Nógrád Megyei Hírlap, 1999. július (10. évfolyam, 151-177. szám)

1999-07-07 / 156. szám

Társasházi vízkülönbözetek Szedjük, vegyék, vigyék! Az összes vízdíjtartozás 75 százalékát a megyeszékhelyi Vannak ültetvények, ahol a belvíz letarolta a termést és 450 társasház hátraléka teszi ki - tudtuk meg a Salgótar­vele együtt a haszon reményét, de más helyeken már ján és Környéke Vízmű Kft. vezetőitől. 2. oldal megkezdődhetett az uborkaszüret Rimócon. 3. oldal Nehézségek után sikeres zárás Június közepén legördült a függöny a Nógrád megyei női kézilabda-bajnokságban szereplő csapatoknál is, befejez­ték az 1998/1999-es bajnoki évet. 11. oldal NOGRAD OlfWSDJERE« MEGYEI Miért nem mindjárt a jobbat? BALASSAGYARMAT, BÁTONYTERENYE, PÁSZTÓ, RÉTSÁG, SALGÓTARJÁN, SZÉCSÉNY VÁROSOK ÉS TÉRSÉGÜK NAPILAPJA 1999. JULIUS 7., SZERDA X. ÉVFOLYAM, 156. SZÁM ÁRA: 39 FORINT, ELŐFIZETVE 29 FT Fizessen elő a Nógrád Megyei Hírlapra!-------------------------------------------------------------------------------­--­F alusi vendéglátók első nógrádi szimpóziuma Ha kell a pénz, pályázzunk! Ha támogatást akarunk szerezni a falusi vendéglá­táshoz, vállalnunk kell a pá­lyázatokkal járó eljárási procedúrákat is - fogalma­zott a Nógrád megyei falusi vendéglátók első szimpózi­umán Kórikné Terebes Má­ria, az Országos Falusi Tu­rizmus Szövetség alelnöke. A szécsényi tanácskozáson elhangzott az is, nekünk nem a bajoroktól kell ellesni a vendéglátást, hanem kár­pát-medencei hagyománya­inkat kell ápolni. A Forgách-kastélyban mintegy száz önkormányzati vezető és falusi vendéglátó részvételével szervezett ta­nácskozást a Tourinform- iroda, a Nógrád Megyei Fa­lusi Vendéglátók Egyesülete, valamint a szécsényi szárma­zású Nádas Ágnes, aki ren­dezvényszervező vállalkozá­sával mind több programot készül a patinás környezetbe hozni. Miközben az országos egyesületi alelnök asszony a támogatások bővüléséről be­szélt, többen a jelenlegi pá­lyázati rendszer igazságtalan­ságairól panaszkodtak. Hol- lókőiek, felsőtoldiak és má­sok is a pályázati rendszer bonyolultságáról panaszkod­tak, amelyet a hivatali dol­gokban járatlan falusi vendég­látó teljesíthetetlen elvárás­ként él meg. Indokolatlannak találják azt is, hogy még mi­előtt a támogatási szerződést megkötnék, számos olyan banki, hitelfedezeti és egyéb igazolást kell beszerezzenek, amelyek kedvezőtlen elbírá­lás esetén fölösleges utánjá­rást jelent. Az előadások so­rán elhangzott, hogy tapaszta­latcserékre az országos szö­vetség a szakértőit elküldte már több olyan országba, ahol jó üzletet bonyolítanak a fa­lusi vendéglátásból. Erre reagált a Jákotpusztá- ról ismert agrármérnök, dr. Keszthelyi Tibor azzal: talán nem azt kellene eltanulni, ho­gyan szolgálják fel a bajorok (Folytatás a 3. oldalon) Régészeti csoda - Hadrianus erődje rajzokon Római falak Britanniában Végül visszajutunk a segélyezéshez, csak most már másképp nevezzük Hogyan segítenék a munkanélkülieket? Közmunkások: nem mindegyik önkormányzat pályázott a foglalkoztatásukra ... fotó: rigó t. A kormány aktív foglalkoztatással (munkalehetőséggel) szeretné kiváltani a passzív ellátást (a segélyezést). A kabinet ülésén elfo­gadott „B” változatból egyértelműen kiderül, milyen elvonások­ról lehet szó, kevésbé konkrét azonban az, hogy mit kapnak ezek helyett a munkanélküliek. VUágos az is, hogy ezáltal még na­gyobb foglalkoztatási kötelezettség hárul az önkormányzatokra, az viszont nem, hogy honnan lesz erre pénzük. Értékes felfedezéssel lepte meg egy yorkshire-i könyvtáros az angol régészeket, amikor a római birodalom idején épült Hadria- nus-falat ábrázoló 160 rajzra és akvarellre bukkant egy iskolai könyvtár porosodó polcain. Az értékes rajzgyűjtemény a legteljesebb archívum, ami a római birodalom szigetországi provinciájának