Nógrád Megyei Hírlap, 1999. július (10. évfolyam, 151-177. szám)

1999-07-09 / 158. szám

SZECSENY Betanított munkás, gyermekfelügyelő, kérdezőbiztos Nagyobb a kereslet, mint a kínálat Az elmúlt három hétben megpezsdült a diákmunka- eró'-piac. Ez idő alatt a megye minden részéből mintegy 600 17-18 éves fiú és lány kereste fel a Nógrádi Diákmeló Szö­vetkezetét - tudtuk meg Horváth Szabolcs elnöktől. Különösen sok bátonytere- nyei fiatal keres nyári munka- lehetőséget, de szép számmal vannak érdeklődők Balassa­gyarmatról és Szécsényből is. Jó példaként említette a salgó­tarjáni öblösüveggyárat, ahol a napokban 25 fiatal betanított munkásként kezdett idény­munkát. A fiatal elnök hozzá­tette: most van szervezés, elő­készítés alatt egy újabb cso­port, amelynek létszáma na­gyobb, mint a jelenleg már dolgozó gárdáé, s természete­sen azon vannak, hogy a szö­vetkezet korrekt módon a fiata­lok érdekeit képviselje, hiszen ezért vannak. Horváth Sza­bolcs más cégeket is említ, ahol örömmel, sőt bizalommal fogadják a diákokat, ezért is bi­zakodó. Ugyanakkor tényként említi, hogy az érdeklődőknek, nyári munkát keresőknek csu­pán 20-25 százalékát tudják kiajánlani, munkába állásukat előkészíteni. Jól együttműkö­dik a szövetkezettel a SITI, a fiatalok tájékoztatását szolgáló salgótarjáni iroda is. Munka­társa, Argyellán Zsuzsanna szerint a mai fiatalokban - a korábbi évek hasonló korosztá­lyaihoz képest - jóval nagyobb az igény a nyári munkára. En­nek több oka is van: igényük a nyaralásra, vágyaik, fogyasz­tási szokásaik megnövekedtek, s ennek csak a családok szűkös anyagi lehetősége, szegény­sége szab határt. Argyellán Zsuzsa elmondta: naponta. 10—15 fiatal érdeklő­dik a SITI-ben munkalehetőség iránt. Az iroda a Diákmelóhoz irányítja a gyerekeket, de mun­katársai figyelik a hirdetési új­ságokat is, s abból is készítenek számukra válogatást. A kínálat gazdag, segédmunkástól a be­tanított munkásig, kérdezőbiz­tostól a külföldi gyermekneve­lőig - számos állásajánlat van közöttük. Ugyanakkor felhív­ják az érintettek figyelmét: mi­előtt „elszegődnének” alaposan tájékozódjanak a körülmé­nyekről, s a meghirdetett ígére­tek valódiságáról. -szgys­Környezetvédelmi tábor hátrányos helyzetűeknek Harmóniában a természettel Megyei Körkép BATONYTERENYE RETSAG 3. oldal Árverezték a szécsényi téglagyár tulajdonjogának felét - Nem áll le a termelés Tízszer ennyit is gyártanának A Szécsényi Téglagyár Építőanyagipari Gyártó és Kereskedő Kft. üzletrészének felét árverezték a héten. Az aukcióra ugyan senki sem jelentkezett, ám ennek ellenére azt eredményesnek nyilvánították. S ami Szécsényben és a környező falvakban a legfontosabb, továbbra is lesz termelés a téglagyárban. Csak jó minőségű agyagból égethető kifogástalan tégla FOTÓ: RIGÓ TIBOR 1999. július 9., péntek (Folytatás az 1. oldalról) élő fiatal üdülhetett ingyenesen. A tábor teljes költségét, amely idén is 4 millió forint körüli összeg, az alapítvány állja - mondta az elnökségi tag. A két turnusban, hétfőtől jú­lius 19-ig, illetve július 20-tól 27-ig nyaraló száz-száz 10-14 éves korú táborlakó kiválasztá­sát a Nevelőotthonok Nemzet­közi Szövetségének Magyaror­szági Egyesülete (FICE) vé­Továbbra is a déli szigetek ve­zetik az utazási toplistát Nóg- rádban, már ami a külföldi uta­kat illeti. Ezzel azonban koránt­sem merül ki az utazókedv álta­lános jellemzőinek tárháza. A szezonkezdésre a háborús viszonyok nyomták rá a bélye­get, de ez már szerencsére a múlt. Amióta nem bombázzák Koszovói, Szerbia érintésével is szerveznek utakat, s ez nem minden: a béke kifejezetten megnövelte a nagyléptékű me- hetnéket... Erről számolt be az egyik salgótarjáni utazási iroda vezetője azzal együtt, hogy a görög szigetek, Kréta és Korfu a leggyakoribb úticél, az elér­hető árak miatt. A szezon meg­lepetése Horvátország, ahol na­gyot fordíthattak a turizmus ke­rekén, mert amíg tavaly, ta­valyelőtt arról szóltak az él­ménybeszámolók, hogy csábos ez a déli ország, - s aki borzon­gani akar, a rá leselkedő med­veveszéllyel szemben is pró­bára teheti a bátorságát - de meglehetősen drága. Nos, ’99 gezte. A nyaraló gyerekek a hagyományoknak megfelelően az idén is részt vehetnek az er­dei állatok életének megfigye­lésében, környékbeli szakem­berektől szerezhetnek vadá­szati, erdészeti és faipari isme­reteket. Kiemelt témaként sze­repel a víz tisztaságának vé­delme, így megvizsgálják az Ipoly állapotát, illetve a gyere­kek kirándulást tesznek Salgó­tarjánba és Hollókőre is. nyarán a horvátok új szemlélet­tel vágtak neki az idegenek oda szoktatásának: engedtek az árakból, utazással, félpanzióval egy személy heti negyvenöt- ezerért is nyaralhat náluk. A pásztói utazási irodában eddig legtöbben - főleg helybe­liek, de a környékbeli falvakból is akadtak jelentkezők - a gö­rög szigeteket vagy Spanyolor­szágot választották. A háborús időszakban, aki megengedhette magának, „repülősre” váltotta az autóbuszos utat, ez átlagosan mintegy 20-30 ezres többlet- költséggel járt. Szintén a hábo­rús viszonyokra tekintettel, az utazni vágyók egy része úticélt váltott: maradt a belföldnél, gyógyvizeknél, strandfürdők­nél. Volt, aki Sopront válasz­totta, összekötve egy kis auszt­riai kirándulással. Balassagyarmaton is felfe­dezték már a horvát nyár ked­vező szeleit, itt ezen kívül az olasz Riviérára mennek szíve­sebben azok, akiknek megen­gedi a pénztárcája. Négy évvel ezelőtt egy buda­pesti építési vállalkozó, Birkás Gábor a Szécsényt ölelő Fehér­hegy szépségétől ihletve egy losonci téglagyárossal, Franti- sek Dolezellel megvásárolta a nagy hagyományokkal rendel­kező, de addigra már barbár módon széthordott téglagyárat. Birkás budapesti építkezése­ihez remélt biztos utánpótlást a téglagyárral. A ’96-os év szá­mukra a gyár életre keltésével telt. Kétszáztízmillió forintos technikai fejlesztést hajtottak végre. A korszerűbb technoló­giai sor és az új égetőkemence beüzemelése, valamint a gyár­tás átszervezése (a bányájukból az agyag-előkészítést is bevit­ték a gyár területére) láthatóan nagy változásokat hozott. A téglagyárban a termelés 1997. februárban indult újra. A beüzemelés utolsó fázisai­ban azonban már nem lehetett ott Birkás Gábor, őt ugyanis 1996. december 27-én olyan sú­lyos közlekedési baleset érte, amelyet követően már az is csoda, hogy több napig tartó kómából visszajött az életbe. A gyár jövőjére mindez hatással volt. A