Nógrád Megyei Hírlap, 1999. július (10. évfolyam, 151-177. szám)

1999-07-26 / 172. szám

1999. július 26., hétfő Megyei Körkép •4^ SZÉCSÉNY Figyelmet és segítséget kérnek az állatvédők Mostoha sorsot emberséggel... (Folytatás az 1■ oldalról) elfoglaló utód ugyanannyira kedves, ha nem még inkább. Hídvéginé és a kis csapat közvetítő munkájához, a mos­toha sorsok emberséges „gyógyításához” nagyon ke­vés segítséget kap. Ténylege­sen például arról van szó, hogy csak esetenként találnak ideiglenes befogadókat. Olyan személyeket, akik vál­lalják, hogy addig magukhoz vesznek állatokat, amíg azo­kért örökbe fogadó nem je­lentkezik. Az sem ritka, hogy az átmeneti gazdik csak a he­lyet adják, az etetést már nem vállalják, mert az költséges, így ez az állatvédőkre és az ő pénztárcájukra vár. Hasonló a helyzet a telefon- és a benzin­költséggel, amit elviselnek, mert szívvel-lélekkel teszik, amit vállaltak. Az állatok ete­téséhez azonban köszönettel vennék a felajánlásokat, élel­miszer-adományokat, öröm­mel fogadnak feleslegessé vált kutyaólakat is. m.j. Állatvédelem, pénzügyi alap nélkül Jegyzők nélkül - szakmai ajánlások Mintegy 350-400 millió fo­rint hiányzik az állatvéde­lemhez szükséges pénzügyi alapból ahhoz, hogy a már életbe lépett, s áprilistól végrehajtási rendeletekkel szabályozott állatvédelmi törvény előírásainak meg lehessen felelni - hangzott el a Jákotpusztán a hét végén tartott kétnapos országos ál­latvédelmi konferencián. A tanácskozást szervező Magyar Állatvédő és Termé­szetbarát Szövetség elnöke, dr. Keszthelyi Tibor el­mondta: A költségvetés idén nem számolt az állatvédelmi törvény életbe lépésének fi­nanciális következményei­vel. A Pénzügyminisztéri­umban így nincs elkülönített összeg például az állatvé­delmi felügyelőségek rend­szerére, állatmenhelyek és ál­latotthonok kialakítására. Ezen intézmények az eu­rópai uniós országokban az állattartók és az állatok békés egymás mellett élését kíván­ják elősegíteni. Az állatvédők azonban már azt is nagy előrelépés­nek tekintik, hogy precedens értékű bírói döntés született a közelmúltban Pécsett, ahol egy sertéseit gátlástalanul bántalmazó gazdát 20 ezer forintos bírsággal sújtottak az ügyet vizsgáló állatorvos által kiadott látlelet alapján. A Bércéi közelében fekvő Jákotpusztára a szakadó eső ellenére is hetven állat­egészségügyi szakember, ál­latvédő és civil szervezetet képviselő személy látogatott el a konferencia nyitónapján. A települési polgármesteri hivatalok jegyzői viszont nem éltek a meghívással, amit a szervezők azért is nagy problémának tartanak, mert ők, mint az elsőfokú ha­tóság megjelenítői naponta intézkedni kénytelenek olyan állatvédelmi ügyekben, amelyről igazából nem ren­delkeznek megfelelő infor­mációkkal. A résztvevők a tanácsko­zás végén szakmai ajánláso­kat fogalmaznak meg a Földművelésügyi és Vidék- fejlesztési Minisztérium, a Környezetvédelmi, a Bel- ügy-, valamint az Oktatási Minisztérium vezetőiek, együttműködési lehetőséget kínálva a magyarországi ál­latvédelemben - tette hozzá dr. Keszthelyi Tibor. BATON YTERENYE Aranykalászos verseny Erdötarcsán - Boglyarakásból is vizsgáztak Nem a gazda szeme hizlalja a jószágot Eredményhirdetés előtt: vajon ki lesz a győztes? Gócs nén látszik, hogy előző nap jár­hatott a fodrásznál. Helyesen gondolta: miért csak a női zsű­ritagok, Falta Gyuláné, az er- dőtarcsai szarvasmarhatelep vezetője, Styevkáné Nándori Szilvia Szirák község jegyzője és Bakonyi Emília sziráki vé­dőnő lehetnek csinosak? De az ________________t __________ is hamarosan kiderül, hogy nemcsak lelkiismeretes pénztá­ros, hanem Kollámé a villát is ügyesen forgatja, miközben formálódik a szénaboglya.