Nógrád Megyei Hírlap, 1999. július (10. évfolyam, 151-177. szám)
1999-07-03-04 / 153. szám
I 6. oldal Mozaik 1999. július 3., szombat Jó megfejtés, szerencsés nyertes Elmúlt heti rejtvényünk meg- ülünk? Ezerforintos vásárlási 159. sz. A mai rejtvény megfej- fejtése: Hogy értetted azt, hogy utalványt nyert: Bodor Bog- tését július 8-ig lehet beküldeni úgy érzed, nem fatörzsön lárka Ságújfalu, Kossuth u. szerkesztőségünk címére. Előfizetési díja egy évre tíz korona volt, egyes szám pedig húsz fillért ért A megye sajtója anno... Természetesen az írásbeli híradás megjelenése óta szűkebb hazánkba is begyűrűzhetett több sajtótermék, és fordítva: tőlünk is jutottak tudósítások a más vidéken élőknek. Ilyen újság volt a Nógrádi és Honti Híradó, amelynek egy közel évszázados példányát mutatjuk be olvasóinknak. Az egykori híres-neves hetilap címlapja Akkor - 1909 márciusában - már a III. évfolyamát jelentették meg a Balassagyarmat és Ipolyság helységeket kiadóhivatalul megjelölő, szerdánként napvilágot látott újságnak. Előfizetési díja egy évre 10 korona volt, egyes szám pedig 20 fillért ért. A „szépirodalmi, társadalmi és közgazdasági hetilap” felelős szerkesztője Tokay Lajos, főmunkatárs és laptulajdonos pedig Boczkó E. urak voltak. „A Nógrád vármegyei községi és körjegyzők egyesületének hivatalos közlönye” vezércikkének címe: Az ügyvéd úr, melyben részletes beszámolót olvashat az érdeklődő a „budapesti ügyvédi kamara február 29,-i közgyűlése igen sok érdekes” tanulságáról, majd a záradék összegzi a történteket: „Mivel pedig ügyvédnek magát hirdetnie, nevét vásárra vinnie nem szabad, minden alkalmat megragadnak ezek az újdonsült kartársak, hogy maguknak elismert nevet szerezzenek a munkásság körében. Erre volt jó a kamarai felszólamlások özöne is, ennél kitűnőbb reklámot drága pénzért sem szerezhettek volna.” Közel kétoldalnyi terjedelemben közli a lap „Nógrád vármegye közigazgatási bizottságának 1908. II. félévi jelentését.” Részletesen taglalja a beszámoló a vármegye köz- igazgatási, közművelődési, közgazdasági, „úgy nem különben szociális viszonyainak éber figyelemmel” kísérését. „Ebben a keretben mindenekelőtt meg kell emlékeznünk a községi közegészség- ügyi szolgálat rendezéséről szóló 1908. XXXVIII. t. c.- ről.” Szó esik itt a körorvosi fizetések rendezéséről, a hiányosságok - „...minden intézkedések dacára sajnálattal jelentjük, hogy vármegyénk területén 7 körorvosi állás jelenleg még mindig betöltetlen...” - pótlásának lehetőségeiről, de a járványügyekről is. így például „Salgótarján nagyközségben az ott csoportosított gyári, ipari és bányamunkások nagy számánál fogva veszélyes mérvűén fellépő vörheny- járvány korlátozására a nagyközség közel 6 ezer koronát adott ki, mely tetemes anyagi áldozat viselésére a községi pénztár e költségek 1/2 részének állami megtérítése reménye nélkül, aligha lett volna képes.” A jelentés taglalja még a mezőgazdasági helyzetet, a gazda és a cseléd közti jogviszonyokat, esetleges törvény- módosítások lehetőségét; a népoktatás terén az óvodák létrehozását minél több helyen: „... ahol pedig lehetséges volt, az elérhető állami támogatásokkal, mint Kékkőn, Nagykürtösön, Losoncapát- falván, Béren és Vanyarcon állami kisdedóvoda szervezte- tett... vármegyénkben az óvodák számát már közeljövőben 25 százalékra sikerült emelni.” A ,jegyzői ügyek” rovat Hont és Nógrád vármegyék 1909. március 3-án, illetve 6- án megtartott bizottsági üléseiről számol be. Hont alispánja, Marek Károly elnökölt Lits Gyula főispán szabadságolása miatt, Nógrád vármegyében viszont Prónay Mihály főispán volt az ülés elnöke.