Nógrád Megyei Hírlap, 1999. július (10. évfolyam, 151-177. szám)

1999-07-15 / 163. szám

4. oldal Gazdaság 1999. július 15., csütörtök Gazdaságélénkítés, zsebből A Gazdasági Minisztérium­tól idén már kaptak támo­gatást a nógrádi regionális vásárok szervezői. Igaz, má­sok sem. Azt, hogy mennyire hiányzik a szaktárca által ko­rábban biztosított pénz, azt nem csupán a kiállításszerve­zők, de a kiállítók és a látoga­tók is érzik. A „hogyan tovább pénz nélkül?” azért is érde­kes, mert ma már a magyar- nándori, sőt a pásztói prog­ramot kellene szervezni. A GM szakfőtanácsosa, An­dies Alpár a szakmai rendez­vények szűkülésében és a lá­togatókat vonzó kísérőprog­ramok elmaradásában látja a legnagyobb veszélyt. Tapasztalata szerint a re­gionális vásárok résztvevői­nek csak egy szűk rétege tudja termékeit, szolgáltatásait a BNV-re, illetve külföldi bemu­tatókra vinni. Továbbá so­kaknak csak az adott térség­ben van üzleti érdekeltsége, így számukra csak a régiós vásár érdekes. Amennyiben a vásárszerve­zők pénz híján nem tudnak megfelelő programot biztosí­tani, egy-két éven belül érdek­telenségbe fulladnak a régiós kiállítások. Példát erre a szomszédos Losoncon láttunk. Idén a salgótarjáni Palóc­országon is baljós előjelek mutatkoztak: csökkent a kiál­lítók száma, és a kísérő ren­dezvényeknél is a pénz szűke volt érzékelhető. Igaz, audi- tált látogatószámmal a regio­nális vásárok általában nem rendelkeznek, az érzékelhető volt, hogy az ingyenes láto- gathatóság mellett is csökkent a vásár iránti érdeklődés. A vásárszervező Gazsi Ferenc már azt is óriási eredmény­ként könyvelhette el, hogy a tavalyinál igaz kevesebb kiál­lítóval, de legalább közel azonos területen mutathatta be a cégeket. A Balassagyar­maton közelmúltban rendezett Ipoly-parti Vásár, s a vele egy időben zajló váci Dunaka- nyar-expo ugyancsak elma­radt a tavalyi évre alapozott várakozástól. A szervezők (Bárány Ferenc, illetve Sebők Attila) érdemeit mit sem csök­kentjük ezzel a kijelentéssel, hisz’ ők megtettek mindent, akár a befektetésük megtérü­lésének rovására is. Vácott alig voltak, Balas­sagyarmaton az ingyenes szakmai nap után feladták a bérletes belépő tervét, mert egyébként még a Budapest Ragtime Band is csak klub­koncertet adhatott volna. A kis- és közepes vállalko­zások terepének tekintett ré­giós vásárok szükségességét senki sem vitatja. Viszont az előző fél év baljós előjeleket mutat az ősszel megrende­zendő magyamándori vásár­nak is. Itt évről évre a szlo­vák-magyar kereskedelmi, kulturális és legmagasabb szintű diplomáciai találkozó­kon a hangsúly. A program két országot érint, mégis... Már tavaly is kérdéses volt, a forráshiányos költségvetésű önkormányzat tud-e majd fe­dezetet biztosítani a vásárra. Idén pedig még az árvíz okozta károk is rontják a helyzetet. Sándor István pol­gármester most minisztérium­ról minisztériumra házal. M egosztott felelősséget remél, mert támogatás híján a rendezés reménytelen. Programra pedig számos öt­letük van, s a kiállítók is vár­ják a startpisztoly eldördülé- sét. Tarnóczi László Ukrán gazdaság: a pénzügyi válság szélén - Hol lehet a mélypont? Kisebb javulást is megéreznek Ukrajnát továbbra is csak egy hajszál választja el a pénzügyi összeomlástól és a vállalatok többsége gyakorlatilag nem mű­ködik, annak ellenére, hogy az első fél évben a termelésben bi­zonyos stabilizációs jelek mu­tatkoztak és az infláció üteme is mérséklődött - mondta Szerhij Tihipko ukrán miniszterelnök­helyettes tegnap Kijevben. Kö­zölte: korántsem lehet azt állí­tani, hogy Ukrajna már túljutott az 1998 augusztusában kirob­bant gazdasági válság mélypont­ján. A szakértő szerint az utóbbi hónapokban csak azért volt ér­zékelhető időnként reménységet adó elmozdulás, mert az ukraj­nai gazdasági válság olyan mély, hogy már a legjelentékte­lenebb javulás is érezhetően hat a gazdasági összteljesítményre. A néhány megyében rögzített termelésnövekedés kimutatha­tóan néhány gyár működésének, vagy kisebb beruházásoknak köszönhető. Január és július kö­zött a GDP 3 százalékkal csök­kent az előző évhez kéjtest. Lengyelország: majd’ két évtizednyi védelmi idő - Privatizációra készülődve Földkérdéstől vasúti átalakulásig A lengyel kormány 18 éves átmeneti védelmi időszakot kér az Európai Uniótól a termőföld szabad adásvétele ügyében. Kül­földiek ez alatt az idő alatt csak kivételes körülmények esetén juthatnának lengyel termőföld birtokába. A 18 éves időtartam politikai kompromisszum eredménye. Rövidebb átmenetet kérve lé­nyegesen könnyebben lehetett volna tárgyalni Brüsszellel, így viszont rendkívül kemény csa­tákra lehet számítani. A varsói kormány kedden három témában fogadott el új tárgyalási álláspontokat: a sza­bad tőkeáramlás (benne a kül­földiek földvásárlása), a szol­gáltatások szabad áramlása és a közlekedés ügyében. A lengyel kormány gazda­sági bizottsága jóváhagyta a PKP államvasutak privatizáció­jának tervét is, ami szerint a PKP 768 millió zlotys adóssá­gát részvényekre, vagy kötvé­nyekre váltják. A bizottság a PKP létszámának csökkentését nem közvetlenül közpénzből, hanem a privatizációs bevétel­ből akarja finanszírozni - kö­zölték. Tadeusz Syryjczyk köz­lekedési miniszter azt mondta, hogy 2001-ig kell eladni az ál­lamvasutakat. Az első lépést még az idén megteszik azzal, hogy az év végén részvénytár­sasággá alakítják a céget. (Több külföldi cég érdeklődik a len­gyel vasút iránt, köztük a német Deutsche Bahn AG is.) Agyközpont a magasban - „Rudi bunkerja” egy felhőkarcoló tetején Válságközpont, hatalmas pénzért Felavatták New York űj vá­rosi, pontosabban polgármes­teri kríziscentrumát. A rendkívüli események ide­jén „vezérlő agyközpontként” működő létesítmény nem egy föld alatti atombombabiztos bunkerban van, mint gondol­nánk, hanem egy, New York mai jelképének számító felhő­karcolóban: a Világkereske­delmi Központ 23. emeletén. Felszerelték a technika és kommunikáció minden elkép­zelhető és elképzelhetetlen vívmányával. Energiaellátása független az egyébként kisvá- rosnyi népességet befogadó felhőkarcolótól, de még a külön erre a szintre járó teherliftnek is önálló az áramellátása. A leg­alább 13 millió dollárba került válságközpontot máris csak „Rudi bunkerjaként” emlege­tik, Rudolph Giuliani, a metro­polis polgármesterének nevére utalva. A szupertechnikától el­tekintve spártai körülmények várják a krízishelyzetben akár 230 főre is felduzzadó sze­mélyzetet. Az éjjel-nappali ügyelet mellett legfeljebb ha felfújható gumimatracokon pi­henhetnek az itt dolgozók. Igaz, a polgármester úrnak azért egy díványt beállítottak... Fizikus reklámszerepben A művészvilágban, és nem kizárólag idehaza, véget nem érő és talán soha el nem dönthető vitára ad okot a rek­lámszereplés: ki és mi­ért vállal a hovatovább műsorokkal megszakí­tott hirdetési folyam­ban fellépést? A színészeket talán most valamelyest meg­nyugtathatja, hogy a Föld jelenkori legna­gyobb fizikusának tartott Stephen Hawkins pro­fesszor sem utasított el egy reklámszerződést. A rövid filmklip egy űrhajóban ábrázolja a zseniális tudóst, amint épp a Naprendszer hatá­rán tartózkodik, s a béna, mozgásképtelen, kom­munikálni csak a számí­tógépes rendszer segít­ségével tudó lángelme egy optikai cég különle­ges szemüvegét hirdeti. A mondat, amelyet a hétköznapi életben ki­robbanó tehetség bonyo­lult módon, a technika közbeiktatásával el­mond, így hangzik: „A fizika azt jelenti szá­momra, hogy mesz- szebbre és élesebben lá­tok. Ezzel a szemüveg­gel minden tisztább!” Ha a tudóst megkér­deznék, miért vállalta a szereplést, roppant egy­szerű választ adna: kész­pénzért. Harminchatmil­lió forinttal honorálták a rövid szöveget, s ez két­szer több, mint teljes egy