- Nézze, az eső, meg a szél ennek a munkának az ellen­sége, hála Istennek, most mindkettő elkerül bennünket ­Balról jobbra: Nagy Lászlóné, Ács Ferenc, Dobos László A sziráki gazdakör szombaton Erdötarcsán rendezte meg aranykalászos falugazda versenyét. A növény- és állattenyész­tés, állategészségügy elméleti és gyakorlati kérdéseire mintegy húszán próbáltak választ adni. Boglyarakásból is vizsgáztak, voltak, akiknek éppen egy borjúellésnél kellett segédkezni, ügyességet, rátermettséget, s nem utolsósorban szakértelmet bizonyítani. Az egész napos verseny első helyezettje Ács Ferenc gazda lett, második helyezést ért el Dobos László, őt követte Nagy Lászlóné. Rajtuk kívül elismerést kaptak még mások is. A gazdaverseny gyakorlati ré­sze az erdőtarcsai Agroszolg Mezőgazdasági Szövetkezet majorjában zajlott. Mint azt a házigazdák nevében Lakatos Kiss János elnök mondotta: örömmel látott vendégek ná­luk a sziráki gazdák, s min­denben támogatták a verseny megrendezését, hiszen ezentúl is minden tiszteletet megér­demelnek azok, akik jelen kö­rülmények között a mezőgaz­daságban dolgoznak, abból próbálnak megélni, kenyeret tenni az asztalra. A major kazaljai körül, mintegy őrként kisebb széna­boglyák sorjáznak. A gazdakö­riek, közöttük Kollár Józsefné pénztáros találták ki a boglya­rakó versenyt. A napbarnított, nyugdíjaséveiben járó Kollár­mondja Kollámé, miközben a zsűri, Micsutka Attila gazdaköri elnök vezetésével másnak a munkáját szemlézi. - Jó széles alapot kell rakni a boglyának, majd rakni és folyamatosan összébb húzni a szénát, dombo­mra zárni, s villával megfé­sülni, hogy formája, tarása le­gyen - sorolja Kollárné. Boglyarakók versenge: egy gazdának ez alapvető tudomány! Nemcsak az erdőtarcsai ma­jor, a községi faluház is meg­nyílt a sziráki gazdák előtt. Nemcsak azért, mert itt zajlott az elméleti verseny, hanem azért is, mert az ünnepélyes eredményhirdetés után ugyanitt terített asztal, finom ebéd várt mindenkit. Ács Ferenc sziráki juhte­nyésztőn látszik a megillető- döttség. Elkísérte az apósa, fe­lesége és a lánya is. Sok szem figyelte, amikor büszkén át­vette a fényes serleget Mi­csutka Attilától a gazdakör fia­tal elnökétől, aki egyébként „civilben” a kaposvári Pannon Agrártudományi Egyetem ag- rártenyészési mérnök szakának hallgatója. Ács Ferenctől az otthoni állományról érdeklődtünk.-Szűkösek a le­hetőségeim, ezért csak 30 jószágom van. Igyekszem ab­ból kihozni, amit le­het, rendszeresen frissítve az állo­mányt. Hogy mi a legnagyobb elisme­rés? Hát a mostani kitüntetés, meg amikor az átvevő meglát, s már mondja is: no végre „normális” bárá­nyok érkeztek. Te­jesbárányt, pecse­nyebárányt viszek, ami kell. Tudja, egyéni a recept, de annyit el­árulhatok: ápolás, gondozás és megfelelő abrakolás kell a bá­ránynak. Mondják: a gazda szeme hizlalja a jószágot. Va­lóban szeretni, gondoskodni kell róla, de ez hozzáértés, szakértelem nélkül nem megy. Ez nemcsak a jószágnál igaz... Szabó Gy. Sándor Kétmázsányi virsli, debreceni s egy jégkrémszállítmány is elfogyott Szécsényben Jótékonysági gyermekjuliális Mintegy ezerötszáz szécsényi és város környéki településekről szüleikkel érkezett gyermek szórakozhatott