Nógrád Megyei Hírlap, 1999. július (10. évfolyam, 151-177. szám)
1999-07-12 / 160. szám
4. oldal Gazdaság 1999. július 12., hétfő BÁT: Heti összefoglaló A Budapesti Árutőzsde határidős pénzpiacán a 27. héten lanyha forgalom mellett mindössze 7782 kontraktus került új tulajdonoshoz a nyílt kikiáltásos kereskedés során. Az üzletkötések értéke 1,76 milliárd forint volt. A brókerek leginkább az amerikai dollárt és a japán jent, valamint az eurót keresték. A dollár 0,6-1,35 forinttal erősödött. A júliusi határidő jegyzése 245,35 forintot ért el. A német márka árfolyama ellentétes irányban mozgott, mint a dolláré, 0,3-1 forintot veszített értékéből. A júliusi határidőre 128,4 forintot ér a német fizetőeszköz. Az euró elszámolóárai szintén csökkentek 0,45-2,8 forinttal. Az egységes európai devizát októberre 257 forinton jegyezték. A gabonaszekcióban a pénzügyivel ellentétben élénk volt a forgalom, ami 3293 kontraktus adásvételét jelentette. A forgalom összértéke elérte az 1,3 milliárd forintot. A búza elszámolóárai szinte minden jegyzés esetében 1000 forinttal növekedtek. Ez alól csak a jövő év augusztusi és szeptemberi lejárat volt a kivétel. A kukorica ára viszont jelentős mértékben csökkent, ugyanúgy, mint a takarmányárpáé. A búza augusztusi elszámolóára 21700 forint tonnánként, a takarmánykukorica októberi jegyzése 14800 forint, a takarmányárpa augusztusi elszámolóára pedig 14600 forinton áll. Bizakodóban A GKI szerint júniusban megtört a jég, s az ország gazdasági helyzetét egy év után először az eddiginél kedvezőbbnek ítélte a lakosság. A múlt hónapban a májusihoz hasonló áremelkedést érzékeltek az emberek, de inflációs várakozásaik erősödtek. A felmérés arról tanúskodik, hogy júniusban a Nyugat- és Közép-Dunántúlon (Győr- Sopron-Moson,Vas, Zala, Fejér, Komárom-Esztergom, Veszprém megyéken) élő családok optimizmusa erősödött a leginkább. Kedvezően ítélték meg helyzetüket a Dél-Alföldön és a Közép-Magyarországon élők is. A legpesszimistább emberekkel ezúttal Baranyában, Somogybán és Tolnában találkoztak a szakemberek. A LAKOSSÁG BIZALMI INDEXE RÉGIÓK SZERINT 1. Régió: Közép-Magyarország (Budapest, Pest megye) '—^ 2. Régió: Észak-Magyarotszág (Nógrád, Borsod-Abaúj-Zemplén, Heves megye) 3. Régió: Észak-Alföld (Hajdú-Bihar, Jász-Nagykun-Szolnok, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye) 4. Régió: Dél-Alföld (Bács-Kiskun, Békés, Csongiád megye) 5. Régió: Nyugat-Dunántúl (Győr-Moson-Sopron, Vas, Zala megye) 6. Régió: Közép-Dimántúl (Fejér, Komárom-Esztergom, Veszprém megye) 7. Régió: Dél-Dunántúl (Baranya, Somogy, Tolna megye) Bálint György rovata Lapok a kertész noteszából I-ift,:. ■ Most szánujBT tani kell valamennyi szokásos gombabetegségre, tehát kombinált szerekkel kell védekezni a kórokozók ellen. Azt azonban érdemes megjegyezni, hogy a rovarkártevők ellen csak akkor lehet védekezni, ha már támadnak, ha jelen vannak. Ellenük a megelőzés nem lehetséges! Arra is nagyobb figyelmet kell fordítani, hogy megtartsuk az élelmezés- ügyi várakozási időt, mert most már sorjában érnek a gyümölcsök. Nagy hiba volna például az érőfélben levő gyümölcsöt termő őszibarackfát megpermetezni levéltetű ellen olyan szerrel, amelynek az élelmezésegészségügyi várakozási ideje két hét, mert ennyi idő alatt a gyümölcs már túl is érik, és a szermaradványok miatt fogyasztásra alkalmatlanná