esztendei fizetése az egyetemen . . . A biztosítóknak csak a biztosított károkért kell fizetniük Mire gondolt a miniszterelnök? Orbán Viktor miniszterelnök álláspontja szerint az emberek joggal várják el, hogy a kormány mellett a biztosítók is vegyenek részt az esőzések utáni károk enyhítésében. A kormányfő egyes biztosítótár­saságok magatartása kapcsán elfogadhatatlannak nevezte, hogy az egyik legnagyobb hasznot felmutató ágazatban tevékenykedő cégek úgy tesznek, mintha semmi közük nem lenne az országhoz. A minisz­terelnök szokásos szerdai rádiónyilatkozatában adott hangot ennek a véleményének. BKIK-felmérés. A fővárosi vállalkozók kedvezőtlenebb­nek ítélték meg üzleti hely­zetüket az első félévben, mint hat hónappal korábban - tartalmazza a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara (BKIK) 260 vállalkozó vála­szának összegzéséből készí­tett konjunktúra-felmérése. Koji László, a BKJK elnöke elmondta: leginkább a kiske­reskedelem jövedelmezősé­ge csökkent a nyolc ágazat­ban végzett felmérés adatai szerint. Boszniai márka. Csütörtö­kön két magyar kereskedel­mi bank, a Budapest Bank Rt. és a Raiffeisen Bank Rt. is megkezdi a boszniai már­ka vételét és eladását fiókjai­ban - jelentették be a keres­kedelmi bankok és a bosz- nia-hercegovinai Központi Bank képviselői szerdán, Budapesten. Brókerbírság. A London Bróker Értékpapír Forgal­mazó Rt. többhetes késéssel értesítette csak a Budapesti Értéktőzsdét egyik üzletkö­tője távozásáról, emiatt a tőzsde ügyvezetője 100 ezer forintra bírságolta a társasá­got - tette közzé a Magyar Tőkepiac szerdai számába. Az MNB hivatalos devizaárfolyamai (1 egységre, forintban) Angol font 381,06 Euró 248,97 Japán yen (100) 202,10 Svájci frank 155,16 USA dollár 244,90 Átváltási arányok: 1 eur: 6,56 frf, 1,96 dem, 1936,27 itl, 13,76 ats. Sípos József, a Magyarországon legtöbb ügyféllel és legnagyobb piaci részesedéssel rendelkező Hungária Biztosító Rt. kommu­nikációs igazgatója lapunknak elmondta, cége nem érzi úgy, hogy a miniszterelnök rájuk gondolt volna, így nem szeret­nék értelmezni a rádióban teg­nap reggel tett kijelentést. A maga részéről emellett örvende­A május végén indult feldolgo­zóipari szezonról szólva Galam­bos József, a Magyarországi Konzervgyártók Szövetségének titkára lapunknak elmondta: a zöldségfélék közül a zöldborsó­val kezdték a nyersanyag-felvá­sárlást. Borsóból tavaly 43 ezer tonnát vettek át a termelőktől körülbelül 1,8 milliárd forint ér­tékben, idén a csapadékos időjá­rás miatt ez a mennyiség várha­tóan 20 százalékkal csökken. Paradicsomból a múlt évben 180 ezer tonnát vettek át az üze­tesnek nevezte, hogy a közeljö­vőben alkalmuk nyílik véle­ménycserére a döntéshozókkal. A megbeszéléseket maga a mi­niszterelnök kezdeményezte. Csurgó Ottó, a Magyar Bizto­sítók Szövetségének elnöke nyi­latkozatában kifejtette, egyetért a miniszterelnökkel abban, hogy a biztosítóknak részt kell venniük a víz- és viharkárok mek kilogrammonként 16 forin­tos átlagáron. Idén a Heinz kö­rüli bizonytalanság miatt nehéz előre megjósolni a felvásárlás nagyságát, de a tavalyihoz ha­sonló mennyiségre feltehetően akadnak majd vevők. A zöldség- feldolgozó szezonnak az uborka lesz a legnagyobb vesztese: az átvételre kerülő mennyiség a múlt évi 40 ezer tonnával szem­ben az idén várhatóan a har­mincezret sem fogja elérni A konzerviparban az elmúlt években a perifériára szorultak a enyhítésében, hiszen - mint fo­galmazott - ez az egyik alapve­tő társadalmi feladatuk. Az elnök elmondta: a biztosí­tók a viharok és felhőszakadá­sok okozta károk felmérésén nagy erőkkel dolgoznak. Máris jelentős összegeket fizettek ki azoknak, akiknek káruk keletke­zett. Csurgó Ottó azonban ki­emelte, hogy a biztosítók a jog­szabályok alapján működnek, ezért csak biztosítás alapján tudnak fizetni a károkért. A nem biztosított károk