Nógrád Megyei Hírlap, 1999. július (10. évfolyam, 151-177. szám)
1999-07-24-25 / 171. szám
2. oldal SALGÓTARJÁN BALASSAGYARMAT Megyei Körkép PÁSZTÓ 1999. július 24., szombat Somoskő készül a millenniumra - Bazaltkockakövekből rakják ki a vár alaprajzát - Sok minden történt az utóbbi időszakban Megújul a „Várallya-tér” - Lesz-e határnyitás? Egy világot látott - hosszú ideig Kanadában élt - tarjáni lokál- patrióta szerint Rió után Salgótarján a legszebb környezetű város. Ez nyilván erős túlzás, de vitathatatlan, hogy kevés szebb fekvésű várost lehet találni (maradjunk szerények!) az országban. így gondolja ezt Angyal János, a salgótarjáni ugrógála megálmodója és versenyigazgatója, aki a Fő térre olimpiai és világbajnokok, csúcstartók egész sorát hozta már el. Somoskőnek büszke vára ... A neves sportember, mint lelkes lokálpatrióta - sokak értetlenségét kiváltva, s még többek támogatását megnyerve 1998-ban Somoskő felé fordította figyelmét.- Honnan a késztetés? - kérdezzük a szlovák oldalon lévő várat és magyar környékét szemével is simogató férfit.- Sportvezetőként eljutottam a földkerekség legszebb helyeire. Láttam Párizst, Athént, Monacót, Torontót és még sorolhatnám, de bárhol jártam, Angyal János néhány nap után óriási honvágyat éreztem. A szülőföld szépsége és szeretete, a történelmi múltunk iránt érzett kíváncsiság és tisztelet ösztökélt arra, hogy a vár alatti park rendbetételével kitáruljon e táj gyönyörűsége. Az 1848-as szabadság- harc 150. évfordulója emlékére felhívással fordultam a környék lakosságához, cégeihez, intézményeihez, hogy közös összefogással hozzuk rendbe a Somoskői vár lábát körülölelő Pe- tőfi-kunyhót és parkot.-Azóta sok minden történt, hiszen látogatók egész sora keresi fel Somoskőt...- Valóban. Ma már érdemes Somoskőbe látogatni. Felújításra került a Petőfi-kunyhó és a harangláb. Befejeződött a park kitisztítása, dísznövények beültetése és a -Vároldal út javítása. Adományozók nevét viselő pihenőpadok kerültek elhelyezésre. A világhírű bazaltzu- hatag sokszögletű karcsú oszlopaiból levált kövekből a várfal stílusát követő támfal épült, mely egy új díszkutat ölel körül. A látogatók számára új tájékoztatótábla készült. A kirándulók elemózsiájának elfogyasztására csodálatos kilátású turista teraszt hoztunk létre. Ivókúttal ellátott egyedi hangulatú nyársaló helyeket építettünk. Feltártuk, megerősítettük, látogathatóvá tettük a vidékünkre oly jellemző palóc pincét. Májusban első alkalommal megrendeztük a „Várallyaznapokat. Ekkor került sor a Pe- tőfi-emlékfutásra, az 1936-ban épült és most felújított harangláb megáldására és a több mint 10 ezer nézőt vonzó látványos tűzijátékra. Decemberben a Somoskői Advent keretében fényfüzérrel díszítettük fel a parkban álló óriás fenyőt, kunyhót és teraszt.- Az elmúlt évben megalakult a Somoskői Váralja Egyesület. Mit takar a név?- Somoskő első megnevezése 1323-ból való. A falut 1455-ben már „Várallya” néven említették. A „Várallya” elnevezéssel a 700 éves vár alatt elterülő falu történelmi múltjának állítunk emléket.- Kik lehetnek tagjai az egyesületnek?- Civil egyesületünk alapvető célja a Somoskői vár és környéke történelmi, kulturális értékeinek felkutatása, a táj természeti kincseinek, műemlékeinek, növény- és állatvilágának megóvása, ápolása, idegenforgalmának fejlesztése, előbbiek elősegítése. Ezért nyitottak vagyunk, mindenkit várunk magunk közé, akik azonosulni tudnak céljainkkal.- Hogyan tovább?