Nógrád Megyei Hírlap, 1999. július (10. évfolyam, 151-177. szám)

1999-07-07 / 156. szám

6. oldal Magazin 1999. július 7., szerda Hitler két fiatalkori festménye Iránban - Művészi pályára készült / Épület és utcarészlet akvarellen Búcsú Fulvio Tomizzától, az „isztriai szenvedések dalnokáétól „A jobbik élet” - Békítő eszmecsere Isztriáról való elűzetése elle­nére az etnikumok közötti megbékélést hirdette írásai­ban Fulvio Tomizza olasz író, akit a közelmúltban he­lyeztek örök nyugalomra szülőhelyén, a ma Horvátor­szághoz tartozó Materadá- ban. A Világkönyvtár sorozat­ban, 1982-ben magyarul is megjelent „A jobbik élet” című regénye, továbbá egyik elbeszélése egy 1992-ben kia­dott olasz elbeszélésgyűjte­ményben. A 64 évesen elhunyt író 1977-ben vált híressé (a ma­gyarra is lefordított) „La mig- lior, vita” című Strega-díjas regényével. A Trieszti Népi Egyetem 5 millió lírával hono­rált irodalmi díjat létesített Tomizza emlékére, a fiatal nemzetiségi írók támogatá­sára. A pályázatot hivatalosan a temetés alkalmából tették közzé.-Fulvio Tomizza jelentő­sen hozzájárult a szülőföldjén élő etnikumok higgadt és építő párbeszédéhez - méltatta a szerzőt az új díjat alapító tri­eszti egyetem. Tomizza, akit Olaszországban „az isztriai szenvedések megéneklője- ként” emlegetnek, 1996-ban felszólalt az 1956-os magyar forradalomról tartott három­napos milánói történészkonfe­rencián. - Ekkor - emlékezett vissza Sólyom Gábor milánói főkonzul - azt fejtegette, hogy a magyarországi felkelés vérbe fojtása „földrengéssel ért fel” sok olasz értelmiségi számára, mivel rá kellett döb­benniük, hogy az akkori kö­rülmények között demokrati­kus módon nem érhet célt a forradalom. A különböző etnikumok megbékéléséről és békés együttéléséről álmodó isztriai elűzöttek szószólójának szá­mított a Triesztben élő író, aki a titói Jugoszlávia felbomlá­sának új elgondolkodásra ösz­tönző éveiben is a tisztázó és békítő eszmecsere híve volt. Marvin Gaye napjainkban a soulzene nagy öregje lehetne Tulajdon apja végzett vele Adolf Hitler két korai fest­ményét állította ki egy iráni múzeum. A képeket annak idején maga a Führer aján­dékozta Irán németországi nagykövetének, s így jutottak Teheránba. A két kisméretű, 50-szer 60 centiméteres kép 1911-ben vagy 1912-ben keletkezett Bécsben, amikor a későbbi náci vezér, mint huszonéves fiatal­ember, még művészi pályára Nyolcszáz hektó vörösbor szolgált „puskaborkénf ’ az idei borháborúban a spanyolországi Haro faluban. Az egymással hadilábon állók vízágyúkkal - pontosabban erre az alkalomra borágyúkkal, permetező spric­készült. Az egyik akvarellen az azóta már lebontott bécsi épü­let, a Rotonde látható, amely­ben a XIX. század végén nem­zetközi kiállítást rendeztek. A másik a történelmi Bécs egyik utcáját ábrázolja. A fest­mények - amelyek európai szakértők szerint eredetiek -, bár sohasem becsülték fel őket - egy, az iráni kormány ál­tal működtetett alapítvány bir­tokában vannak. nikkel és egyebekkel lőtték, il­letve locsolták egymást. A bor­ból mindenhova jutott, így a torkokba is, ezért aztán a há­ború előrehaladtával egyre bi­zonytalanabbul álltak hadilá­bon egymással a „seregek”. Az alapítvány 1979-ben, az iszlám forradalom idején a sah és környezete vagyonának le­foglalásával jutott hatalmas műkincsgyűjteményhez, s en­nek részeként a Hitler-festmé- nyekhez. A két Hitler-akvarellt egyéb­ként csak néhány évvel ezelőtt találták meg, amikor leltárt ké­szítettek az alapítvány birtoká­ban lévő mintegy 60 000 külön­féle műtárgyról. Kéményfogság A kilencéves Jonathan csak azt szerette volna megízlelni, mi­lyen az amikor Mary Poppins London háztetőin a kémények rengetegében táncol, majd a kürtőn át csusszan vissza a csa­ládi otthonba. Vállalkozása azonban ötórás „kéményfog­ságba torkollott”, és még a tűz­oltókat is riasztani kellett, hogy lebontsák a szomszéd kémé­nyét és kiszabadítsák a kis ka­landort. Jonathan Grosvenor - szülei szerint - egyenesen bálvá­nyozza a minden problémát egy csettintéssel megoldó, mesebeli nevelőnőt, Mary Poppinst. Ju­lie Andrews Oscar-díjas filmjét már több százszor nézte végig videón. Különösen azt a részt szereti, ahol Mary Poppins nél­külözhetetlen esernyője segít­ségével a Banks gyerekekkel a kémények fölé száll, és ké­ményseprők hadával táncol a háztetőkön. Ikercsaládi házuk tetejére kimászva próbálta meg a minap a kisfiú Mary Poppinst utá­nozni, ám az önfeledt tánc és a kéményen át való gyors vissza­térés helyett a szomszéd kémé­nyének foglyává vált. Hatvanéves lehetne Marvin Gaye, a soulzene egyik legkivá­lóbb előadója. Negyvenötödik születésnapja előtt ismeretlen okból tulajdon apja lőtte agyon. Az 1939-ben Washingtonban született Marvin Gaye tehetsége nagy szorgalommal és munkabí­rással párosult. Hiányzott belőle a magamutogatás, nem volt ke­nyere a felszínes színpadi villon­gás. Apja templomi kórusában kezdett énekelni, de emellett már igen fiatalon helyi együttesekben zenélt. A templomi kórust a „rhythm and blues” kedvéért hagyta el. 18 éves volt, amikor csatlakozott a Marquees együt­teshez, amelyet Bo Diddley, a műfaj akkor már világhírű, bár meglehetősen öntelt előadója pá- tyolgatott. A fiatal énekes a 60-as évek elején Detroitba tette át a székhe­lyét. Közben tisztességesen meg­tanult zongorázni, de akkor sem jött zavarba, ha éppen a dobok mellé ültették. Felfigyelt rá a Tamla Motown, a soulzene első számú kiadója, és 1961-ben szólóénekesnek szerződtette. (Valószínűleg ez akkor is meg­történt volna, ha történetesen nem Berry Gordynak, a lemez­kiadó teljhatalmú főnökének nő­vérét veszi feleségül.) Első sikere, az 1962-es „Stub­born Kind of Fellow”, nyomban a „rhythm and blues” legjobb tíz dala közé került. Első szólósike­reivel párhuzamosan együtt dol­gozott olyan későbbi világhírű zenészekkel, mint a Martha and The Vandellas együttes, vagy a fiatal Stevie Wonder. Az „I'll Be Doggone” és az „Ain’t That Pe­culiar” volt két első listavezető dala, amelyet még több mint egy tucat követett az évek során. A hatvanas évek végétől duó­ban énekelt az igen szép, fiatalon elhunyt fekete énekesnővel, Tammi Terrellel. Legismertebb - és természetesen listavezető - közös daluk címe , Ain't No Mountain High Enough”. Rajta kívül Mary Wellsszel és Diana Rosszal is készített sikeres közös felvételeket. Marvin Gaye számos egyenle­tesen magas színvonalú dalt írt. Közben megromlott házassága és elvált Anne Gordytól. 