balesetéből felépült ügyvezető a Nógrád Megyei Hírlapnak nyilatkozva el­mondta: üzlettársa Szlovákiába vitte a cég bevételét, ami kap­csolatuk megromlását eredmé­nyezte. Ennek okán jogi úton kez­deményezte Dolezelnek a tár­saságból való kizárását, ami el­len az érintett a választott bíró­ságnál fellebbezett. Pár hónapja azonban megszületett a jogerős határozat ennek elutasításáról, így a szlovák üzletember része­sedését árverésre bocsáthatták. Időközben azonban jelentős tartozást halmozott fel a Szé­csényi Téglagyár Kft., amit Birkás Gábor rendezni akart. Erre úgy tudott fedezetet bizto­sítani, hogy lízingszerződést kötött a Szécsényi Építőipari Rt.-vei. A lízingből befolyó pénzből kiegyenlítette a szám­lákat, a szerződés lejártakor pe­dig a lízingelő cégre száll a tu­lajdonrész. A Szécsényi Építő Rt.-ben ugyancsak meghatá­rozó tulajdonos Birkás Gábor. Mint mondta, új üzlettársai se­gítették ki. A részvénytársaság vezérigazgatója, Csömör Tibor nem kívánt nyilatkozni. Úgy véli, egy magántulaj­donú társaság dolga nem tarto­zik a nyilvánosságra. Lízing- szerződésük alapján nem az a fontos, hogy kié a tulajdonjog, hanem az, hogy aki működteti a gyárat, az mit akar - mondta Csömör úr, aki ígérete szerint téglagyárként működteti tovább a téglagyárat. Birkás Gábortól tudjuk, a társaságukat erősítő újabb tu­lajdonrész tiszta viszonyokat teremtett. Mint mondta, a gyá­rat továbbra is saját építési vál­lalkozásuk hátterének tekintik. Budapesten egy irodaházat és egy szállodát összekötő konfe­renciaközpontot már a szécsé­nyi téglából építettek meg. Olyan technológiát telepítet­tek a gyár indulásakor, amely­nek révén havonta akár egy­milliói!) kisméretű téglát gyárthatnának Szécsényben. Ma azonban ennek még tizede sem kerül le a gyártósorról. Az itt dolgozó hetven főnek per­sze ez sem kevés, hisz’ pár éve még csak mint téglakereske­dők jegyeztettek. Ma a Baut- herm-típus felfutásával e tég­lák egyedüli gyártói Magyar- országon. A fehér-hegyi agyagbányájukból pedig jobb minőségű alapanyagot termel­nek ki, mint a piacvezető kül­földi cégek az ország más terü­letein. Tarnóczi László Millenniumi pályázatok Jótékony hatás: évekig érvényes A Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma létrejöttétől kezdve kie­melkedően fontos ese­ménynek tartja a keresz­ténység kétezredik, az ál­lamalapítás ezredik évfor­dulóját, és hogy ennek megünneplése az egész or­szágra kiterjedjen mondta Várhegyi Attila politikai államtitkár teg­nap Egerben a Líceum egyházmegyei könyvtárá­ban rendezett sajtótájékoz­tatón, ahol az északi régió megyéit érintő millenniumi pályázatok első részének eredményét ismertette. Kiemelte: a tárca 12 át­fogó pályázatot hirdetett az épített örökség megóvására, kulturális és szellemi értéke­ink felmutatására. Az ország minden részéből 3800 pályá­zat érkezett, közülük 1200 nyert, s a számukra feloszt­ható keretösszeg 15 milliárd körüli, miközben 100 milli­árdnyira rúg a benyújtott igény. Az államtitkár hang­súlyozta: az észak-magyar­országi régió különösen ér­tékes része az országnak. A benyújtott pályázatok is az értékteremtő szándékot jel­zik. Kiemelte Egert, mint az ország második leglátogatot­tabb