- Somoskő készül a millenniumra. Mivel a millenniumi év 2000. január 1-én kezdődik és 2001. augusztus 20-ig tart, az évezred utolsó évében sok lesz a tennivalónk. Szeretnénk maradandót alkotni. Terveink szerint 100 ezer darab bazaltkockakőből megépítjük a „Várallya”-teret, benne a Somoskői vár hiteles alaprajzával és díszmegvilágítással. Az építéshez nagy örömünkre a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumától kétmillió forintot nyertünk pályázat útján. Széles körű összefogásra számítunk, ezért akik támogatni kívánnak bennünket, vásárolhatnak a beépítésre kerülő millenniumi kockakövekből, melyek ára 100 forint darabonként. A támogatók neveit a helyszínen megörökítjük. 2000. május 28-ika és június 18-ika között rendezzük meg a Somoskői „Várallya”-napokat. A program kiemelkedő eseménye lesz a millenniumi nap, melyben helyet kap a történelmi kiállítás és megemlékezés, a régió gasztronómiai bemutatkozása, szórakoztató műsorok kíséretében. Szeretnénk elérni, hogy Somoskő település jelentős infrastrukturális fejlesztésben részesüljön, mert a jelenlegi állapotok méltatlanok a hely történelmi múltjához és természeti környezetéhez.- Hol tart a határnyitás?- A határnyitás ügyében írott levelezésünk már kötetnyi, de érdemi előrelépés még nem történt. A megoldás elodázhatatlan. A vár közös rekonstrukciója, üzemeltetése és szabadon történő látogathatósága a demokratikus Európához csatlakozás mérföldköve lehet és egyben szimbólummá válhat a magyar-szlovák együttműködésben. A világon milliárdokat költenek az idegenforgalom fejlesztésére, legkülönfélébb trükkökkel csábítják a turistákat. A világhírű bazaltömlés és a történelmében is egyedülálló vár pusztulásra van ítélve, ha tovább halogatják ezt a kérdést. Most kedvező a politikai helyzet a határnyitásra, az igényt pedig jelzi a több ezer turista beírása az emlékkönyvben. Az egyesületünk által már két alkalommal is megszervezett és finanszírozott határnyitáskor - februárban és májusban - reggeltől estig folyamatosan látogatták a várat. Én hiszek az egymás tiszteletén alapuló együttműködésben és kívánom, hogy az új évezredet nyitott határral köszöntsük Somoskő váránál - fejezte be a beszélgetést az „ugrógálás” lokálpatrióta, Angyal János, akinek újabban Somoskő a világ közepe. Cz. Gy. Az alaprajzot bazaltkőből rakják ki Nagypapa „tükörképe” - A tanár úr nem szakadt el iskolájától Boldogan élnek a bajok ellenére A jászapáti általános iskola után szakérettségire Debrecenbe került, matematika-fizika tagozatos osztályba. Ezt követően az Eötvös Loránd Tudományi Egyetem befejezése után középiskolai tanári diplomával került Pásztora 1957-ben.-Jászberényt pályáztam meg, de nem sikerült. Pásztora kerestek, kértek ilyen szakos tanárt, mint én. így kerültem a jelenlegi Gárdonyi Géza Általános Iskolába. Mivel az alsó fokú intézmény és a gimnázium egy épületben volt, tárgyaimat mindkét helyen tanítottam. Lakást nem tudtak adni, ezért öt hónapig Pásztó, Jászapáti és Budapest között ingáztam. Ugyanis feleségemet - akit kereskedő-tanuló koromban ismertem meg és egyetemista voltam, amikor elvettem, - csípőficammal kezelték Budapesten, Ágnes leányom anyósomnál volt Jászapátin - foglalja tömören össze pályakezdésének sokat mondó momentumait Almási Lajos, pásztói nyugdíjas középiskolai ma- tematika-fizika szakos tanár.-Később ugyan adtak egy helyiséget, ez azonban olyan volt, hogy a téesz nem kötötte volna oda be a lovát - kér szót a mellette ülő feleség. A gazdasági cseléd édesapa és a mosni, takarítani járó édesanya büszke volt tanár fiára, aki már az általános iskolában jó tanulásával hívta fel magára a figyelmet.