itt lelkész. Mint Terény fíliája működik ma is, berendezése a II. világháborúban megrongálódott. Tornya eredetileg 1829- ben készült, harangjai addig fa haranglábon álltak. Toronykeresztjét az 1970-es években vihar sodorta el. Jelentős épület még a barokk, őrtomyos Jánossy-kastély és a Simo- nyiak és Sréterek kastélya. (Sréter János Rákóczi dandártábornoka volt.) A falu határában a jobbágy világra emlékeztet a Peres-hegy, Kegyetlenhegy elnevezés. Cserhátsurány katolikus plébániáját korábban a herencsényi plébános vezette, a negyvenes években Prukker István, majd önállósult, a nyolcvanas évek elején Szádóczky Károly, később Vd- gyóczky József misézett a történelmi falak között. D. F.A katolikus templom tornya többszintes