válik. Két lehetőség közül választhat tehát a kertész: olyan rovarölőszert keres, amelynek rövid a várakozási ideje (pl. Pirimor, 7 nap), vagy - fájó szívvel ugyan, de - elnézi, hogy a tetvek szívogatják a leveleket mindaddig, amíg a gyümölcsöt leszüreteli. Érik a jostafácskák gyümölcse! Érdemes volna nagyobb figyelmet szentelni ennek a nemrég előállított gyümölcsfajnak, amely a fekete ribiszke és a köszméte „gyermeke”. Feketére érő gyümölcsei kellemes zama- túak és azonnali fogyasztásra, mélyhűtésre, lékészítésre, dzsem előállítására egyaránt alkalmasak. Nagy értéke a jostá- nak, hogy nincs szüksége vegyi növényvédelemre, ezért akár biogyümölcsnek is mondható! A bokor vagy fácska tél végi metszéséről azonban nem szabad megfeledkezni, mert e nélkül igen korán elöregszik. Virágpompájukban díszelegnek a fuksziák, ezek a méltatlanul elfelejtett, sokáig és gazdagon virágzó, edényes növények. (Valamikor, az én gyermekkoromban nyáron minden parasztház ámbitusán, télen pedig az ablakban álltak a fuksziák, amíg ki nem mentek a divatból.) A fuksziákat - zölddugványozással - most lehet szaporítani. Félárnyékos helyen négy-hat hét alatt meggyökeresednek és jövőre már virágozni fognak. Július 12.-Egyéni vállalkozók tb-járulék, nyugdíjjárulék-,balesetijárulék-beval- lása, -megfizetése-Százalékos egészségügyi hozzájárulás-Tételes egészségügyi hozzájárulás -Szja-elöleg-Termőföld bérbeadása utáni adó -Osztalékadó-Személyi jövedelemadó különbö- zete-Külföldi személynek kifizetett adóköteles bevétel-Változásbejelentés a foglalkoztatottakról-Foglalkoztatók tb-kötelezettségei -Táppénz-hozzájárulás -Magánnyugdijpénztámak szóló bevallás-Egyéni vállalkozók tb-kötelezettségei-Cégautó adója- Tb-összesítö-bevallás -Befektetési szolgáltatók kötelezettségminősítése Július 13.-Nyitott pozíció jelentés Július 15.-Jövedékiadó-visszatérítés -Átképzési támogatás- Befeketetésialap-kezelők jelentése -Bizonylatolás -Közteherjegy-értékesítés -Termékmérleg-nyilvántartás -Helyi adó bevallása-Jövedéki termék adómentes felhasználása-Idegenforgalmi adó-Külföldi rendszámú teherszállító gépjármű adózása-Környezetvédelmi termékdíj- Átalányadó-előleg -Vízkészletjárulék -Befektetési alapok kezelőinek felügyeleti dija-Szerencsejáték-eljárási díj -Kockázatitőke-társaság és -alap felügyeleti díja Általános mezőgazdasági összeírás Az 1999. évi XLVI. törvény 2000. március 31. eszmei időponttal teljes körű, általános mezőgazdasági ösz- szeírást rendelt el, amelyet 2000 őszén reprezentatív összeírások egészítenek ki. A teljes körű összeírás előkészítéseként 1999 szeptemberében próbafelvétel lesz.Összeírják a gazdálkodó azonosító adatait (név, lakcím), mezőgazdasági tevékenységé irányításának formáját és a termelés célját,-a gazdaságban munkát végzők foglalkoztatási jellemzőit, valamint a gazdasághoz tartozók nemét, életkorát, iskolai végzettségét, gazdasági aktivitását és jövedelem- szerző tevékenységét, a gazdaság földterületét, a földterület aranykorona-értékét, a földhasználat jogcímeit, a földhasználat művelési ágak szerinti jellemzőit, a gazdaság növénytermesztésének és állattenyésztésének jellemzőit, a gazdaság állat- állományát kor, ivar és fajta szerint, a gazdaság mezőgazdasági rendeltetésű épületeit, építményeit, épületrészeit és a gazdaság által használt gépeket, berendezéseket, továbbá a gazdaság egyéb, nem mezőgazdasági jellegű