-Tanítóim bizonyára megsejtették, hogy jó tanár lesz belőlem. A helybeli pap gimnáziumba javasolt ösztöndíjasnak. Részben az anyagiak miatt nem vállaltam akkor a továbbtanulást. A pásztói gimnáziumban öt általános gimnáziumi osztály után a legelső postás tanulókból álló osztálynak voltam az osztályfőnöke. Tanítottam esti tagozaton, levelezőn, általános iskolában, kihelyezett szakközép- iskolában.- Azt hallottam, hogy önt nagyon szerették tanítványai.- A szülői értekezleteken nem voltak konfliktusaim. A gyerekek kirándulásain mindig velük voltam, a tehetségeseket pedig segítettem. Számomra nem voltak problémás gyerekek.- 1993-ban ment nyugdíjba.- Jókor, - mondja, majd így folytatja: - Azóta sem szakadtam el az iskolától. Meghívnak ballagásokra, kiállításokra. A 20-25 éves találkozón megajándékoztak, a résztvevő osztályból a jelentkezők 70 százaléka lett pedagógus.- Ki volt a legkedvesebb?- Gubola István, a Nógrádi Útikalauz sorozatban két könyvét dedikálta nekem. A tanár úrnak két lánya van, Ágnes és Ildikó. Ágnes egyetlen fia Roland, a nagyapa „tükörképe”.- Ildikó lányomnak két fia van, a tizenegy éves Martin és a kétéves Virgil. Rolandtól nem tudok olyat kérni, amit ne csinálna meg. Francia-történelem szakos tanárjelölt. Az idén végezte a második évfolyamot. Annak idején, mint a Pásztói Mikszáth Kálmán Két- tannyelvű Gimnázium tanulója, diákcsere révén járt Franciaországba. A feleség az egykor ismert, mára megszűnt Afész-nél dolgozott, mint oktató. 1979-ben, 21 és fél évi munka után 787 forint nyugdíjjal hagyta abba aktív tevékenységét.- Amikor megtudtam, mennyit kapott, bizony sírtam,- mondja a feleség, akit a sors nem nagyon fogadott kegyeibe. A csípőficamból ki sem gyógyult, zöldhályog lett az egyik szemén. Erre nem lát. Mivel egyedül nem tud közlekedni, a férje segít neki.- Kétszer kértünk vaksági támogatási segélyt, mindegyiket elutasították - mondja keserűséggel a hangjában a beteg feleség. 1969. óta saját otthonukban laknak. Pedagógus kölcsönből építették fel két év alatt. Ez volt az előírás. Rengeteg túlórával, maszek tanítványokkal sikerült a hitelt 15 év alatt visszafizetni - emlékezik a tanárnő. Birtokosa a Kiváló Munkáért, a Haza Szolgálatáért kitüntetésnek, jutalomként járt a Szovjetunióban, szakszervezeti titkárként is tevékenykedett, a járásnál pedig a szám- vizsgáló bizottság elnöke volt.- Mit várnak életük hátra lévő éveiben?-Továbbra is olyan boldogságban éljünk, mint eddig,- mondja a félj.- Legszebb ajándék, amit a férjemtől kaptam, hogy „nagyon szeretlek...” - közli a feleség.- Kezdettől fogva vagyunk szomszédok, mindenkinek kívánom, hogy ilyennel dicsekedhessen! Nem jártunk ösz- sze, de mindennap tudtuk, mikor kell egymást segíteni - hangsúlyozza Báthy Károly, a közvetlen szomszéd. V. K. Rendőrjárőrök voltunk Hollandiában - Látogatás a mélyföldön (1.) Nem a bírságolás a fontos Nemrégiben nógrádi rendőrjárőr delegáció látogatott a holland Gelderland-Zuidi Rendőrségre Nijmegenbe. A két rendőrség között több mint félévtizede működő együttműködési megállapodás keretében egy hetet töltött el négy rendőrünk a holland kollégáknál, hogy tapasztalatokat szerezzen az ottani járőrtevékenységről. A delegáció egyik tagjával ifj. Grosch Tamás zászlóssal beszélgettünk tapasztalataikról.- Mi volt a célja ennek a látogatásnak? '- A látogatás célja a tapasztalatszerzés volt. A holland közterületi szolgálat, az ottani kollégák munkájának megismerése. Azt már hallottuk, hogy a holland járőrtevékenységet a közvetlenség és a kommunikációkészség jellemzi, most erről a valóságban is meggyőződtünk.