Nógrád Megyei Hírlap, 1999. július (10. évfolyam, 151-177. szám)
1999-07-19 / 166. szám
2. oldal SALGÓTARJÁN BALASSAGYARMAT Megyei Körkép 1999. július 19., hétfő Motorok korábban is voltak - Partneri kapcsolatot akarnak a fiatalokkal Száguldás az úton, kétszer két keréken A balassagyarmatiak ugyancsak megbámulják azt a két motoros rendőrt, akik július 1-jétől léptek szolgálatba a kapitányság működési területén. A fiatal zászlós és a főtörzsőrmester azóta már be is lopta magát a törvénytisztelő emberek szívébe. Kót- ner Zoltán zászlóssal, Sági László főtörzsőrmesterrel és Laczkó István századossal a Balassagyarmati Rendőrkapitányság közlekedésrendészeti osztályán beszélgettünk.- Hivatalosan július elsejétől működünk - mondja a zászlós.- Motorok korábban is voltak, de technikai okok miatt nem működtek. Megtudom közben tőlük azt is, hogy a rendőrmotorosnak speciális felkészültséggel kell rendelkeznie. Az A-kategóriás vezetői engedélyen kívül szükséges a - pályaalkalmassági - PAV 1-es - minősítés, valamint egy szaktanfolyamot is el kell végeznie a fővárosban.- S rengeteg motorvezetői rutin is szükséges - teszi hozzá Laczkó István százados. - Ezt a járművet másképp' nem lehet biztonsággal vezetni, ennek csak két kereke van ... A két fiatal rendőr forgalom- ellenőrző járőrpárt alkot. Kötner a parancsnok. Amikor az intézkedéseikről érdeklődöm a százados válaszol helyettük.-Hadd vegyem át a szót - mondja a parancsnokuk. - A motoros járőrpár célja többrétű, mint a sima forgalom-ellenőrző járőrszolgálaté. Olyan területeken jelennek meg, ahol eddig rendőr nem sűrűn járt. Ahová a gépkocsi nem tud bemenni, ők simán behajtanak! Az eddigiek alapján igen pozitív a visszhang, hiszen az embereknek, a közlekedő társadalomnak egy olyan rétegét tudták „megszólítani”, amelyet eddig nem sikerült. Nevezetesen a motorozó embereket. A közlekedők tudják, hogy velük elég sok a gond. Most már kapcsolatban lehetünk velük, mert a két motoros által ezt a réteget is elérhetjük. Hallani, hogy már ismerik és keresik őket, kérdeznek tőlük, a tanácsaikat igénylik. Az intézkedésük nem kifejezetten közlekedésiek, hanem felölelik a rendőri intézkedések legszélesebb skáláját. Amióta szolgálatot teljesítenek, a közlekedési szabálysértéseken kívül minden egyéb, közterületen elkövetett vétség esetén intézkednek. Vettek már el közbiztonságra veszélyes eszközt, egy riasztópisztolyt, megfékeztek egy garázda személyt ... Megjelenésüknek igen pozitív visszhangja van nemcsak a motoros társadalmon belül, hanem a járókelők osztályon voltam járőr gépkocsivezető, 1990-től - mondja Sági László főtörzsőrmester. — Itt jól érzem magam, azt csinálom, amit szeretek. Olyan jármű van alattam, amit szívesen vezetek! Nem túlságosan megerőltető, noha bele kell rá- zódnunk a nyolcórás szolgálatba ... Rajtuk kívül más nem is ülhet a motorra, csakis ők jogosultak közlekedni velük.- A járőrpár vezénylése mindig a konkrét baleseti helyzethez igazodik - mondja Laczkó István. - Ez területileg úgy nyilvánul meg, hogy a baleseti gócpontokon és környékükön jelennek meg. Időben pedig akkor vezényeljük őket, amikor a balesetek bekövetkezésének a valószínűsége a legmagasabb. Mivel a megyében jelenleg csak ez az egy motoros járőrpár működik, ezért a szomszédos két kapitányság külön igényét is kielégítik. A két motorosnak a forgalom-ellenőrzésen túl a rendőrség profilján is túlmutató tevékenységük is van. Részt vesznek bemutatókon, különböző rendezvényeken is.