Nógrád Megyei Hírlap, 1999. július (10. évfolyam, 151-177. szám)

1999-07-10 / 159. szám

1999. július 10., szombat Nógrád Hegyei Hírlap G. Szűcs László jegyzete Mégis kell a vasút! Tfz év elején a vasutas- JOj sztrájk egyik kimondatlan eredménye az volt, hogy tesz­telte és lehetőség szerint be­határolta a vasúti szervezet és a vasutasság működőképes­ségét. Ezt az állítást akkor is vállalom, ha itt és most min­den létező oldalról a tiltako­zás „köveinek” záporát indít­ják meg ellenem. Elegendő mentség csak arra utalnom, hogy milyen erős a közúti köz­lekedés - autóipar! - törek­vése a totális térnyeréséért. (Minden politikai mellékgon­dolat beleszövése nélkül, csu­pán a tőke és a minél nagyobb profit megszerzéséért folyta­tott harc működési törvény- szerűségeire utalva.) A vasút és a vasutasság bebizonyí­totta, hogy egy részleges mű­szaki „bénítás" esetén is 80 százalékig működőképes tud lenni, vagyis talpon tud ma­radni! Az utazóközönség pe­dig határozottan és egyértel­műen jelezte, hogy kitart a vasúti közlekedés mellett ak­kor is, ha ideig-óráig nehéz­ségekkel kell számolnia. Mindez most, a 49. vasu­tasnap alkalmával minden bi­zonnyal jóleső érzéssel tölt el mindenkit szerte a MÁV vona­lain - legyen akár szabadnap­ján ünneplő, vagy éppen szol­gálatát ellátó dolgozó. „Kell a vasút!” - hangzott el tegnap a központi ünnepsé­gen szinte egymásra rímelve Katona Kálmán közlekedési miniszter és Kukely Márton MÁV-vezérigazgató szájából. Kell, mert a magyarországi, - vasúti szervezet hihetetlenül leromlott állapota ellenére is,- bátran állítható, hogy kor­szerű európai irányba mutató közösségi közlekedési mód. Kell, mert hosszú távon gaz­daságos, pénztárcakímélő. S kell, mert minden más közle­kedési alágazatnál kömyezet- barátabb és környezetkímé­lőbb. Nekünk, nógrádiaknak egyébként - minden más ap­rófalvas régióhoz hasonlóan- még egy további indokunk is van. Kell a vasút, hogy akkor is összekösse a településeket egymással, és a távoli váro­sokkal, amikor az időjárási viszonyok miatt más jármű nem képes a feladatát ellátni. Köszönet illeti ezen a na­pon mindazokat, akik részesei a vasút irányításának, üze­meltetésének, működőképes­sége biztosításának. S köszönet illeti azokat is, akik mint a vasút barátai, mindent elkövetnek, hogy ne csak jelene, hanem jövője is legyen a kötöttpályás közle­kedésnek. (Köztük mindazok­nak, akik e napokban éppen megyénkben, Mátranovákon tartják első országos vasútba­rát-rendezvényüket. ) A köszönet mellett pedig ma, a 49. vasutasnapon kívánjunk mindannyiuknak ki­tartást, erőt, egészséget - és jó szolgálatot. Mindannyi­unknak pedig azért a jelenle­ginél mégis modernebb, a harmadik évezredbe vivő, jobb vasutat! Csapadéközön, forgalomelterelés Salgótarján - Tegnap dél­után olyan csapadéközön zúdult a megyeszékhelyre, hogy a litkei csomópontnál egy időre a forgalmat is el kellett terelni az ide gyűlt nagy mennyiségű esővíz miatt. A tűzoltók szivattyúz­tak, de amíg az eső esett nem sok sikerrel jártak. Tisztítatlan árkok Ságújfalu - Kevesen tettek eleget a faluvezetés kérésének, amely szerint a lakosoknak ki kellett tisztítaniuk a vízelve­zető árkokat, illetve a patak­medret. Tekintettel a közel­múltban a Zrínyi úton elöntött pincékre, kutakra, az önkor­mányzat szigorúbb fellépéssel kívánja elérni, hogy az esőzé­sek és az eltömődött vizesár­kok ne okozzanak hasonló gondokat. A