Nógrád Megyei Hírlap, 1999. június (10. évfolyam, 125-150. szám)

1999-06-10 / 133. szám

2. oldal Rétság Es Környéke 1999. június 10., csütörtök Erdésznap volt Diósjenőn Az Ipoly Erdő Rt., az éven­kénti hagyományos erdésznap­ját ez alkalommal a diósjenői erdőgazdasági központban rendezte meg a közelmúltban. Míg délelőtt a kerületvezető erdészek szakszervezetének tag­jai tanácskoztak, addig a hozzá­tartozó családtagok kirándulá­son vettek részt. Az ünnepségen, egy szép ha­gyományt teremtve, emlékfát avattak föl, melynek csillogó réztábláin a hajdanvolt diósjenői erdészek nevei állnak. Haraszti Gyula igazgatóhelyettes köszön­tőszavai után a részvénytársaság vezérigazgatója, Kiss László adott át jutalmakat a legeredmé­nyesebb munkát végzőknek. Chikán István vehette át a leg­rangosabb díjat, Az év erdésze kitüntető címet. A nap során, mint kiderült, a rendezők min­den korosztály szórakoztatásáról gondoskodtak. V. I. A helybeli hűtőház biztosan átveszi - Németek, hollandok szívesen vásárolnak Nem hisz a konjunktúralovagoknak Mit, hogyan, miből és mikor? - Megvalósuló tervek Nőtincsen Sok kérdésre tudják a választ Közel méteres hullámok kerge­tik egymást a nőtincsi tározó tó vizén. Hullámlovas siklik előttünk, majd vet hirtelen buk­fencet, s vesz kényszerfürdőt, hogy újra próbálkozzon. Szeg- ner László polgármester jó is­merősként üdvözli a helyi fiatal­embert, mint a csírájában éledő idegenforgalom megbecsült elő­futárát. Irányítja a követ szállító gépkocsit, a munkásokat, akik a fenyves alatt húzódó, tározót körülölelő sétányt építik. Jut eszembe: néhány éve még csak a polgármester autójának a motorházán szemlélhettük meg a tározó kiterített terveit, most meg itt csillog előttünk a hatalmas víz­tükör. Mutatta akkor az öntöző- rendszerét, gyümölcsfeldolgozóét és a -tárolóét.- Mi valósult meg ebből?- A tó próbaárasztása zajlik. Négy méter mély a víz, ragyogóan tiszta. Száraz időszakban a kör­nyező ültetvényeket, biokultúrákat locsoljuk majd innen. Azonkívül szabadidőparkot építünk, csóna- kázóval, s haltelepítést is szeret­nénk. A sétány alapja már készül: a kirándulóknak, sétálni, kocogni kívánóknak. Amikor jöttek be a fa­luba a 2-es út mentén láthatták a sotjázó gyümölcsfaültetvényt, az Szegner László polgármester épülő hűtőtárolót és gyümölcsfel­dolgozót is. Természetesen nem a polgármesteri hivatalé, de már most is az itteni embereknek ad munkát, s majd foglalkoztatást, tehát szívvel-lélekkel az ügy mel­lett voltunk, s leszünk is - így Szegner polgármester.- Persze mindehhez pénz kel­lett, s további forintokat nyel a beruházás. Miből?- Valóban csapatmunkára van szükség, hiszen számos érdek ta­lálkozik, amelynek azonban van egy közös eredője, célja: a foglal­koztatás a környéken élők boldo­gulása, emberibb élethez segítése. Szóval pályáztunk, pályázatokat gyártottunk, jó terveket, amelye­ket el is fogadtak. Adott pénzt a Földművelésügyi és Vidékfejlesz­tési Minisztérium, a turisztikai célelőirányzatból kaptunk a sétá- lóút megépítésére, s remélem, hogy a különböző alapokból is ju­tunk pénzhez, bár nagy harc folyik a forrásokért: ma ha Budapesten valaki meghallja, hogy vidékfej­lesztés, borsózik a háta az illető­nek. Egyetlen példa erre: tudomá­som szerint Nógrád egyetlen tele­pülése sem kapott a májusi fordu­lóban céltámogatást csatornázásra és szennyvízelvezetésre. Márpe­dig mindenki tudja, hogy a me­gyében milyen áldatlan a helyzet. A kistérségek felzárkóztatására a jelenleginél több pénzt kell áldoz­nia a kormánynak - fogalmazzák meg szerencsére a kérést, s ez jó... — Mit tehetnek a helybeliek?- Az önkormányzat kevés saját anyagi erővel rendelkezik, inkább az itt élők egyet akarása, bizalma egyfajta erkölcsi erő. Igaz, a köz­munkások minden idejüket a tá­rozó környékén töltik, nagyon sok társadalmi munkát is végeztek és végeznek a lakók. Lehet, hogy bi­zonytalanul, lassan haladunk, de mindig előre... -szgys­Immár harmadik alkalommal látott napvilágot a helyi kiad­vány, melynek szerkesztői azt a célt fogalmazták meg maguk­nak, hogy Rétságról szóljon, s az itt élők számára íródjon. Nem titkolták abbéli reményü­ket sem, hogy jobbára a kör­nyező községekből betelepü­lőkből álló lakosságban egy pi­cit erősítse a „rétságiság” érzé­sét. Megismerve a település múltjához fűződő, és jelenében megfigyelhető értékeket, job­ban kötődhet az ember a lakó­környezetéhez. Az ez évi szám igazi sikere Hetényi Rezsőnek, az egykori rétsági főszolgabíró visszaem­_________________________ B erkenye község bejáratától nem messze, Nőtincs irányába két málnaültetvény között szántja fel új traktorával a gazos terüle­tet Dágány Zoltán, 20 éves fiatalember, berkenyéi vállalkozó. Vele beszélgettünk terveiről, munkájáról, a terméskilátásokról- Négy évvel ezelőtt ültetett fél hektár málnásunkat édes­anyámmal, nagybátyámmal művelem meg. Ültettünk még négy hektár bodzát is. Málná­sunkat szüleim aranykoronájá­val szereztük vissza. A falu be­járatánál található a tizenöt sor, mely egyenként száz méter hosszú. A nagy szemű francia Merling fajtát termesztjük.- Milyen termésre számít és milyen átvételi árral számol?- Hetven mázsára. Kilónként háromszáz forintról beszélnek. Akárcsak korábban, most is a helybeli berkenyéi hűtőháznak adjuk át. Úgy tudom, hogy lea­dott málnáinkat a hollandok és a németek szívesen vásárolják.- Kötött előszerződést?-Igen, hatvan mázsára. Ha jó év van, ha gyengébb akkor is odavisszük, mert biztos, hogy átveszik és korrektül fizetnek.- Ezek szerint nem dóit be a gyengébb terméskor magas napi árat, a jobb terméskor meg a maguknak - termelőknek - hátat fordító látványosan so­kat ígérőknek?- Biomálnát termesztünk. A hűtőház igazgatója Schmidt Jó­zsefié mindenben segít, bizto­sítja a feltételeket, hogy jól jár­junk. Amikor kell, beszerzi a málnavesszőket, megrendeli az oszlopokat, a telepítéshez szük­séges drótot. most használok, én magam ké­szítettem.- Foglalkozik még más bo- gyósgyümölcs-termesztéssel is ?- Az erdő másik oldalán - mu­Bizakodva beszél a jövő terveiről a fiatal vállalkozó Dágány Zoltán szülei annak idején Csehszlovákiából tele­pültek át. <5 már Berkenyén született. A málnázás mellett biztonsági őr. Huszonnégy órát dolgozik, negyvennyolc pedig szabad.-Ez a munkabeosztás segít, hogy időben elvégezzem az időszerű munkákat. A málnából szerzett szerény nyereséget gazdaságának fej­lesztésére fordítja.- Pályázati pénzből, saját erőből, állami támogatásból vettem ezt a traktort - mutat a szépen csillogó ápolt, új mező- gazdasági gépre. - Van hozzá egy háromfejes eke, három pótkocsi. A rotációs kapát, amit tat jobbra - van két sor földieper, egyenként százötven méter hosz- szú. Húsz mázsát várok. Ezt is a helyi hűtőháznak adom át.- További tervei?- A málnaszedés munkaigé­nyes, sok embert kíván, ezért a je­lenlegi ültetvény marad. Bodzá­ból viszont tíz hektáron lesz új te­lepítés.- El tudja majd adni a jelen­tős termést?