- Feladatunk, jogaink ugyanazok, mint bármelyik rendőrnek. Nem több és nem kevesebb. Tevékenységük annyiban különbözik a többiekétől, hogy az állampolgárok jobban figyelnek rájuk. Kétkerekű járművel közlekednek, közvetlenül megszólíthatok. Legfőbb előnyük, hogy kis helyen is elférnek és nagyon gyorsan intézkednek.- Mind a rendőrségi, mind az állampolgári visszajelzések nagyon pozitívak - folytatja Laczkó István. - Működésük eddig eltelt ideje alatt a közlekedési fegyelem javulásában is megmutatkozik. Rendszeresen visszatérnek ellenőrizni. Az állampolgárok barátnak tekintik őket és várják, hogy intézkedjenek! Akadt már „meleg” helyzetük is. A minap egy garázda elleni intézkedésük volt.-Bánkról kérték a segítségünket egy személy ellen, aki az élelmiszerboltban garázda magatartást tanúsított. Az illetőt a gépkocsizó járőr kiérkezéséig megfékeztük, s átadtuk őt a kollégáknak - újságolja Sági. Egy gyakori tapasztalatról, a nagy motorosok száguldozásáról kérdezem őket, mit lehet ez ellen tenni.- Nehéz dolog - mondja Kótner - mert a rendőrautót nem tekintik ellenfélnek. A hozzánk fűződő kapcsolatuk azonban más. Akikkel találkoztunk elmondtuk nekik a véleményünket a motorozásukkal kapcsolatban. Többségük megértette a véleményünket, s ők azóta másképpen közlekednek. Ebben segítettek a személyes kapcsolatok is hiszen sokukat régebben ismerjük. A kismotorosokról is van véleményük.-Gyakran találkozunk velük - folytatja Kótner. — A kismotorral közlekedők általában nem tartják be a KRESZ rendelkezéseit. Ez inkább a fiatalokra jellemző, a vagányokra. Ezért azután, ha valaki rászolgál természetesen bírságolunk is. Nyilván mérlegeljük a cselekményt, de a szabályvétőkre kiszabjuk a bírságot.-Nagyon sok az engedély nélkül vezető fiatal - kapcsolódik be a beszélgetésbe Sági. - Akik között találkozni gyermekkorúval, fiatalkorúval egyaránt. Egyre nagyobb a számuk. Sajnos, bírságolni kell, mert a visszajelzések szerint az ejnye- bejnye már nem segít. Csak a büntetésnek van már visszatartó ereje, hogy érezzék a súlyát annak, hogy tettüknek jogkövetkezménye van. Mondják, hogy vannak szemtelen fiatalok is, de határozott intézkedéssel leszerelhetők. Ha érzik, hogy a rendőr érti a munkáját és következetes, elszáll a szemtelenségük. Elárulják egy tervüket is. Szeretnének a motorozó társadalommal olyan kapcsolatot kialakítani, ami partneri alapállásból indul. Találkozni akarnak velük, meghívják őket egy-egy beszélgetésre is, hogy megismerkedjenek, illetve közre adhassák a közlekedés biztonságáról vallott elképzeléseiket. Pádár András között is!- Eddig a közrendvédelmi Munka közben a motoros járőrpár Hogyan is lehetett közlekedésbiztonság nélkülük? A Nógrád Megyei Munkaügyi Központ a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló, többször módosított, 1991. évi. IV. törvény (továbbiakban Fit.), illetve a foglalkoztatást elősegítő támogatásokról szóló, többször módosított 6/1996. (VII.16.) MüM rendelet (továbbiakban R.) alapján PÁLYÁZATOT HIRDET a munkanélküliek önfoglalkoztatását elősegítő, visszatérítendő, kamatmentes tőkejuttatás igénybevételére. A támogatás célja: Munkahelyteremtés a Nógrád megyében regisztrált azon munkanélküli személyek számára, akik a megyében önmaguk részére ipari, mezőgazdasági, kereskedelmi, vagy ezekhez kapcsolódó szolgáltató tevékenység gyakorlására egyéni vagy társas vállalkozást létesítenek, vagy kiváltják az őstermelői igazolványt, és bejelentkeznek társadalombiztosítási alapellátásra, vagy már működő gazdasági társasághoz csatlakoznak, vagy szövetkezeti tagként létesítenek vállalkozói jogviszonyt. Az önfoglalkoztatás megtartása azon volt munkanélküliek részére, akik vállalkozóvá válás támogatásban részesülnek, az Fit. 