-deákKi mint fedi házát.. Szeretnék többet tudni a Bramac tetőrendszerről kérem küldjenek címemre termékkatalógust építkezem □ tervező vagyok □ kivitelező vagyok □ Név:............................................. Cím:............................................. Bramac Kft. 8200 Veszprém, Brusznyai Á. u. 24. NM H .úgy alussza álmát, de ébren sincs oka aggodalomra, ha Önt és családját Bramac tetőrendszer óvja! A Bramac tető maradandó érték miért érné be kevesebbel? 06-1-432-0032 BRAMAC Ha már egyszer építkezik... ikjx^ɧ=5 Templomaink története Szent Márton tiszteletére - BUJÁK A templomkülső 1968-ban lényeges felújításon ment át A Pásztótól délnyugatra fekvő helység területén már a bronzkorban is lehetett település, amint azt a Tarisznyapart és a Malomoldal leletei is bizonyítják. A balassagyarmati Palóc Múzeum is őriz ezekből. A feltehetőleg szláv személynév - Buják, Buyak - magyarított változata után elnevezett község és a bujáki vár egykori monográfusa, Sándor László tanító végezte az ásatás munkálatait még a harmincas években. „Buják városának és várának története” is akkor jelent meg, a kéziratot Rácz. István, Ecsegen sokszorosította. A vár történetét, a török hódoltság mozzanatait Tinódi Lantos Sebestyén is megénekelte, a vár „300 szűk és a külváros ötszáz csinos” lakóházáról, valamint dzsámivá alakított templomáról 1663-ban Evlia Cselebi török útleííó számol be. „Sigillum Pagi Bujakiensis” feliratú körpecsétje az 1691-es esztendőből lenyomatban fennmaradt néhány írásos emléken. 1711-ben a községet Mária Terézia Eszterházy Pál Antalnak adományozta, 1848-ig ők birtokolták. Szent Márton tiszteletére felszentelt temploma barokk stílusjegyeket mutat, egyhajós, enyhén előreugró homlokzati toronnyal. Az 1697-es és az 1711-es Cano- nica Visitatiok szerint az ecsegi plébános pasztorálja. Plébániáját már 1542-ben említik korabeli iratok, ám az akkori templom helye ismeretlen. A Pongrácz-térképen látható egykupolás épület, melyet 1703- ban újjáépítettek, de az újabb átépítést - 1727-et - követően 1852-ben kupolája beomlott, így az akkori épület használhatatlanná vált. A mai állapotban is látható templomot 1852-57-ben a kegyúr, Eszterházy Pál építette, az építőmester valószínűleg Fiszter Ferenc bujáki kőműves volt, akinek neve több nógrádi templom építésénél is felbukkan. Szentélye egyenes záródású, kétoldali sekrestyéje van, díszes bejárata felett törtvonalú szemöldökpárkánnyal. Az emeleti ablakkeret fölött a Károlyi és a Pappenheim családok címere látható. Belső tere csehSüvegbolto- zatú, hajója az idők folyamán kétszakaszosból háromszakaszosra bővült. A század elején falai megrepedtek, ezért 1902-ben újraboltozták, szentélyét átépítették, a hajó is ekkor bővült meg. Tetőzete 1933-ig fazsindelyes volt. Harangjai 1746-ban még haranglábon voltak; legrégebbi harangját Wieland Adám váci mester készítette, a korábbi templom harangját - „In honorem S. Martini...” - Szandaváraljának adták el a múlt század közepén, ma is az ottani harangtoronyban kongatja a delet... A templomkülső 1968-ban lényeges felújításon ment át, belsejét 1975/76-ban renoválták. Egykori egyházlátogatási jegyzőkönyv beszámol az 1732-ben Bujákon működött Krisztus Urunk Halálfélelme Társulatról is. Az 1801-ben épült Szent Anna-kápolna későbarokk stílusú, míg az 1820-ban létrehozott búcsújáróhely a Kálvária-hegyen klasszicista. Az előbbi egyhajós tornya gúlatetővel fedett építmény. Ettől keletre remetelak; a búcsújárók a szabálytalan alak- zatú kálvária építményének íves kapuzatán át bejutva sokszor megcsodálhatták a stációkat. A negyvenes évek elején Ozs- váry Lajos esperes volt Buják és a filiák - Bér, Hényelpuszta - plébánosa, a nyolcvanas években Turóczi József, majd a fiatalon elhunyt Koncz Vendel gondozta a falu lakóinak lelki életét. D. F.