- Van rá termelési szerződé­sem. Három év múlva tudom ön­nek megmondani, hogy jól jártam- e. Külföldön nagyon keresik. A vállalkozó fiatalember Vác- ról jár Pécelre dolgozni. A hét vé­geken, akár csak a többi fiatal a diszkóban szórakozik. V. K. Megjelent a Rétsági Kalendárium lékezésének köszönhető. A remek tollú, jó értékítéletű hi­vatalnok írásának kéziratát a Nógrádi Történeti Múzeum bocsátotta a szerkesztők ren­delkezésére. Mint azt a kötet előszavában írja Mocsári Gergely alpolgár­mester, Rétság igen fiatal város, alig tízéves. Most alakulnak vo­násai, formálódik arculata. Büszke múltjára, építi jelenét, hogy sikeres legyen jövője is. Ezt az ezredvégi arculatot őrzi meg az utókor számára a Rétsági Kalendárium. -V.­A háborúk áldozataira emlékeznek kor számára mindazok emlékeze­tét, kik a világháborúk, vagy a Tanácsköztársaság során vesztet­ték életüket. Valamennyien ál­dozatai voltak ők a történelem meghatározta eseményeknek. Nevüket sokáig csak suttogva emlegethettük, s csak családi, rokoni körben égetett a szűnni nem akaró fájdalom. A polgármesteri hivatal egy dí­szes albumot vásárolt erre a célra. A helyőrségi klub vállalta a beér­kező információk feldolgozását. A sok család számára tragédiát je­lentő történetek a helyi újságban, az Oroszi Híradóban is megjelen­nek, hiszen úgy tartják Orosziban, hogy az ő feladatuk is, nemzeti múltunk e fájdalmas eseményeit történelmünk részeként, tanulsá­gul az eljövendők számára meg­őrizni. A harmadik évezred polgá­rainak remélhetőleg nem lesz ha­sonló feladata! -v­Juhász Nándor a Don-ka­nyarban pusztult el. Az éle­tét kioltó gránát tépett le egy darabot a fényképből, me­lyen ifjú feleségével látható. A nagyoroszi önkormányzat úgy határozott, hogy megőrzi az utó­Kérték, megkapták Tolmács - Huszonöt szülő kérte a gyermekvédelmi támogatás folyósítását a település önkormányzatá­tól. A képviselő-testület döntése alapján mind­egyik megfelelt a törvényi előírásoknak. A gyerme­keknek megítélt összeget a szülők veszik át minden hónapban a polgármesteri hivatalban. Évzáró koncert Nógrádsáp-Június 11-én, pénteken évzáró koncert­tel fejeződik be a helybeli zeneiskolában az idei ok­tatási év. Az eseményen 105 tanuló bizonyítja szü­leinek, hozzátartozóinak, milyen eredményt ért el a zene tanulásában.- Érettségim évében az enzi­mekből feleltem a biológiaórán. Látszott, nagyon tetszik a taná­romnak, aki megkérdezte: - Minek készül Magda? Tréfásan rávágtam: orvosnak. Garantá­lom, hogy így lesz, hangzott a viszontválasz. Miért ne lehetnék- kérdeztem magamtól, s nem felejtettem az áldott emlékű ta­nár úr véleményét..- Már akkor önálló voltam - idézi orvosi pályára való kerülé­sének máig is emlékezetes, egész életre szóló meghatározó epizód­ját dr. Garai Magdolna, a rét­sági önkormányzat Pro Űrbe díj­jal kitüntetett gyermekgyógyásza.-Váratlanul ért. Eddigi ered­ményes munkám elismerésének tekintem. A ’70-es évek végén a csecsemőhalálozás csökkentésé­ben elért eredményeimért Per- liczi-díjjal tüntettek ki. Érsekújvár és Párkány közötti egyik településen látta meg a napvilágot, mint a család elsőszü­lötte. Négy fiú- és egy leánytest­vért vallhat magáénak. Az orvosi diploma megszer­zése után Salgótarjánban az újon­nan épült megyei kórház gyer­mekosztályára került. Kárászi- Garantálom, hogy orvos lesz ...” - mondta a biológiatanár Aki olvas a gyerekek tekintetéből Benő, akkori főorvos mellett kez­dett el dolgozni.- Életem legszebb éveit töltöt­tem a főorvos úr mellett. Csodála­tos ember volt.- Miként került Rétságra?- Egy értekezlet után az akkori rétsági járási főorvos csalt oda. Rétság legszebb fekvésű, csodála­tos, nagy, kertes házát ajánlották fel orvosi lakásnak, amit elfogad­tam. Döntésemben közrejátszott az is, hogy a szakvizsga letétele után olyan információhoz jutot­tam, mely szerint az új kórházba tíz gyermekgyógyászjelölt jön dolgozni az osztályra.- Érdekelne, mivel találta magát szemben, mint új jelen­séggel?- Salgótarjánban, amikor ügyeletes voltam, néhány szülő gyermekét minden áron a kór­házba akarta hagyni, holott nem volt rá szükség. Rétságon és a já­ráshoz tartozó községekben - ahol tevékenykedtem - fordított volt a helyzet. Három esetben a szülők nem fogadták el, hogy gyermekük kórházi kezelést igé­nyel. Bizonyos idő múlva meg­tudtam, hogy nekem volt igazam, szükség volt a kórházi kezelésre, de olyan későn vitték be, hogy már nem tudtak rajta segíteni.- Hány évre volt szükség ahhoz, hogy a szülőkkel létre­jöjjön a bensőséges kapcsolat?- Két-három évre, közben megszültem gyermekemet, ami rám is kedvezően hatott, való­színű a szülők is másképpen te­kintettek rám.-Erősödő kapcsolatuk so­rán mennyire változott meg a gyermekes szüleik felfogása?- A rendelés befejezésével nem szűnt meg a kapcsolat. A gyer­Dr. Garai Magdolna egyik kis betegével mekorvos munkájában mindennél fontosabb a megelőzés. Akkoriban kezdett kimenni divatból a szopta­tás. Védőnőimmel karöltve sok­szor közelharcot vívtunk, hogy meggyőzzünk egy-egy édesanyát az anyatejes táplálásról. A vitamin vagy a védőoltások jelentőségét is nehezen fogadta el némelyik szülő. Lázcsillapításként a gyógy­szeren kívül csak a csuklóra és a homlokra tett borogatásig merész­kedtek, mert hogy a mellkasboro­gatás vagy hűtőfürdő tüdőgyulla­dást okozhat. Eleinte még gyakran előforduló lázgörcsös csecsemő vagy gyermek szerencsére már nagyon ritka jelenség, mert az anyák tudnak lázat csillapítani. Körzeti orvosokkal és védőnőkkel a<heti egynapos mozgószakorvosi szolgálat biztosította a rendszeres kapcsolattartást. A balassagyar­mati kórház által biztosított sze­mélygépkocsival 22 települést lá­togattam. Sokszor hallottam - a gyermekorvosnak nehéz lehet, mert a kicsi nem tudja megmon­dani mije fáj. Az ő arcocskájukra a legtöbbször minden rá van írva. Tekintetük a szavakat pótolja. Sze­rencsém volt, mert nagyon ügyes asszisztencia segített. Amíg heten­ként egyszer távol voltam, a szék­helyközségben jól megoldották a problémákat. Melegség önti el az embert, amikor egy szép egészsé­ges csecsemőt a karjába vesz. Ott­hon munka közben visszaperget­tem a napi eseményeket. Mindig találtam olyat, amikor azt mond­tam magamnak: - Jaj, Istenem! Mi lesz vele holnapig? Ha volt tele­fonjuk, akkor azonnal érdeklőd­tem. Csak akkor nyugodtam meg, amikor kiderült: nincs semmi baj. A Pro Urbe-díjas főorvos asz- szony sok olyan nagymamával ta­lálkozik, akit annak idején gyerek­ként kezelt. A már korábban kö­zölt kórházi beutalásokkal kapcso­latos konfliktuson kívül más vé­leménykülönbség nem volt. Ellen­kezőleg. Maximálisan segítették egymást a szülőkkel. Tevékenységének későbbi idő­szakában csoportvezető főorvos­ként ellenőrizte a táppénzen lévő édesanyákat Szécsénytől Bércéiig. Nyugdíjba menetele után sem vált meg hivatásától, amíg meg nem született unokája. Azóta a vele való foglalkozás mellett lányának segít a háztartásban, de szakít időt a szakmai folyóiratokra és a szép­irodalomra is. V.K.

Next

/
Oldalképek
Tartalom