15. paragrafusának a.) pontja alapján. A támogatás forrása: A Munkaerő-piaci Alap foglalkoztatási alaprészének Nógrád megyére decentralizált, a Megyei Munkaügyi Tanács által e célra elkülönített kerete. A támogatás formája és mértéke: Személyenként maximum 500 000 Ft-ig terjedő, visszatérítendő, kamatmentes tőkejuttatás. Ennek konkrét összege nem haladhatja meg a vállalkozás indításához szükséges összes költség saját forrással csökkentett részét. A pályázaton részt vehet: a. ) aki munkanélküli, és a pályázat benyújtását megelőzően az Fit. 58. paragrafusa (5) bekezdésének d.) pontjában meghatározott munkanélküü állapota a támogatás iránti pályázat benyújtását megelőzően 3 hónapig folyamatosan fennállt, b. ) aki az Fit. 15. paragrafusában meghatározott munkanélküliek vállalkozóvá válását elősegítő támogatásban részesül. A pályázaton történő részvétel és a támogatás egyéb feltételei:- Pályázatot nyújthat be az a Nógrád megyében regisztrált munkanélküli, aki a megyében önmaga foglalkoztatását: a. ) egyéni vállalkozás indításával, főfoglalkozású vállalkozóként, b. ) működő társas vállalkozáshoz való csatlakozással, vagy új társas vállalkozás alapításában való részvétellel (amennyiben gazdasági társaság tagjaként, jogszabály vagy társasági szerződésben foglaltak alapján a társaság tevékenységében ténylegesen és személyesen közreműködik, és ez nem munkaviszony vagy ezzel egyenértékű jogviszony alapján valósul meg), c. ) a személyi jövedelemadóról szóló, 1995. évi CXVII törvény 3. paragrafusa (4) pontjában meghatározott mezőgazdasági őstermelőként, illetve ehhez kapcsolódó szolgáltatói tevékenység keretében, d. ) szövetkezeti tagként létesített vállalkozási jogviszonyban oldja meg.- Rendelkezik a vállalkozás indításához szükséges saját forrással, melyet a pályázó nem csak a vállalkozás beindításához vagy a tevékenység megkezdéséhez szükséges tárgyi és forgóeszközökre használhat fel, hanem a vállalkozás beindításával kapcsolatos egyéb költségekre is (vállalkozói igazolvány kiváltásával, bankszámla nyitásával, zálogbejegyzéssel, közjegyzői okiratokkal, értékbecsléssel kapcsolatos költségek.) A kötelező saját forrás mértéke abban az esetben: a. ) ha a pályázó nem jelentkezik be az áfa-körbe, akkor a teljes beruházási költség minimum 20%-a, b. ) ha a pályázó bejelentkezik az áfa-körbe, akkor a nettó beruházási költség minimum 20%-a plusz az áfa összege.- Amennyiben a támogatási összeg és a saját forrás összege nem fedezi 100%-ban a megvalósítandó vállalkozás összköltségét, akkor a különbözet forrásának meglétét is le kell igazolni.- A támogatás nyújtásának a vállalkozás indításához szükséges saját forrás megléte nem feltétele, ha a pályázó már működő társas vállalkozásba kíván belépni, vagy az Fit. 15. paragrafusának a.) pontjában meghatározott vállalkozóvá válását elősegítő támogatásban részesül. Amennyiben viszont a pályázó már bejelentkezett az áfa-körbe és visszaigénylésre jogosult, az áfa összegével rendelkeznie kell.- Rendelkezik megfelelő értékű fedezettel, melyet felajánl a megyei munkaügyi központnak a támogatás visszafizetésének fedezeteként, valamint az esetleges szerződésszegésből adódó visszakövetelés teljesítésének biztosítására. A zálogfedezet mértéke ingatían felajánlása esetén a támogatási összeg 100%-a, ingó jelzálog felajánlása esetén a támogatási összeg 150%-a. Ingó jelzálogként csak olyan eszköz ajánlható fel, melynek nettó egyedi beszerzési értéke a 100 000 Ft-ot eléri vagy meghaladja.