- Beszélne erről részletesebben is?- A szolgálat náluk is olyan, mint nálunk. Eltérés abban van csupán, hogy az ottani rendőrök többet beszélgetnek a polgárokkal. Folyamatosan keresik a kontaktust a felnőttekkel és a fiatalokkal. Megállnak egy-egy helyen kiszállnak a járműből és mintha barátkoznának mindenről beszélgetnek. Ha jön a rádióparancs azonnal indulnak intézkedni, de a járőrözés inkább a polgárbarát magatartásból adódik. Amikor ők jártak nálunk furcsa volt számukra, hogy mi nem ezt csináljuk. Nehezen vagy egyáltalán nem tudják elfogadni, hogy mi nem ilyenek vagyunk.- Hogyan foglalkoznak a gyerekekkel?- Külön gyerekprogram alapján. Vannak kis képeslapok a rendőrségekről s ezeket osztogatják a gyerekeknek. A hatvan-nyolcvan különféle képeslapot egy albumba kell összegyűjteni, s ha megvan a gyerek beviszi az albumot a rendőrségre és ajándékot kap. Ez egy sikeres program. Bárhol megáll egy rendőrautó azonnal körülveszik a gyerekek és kérik a képeslapokat! Náluk az is elképzelhetetlen, hogy valamelyik szülő azzal fenyegesse a gyerekét, hogy majd a rendőr elviszi.-A felnőttek ennyire tisztelik a rendőröket?- A rendőrök tisztelete nagyobb, mint nálunk, s ennek megvannak az alapjai is. Az állampolgárok szeretnek beszélgetni a rendőrrel, s más az egymáshoz való viszonyuk. A holland kollégák elmondják, hogy ez a légkör hosszú évek során alakult ki náluk is. A felnőttek ha betörésről, garázdaságról szereznek tudomást tüstént a rendőrhöz fordulnak és kérik a segítségét. Bíznak bennük. Az állampolgárok és a rendőrök között nincs akkora távolság, mint nálunk. Persze ez sem egy-két év alatt alakult ki. A rendőrök szolgálatnak, szolgáltatásnak tartják tevékenységüket, s ezt az emberek elfogadják.-Hogyan intézkedik a holland járőr, ha ez szükséges?-Ha bármi történik határozottan intézkednek, de a polgárbarát magatartás elsődleges náluk. Szabálysértés esetén nem azzal kezdték, hogy mindenáron megbüntessék az elkövetőt. Először megbeszélték vele, hogy mit tett helytelenül, s miként kell szabályszerűen cselekedni. S ha ebben megegyeztek a dolog lezárult. Inkább alkalmazzák a figyelmeztetést és nem az azonnali kemény szigort. Az embereket arról próbálják meggyőzni, hogy amit tesznek az miért nem jó nekik. Például egy traktoros három kisgyereket szállított maga mellett. Nálunk ebből már komoly bírság lett volna. Ott egy kolle- gina odament hozzá és elmondta neki, hogy ezt nem szabad, veszélyes. A traktoros elmondta, hogy a közelben lakik, s csak odáig viszi a gyerekeket. A kolléganő figyelmeztette, hogy akkor térjen le az útról és gyorsan vigye haza a gyerekeket. S ezzel befejezte az intézkedést. Ámde, ha szükséges nagyon kemények is tudnak lenni a holland kollégák. Persze náluk mások a feltételek, más a kulturáltság is.- A közrendvédelmi járőrnek a közvetlenség és a kommunikációkészség mellett azért keményen kell intézkedni is. Hogyan történik ez?-A közrendvédelmi járőr a mi gyakorlatunktól eltérően dolgozik. Odakint nyolc-tíz ember cselekszik együtt, ha a helyzet úgy kívánja. Teámban, kis csoportban oldják meg a feladatot. A csoportban vannak bűnügyes kollégák is. Mindenki a beosztása szerint tevékenykedik a csoportban. Persze egészen más rendőrnek lenni Amszterdamban mint Nijme- genben, pedig ebben a kis városkában is van prostitúció, és kábítószer is. Pádár András (Folytatjuk)