városát, s a B.A.Z. me­gyében zajló vármentő prog­ramot. Élismerően szólt azokról a törekvésekről, amelyek az épített örökség megóvására, felújítására irá­nyulnak Nógrádban. A pá­lyázatok első részének elbí­rálása megtörtént, eszerint B.A.Z. megyei pályázók 204 millió forintot, Heves megye 114 millió és Nógrád megyei pályázók mintegy 30 millió forint támogatást nyertek ér­tékteremtő, értékmentő munkájukhoz. Várhegyi At­tila végezetül hangsúlyozta, minden remény megvan arra, hogy ez a munka nem­csak egy-másfél éves „ak­ció” lesz csupán, hanem jó­tékony hatása évekre kihat az ország szellemi, kulturális fejlődésére. (A nógrádi nyertesek lis­táját holnapi lapszámunk­ban, közöljük.) A Nógrád Megyei Közgyűlés is partner a szarvasmarha-állomány növelésében Népesítsük be újra az üres legelőket! (Folytatás az 1. oldalról) Betz József, a megyei ön- kormányzat alelnöke köszön­tötte a megjelenteket.- Tíz év után került újra erre a tanácskozásra sor Szécsény­ben, hogy az Európai Unióhoz való csatlakozás előtt helyzetbe hozzuk megyénknek ezt az ágazatát, mely bázisa lehet a húsmarhatartásnak. 1988-ban 40 ezer szarvasmarha volt a megyében, mára 12 ezerre esett vissza. Ez nagyon kevés. A csatlakozásig a megfelelő lét­számot mindenképpen el kell érni, változtatni szükséges a je­lenlegi helyzeten. A megyei közgyűlés partner az előnyös változtatásban, az állattenyész­tőkkel közösen. Dr. Mucsi Imre, az FVM he­lyettes államtitkára, az FVM agrárstratégiája, különös tekin­tettel a húsmarha- és juhágazat helyzetére címmel tartotta meg előadását. - Többször jártam ezen a csodálatos vidéken. Ami most elszomorító, hogy üres le­gelőket láttam. Az önök segít­ségével kívánjuk közösen be­népesíteni, mert a megyének az állattenyésztéshez jó feltételei vannak. Szerinte az EU csatla­kozásig évente 25 ezerrel kell (országosan) növelni a hús­hasznú állományt. Utalt arra, hogy a jelenlegi szerkezet megmarad, az FVM a családi gazdaságokat kívánja erőtelje­sen ösztönözni. Mivel tőkeigé­nyes ágazatról van szó, a kor­mány az eddigi támogatási ösz- szeget tovább kívánja növelni. Dr. Márton István, a magyar szarvasmarha-tenyésztő szövet­ség társelnöke konkrét tények­kel bizonyította, hogy az EÜ-ba való belépés után milyen támo­gatásra számíthat a szarvas­marha-ágazat. Hangsúlyozta, olyan fajtákra van szükség, akik megélnek a legelőn, nem igé­nyelnek épületet. Urbán Imre, az FVM Nógrád Megyei Föld­művelésügyi Hivatala vezetője tényekkel bizonyította, hogy a jelenleginél jóval több szarvas- marha tartására van lehetőség, majd közölte, hogy a megyének juttatott többlettámogatásból a pályázaton nyertes állattenyész­tők új összeghez juthatnak. Dr. Szőke Pál, a Nógrád Megyei Al- lat-egészségügyi és Élelmiszer­ellenőrző Állomás igazgató-fő- állatorvosa az állategészségügy jelenlegi helyzetéről és felada­tairól szólt. A szakemberek szerint Nóg­rádban az EU-csatlakozás ide­jére a most 12 ezres húshasznú állományt 50 ezerre kell nö­velni. A tanácskozás Komlósi Mátyás állattartó telepének meg­látogatásával ért véget. V. K. Utazás cél- és járműváltással - Szezon közepén sem késő Lám, a béke szárnyakat ad

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom