Nógrád Megyei Hírlap, 1999. augusztus (10. évfolyam, 178-202. szám)

1999-08-03 / 179. szám

1999. augusztus 3., kedd SZÉCSÉNY Határszemle huszonhét településen Növekvő parlagföldek (Folytatás az 1. oldalról) Néztük a be nem jelentett művelésiág-változásokat is, ez 548 hektárt képvisel. En­nek több variációja is előfor­dulhat. Például szántóból le­gelő és fordítva, szántóból gyümölcsös vagy gyepből erdő stb. Ingatlan-nyilvántar­tási átvezetésük folyamatban van. Szükséges megemlíte­nem, hogy a termőföld enge­dély nélküli más célú hasz­nosítását egy hektáron ta­pasztaltuk. Kazáron két gaz­dasági épület és udvar, Vizs­láson egy adótorony épült engedély nélkül. Az idén 1,1 százalékkal növekedett a hasznosítatlan területek nagysága. Ez összefügg a csapadékos őszi, téli, illetve tavaszi, nyári esőzéssel. Az előbbiek miatt a tulajdono­sok, földhasználók sok eset­ben sem az őszi, sem a tava­szi talaj-előkészítési munká­kat nem tudták elvégezni, ezért aránylag igen sok (6722 hektár) a vetetlen szántóterület nagysága.- A előbbieken kívül mit tapasztaltak a helyszínelés­kor?- Megállapítottuk, hogy a korszerű mezőgazdasági termelési technológia szempontjából az optimá­lis táblaméretek még sok helyen nem alakultak ki. Egyes községekben, illetve a település egyes részein sok az úgynevezett nadrág- szíjparcella. Ez a későbbi földbirtokrendezés szük­ségességét veti fel.- Kik a parlagföldek tulaj­donosai?- Ennek vizsgálata jelenleg folyik. Ahol parlagföldeket találtunk, ott az ingatlantulaj­donosokat behívjuk az ön- kormányzathoz, hogy tisztáz­zuk használati viszonyukat. Amennyiben nem változtat­nak a helyzeten, felszólítjuk, határidőt szabunk a termőföld megművelésére. Végrehajtá­sát utólag ellenőrizzük.-Mik voltak a tavalyi ha­társzemle utóellenőrzésének tapasztalatai?- A felszólított földtulaj­donosok, illetve földhaszná­lók nagy része eleget tett a művelési, gyommentesítési kötelezettségének. A megye három földhivatali körzetében (Pásztó, Rétság, Balassa­gyarmat) a földhasználók, földterületeiket rendeltetés­szerűen és a művelési ágnak megfelelően használják. Csu­pán a salgótarjáni földhivatal körzetében van folyamatban még néhány esetben a felró­hatóság (az összes feltételek meglétének vizsgálata). Ne­hezíti helyzetünket, hogy a földtulajdonosok és földhasz­nálók nagy része - elsősorban Bátonyterenyén - távol lakik a várostól, illetve lakcímvál­tozás miatt nem tudjuk elérni őket.- Mi várható jövőre?- A jövő évi határszemlék után tudok erre konkrétan vá­laszolni. Abban reményke­dem, hogy a termőföldek ren­deltetésszerű hasznosítása növekszik. V. K. Külföldi és hazai résztvevők Bátonyterenyén Jubileumi kutyakiállítás (Folytatás az 1■ oldalról) kiállításra, amelyet dr. Balázs Ottó polgármester jóvoltából a kisterenyei kastélykertben ren­dezhetünk meg, az ország kü­lönböző részeiből és külföldről érkeztek nevezések. A nevezett kutyákat öt korcsoportban ver­senyeztetik. A kiállításra min­denkit szeretettel várunk, s ép­pen azért, hogy minél többen lássák a gyönyörű és okos álla­tokat, belépődíjat nem kérünk senkitől. A kellemes hangulatú kas­télykert árnyas fái alatt hasznos időtöltést, szórakozást kínál ez a vasárnap délelőtt. S ahogyan az illik egy nemzetközi jellegű kiállításon, büfé áll rendelke­zésre az éhes, szomjas vendé­geknek. P. A. Tíz család vesz részt a szociális foldprogramban Gépekkel könnyebb A szlovák nemzetiségi te­lepülés, Ősagárd lakói kö­zül tíz család vesz részt a