tevékenységeit. Szőlőtermesztés, borgazdálkodás Az 1999. évi XLVII. törvény szerint a külföldi származású mustot, must- sürítményt, bort, szénsavas bort, likőrbort és borpárlatot csak akkor szabad továbbfeldolgozásra, fogyasztásra vagy bérmunka céljából behozni az országba, ha annak minősége megfelel a származási helyén hatályos jogszabályoknak és a magyar törvényi előírásoknak. A külkereskedelemmel foglalkozónak szállítmányonként minősítést kell kérnie az Országos Borminösitő Intézettől (OBI), a minósités bizonylatát pedig át kell adnia a forgalomba hozó vagy felhasználó szervnek. Az OBI a minőség ellenőrzésének jogkövetkezményeként, a súlyos fogyasztói érdeksérelem megelőzése, illetve csökkentése érdekében - az elkövető költségére - nyilvánosságra hozza az érdeksérelmet elkövető telephelye szerinti megyei napilapban, legalább egy országos napilapban és a Magyar Közlönyben a nem megfelelő minőségű bort előállító, illetve forgalmazó ellen kiadott jogerős határozatának rendelkező részét. Útmutató örökség a 100 éves Hangya Ma már hazánkban csak a legidősebb nemzedék rendelkezik személyes élményekkel a század elején robbanásszerűen terjedő magyar szövetkezeti mozgalomról. Immár 100 éve ugyanis, hogy gróf Károlyi Sándor létrehozta az Országos Hitelszövetkezeti Központot és útjára indította a Hangya értékesítő, beszerző és fogyasztási, valamint a hitelszövetkezeti mozgalmat, amellyel a vidéki lakosság zömét kitevő agrárnépesség megsegítését kezdeményezte. Az első Hangya szövetkezet 1898. április 12-én jött létre az agrárbeszerzés megszervezésének jegyében, egy felvidéki kis faluban Brogyánban, Oldenburg Natália hercegnő birtokán és támogatásával, Balogh Elemér személyes közreműködésével. A megalakulást a fiatalkorát nyugati emigrációban töltő nagyszerű gazdaságpolitikus és mecénás, gróf Károlyi Sándor befektetési áldozatvállalása tette lehetővé. Személyisége és tettei révén ő lett gróf Széchenyi István életművének egyenes folytatója. Nevéhez fűződik a gazdakörök, a gazda- szövetség és a hitelszövetkezetek létrehozása is. A magyar szövetkezés gyors sikere Károlyi Sándort a Szövetkezetek Nemzetközi Szövetsége elnökévévé emelte. Sikereiben legfőbb támasza: a Hangya első ügyvezetője, majd vezérigazgatója, végül elnöke, Balogh Elemér volt, aki mint nemzetközi pénzügyi szaktekintély és a közgazdaság-tudományi egyetem alapítója lett, Károlyi 1906-ban bekövetkezett halála után, a nagy előd küzdelmes munkájának a folytatója. A fejlett világ gazdatársadalmának vezetői az első nemzetközi kongresszust 1885-ben Magyarország fővárosában tartották. Elnöke Károlyi Sándor lett, aki itt bontotta ki a szövetkezeti eszme lobogóját. Mikor a következő évben a Pest Megyei Gazdasági Egyesület meghívja elnöki székébe, ezt Károlyi Sándor azzal a kikötéssel fogadta csak el, hogy az egyesület indítson mozgalmat a megyei gazdák hitelviszonyainak javítása érdekében. A szövetkezeti együttműködés gondolata - éppen úgy mint Nyugat-Európában - nálunk is a gazdasági viszonyok kárvallottjainak körében talált valódi táptalajra. A gyorsan romló vidéki közállapotok ösztönözték a mezőgazdasági termelőket szolgáló pénzügyi és kereskedelmi intézmények megteremtését. Alapszabály Károlyi Sándor a szövetkezeti eszméért a parlamentben is felvette a harcot. Hogy a szövetkezeti eszmét népszerűsítsék, az úttörőknek külön szövetkezeti