szalmonella kizárható, a rendőrségi feljelentés nem „Mérgezett” vacsora Ráróson? (Folytatás az 1. oldalról) önkormányzat tulajdona. A polgármester nem tudott nyi­latkozni, mert csak másodkéz­ből szerzett információk alap­ján mondhatna véleményt. Hi­vatalos tájékoztatást nem ka­pott, a tábor üzemeltetőjét pe­dig nem tudta elérni. (Mint ahogy nekünk sem sikerült.) A tábort egyébként januárban ad­ták bérbe Kaszásné Gazdik Má­riának tíz évre. A létesítményben hétfőtől a hátrányos helyzetű gyerekek természet- és környezetvédelmi tábora kezdődik meg, egy-egy hetes turnusokban, száz-száz 10-14 éves gyerek részvételé­vel. Dudellai Ildikó Megyei Körkép 1^1 BÁTONYTERENYE RÉTSÁG 3. oldal Jégverte és -zúzta zabari palatetők - Tényleg itt a világ vége? - ítéletidő „Azt hittem, rögtön ránk szakad a ház” (Folytatás az 1. oldalról) ház teteje alaposan foghíjas, az összetört palákat leszedték, rakni kell fel az újakat, mert megint levegőben az eső lába. Lőrincz Viktomé fia serényke­dik a szellős tetőtéren, izzasztó a munka, olyan magas a levegő páratartalma. Egyelőre száz új pala sorakozik a ház falához támasztgatva, de lehet, hogy ennél több kell, mert azokat is ajánlatos cserélni, amelyeken lentről nem is látszik hiba. Lőrincz néni már megnyu­godott, de a szerda esti jégverés emlegetésére újra elfogják a rossz érzések. Összecsapja a két tenyerét, szömyülködik:-Olyan hangja volt, hogy azt hittem, rögtön ránk szakad a ház... Jaj, édes Istenem, fohász­kodtam, imádkoztam féltem­ben. Még jó, hogy nem soká’ esett, a , java” a közeli erdőben zúdult le. Ha az a sok jég ben­nünket ér, nem tudom, mi lesz velünk... Én hetvenhét éves va­gyok, de ilyet még nem láttam - mondja fejét csóválva az idős asszony. Az Alkotmány útiak együtt­érző emberek, nem titkolják ba­jukat, de tudják: van tőlük sze­rencsétlenebb, aki egykönnyen rendbe se tudja hozni a házát. Botos Gusztávékat, akik fia­talok, mégis nagyobb a bajuk, mint itt bárkinek. Az ő házuk sérült meg legjobban. A fiatal férfi ceredi apósával az udvaron álldogál, csendben beszélgetnek. Valószínűleg so­káig nem lesz olyan jókedvük, mint a körülöttük ugráncozó, hancúrozó házőrzőnek. Lehet, hogy a hűséges eb érzi a lehan- goltságot, s fel akaija vidítani a ház népét? Cirógató mozdulat­tal, ilyenképpen fogadja a ku- tyus törlészkedését Botos Gusz­táv és az após, mire a négylábú megnyugodva a fűbe hempere- dik. A Botos házaspár tizenkét éve lakik az idős, de jól megre- perált épületben. Annak idején a tetőre már nem jutott pénz, így lyukasra táncolta a jég. Az­tán a lyukakon befolyt az eső, s úgy eláztatta a padlást, hogy a fellazult mennyezetről ijesz­tően kezdtek lefelé potyogni a darabok.- Éjjel egy órakor jöttek fel hozzánk Ceredre, ott aludtak, nem érezték itt biztonságban magukat - tudatja az após.- Vályogépület, attól tar­tunk, lakhatatlanná vált - jegyzi meg a sérült ház gazdája. Lesúj- tottságát csak néha töri meg a remény biztatása: számít a fa­luvezetés segítségére, mert ná­luk okozta a legnagyobb kárt a jég, s ráadásul anyagilag ők áll­nak a legrosszabbul. Jövede­lempótló támogatásból élnek, a feleségnek sincs munkája. Mi­vel ez az állítás paradox, (hi­szen a támogatásból éppen megélni nem lehet), hozzáfű­zik, hogy a feleség szüleinek segítségével éldegélnek. És bíznak... A sajnálatra, jóindulatra leg­inkább rászoruló utcabeliek kö­zött említik azt az özvegyasz- szonyt is, akinél szintén na­gyobb kárt tettek a baljós jég­darabok. Az utolsó házak tájé­kán nincs mozgás, a tönkre­ment tetőfedőket többnyire le­szedték, van, ahol fóliával pó­tolták a hiányosságot, máshol az ácsra várnak. Lőrincz Viktor bácsi azon méltatlankodik, hogy Zabaron még mesterember sincs. Bolla Lászlóné péntekre várta a bizto­sító kárfelmérőjét, ugyanis a jéggel nem érte be a baj, egyik szobájának a plafonja elvizese- dett. Rendbe kell hozatni, s ez tetézi a költségeiket. A fiatal- asszony kezében kis zománcos tálka, benne frissen szedett zöldbab. Az élet mindennapi dolgához, a főzéshez készülő­dés visszalopja a meghittséget ebbe a kis „isten háta mögötti” faluba. Pedig tegnap még riad­tan azt kérdezgették: tényleg itt a világ vége? Mihalik Júlia Szinte szétverte a pala tetőt a lezúduló jégeső fotó: rt Orvoshiány megyeszerte - Balassagyarmat gondja egész Nógrádot érinti Bezárhatják a fertőzőosztályt (Folytatás az 1. oldalról) Ügynökök lesznek két és fél­háromszoros fizetéssel, autó­val, és azzal a tudattal, hogy csak munkanapokon kell dol­gozniuk. És marad továbbra is tény az, hogy aki keveset keres, az a kórházi orvos. Lapunk információja szerint a pásztói városi kórházban szükség lenne gyermek- és bel­gyógyászra, szülészre, se­bészre, röntgenesre. Utóbbit he­lyettesíteni sem tudják, ha sza­badságra megy. Ezeket az állá­sokat itt is hirdetik, a gyarmati­hoz hasonló eredménnyel. A szintén országos hiányszakma­ként emlegetett altatóorvos azonban szerencsére megoldott kérdés Pásztón. A salgótarjáni megyei kórházban égető gond az ideggyógyász és a stroke osztályon az egyedi katasztró­fák szakorvosának hiánya, hi­ányzik továbbá kórboncnok, gyermekgyógyász, a véradóban és a központi laborban laboror­vos, emellett reumatológus, onkológus, baleseti sebész. Gyakorlatilag a belgyógyászat van ilyen szempontból rendben. (dudellai) Millenniumi pályázatok, Nógrád megyei nyertesek Értékmentés: megkezdődhet (Folytatás az 1. oldalról) Kastélyprogram: Karancs- lapujtő - Mocsáry-kúria 700 ezer forint, Bátonyterenye - Gyürky-Solymossy-kastély 2 millió 500 ezer forint. Régészeti műemlékek fel­tárására és kutatási eredmé­nyeinek közzétételére: Deber- csény - pusztatemplom 500 ezer forint, Buják - vár 300 ezer, Pásztó - Szalai-malom 500 ezer, Szécsény - középkori városfal 900 ezer forint, Dré- gelypalánk - régészeti kuta­tásra 2 millió forint. Szellemi örökség prog­ramra: Salgótarján - Palócföld folyóirat repetitóriuma 200 ezer forint, Salgótarján - helyisme­reti dokumentumok 1 millió, Balassagyarmat - helyismereti gyűjtemény 400 ezer, Salgótar­ján - 1956-os személyi adattár 1 millió, Salgótarján - Mind- szenty- könyv 400 ezer, Salgó­tarján - Nógrád népművészete 2 millió forint. Könyvkiadói pályázatok: Salgótarján - Nagy Iván-köny- vek 500 ezer forint. Királyi városok, Árpád­kori templomok: Egyházas- dengeleg - római katolikus Ár­pád-kori kistemplom felújítá­sára egy tavalyi döntés alapján 20,5 millió forint, Maconka - római katolikus templom 4 és fél millió forint. -szgys­Súlyos karambol Személyautó mikrobusszal ütközött tegnap 15 óra körül a 21-es főúton, Pásztó mel­lett. A karambolnak három sérültje van, közülük egy­nek súlyos az állapota. Ütközés a főúton Halálos közlekedési bal­eset történt csütörtökön este 19 óra körül a 21-es számú főúton. A Jobbágyi határában tör­tént közlekedési baleset so­rán