1984. április elsején este apja és közte vita robbant ki. Nem tudni, min különböztek össze, de a pisztoly dörrenése egy rendkí­vül sikeres énekes pályájának vé­gét jelentette. Az utókor életmű Grammy-díjjal ismerte el tehet­ségét, s a rock halhatatlanjai közé is bekerült. K. M. Kormányzóválasztás: Sztálin kontra Brezsnyev Nincsenek a szavazólistán Némi meglepetést hozott a jelöltlista az Oroszországi Föderáció szverdlovszki kormányzóságában. A kormányzóság székhe­lyén, Jekatyerinburgban hétfőn ismertetett listán a jelöltek kö­zött Sztálin és Brezsnyev is szerepelt. Alaposabb néve­lemzésből kitűnt, hogy az előbbinek, egy bizonyos Tor- nike Sztálin nevezetű nyugdí­jasnak semmi köze Joszif Visszárionovics Sztálinhoz, a a szovjet diktátorhoz. Ezzel szemben a jekatyerin- burgi Brezsnyev rokona, ne­vezetesen unokája a hajdani pártvezérnek, Leonyid Brezs­nyevnek. A szverdlovszki kör­zetben még egy neves jelölt in­dul az augusztus 29-i kormány­zóválasztáson. őt Zsirinovsz- kijnak hívják. Neve nem vélet­lenül hasonlít a Liberális De­mokrata Párt nevezetű szélső­séges formáció sokat szereplő vezetőjéére: ugyanis ő maga az. Megfigyelők szerint azonban valamennyi neves jelöltnek ne­héz dolga lesz a hivatalban lévő kormányzóval szemben. Edu­ard Rosszéi nevét ugyan keve­sen ismerik a kormányzóság ha­tárain túl, eddig azonban csak ő gyűjtött össze elegendő támo­gatót ahhoz, hogy nevét felve­gyék a szavazócédulára. „Puskaboros hordók” Miként fog befejeződni a huszadik század? Fenntartó erő a jellemes ember Most, amikor már csak rö­vid idő választ el minket a harmadik évezredtől, egyre többen beszélnek arról, hogy miként fog befejeződni a huszadik század. Van, aki közömbösen te­kint az új ezredév felé, van, akit a közeli napfogyatkozás izgat, vannak, akik félel­mükben világvégével ijeszt­getik egymást. Izgalma« napok A lelki élettel foglalkozók a Szűz Máriá-s gyakori jelen­ségeknek tulajdonítanak nagy jelentőséget, a sötétben látók serege is gyarapszik, akik világkatasztrófa bekö­vetkezésétől tartanak. Úgy látszik, izgalmas na­pok következnek, bár a mé­diák, legalább is egyelőre csak szűkszavúan emlegetik a változást. Az augusztus 11-re, szer­dára hirdetett teljes napfo­gyatkozáskor Nostradamus tisztelői izgatottan lesik majd az órát, hisz 12 óra 47 perc­kor egy furcsa alakú árnyék - a Hold árnyéka- már eléri országunk nyugati határát és Szombathely-Siófok-Paks -Szeged sávban suhan át or­szágunk felett, de már 12 óra 54 perckor elhagyja hazán­kat. E rövid hét percben, aki­nek szerencséje lesz, szem­védő szemüvegen át a hely­színen körülbelül két percig láthatja a napfogyatkozást. Nincs kizárva, hogy eset­leg hulló csillagokat is ész­lelhetünk. Ha fenti helysége­ket tengelynek tekintjük, ak­kor észak-dél irányban kö­rülbelül ötven-ötven kilomé­ternyire lesz a zóna határa - mondta egy szakember. A fenti zónán kívül részle­ges napfogyatkozás is lehet­séges, ilyenkor a napnak csak egy kis részecskéje lesz lát­ható. A jelenség kezdeténél valószínű szél támad és ké­szüljünk fel arra is, hogy esetleg 10-15 fokot zuhan a hőmérséklet. Háziállatoknál, madaraknál ijedtséget fi­gyelhetünk meg. Az időjárási front az érzékeny emberekre nincs jó hatással. Az sincs kizárva, hogy az e napra beü­temezett szülés egy nappal