sajtóról kellett gondoskodni. Apponyi Albert gróf, Gyulay Pál tanácsa alapján, Bemát Istvánt kérte fel, aki ettől fogva a nemes grófok egyik leghűségesebb munkatársa és bizalmasa lett. Igazán tanulságosak a „Szövetkezés” hasábjain megjelent szociológiai tanulmányok. A Hangya központ alapszabályait Bemát István, a Magyar Gazdaszövetség igazgatója dolgozta ki, aki Károlyi Sándor oldalán egy kis, de lelkes gárda élén már a hitelszövetkezeti szervezkedés terén is nagy jelentőségű munkát fejtett ki. Az alapszabály megállapítása után az alaptőke előteremtése volt a feladat. Károlyi Sándor egymaga is könnyűszerrel rendelkezésre bocsáthatta volna a szükséges összege). Szélesebb érdeklődésre akarta azonban építeni az intézményt, s ezért súlyt helyezett a mások hozzájárulására is. Csakhogy az anyagi hozzájárulások megszerzése nehezen ment. Mindössze 17 000 korona névértékű üzletrészt jegyeztek. Az így jegyzett összeget Károlyi Sándor 50 000 koronára egészítette ki. Ezzel az 50 000 korona alaptőkével alakult meg a Hangya Szövetkezet. A szervezőmunka neheze még hátra volt. Az alapítás évének végéig mindössze 17 szövetkezetét sikerült alakítani, de ezek közül is csak háromnégy kezdte meg működését. Károlyi Sándor tudta, hogy - különösen a szervezeti hálózat kiépítésének időszakában - nélkülözhetetlen szélesebb társadalmi háttér megteremtése. Ennek formáját a Földmíves Szövetségben látta. Magyarországon a nyugateurópaihoz hasonló szövetkezeti struktúra jött létre a múlt század második, illetve e század első felében. A fogyasztási szövetkezetek mellett a legjelentősebb szövetkezeti ágazatot a hitelszövetkezetek jelentették, de megtalálhatók voltak a tej, a gabona stb. értékesítő szövetkezetek is. A magyar szövetkezeti fejlődés legfőbb sajátossága volt, hogy egyrészt az állam nagy szerepet játszott tőke-hozzájárulással, másrészt a banktőke közvetlenül, tőkebefektetéssel vett részt több szövetkezeti ágazat finanszírozásában. A századforduló idején az állam felismerte a hitelszövetkezetek lehetőségeit is a decentralizált kisvállalkozások elősegítésében, s támogatta országos elterjedésüket. A két világháború között különféle állami intervenciók eszközéül használták fel a szövetkezeteket. Különösen erős volt az állami befolyás a mezőgazdasági termények értékesítésének megszervezésére (Futura), továbbá a falusi kislakások építésére létrehozott szövetkezetekben. Előnyök a válságban Figyelemreméltó súlyuk a tej, továbbá egyéb mezőgazdasági termékek értékesítésében, valamint a vidék takarék- és hitelszolgáltatásai megoldásában jelentkezett. A települések mintegy kétharmadában működő fogyasztási szövetkezeti üzletek (Hangya boltok) pedig minőségjavító, továbbá átmér- séklő szerepet töltöttek be. Az Országos Központi Hitel- szövetkezet (OKH) az első világháború után közvetlenül is bekapcsolódott az akkor nagy üzletnek számító gabonaértékesítésbe. Bár e célból 1919-ben 12 millió korona alaptőkével éppen az OKH és a Hangya szövetkezet alapította meg a Futura, Magyar Szövetkezeti Központok Áruforgalmi Rt. elnevezésű vállalatot, 140 OKH- tagszövetkezet, továbbá a Hangya 12 helyi szövetkezete 300 községben ügyködött a gabona felvásárlása és eladása érdekében. A burgonya-, a zöldség-, a hagyma- és a paprikaértékesítés lebonyolítását azonban már a különálló, 1926-ban létesített Mezőgazdasági Termelők Egyesült Szövetkezetére bízták. Ezt 1929 óta a Futura Rt. irányította. 