azon az egész na­pos jótékonysági juliálison, amelyet szombaton Szécsényben a Kossuth-ligetben közösen rendezett a „Le Shavorenge'’ Éhező Gyermekekért Alapítvány és Szécsény önkormányzata. juk és gyermekeikre gondolva rendezték meg az egész napos juliálist. Keller László el­mondta, mint az előző kor­mány szociális ügyekkel fog­Mit vesznek észre a gondokból az apróságok? Csak remélhető, hogy semmit... fotó: gócs é. Reznicsek László alpolgármes­ter köszöntötte a megjelent vendégeket, közöttük Keller László országgyűlési képvise­lőt és a főszervező Gáspár Győzőt az alapítvány elnökét. Utalt arra: sok család van, akik számára - anyagi helyzetük miatt - a nyár nem jelenti a nyaralás idejét, elsősorban rá­tékelte az Éhező Gyermeke­kért Alapítvány tevékenysé­gét, külön is Gáspár Győző el­nök lelkes és hatékony munká­ját. Ezért is fogadta el öröm­mel Szécsénybe szóló mostani invitálását. Keller szerint, el­ismerést érdemel, ha valaki tisztes vagyonnal rendelkezik, de sokszorosan is azt, ha ebből önzetlenül is áldoz a köz ja­vára, boldogulására. A rövid megnyitó után a gyerekek birtokba vették a li­getet és a sportpályát. Szeren­csére csak „ajándékesővel” sportjátékok, -vetélkedők, kul­turális műsorok következtek. Gondoltak a szervezők a köz­ben megéhező gyomrocskákra is: reggeltől két-két és fél má­zsa virsli, debreceni pihent egy hűtőkocsiban. Mindezt délben az önkormányzat, illetve az alapítvány aktivistái főzték meg nyílt tűzön katlanokban. Az ebédnél csak az ingyen jégkrém ért el nagyobb sikert. Néhány óra alatt a lurkók el­pusztítottak egy egész szállít­mányt. Elfogytak a sorok, aztán ahol éppen fagyis verte fel sát­rát, ott újabbak gyülekeztek, egyszer, kétszer, háromszor. Itt ma ne maradjon semmi, osszatok ki mindent! - hívta fel munkatársai figyelmét erre Gáspár Győző a tőle megszo­kott elsöprő lendülettel. Adni, különösen a legkisebbeknek jó dolog, talán ez volt a szécsényi gyermeknap legfőbb mondan­dója! -szgys­Szent Anna napja a kegyelem ünnepe Palóc búcsú Gyarmaton (Folytatás az L oldalról) plébános köszöntötte. Beszélt az egyház testvéri közösségé­ről, cselekvéshez, segítséghez erőt, bátorságot adó összetarto­zásáról. Ennek egyik szép pél­dájaként említve a balassa­gyarmatiak búcsúját. Ezt követően Csikász István egy gyermekkori emlékét, Szent Anna napját idézte fel, majd dr. Dávid Ibolya osztotta meg hallgatóságával gondola­tait. A miniszter asszony mél­tatta azt az „összekötő kapocs szerepet”, amelyet a hazai és az Ipoly túloldalán élő szlovákiai palócság az élet ezernyi terüle­tén az országok közötti kapcso­latokban betölt. Beszédében hangsúlyozta: az ünnep az em­beri élet egyik legszebb állo­mása, ebben megnyilvánul a hit, a család és a nemzet össze­tartó ereje, amely minden nép­nek saját arcot, méltóságot ad. E búcsúban is egyformán van je­len a hit, az elődök iránti tiszte­let és az utódok iránti felelős­ségérzetünk. ezért oly szép, fel­emelő és értékes számunkra - mondotta végezetül. Beszéde után a sokadalomban levő nagy­szülők, unokák, valamint a gyermekáldást várók ünnepé­lyes egyházi áldásba részesül­tek, majd pedig a Varietas pódi­umszínház mutatta be Szent Anna tiszteletére készült műso­rát. Délután megválasztották a palóc búcsú szépét is, a megtisz­telő címet ezúttal az egyik vaj­dasági, Kupuszinából érkezett leányzó kapta. Sz. Gy. S. Búcsúsok zászlókkal a Palóc Múzeum melletti skanzenben

Next

/
Oldalképek
Tartalom