Nógrád Megyei Hírlap, 1999. augusztus (10. évfolyam, 178-202. szám)
1999-08-17 / 191. szám
4. oldal Mozaik 1999. augusztus 17., kedd Termálfürdő a tengerparton - Kenyérnekvalót őröl ma is a 280 éves szélmalommatuzsálem - Csak egy „ugrás” Halikarnasszosz Délidőben érkeztünk meg Kos szigetének repülőterére, amelyet nem véletlenül neveztek el Hippokrateszről. Az orvostudós ezen a szigeten látta meg a napvilágot, s bár minden fűszál róla mesél, egyetlen szobrát sem sikerült felfedeznünk. Kos persze meseszép, szépségének forrása megannyi történet, amely egészen az ókorig nyúlik vissza. Thermesz - termálforrás a tengerparton A vámtisztviselők kényelmessége hamar megvilágosodik előttünk, mihelyt kilépünk a reptéri váró légkondicionált épületéből. A perzselő forróság láttán az is csoda, hogy egyáltalán növényzet él a tengerből kimagasló sziklahegyen. A Jorgos utazási iroda kitelepített idegenvezetője, Magdolna azonban elárulja, hogy még számos varázslattal találkozhatunk, előbb azonban az utasok szállásával kapcsolatos ismereteken leszünk tűi. A sziget Kos nevű fővárosa kb. 20 kilométerre található a repülőtértől. A Dikeos hegyen átvezető szerpentinútról csodás panoráma nyílik a tengerre, Pszerymosz szigetére, illetve a török partokra. Ahogy közeledünk a városhoz, egyre több kereskedelmi egységgel, nyaralóval találkozunk, Kos határában pedig már egymást érik a gépkocsimárka-képviseletek. A fővárosban hatalmas nyüzsgés és a görög partneriroda nyájas vezetője fogad, egy pohárka ouzo-val, vagy gyümölcslével. Szálláshelyünkről csak pár lépés a kavicsos tengerpart, illetve a város ősi erődje, a kikötővel. Hamar ráeszmélünk, hogy itt csak akkor lesz felhőtlen a nyaralásunk, ha járművet bérelünk, s napközben kiszakadunk a tömegből. Rövid alku után máris egy viharvert Suzuki robogón „szá- guldunk” a sziget délnyugati felében található Kardamena üdülőhelyig. Homokos part, nyugalom, megannyi étterem és apartmanház, hajók, szivacsárusok: szóval maga a paradicsom! Másnap ismeretlen táj felé vesszük az irányt. Thermesz neve jól hangzik, ám csak később derül ki, hogy a térkép szerint jelzett helyen mindössze egy parkoló található. Onnan rejtélyes makadámút kanyarog a tengerparti sziklák felé. Már visszafordulnánk, amikor napernyőkkel kirakott partszakaszt találunk. Kicsit odébb pedig vagy félszázan ücsörögnek a tengerben, egy kövekkel védett mesterséges öbölben. A taverna falán „Therma” felirat, majd angolul: hot water. Hinni sem akarunk a szemünknek: egy sziklarepedésből forró víz ömlik a tengerbe, s a kiírás tanulsága szerint számos betegség gyógykezelésére kiváló. Német és holland egyetemek vizsgálják a víz hatóerejét, s lehet, hogy idén láttuk utoljára ebben a formában a hőforrást: nyilván hamarosan megkezdődik a fejlesztése. A Jorgos minden turnusnak kínál programokat. Mi kettővel is éltünk. Az egyik napon Törökországba keltünk át alig egyórás ha- jóúttal. Bodrumban, vagy egykori nevén, Halikamasszoszban csodálatos műemlékek várják a turistákat. Mindjárt a kikötőben a Szent Péter-erőd, amelyet a jo- hanniták építettek, sajnos, épp' a település nevezetességének, a halikamasszoszi mauzóleumnak a kőanyagából. Ennek ellenére a mauzóleum kiásott és bemutatott kőgyűjteménye felébreszti a fantáziát, méltó a világ hét csodájának egyikéhez. (A hozzá fűződő mesét célszerűbb meghallgatni egy avatott idegenvezetőtől.) Bodrum város egy másik nevezetessége az ókori színház, amely hihetetlen épségben maradt fenn. A velünk utazó Nem- csák Károly szinte minden kövét végig tapogatta. Más világ a bazár, ahol szinte kézen fogják az idegent, hogy megnyerjék a kegyeit. Van, ahol elfogadják a külföldi fizetőeszközt, máshol nem, erre érdemes felkészülni. Egy cukrász mégis megszán: látván, mennyire szeretnénk megkóstolni egy friss gyümölcsökkel kirakott „alkotást”, az eredeti ár - félmillió líra - helyett beéri a nálunk lévő utolsó 300 ezerrel. Hiába, no: ők úgy gondolják, testvérek vagyunk! Egy másik hajókirándulás célpontja Kalymnosz szigete, ahol a szivacshalászok élnek. Kora tavasztól késő őszig járják a tengert, majd a portékát piacképessé