frontálisan ütközött egy Opel és egy Volkswagen személygépkocsi. A balesetben egy 41 éves férfi életét vesztette, egy másik férfi és egy nő súlyo­san megsérült. A kocsikban lévőket a tűzoltók szabadí­tották ki feszítő-vágó szer­számok segítségével a ron­csok közül. A sérülteket a mentők a pásztói kórházba szállították. Felújították a százéves épületet, 115 millió forintos költséggel Átadták a pásztói főpostát szaki probléma merült fel: az életveszélyes főfalak, a teljes fö­démcsere és a tetőszerkezet rej­tett hibái nem csak többletmun­kát, hanem pluszköltséget is je­lentettek. 1998 májusában kezdte meg a kivitelező a munkálatokat, a tetőtér 1998 decemberére, a tel­jes épületrekonstrukció pedig 1999 júniusára készüfVál^Á 160 ezer forint négyzetméterenkénti bekerülési költséggel megvalósí­tott felújítás rendkívül kedvező, különösen, ha beszámítjuk a pos­tai specialitásokat. A felújított épület hasznos alapterülete 730 négyzetméter. Bor Sándor el­mondta, hogy a 115 millió forin­tos kivitelezési költségből az ok­tatási területre 53,9 millió, a po­staforgalmi részre 61,1 millió fo­rintot fordítottak. H. E. (Folytatás az 1. oldalról) összeget takarítottak meg: a fő­postát teljes létszámával át tudták költöztetni a tanpostára, így nem kellett több millió forintért ideig­lenes postát létesíteni. A százéves épület felújítása során számos, előre nem tervezett, súlyos mű­Patai Ágnes főigazgató átvágja a szalagot fotó: rt Űj fészkelő madárfaj jelent meg a nógrádi megyeszékhelyen? Salgótarján: a repülés bajnokai Néhány állatfaj életmódja számunkra furcsának tűnik. A madarak közül ilyen például a sarlósfecske. Bár a neve és ki­csit az életmódja is erre utal, ez a madár mégsem tartozik a közismert molnárfecskék rokonságába. Molnárfecskét Salgótarjánban még szép számmal látni. Épü­letek eresze alatt, erkélyeken, ablakok sarkaiban telepszik meg és a városközpont fölött is gyönyörködhetünk sebes röptében. A sarlósfecske jóval ritkább, mindössze 1 500 pár költ hazánkban. Salgótarján­ban még soha nem figyelték meg fiókanevelését: úgy tűnik, hogy a sarlósfecske ragaszko­dik a régi épületekkel rendel­kező „patinás” városokhoz. Ezen a nyáron azonban rendszeresen lehet látni sarlós- fecskéket a városközpont fö­lött. Aki a délutáni órákban a .Március 15. út és a Rákóczi út kereszteződése, vagy a Ma­dách Imre Gimnázium kör­nyékén, a Vásártéren, a Csil­lagház vagy a garzon épülete felé jár, két-három példányt szinte mindig láthat a levegő­ben. A molnárfecskéktől a ki­csit nagyobb termet, a söté- tebb szín és hosszabb, kasza­penge alakú szárny különböz­teti meg. A sarlósfecske szinte egész életét a levegőben tölti. Repü­lés közben szedi össze például a fészeképítéshez szükséges madártoliakat, növényi része­ket, szöszöket. Torokzacskó­jában egy-egy vadászat alkal­mával 900(!) darab apró rovart is összegyűjt, a fiókáit pedig 40-50 percenként eteti. A ki­csik 10 napig is bírják az éhe­zést. Sziklafalakon, épületek réseiben, repedéseiben, kődí­szek és faragványok között építi fészkét, de elfoglalja a molnárfecske fészkét is. (Ré­gen a hazai állomány bükkfák odvaiban költött, e fákat azon­ban mára kivágták.) Remél­jük, az állomány egyre szapo­rodni fog, s költési időben ál­landó madár lesz Salgótaiján- ban is, - ahogyan Egerben, Esztergomban, Szegeden, Pé­csett, Szolnokon, Sopronban, Budapesten is költ.

Next

/
Oldalképek
Tartalom