szociális földprogramban. Ennek keretében a csalá­dok szántóföldi növényter­mesztéssel foglalkoznak, hasznos és eredményesnek ígérkező munkát ad a mál- natelepítvény. A hatéko­nyabb termeléshez már csu­pán csak a munkagépek hi­ányoznak, amelyeket a most benyújtott pályázat révén remélnek megszerezni a gazdálkodók. * Megyei Körkép _________Ipi BÁTONYTERENYE N egyedik alkalommal nyitotta meg kapuit a Ceredi Nemzetközi Művésztelep Kultúrák csomópontja egy kis kertben „Angyalkezek” a művésztelep kertjében fotó: gyuriánTibor (Folytatás az 1. oldalról) az anyag. Egy válogatással még Budapesten is bemutatkozunk. Az anyagi, a tárgyi, nem egy­szer az élelmezést is biztosító szponzorainknak a művésztelep remekeiből ajándékozunk. Kun Cecflia „halkan” még azt is megemlíti, hogy Fürjesi Csabával egyszer azon vicce­lődtek, hogy jó volna újra életre kelteni a nagybányai művészte­lepet, s mit hoz a sors, ahogy múlnak az évek a viccet egyre inkább halálkomoly an veszik...- Arra törekszünk, hogy ne csak egy legyen a sok közül a ceredi művésztelep - erősíti meg az iménti gondolatot Für­jesi Csaba. - Nemzetközi szel­lemiség üdvözülését, kultúrák csomópontját szeretnénk lét­rehozni. Az eredmények már eddig is biztatóak, hiszen oszt­rák, angol, német és finn kap­csolatokkal, illetve az ezekhez az országok művésztelepéhez fűződő szisztémákkal rendel­kezünk, viszontlátogatásokon, kiállításokon veszünk részt. Az üzlet itt ismeretlen foga­lom, egyfajta romlatlan, „antik művészeti” kihívás, a próbaté­telnek való megfelelés moz­gatja itt az alkotói kezeket és a fantáziát. Európa szellemisége találkozik ebben a kis kertben, s ennél csodálatosabbat elkép­zelni sem lehet manapság. Ahogy azt Füijesi Csaba a telep bejárása közben jól jel­lemezte: itt nincsenek luxus­körülmények, de annál reme- kebb alkotókkal lehet talál­kozni. A Suboticából érkezett Kadiric Edita realista képeiről az egyik „őstelepes” művész, a szécsényi Bakos Ferenc is el­ismeréssel szól.-Nagyon egyéni a látás­módja, s jó példa arra, hogy a résztvevők igen nagy hatással vannak egymás alkotótevé­kenységére, bizonyára sokan elraktározunk egy-egy darab másképp' láttatott Ceredet egymás munkáiból. Bakos Ferenc már túl van az első vázlatkészítésen, Albrecht Vogel pedig már az első ihleté­sét vetette papírra.-Mennyire meghatározó az ön számára az itteni táj, Vogel úr?- Először biciklire ültem, körbekarikáztam, s mindazt, amit elraktároztam visszavetí­tem a papiros síkjára. Első­sorban nem a fa, az erdő, a fa­lusi házak pontos sorrendje, látványa a fontos, hanem a látvány gyúrta motiváció, amely kiindulópontja a kom­pozíciónak. A német grafikusművész után a suboticai Edita fotópa­pírra rögzített korábbi reper­toárját tanulmányozva önkén­telenül adódik a kérdés.- Nem akar nyitni a színek, a romantika világa felé?- Régebben több színt hasz­náltam, mostani korszakomban a fekete, a fehér és a piros a meghatározó színegyüttes, il­letve az intim, belső élmények jelentik a mozgatórúgót. Az élet valóságos, reális oldalát szeretem ábrázolni. A szabadkai Gál József fes­tőművész már amolyan hazajá­rónak számít Nógrád tájain. A hírneves bucka-gányói művész­telep vezetőjével Ceredtől egy kicsit délebbre kalandozunk.-Hasonló a gyakorlatunk a Csabáékéhoz, a képzőművé­szek minden esetben otthagy­nak két-három darab alkotást, amelyekből a művésztelepünk fenntartásának egy részét bizto­sítjuk. Nálunk sincs kötött te­matika, szabad utat kap az alko­tói kedv, szárnyakat az alkotói fantázia. Bucka-Gányón az el­múlt nyolc év alatt közel két­száz művész fordult meg, s ga­lériánkban az óvodásoktól kezdve a profik műalkotásáig minden résztvevő alkotónak he­lyet biztosítunk. Az ifjúsággal egyébként külön tematika alap­ján foglalkozunk. Gál Józseftől több emlékbe kapott katalógust is a hátizsá­komba csúsztatok, de van mit feljegyeznem az idei Ceredi Nemzetközi Művésztelepről is, Füijesi Csaba szintén ellát még egy-két útravalóval.- Augusztus első húsz nap­jában mintegy húszán látogat­nak meg bennünket. A szót ka­pott művészeken kívül már itt tartózkodik Szabó György szob­rászművész, Sánta László fes­tőművész, hat jugoszláv mű­vész és Antal András, valamint Szalay Zsuzsa keramikusművé­szeken kívül még finn és román alkotókat várunk, míg a máso­dik tíznapos turnusban angol és szlovák vendégeink is lesznek. Tegnap még az időjárás is a kegyeibe fogadta a művészte­lep lakóit, a nap sugarai arany­ecsetként segédkeztek a kép­zőművészeknek. Remélhetőleg a holnap, a holnapután és az „azutánok” is egyre fényesebb keretbe foglalják majd a ceredi táj eme értékes darabját. A jövő évben például a Ceredi Nem­zetközi Művésztelepen újra „létrejön” a nagy Jugoszlávia, szlovén, horvát, bosznia-herce- govinai, macedón és jugoszláv művészek részvételével. Ebből is látható, hogy itt va­lóban a béke, az igazi értékek irányítják a kezeket és a gondo­latokat. Benkő Mihály RETSAG Hírek Új jegyző Hollókő - Hárman pályáz­tak a polgármesteri hiva­tal közelmúltban megüre­sedett jegyzői állására. A képviselő-testület nem­régiben hozott döntése szerint Horváth Gabriella az új jegyző, hivatali munkáját augusztus 1-jén kezdte meg. Napfogyatkozás Salgótarján - A Karancs Egylet Turisztikai Társa­ság nyílt túrát szervez augusztus 11-én Siófokra a napfogyatkozás megte­kintésére. Utazás a Salgó­tarjánból hajnali 4 óra 13 perckor induló vonattal. A túra önköltséges, me­netjegyét minden részt­vevő egyénileg váltja meg. Az 1999-re érvé­nyes természetjáró iga­zolvánnyal rendelkezők csoportos kedvezményes menetjegyet igényelhet­nek a szakosztálynál vagy a megyei szövet­ségnél. Hazaérkezés 23.53 órakor. Művésztelep Mátrakeresztes - A Pász­tói Csohány Kálmán Ba­ráti Kör tagjai az idén is megrendezik a mátrake- resztesi művésztelepen hagyományos éves alko­tótáborukat, amely au­gusztus 2-étől 14-éig tart. A tábor munkájában a képzőművészetet kedve­lők és gyakorló alkotók vesznek részt. Nyári program Bátonyterenye - Az Ady Endre Művelődési Köz­pont gyermekkönyvtárá­ban augusztus 3-án dél­előtt 10 órától a „Popeye és fiai” című rajzfilm I- III. részét vetítik a gyere­kek számára. 14 órától gyöngyfűzésre várják az érdeklődőket. Több a visszatérítendő A megyei területfejlesz­tési tanács legutóbbi ülé­séről szóló tudósításunk­ban hírt adtunk a vidék- és gazdaságfejlesztési célelőirányzat felosztásá­ról is. A salgótarjáni Pi- razol Kft.-ről szóló dön­tés tévesen jelent meg: a kapott 17 millió forintból 12,5 millió forint a visz- szatérítendő támogatás. KÍVÁNCSISKODÓ -ELÓVONAL Mihalik Júlia rovata - Telefon: 32-416-455 Kivágott fák, burjánzó tönkök - Tavi víztömeg Rovatunk várja kedves olva­sóink közérdekű vagy egyéni gondokkal kapcsolatos kí­váncsiskodó kérdéseit, észre­vételeit. A 416-455-ös telefo­non naponta, 10-től 13 óráig kereshetik szerkesztőségün­ket, de személyesen és levél­ben is fordulhatnak hozzánk. A fenti számon munkaidőn túl, üzenetrögzítőnk is ren­delkezésükre áll. Kéréseiket, észrevételeiket mindig névvel, címmel - ha lehetséges - tele­fonszámmal közöljék. Fellélegeztek ••• Nyomasztó hetek után végre fellélegezhettek a palotásiak. Három „csatorna” - túlfolyó, zsilip, szivattyúzás - alig bírt a tó óriási mennyiségűre duzzadt víztömegével. Négy-öt millió köbméternyitől sikerült így megszabadítani a medret, a te­lepülést és környékét. Volt olyan nap, amikor 18-20 ezer köbméter víz távozott, s a víz­szint mindössze három centit apadt... Óhatatlanul elárasztott kertek, próbára tett testi-lelki erő a „megmondhatói” miféle küzdelem zajlott itt. Most már kezdődhet a helyreállítás. Famaradvány, gondok Acélgyári úti olvasónk kárté­kony nyárfatönkök miatt kon­gatta a vészharangot. Az út egyik oldalán kivágott óriási nyárfák nagyon is élni akaró maradványairól, s problémák láncszerű egymásba kapcsoló­dásáról van szó. A járdasziget és a teijedel- messég miatt az útburkolat alatt is futó hatalmas gyökérzet ha tetszik, ha nem, tovább él, ki- zöldült hajtások, innen is, on­nan is feltört és feltörő kis ágak, növendékek jelzik, hogy léleg­zik, táplálkozik. Vagyis ezeket a faóriásokat nem lehet elpusz­títani azzal, hogy elfűrészeltet- nek. Az ott lakó is tisztában van azzal, hogy a tönköket sem le­het csak úgy kitépni a talajból, hiszen ez nem csekély rombo­lással, burkolattördeléssel, ve­zetékek sérülésével járna. Az utcában lakók egyike- másika értesült arról, hogy a városgazdálkodási kft. szak­emberei rothasztás módszeré­vel szeretnének célt érni. Néhá- nyuk - köztük olvasónk - sze­rint vi­szont ezzel nem sza­bad várni, mert az egyre sza­porábban előtolakodó hajtások lassan szintén nem csekély kárt fognak okozni. Ennek jelei már most is láthatók. Fa-, pontosabban tönkügy­ben Feketéné Sörös Erikát, a városgazdálkodási társaság szakemberét kérdeztük, aki ar­ról számolt be, hogy július 29- én, csütörtökön megtörtént a rothadás elindítását célzó micé- lium (gombafonal) elhelyezése a tönkökön. S most a várako­zási idő jön abban a remény­ben, hogy az apró élőlények el­végzik az óhajtott munkájukat. Munkaerő-piaci helyzetkép Bátonyterenyén Magas a munkanélküliségi ráta Bátonyterenye és vonzáskör­zete Nógrád megye egyik kri­tikus térsége, ahol a munka­nélküliségi ráta a második legmagasabb értéket mutatta a fél év végén: ez a mutató pedig 17,4 százalék. Az arány 1866 regisztrált munkanélkü­lit jelent. A nyilvántartott munkanél­küliek száma február óta fo­lyamatosan csökkent, ennek el­lenére az átlagosnál kedvezőt­lenebb mértékű létszámcsök­kenés figyelhető meg az előző év hasonló időszakának adatai­hoz képest. A térségben új munkáltatói­befektetői kör még csak érdek­lődés szintjén van jelen, ezért az új munkahelyek kialakítása még várat magára. A fél év utolsó két hónapjában 164 fő­vel csökkent az álláskeresők száma, amely főleg az idény­jellegű munkák nagyobb lét­számigényének a következmé­nye. Sok, ellátásra nem jogosult munkanélküli is talált budapesti álláshelyet az eltelt hetekben. A munkaerő-keresletre jellemző, hogy folyamatosan magas a varrónők, a minősített hegesz­tők és az üzletkötők iránti igény. Több hónapja folyama­tosan keresnek külföldi mun­kavégzésre is dolgozókat, il­letve megyén kívüli munka­végzésre munkanélkülieket. Ezek azt is eredményezik egy­ben, hogy folyamatosan magas a rendelkezésre álló munkahe­lyek száma, amelyekre azonban a magas követelmények miatt szinte alig akad közvetíthető munkanélküli. H. E.

Next

/
Oldalképek
Tartalom