északi végeit védő, közel 170 kilométernyi falerődítményről valaha is ké­szült. A mértani pontosságú raj­zokat és festményeket még a múlt század végén vetette pa­pírra egy iskolamester, akkor, amikor a római fal nagy része még nem vált a mezőgazdasági termelés, a városfejlesztés áldo­zatává. Műveit egy yorkshire-i iskolában archiválta, ahol aztán halála után a könyvtár dobozai­ban feledésbe merültek. A Had­rianus császár nevét viselő ró­mai falat a skótok betörései ellen emelték a második században a provincia északi részén ke­let-nyugati irányban a Tyne fo­lyótól a Solway-öbölig. A részben kőből, részben földből épült fal mentén több mint 80 erődítményt húztak fel a katonák állomásoztatására. Ezek nagy részét az évszázadok során lerombolták, manapság már csak a nyugati partvidéken áll Hadrianus fala. A képekből a régészek pontos képet kapnak arról is, milyen mértékben épí­tették át az elmúlt száz év város- fejlesztései során. A munkanélküliek jelenleg egy évig kapnak járadékot, majd még két évig jövedelem- pótló támogatást. A javaslat szerint az egyéves járadék ki­lenc hónapra csökkenne, a jö­vedelempótló támogatás pedig megszűnne. A járadékfolyósí­tás lejárta után - rászorultsági alapon - munkanélküli segély állapítható meg legfeljebb ki­lenc hónapra, 50 év fölöttiek esetében másfél évre. Az így megtakarított össze­get a kormány továbbra is a munkanélküliek ellátására for­dítaná, mégpedig nagy valószí­nűséggel a közmunkaprogra­mok erősítésével segítene a munkanélkülieken. Ennek né­mileg ellentmond, hogy míg ta­valy országosan ötmilliárd fo­rint jutott közmunkára, addig ebben az évben csak kettő. Igaz, a kormány jövőre 8-10 milliárd forintot tervez köz­munkára. A pénzt a szolidari­tási alapból csoportosítanák át a foglalkoztatási alapba. A közmunkapénz idei felosz­tása azért elgondolkodtató, mert míg a legrosszabb munkanélkü­liségi mutatókkal rendelkező megyék nem jutottak elég pénz­hez, addig az ország nyugati tér­ségeibe több pénz jutott, mint amennyi az igény volt. Meg kell jegyezni, hogy a felosztás szem­pontjai közé tartoztak (a társa­dalmi-gazdasági elmaradottság és a munkanélküliségi arány mellett) a már megvalósult közmunkaprogramok is, vagyis Nógrád e szempontból magát hozta hátrányos helyzetbe, lévén a korábbi években az is előfor­dult, hogy egyetlen önkormány­zat sem pályázott közmunka­pénzre. Csakhogy ennek is oka van, mégpedig a pályázati kiírás azon pontja, amely a foglalkoz­tatottak minimális számát száz­ban jelöli meg. A legtöbb ön- kormányzat pedig nem tudja felvállalni, hogy legalább száz állástalant alkalmazzon. Az idei közmunkakeretre már régiós pályázatot írtak ki, amely Nógrád-Heves-Borsod vonatkozásában 447 millió fo­rint volt. Az összeg 160 millió­val csökkent, ez ugyanis (a Szociális és Családügyi Minisz­tériummal kötött külön megál­lapodás értelmében) a borsodi területfejlesztési tanács hatás­körébe került. Nógrádból hatan pályáztak ebben az évben, Palo­tás és Endrefalva sajnos nem nyert. A négy nyertes: Salgótar­ján (104 fő hat hónapra), a me­gyei közútkezelő kht. (108 em­ber négyhavi foglalkoztatá­sára), Karancslapujtő (130 em­ber négy hónapra) és Balassa­gyarmat (101 közmunkás, szin­tén négy hónapra). A kormányzati szándék 10-15 milliárdos megtakarí­tással jár. Ezt a pénzt fordíthat­ják közmunkára vagy köz­hasznú munkára. A kettő kö­zötti lényeges különbség, hogy a közmunkakeretet a szociális minisztérium pályázatán lehet megszerezni, míg a közhasznú munkát a megyékre leosztott keretből a munkaügyi közpon­tok működtetik, e pénz fel- használásáról a munkaügyi ta­nácsok döntenek. Nagyság­rendileg hasonlóképpen meg­határozó a közhasznú munka, annak idei Nógrád megyei ke­rete 360 millió forint. Ennél egyébként sokkal szélesebb a foglalkoztatási skála