1916-ban Hangya Ipar Rt. néven házi termelőüzemet hozott létre, mely által függetleníteni igyekezett magát a nagybani beszerzések terén mindenféle külső piactól. Érdekeltségi körébe malmok, üzemek, telephelyek tartoztak, mégpedig 750-1000 munkással. Mint részvénytársaság működött, de adminisztrációját a Hangya központ bonyolította le. így szövetkezeti ellenőrzés alatt maradt. Az ilyen típusú együttes a mai szövetkezetek életében világszerte megtalálható, anélkül azonban, hogy ezáltal a szövetkezeti elvek csorbulnának. A két világháború között folyamatosan fejlődött a Hangya. Nemcsak a szövetkezetek száma nőtt, hanem a háttérintézmények (infrastruktúra) száma és gazdasági ereje is. Ezek között különösen jelentősek voltak a pénzintézetek (hitelszövetkezetek, pénzbefektetések). A szövetkezetek gazdasági ereje és a rendezett pénzügyi háttér, a kedvező hitelfelvételi lehetőségek tették lehetővé a széles körű kereskedelmi és ipari fejlesztések és befektetések megvalósítását. A beszerzés, termelés, feldolgozás értékesítés - vagyis a termékpályaszakaszok - kölcsönhatásainak előnyei, mint kockázat- csökkentő tényezők megmutatkoztak a világgazdasági válság idején is. A Hangya szövetkezetek körében - arányaiban- lényegesen kevesebb csőd következett be, mint az egyéb szervezeti formációkban. Üzenet a jövőnek A El. világháborút megelőző utolsó békeévben a Hangya Közép-Európa legnagyobb vállalatcsoportja volt. A fogyasztási üzletág 2000 szövetkezete 4000 boltját a Hangya Ipar Rt. 20 üzeme és a központi mellett 26 vidéki raktára látta el. A háború után hatalomra jutott egyes politikai erők úgynevezett szalámitaktikájának áldozata lett a Hangya. Megtévesztésül a Magyar Országos Szövetkezeti Központba olvasztották be. 1947-ben a beolvasztást a háttérintézmények államosítása, a szövetkezeti tagságnak a földműves-szövetkezetekbe „irányítása” követte. A rendszerváltást követő privatizáció egyedül Magyarországon alkalmazott formája -az egykori földtulajdonosoknak juttatott anyagi jóvátétel mellett - a vidéki népességnek súlyos károkat is okozott. Ennek betetőzése lett az élelmiszeripar privatizációjának során a legjogosultabbak, vagyis az élelmiszer-gazdasági munkavállalók, mezőgazdasági termelők szinte teljes kizárása. A jelenleg adott és nagyrészt helyrehozhatatlan károk enyhítésének szinte egyedül maradt járható útja a termelők valamennyi rétegének összefogása magántulajdonon alapuló korszerű szövetkezeti hálózat rendszerében. 100 év távlatából is elmondható, hogy a Hangya jól szervezett, az egész országra kiterjedő hálózata, különféle gazdasági és pénzügyi kapcsolatainak terjedelme és mélysége, a modem európai szövetkezeti rendszerekbe szervesen illeszkedő nemzeti intézményként működött. A Hangya hiánya ma, az Európai Unió vonzásában üzenet a jövőnek: a hiányzó intézmény kiépítésének szükségességéről, a hazai szövetkezetek korszerűsítésének igényéről, a szövetkezés mozgalmi jellegének visszaállításáról, a szövetkezeti ágazatok együttműködésének fontosságáról és az ebből fakadó piaci hatékonyság megnövelésének lehetőségéről a jelenlegi hitel és ár- uzsorával szemben, valamint a szövetkező embereknek és tisztviselőiknek az elhagyott, magá- rahagyott falu újjáépítésében betölthető felelős szerepéről. Szeremley Béla (A Falu-című lap nyomán)