korábban következik be. Úgy tűnik, a napfogyatkozásra való felkészülés a munkákba is beleszól, nyugat felé élén- kebb lehet az utakon a sze­mélyi forgalom a fentebbi városok körül. Megnőhet az imádkozók száma is. Különös esemény Magyarországon 1842-ben észleltek teljes napfogyatko­zást. Sokáig beszéltek erről az emberek. Elgondolkoztató jelenség volt ez. Különös esemény. De alig múlt el négy esztendő és 1846-ban már híre kelt, hogy Francia- országban La Salette hely­ségben Szűz Mária két szemé­lyen át (Melanie és Maximin) megjövendölte, hogy ször­nyűségek zúdulnak az embe­riségre a közeljövőben. Eljön az idő, mikor két szörnyeteg szétzúzza a békét az egész vi­lágon, az istentelenség, kap­zsiság, erőszak és erkölcste­lenség következményeként- : '' <■ > mindezek uralma fog bekö­vetkezni a 2000 év felé. 1846 után rohamosan meg­növekedtek a Szűz Mária-je- lenések. A sok közül csak egyet-kettőt emelek ki: Lour­des (1858), Fatima (1917), San Giovanni - Fio atya (1918), Lengyelország (Faus­tina nővér 1937), Montichiari (1947), Tre Fontane (1947), Garabandal (1961), Medju- gorje (1981), Terra Blanca, Mexikó (1987). Sok öröm, nagy bánat La Salette próféciáit nem fe­lejtették el, amelyek nemcsak a XIX. századra, hanem a mi korszakunkra is vonatkoz­nak. A Jelenések könyvéhez hasonlóan Mária így fogal­maz: „Isten példa nélkül álló módon fog beavatkozni. Jaj a Föld lakóinak. Isten kiá­rasztja rájuk haragjának kelyhét és senki nem lesz ké­pes elkerülni a sok, egyszerre rátörő nyomorúságot. ” Bizonyára az emberek imája, vezeklése, Istenhez té­rése volt eredménye annak, hogy a Szűzanya a jelené­sekben már vigasztalóbb szavakat mond. Csak azt kéri, változzanak meg a go­nosz emberek, szeressék az Istent, hisz ő is szeret minket és próbáljanak Isten kíván­sága szerint élni. Kívánságait mindig megismétli, a figyel­meztetés azonban nem marad el. Fájdalomkönnyeket is hullajt néha és jelzi, hogyan jár el Szent Fiánál az embe­rek érdekében. Búcsúzunk a huszadik századtól, amely sok örömet és nagy bánatot egyformán hozott nekünk. Úgy gondo­lom, helyes lenne, ha egyéni és közérdekből egyaránt az emberek mind gyakrabban tartanának lelkiismeret-vizs- gálatot. Tudom, nincs könnyű helyzetben a bűnös ember, akinél akarva, nem akarva bizony gyakran jelentkezik valami kellemetlen érzés, amelytől szabadulni szeretne. De ott bolyong körülötte a megszokás, a sok rossz példa, a nem kívánatos baráti kör és ezektől olyan nehéz megszabadulni. Pedig min­den ember szabad akarattal rendelkezik. Az emberi akarat Például a nagy melegben, a magunk elé tett hűsítő ivó­víznek öt perccel későbbi időben való elfogyasztása a legbiztosabb jele első lépésben a reménnyel ke­csegtető emberi akarat dia­dalának. A jó érdekében megerősödött akarat cso­dákra képes az ember csele­kedetében. A jellemes ember a pél­dája a családban, a társada­lomban fenntartó erő lehet minden vonatkozásban. Világviszonylatban, -ha erre rá lehetne nevelni a tár­sadalmat- olyan helyzetbe kerülnénk, amely méltó az emberhez, olyan világba, amelyben minden évezred­ben, minden időben nagy boldogságban élhetne a Föld minden lakója. Kamarás József Balassagyarmat ....................................... V :

Next

/
Oldalképek
Tartalom