téve kínálják úton, útfélen. Kiderül, hogy innen látják el villamos energiával Kos szigetét is, egy tenger alatti kábel segítségével. Az ok: Kos túl közel fekszik a görögök számára nem éppen baráti Törökországhoz. A Dodekanészosz negyedik legnagyobb szigetén szinte csak egy város található, a megélhetés nagyon nehéz. Valaha malomköveket gyártottak itt, s egy kis ligetben narancsot termeinek. A visszaúton megállunk Pszerymosz szigetén, s egy egész délután élvezzük védett lagúnájának homokos strandját. Az utolsó napokra is marad csemege bőven. Kefalosz, Hip- pokratesz szülőfaluja - az egykori erőd és néhány szélmalom maradványaitól eltekintve - átlagos görög település, viszont innen felejthetetlen panoráma tárul az alattunk húzódó hatalmas öbölre: a paradise beach-re, vagy a sunny beach-re. Mindkét tengerpart homokos, s a zuhanyvíz kivételével maximálisan ellátott. Hazafelé nem mulasztjuk el felfedezni Andimahia ma is működő szélmalmát, amely 280 éve épült, s ma is őröl kenyérnekvalót. Szót kell ejtenünk a sziget dinamikusan fejlődő északnyugati részéről, ahol egy-egy szálloda mellett svájci és német zászlókat lenget a szél. Marmari hamarosan a főváros vetélytársa lesz, de sokkal modernebb kivitelben. Meglátogattuk Ziát, Kos egyetlen hegyi települését, ahol kézművesek kínálják portékáikat, többek között az olívaolajból készült természetes szappant. A falu néhány lakója szerényen él, s igen barátságos az idegennel. Az épülő házakból arra következtetünk, hogy sokan választják pihenőhelyül ezt az ékszerfalut, ahonnan egy óra járásra található a sziget legmagasabb pontja. Ahogy leereszkedünk Zi- aból, elérjük Pili nevű települést. Azt hinné az ember, hogy e zord, sziklás vidék elriasztja az embert, ám hamar kiderül: ez csak a látszat. Pili közepén egy bővizű forrás fakad, amely életet varázsolt e kietlen tájra. Külön fejezetet érdemel Kos, a főváros élete. A tengerparti nonstop diszkók, tucatnyi római kori romkert, éttermek és bazársorok sokasága furcsa keveredése jelennek, múltnak. A turista egy gumikerekű kisvonaton megismerheti a város történelmét, s valamennyi látványosságát. Ezek között is maradandó a főtér (Agora), ahol gyümölcspiacot rendeztek be, vagy az örökké nyüzsgő kikötő, tele macskával. Kos a görög szigettúra-kínálat második vonalába robbant be, s ma már nem kétséges, hogy hatalmas sikerrel. Csak egyet sajnál az ember: mire felfedezi a szigetet, épp’ véget ér az üdülés. T. Németh László KOS-kisokos Kos, a Dodekanészosz-sziget- csoport második legnagyobb szigete, lakóinak száma 25 ezer, ebből 11 ezer él a fővárosban, Kosban. 1976-ban épült repülőterét Görögország harmadik legbiztonságosabb ilyen létesítményének tartják, az athénit is beleértve. A sziget neve görögül is kost jelent, amit jellegzetes formájáról kapott. Koson számos gyógyerejű hideg és termálvizes forrás működik, ebből fakadóan a megtisztulás, a gyógyulás szigeteként is számon tartják, annál is inkább, mivel a modem orvostudomány megalapozója, Hippokratesz is itt született, a csodaszép fekvésű Kefalosz városában. Nem véletlenül lehetett a sziget Kleopatra kedvenc üdülőhelye. Különösen a fővárosban számos római kori leletet tártak fel, ami gazdag történetére utal. Az idegenforgalom a reptér építését követően lendült fel, ma már hetente 150 charterjárat köti össze a nagyvilággal. Legnagyobb hegye a Mt. Dikeos. Villamos energiát a közeli Kalymnosz szigetéről kapja, mivel Kos túl közel fekszik a nem éppen baráti viszonyt ápoló Törökországhoz. A szigeten nehéz körülmények között folyik a mezőgazdasági termelés. Fő állatuk a kecske és a tehén, de elvétve lovat és szamarat is látni. Legfőbb termékük az olívaolaj, de zöldségfélével is ellátják a szigeten működő sok száznyi éttermet. Kosról naponta jár hajó a holdbéli tájáról ismert Nisszy- rosz szigetére, vagy a szivacshalászatáról nevezetes Kalym- noszra. Mi sem természetesebb... ...a hegyikristályt idéző felületű, egyéni megoldásokra csábító, egyszerűségében harmonikus új Alpesi Cristal tetőcserépnél, mely megalkuvás nélküli fedést biztosít a megszokott Bramac minőségben. Az új Alpesi Cristal tetőcserepet augusztus 9-től bevezető kedvezménnyel kínáljuk Önnek: minimum 115 négyzetméternyi tető megrendelése esetén 15 m2 a Bramac ajándéka. Keresse a Bramac kereskedőknél az ország minden pontján! Szeretnék többet tudni az Alpesi Cristal tetőcserépről, kérem küldjenek címemre prospektust! építkezem tervező vagyok kivitelező vagyok Név: .................... B ramac Kft. 8200 Veszprém, Brusznyai Árpád u. 24. BRAMAC Ha már egyszer építkezik... ü ÖQS 45. Lansky akkor már nagyon rosszul volt. Végül vér bugy- gyant ki szája sarkán. Beit eddig fegyelmezetten ült. Fájt neki, hogy az az ember, akit annak idején Washington „megmentett” a börtöntől, a lebukástól, most így hálálja meg a jótettet. Kezdte érezni, Pavszkijnak igen nagy hatalma lehet. Elront, megváltoztat mindent és mindenkit ebben a nagy országban. Lám, Lansky még a barátságot is feladva igyekszik szolgálni a maffiavezért. Lansky görcsösen rángatózott. Bert tudta, nem sok van neki hátra, a bőrébe lövellt kígyóméreg késleltetett hatású ugyan, de mindig végzetes. Inkább úgy ült, hogy jobban lássa az eseményeket. És a fegyvereket. Lassan mozdította egyik kezét, aztán a másikat. Egyszerre kellett leszámolnia mindkét testőrrel. Az Űzik ki vannak biztosítva. Az, amelyik Lanskyval foglalkozott, most állapította meg, hogy a főnök meghalt. A döbbenettől elszorult torokkal próbált szólni. A másik is előrehajolt és a fegyvere kartávolságba ért... Akkor mozdult Bert. Keze lecsapott a jobbra ülő testőr fegyverére, egy rántással a másik testőr felé fordította, ujja máris a ravaszon volt. A rövid sorozat fülsiketítőén dörgött a szűk fülkében. A bal oldali férfi teste elemyedt. Fegyvere máris Bert balkezében volt és azzal is lőtt. Két másodperc alatt tíz centire saját teste előtt süvített el az egyik, majd a másik sorozat. A gép egyik ablaka kitört, a testőr lehanyatlott... Bert ekkor kézbe kapta az egyik fegyvert, a másikat lelökte a padlóra. A testőrök már nem éltek, a kitört ablakon besüvített a hideg levegő. A pilóta lefelé vitte a gépet. Előrelökte a botkormányt, behúzta a fejét is... Két élővel és három halottal száguldottak lefelé az ólmos félhomályban. Kibukkantak a felhők közül. Akkor Bert hátulról a pilóta nyakához nyomta az Űzi csövét:- Tudom, hogy beszélsz angolul. Vigyázz, mit teszel, mert könnyen megjárhatod, ahogy a társaid is. Látod, senkit sem kímélek, aki az utamba áll. Volt valami nyugtalanító a pilótában. Csak félig pillantott vissza, az utasára, aztán megint előre nézett. Kicsiny bajusza, homlokba húzott sapkája nem tetszett Bert- nek. De egyelőre annak a kezében volt a kormány, és ők pár ezer méter magasan repültek. A halottak nem mozdultak. Lanskyt csak a biztonsági öv tartotta az ülésben, feje fél- recsuklott és még mindig vér szivárgott a szájából. A pilóta végre megszólalt:- Hová menjünk?- A nagyfőnökhöz. A pilóta alighanem megdöbbent, aztán a halottakra intett:-Ezekkel együtt? A nagyfőnök dühös lesz. Nagyon dühös.-Én nem félek tőle. Vendégként érkeztem, és fogolyként vittek volna hozzá. Márpedig nem vagyok akárki, és ezt nem engedhettem meg. A pilóta csak bólogatott. A gép tovább repült. Valahol a légkörben láthatatlan jelek szállnak. Senki sem hallhatja őket. Csak egy, egyetlen helyen fogják fel őket nagyon érzékeny antennák. Később továbbítják valahová. Műhold úszik a jeges semmiben, a fekete félhomályban. Ott alant a föld nagyon kicsinek látszik innen. De nincs itt ember, aki lenézhetne. Csak élettelen gépek dolgoznak, függetlenítve a külső világtól. A hold belsejében meleg van, apró, alig mozduló alkatrészek dolgoznak a legkisebb szünet nélkül. A műhold nincs egyedül. Tömérdek társa lebeg ott mellette. Némelyek nagyon közel vannak a földhöz, ezek hol eltűnnek, hol ismét előbukkannak. Más holdak nagyon messze vannak és szinte egyhelyben állnak. Mindig ugyanazt a területet sugározzák be. Vannak, amelyek nem sugároznak semmiféle jelet. Csak hallgatják azokat, és inkább a tájat figyelik. Egyes műholdak televíziós képet adnak, „helyszíni közvetítést” folytatva a magasból. És szállnak a láthatatlan jelek is. (Folytatjuk)