- A támogatás, illetve a visszafizetés ideje alatt a vállalkozói tevékenységet főállású vállalkozóként kell végezni. Ezen idő alatt a támogatott vállalkozói tevékenység nem szüntethető meg. A támogatott, a támogatás ideje alatt nem létesíthet főfoglakozású munkaviszonyt, illetve főállású rendszere^ kereső jogviszonyt. Ezen kötelezettségek nem teljesítése esetén a támogatottnak a munkaügyi központ felé bejelentési kötelezettsége van. A támogatás felhasználható: A támogatást olyan meglévő vagy új beruházás létrehozásához, ingatlan vásárlásához, felújításához, bővítéséhez, korszerűsítéséhez, felszereléséhez, illetve tárgyi és forgóeszköz (árukészlet vásárlása esetén csak az első beszerzést támogatjuk), anyag, munkaeszközök vásárlásához lehet felhasználni, amely által az önfoglalkoztatás megvalósul. Új társas vállalkozás létrehozásánál törzstőke bevitelére, pénzbetétre vagy már működő vállalkozáshoz történő csatlakozásnál törzstőke emelésére, pénzbetétre, üzletrész vásárlására lehet igénybe venni. Új társas vállalkozás esetében a 20%-os saját forrást is csak a fentiekben feltüntetettekre lehet felhasználni. A támogatás folyósítása: A támogatás folyósítására csak a saját forrás felhasználását követően, megfelelő bizonylatok alapján kerül sor. Támogatás csak a megállapodásban rögzített tételekre folyósítható. A támogatási összeg a megállapodás megkötésétől számított 60 napon belül kell, hogy felhasználásra kerüljön, de legkésőbb 1999. december 10-ig. A visszafizetés módja: A támogatást legkésőbb a megállapodás megkötésének dátumától számított 18 hónap türelmi idő után, legfeljebb 60 hónap alatt, egyenlő havi részletekben kell visszafizetni. Az önfoglalkoztatás megvalósulásának végső határideje a megítélő határozat dátumát követő 30. nap, fenntartásának minimum időtartama azonos a tőkejuttatás visszafizetésének időtartamával. A pályázatok elbírálása: A pályázatok elbírálásáról a Nógrád Megyei Munkaügyi Központ igazgatója - a Megyei Munkaügyi Tanács tagjaiból alakult foglalkoztatási bizottság véleményezése és javaslata alapján - mérlegelési jogkörében államigazgatási határozattal dönt, a pályázat beadási határidejét követő 45 napon belül, melyről a pályázókat értesítjük. A munkaügyi központ a pályázatok bírálatánál az alábbiak szerint jár el, ha:- a Munkaügyi Tanács által elkülönített pénzkeret kimerül, és a pályázó a pályázati kiírásban foglaltaknak megfelel, a Munkaügyi Tanács újabb döntéséig felfüggeszti a bírálatot,- a pályázat a beadási határidőn túl érkezik be, az államigazgatási eljárást megszünteti,- a pályázat nem a "Pályázati adatlap "-on kerül beadásra, és nincs felszerelve a kötelező mellékletekkel, illetve hiányos, egyszeri hiánypótlásra ad lehetőséget, de ha ennek a pályázó nem tesz eleget, a pályázatot érdemi bírálat nélkül elutasítja. A pályázat elutasítása esetén jogorvoslatnak, fellebbezésnek helye nincs. A szerződésszegés jogkövetkezményei: Amennyiben a támogatási megállapodásban foglaltak megszegésre kerülnek, a Nógrád Megyei Munkaügyi Központ a felhasznált támogatás összegét a visszakövetelés időpontjában hatályos jogszabályokban rögzítettek szerint kamattal növelt összegben visszaköveteli. A pályázat benyújtásának helye, határideje: $ S A pályázatokat 4 példányhalt, a kötelező mellékletekkel felszerelve, összefűzve 1999. augusztus 23-ig lehet benyújtani a Nógrád Megyei Munkaügyi Központ szolgáltatási osztályára. A pályázatot az erre a célra készített "Pályázati adatlap''-on kell benyújtani. A "Pályázati adatlap" térítésmentesen átvehető a munkaügyi központ szolgáltatási osztályán, valamint kirendeltségein, ahol a pályázattal kapcsolatban további információ kérhető. , .... ... ... ..... Nograd Megyei Munkaügyi Központ