enyhítésé­ben a biztosítótársaságok csu­pán karitatív alapon vehetnek részt, és ezt meg is teszik, amit számtalan példa bizonyít. (sts) gyümölcsfélék. Az idei feldolgo­zószezon a szamócával indult. A meggyfelvásárlás még javában tart. Az üzemek korábban 15-16 ezer tonna átvételét tervezték, fi­nanszírozási gondok miatt azon­ban ez a mennyiség a jelek sze­rint a tavalyi 11 ezer tonnát érhe­ti csak el, az átlagár viszont ala­csonyabb lesz. Az exportkilátásokról szólva Galambos elmondta: az orosz válság továbbra is rányomja bé­lyegét az értékesítésre, az ebből fakadó árbevétel-kiesés az idén elérheti a 100 miihó dollárt. A titkár szerint az orosz piac to­vábbra is fontos marad a feldol­gozók számára, a kiszállítások azonban mind a mennyiség, mind az elérhető ár tekinteté­ben még a mélyponton vannak. Újvári Gizella Rossz idők járnak a konzerviparra Az orosz piac gyengélkedése komoly árbevétel-kiesést okoz A rendkívüli időjárás, a heves esőzések nemcsak késleltették a zöld­ség- és gyümölcsfélék betakarítását, hanem helyenként komoly mi­nőségromlást is okoztak. A konzervgyártők abban reménykednek, hogy legalább a tavalyival azonos mennyiségű, jő minőségű árut tudnak felvásárolni a termelőktől. Az orosz piac bizonytalansága miatt az idén az exportból származó árbevétel-kiesés elérheti a 100 millió dollárt. ______A VILÁG PIACAIN_______ C sökkenő búzaárak A chicagói tőzsdén az elmúlt napokban a kukorica csökkenő ártrendje határozta meg a ga­bonaárakat. A búzajegyzések a hét elején jó ütemben haladó aratás hírére visszaestek, a csökkenést az élénk exportfor­galom időlegesen megáhította, ezt követően azonban folytató­dott az áresés. Az exportforga­lom egész héten élénk volt: Ma­rokkó tenderen vett 140 ezer tonna amerikai lágy búzát, ton­nánként 103-109 dolláros áron. Piaci elemzők szerint a bú­za ártendenciájára rövid távon a betakarítás aktivitása és a kukorica áralakulása lesz ha­tással, várhatóan csökkenő irányba. Hosszú távon azon­ban a világ készletszükülése áremelkedést indikálhat. A búzát jelenleg - FOB francia kikötőben - 91-94 dolláros áron kínálják. A kukorica piacán erősen esett az árszint. A piac az Egyesült Államok kukoricater­mésére figyel. A jelenlegi idő­szak a növényzet fejlődése szempontjából a legérzéke­nyebb. A következő hetekben eldől, hogy az időjárás „együttműködik-e” a terme­lőkkel. Ha minden a pozitív várakozásoknak megfelelően alakul, a farmerek megjelen­hetnek a piacon ótermésű áru­ikkal. Ezek a tényezők egész héten alacsonyan tartották az árakat. A tengeri FOB Mexi- kói-öbölbeli ára jelenleg ton­nánként 85-87 dollár között mozog. Wágner Katalin Bezárnak a szénbányák A hazai szénbányászat előbb- utóbb bekövetkező visszafej­lesztésére időben és közösen kell felkészülniük a munkálta­tóknak, a munkaügyi és a kép­zési központoknak. E feladat zökkenőmentes végrehajtásá­hoz fel lehet használni a né­metországi tapasztalatokat is - hangzott el a Szakmaváltás­sal a munkaerő-piaci esély nö­velésére címmel megrendezett szakmai tanácskozáson. A hazai bányák visszafejlesz­tését a magas termelési ön­költség, az egyre csökkenő szénvagyon és az erősen visz- szaesett kereslet teszi elkerül­hetetlenné. A bányákat vi­szont nem lehet egyik napról a másikra bezárni, mert újabb válságterületek alakulnának ki az országban. Németországban a felesle­gessé vált termelőkapacitások leépítésekor úgynevezett fog­lalkoztatási társaságokat hoz­tak létre. Ezek megkapták a cégek vagyonát. Használhat­ták, vagy értékesíthették azt. Az előbbi esetben a munkahe­lyek egy része megmaradt, az utóbbiban viszont a bevétel­ből új profilt alakíthattak ki. A tanácskozáson a német meg­oldás több részét meggondo­landónak, illetve adaptálható- nak találták a szakemberek, és egyetértenek abban, hogy a bányaipari dolgozóknak át­képzésre van szükségük.

Next

/
Oldalképek
Tartalom