is, és a foglalkoztatottak létszámát il­letően nincs alsó határ. A közmunkánál a bér- és járu­lékköltség 70 százalékát tá­mogatják a munkaügyi köz­pontok (30 százalékot kell fi­zetniük az önkormányzatok­nak), a közhasznú munka tá­mogatottságáról a megyei munkaügyi tanács dönt. Ha a kormány által támoga­tott ,3” változat jövőre életbe lép, jóval nagyobb foglalkozta­tási kötelezettségük lesz az ön- kormányzatoknak, hiszen a passzív ellátási idő csökkené­sével megnő az igény a köz­munka és a közhasznú munka iránt. Ha az önkormányzat nem tud munkát biztosítani, az ellá­tatlanoknak rendszeres szociá­lis segélyt kell fizetnie, ami száz százalékig őt terheli. Azt azonban a tervezett vál­toztatástól függetlenül sem ne­héz belátni, hogy az önkor­mányzatoknak, épp a fentiek miatt, már ma is az lenne az ér­dekük, hogy egyetlen embernek se fizessenek szociális segélyt, hanem inkább foglalkoztassák őket. Annak haszna is van, és számukra olcsóbb is. Mégsem ez a gyakorlat, és persze ennek is megvan az oka. Azt már ele­meztük, hogy a közmunkakere­tet sokan eleve nem tudják (Folytatás a 3. oldalon) Egyelőre mindenki a tárca első emberének döntésére vár - A határidő már lejárt Tarjáni elkerülő út: újabb tárgyalás Június 30-ig tekintik át a be­ruházás műszaki tartalmát - ebben állapodtak meg Salgó­tarján, Nógrád megye, va­lamint a Közlekedési, Hír­közlési és Vízügyi Miniszté­rium vezetői április 17-i sal­gótarjáni, a várost elkerülő út megépítéséről folytatott tárgyalásukon. Az elsősorban a költségek csökkentésén dolgozó szak­mai bizottság június 9-i salgó­tarjáni ülésén egy olyan vál­tozatot is elfogadott, amely révén egymilliárd forinttal le­het olcsóbb az elkerülő út megépítése, ezt terjesztették döntésre Katona Kálmán köz­lekedési miniszter elé. A határ­idő lejárta után szerettük volna mielőbb megismerni a részle­Balra? Jobbra? Egyenesen? Majd az idő eldönti... fotó: rigó TIBOR teket. Regös Szil­veszter, a KHVM főosztályvezetője, a bizottság elnöke arról tájékoztatott, hogy június 30-án adták át az anyagot a miniszternek, várják a döntését. A Közlekedési, Hírközlési és Víz­ügyi Minisztérium illetékesei ugyan­akkor azt ígérték, ennek ismeretében azonnal jeleznek lapunknak. (Ugyanakkor úgy tudjuk, július 13-án tárgyalnak az elke­rülő útról a minisz­tériumban.) Ráróson nincs magyarázat a megbetegedésekre Tömeges rosszullét a táborban Keddre virradóan a rárósi if­júsági táborból közel ötven gyermeket, és több felnőtt kí­sérőt szállítottak ételmérge­zésre utaló hasmenéses, há- nyásos tünetekkel kórházba. A Szécsény város önkor­mányzatának tulajdonában lévő tábor kedvelt kirándulóhely, el­sősorban a fővárosi iskolák szerveznek itt erdei táborokat. Ez alkalommal a XIII. kerületi, Vajk-Szigeti Általános Iskola majd’ százfős csoporttal érke­zett vasárnap Rárósra. Mint azt a tábort üzemeltető szécsényi vállalkozó, Kaszásné Gazdik Mária érdeklődésünkre elmondta, a csoport hétfőn - a nehezen elviselhető 37 fokos hőségben - Balassagyarmaton és Hollókőn kirándult. Gyarma­ton többen fürdőztek is, ám ez állítólag nem lehet összefüg­gésben a megbetegedésekkel. A táborozok a késő esti órákban érkeztek vissza Rárósra. Éjféltájban már több gyer­mek hasmenésre panaszkodott. Ügyeletes orvost hívtak, aki nyolc főt azonnal mentővel kórházba küldött. A mentőket fél kettő körül riasztották. Reg­gelre már 48-ra emelkedett azok száma, akik orvosi ellá­tást, illetve felügyeletet igé­nyeltek. őket a Nógrád Volán Rt. segítségével szállították a balassagyarmati kórházba. Amint azt dr. Szabó Gézától, a kórház orvosigazgatójától megtudtuk, fertőző osztályukat pótágyazva 26 főt tudtak befo­gadni. Közülük 16 főt infúzió­val védenek a kiszáradástól. (Folytatás a 3. oldalon)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom