Nógrád Megyei Hírlap, 1999. június (10. évfolyam, 125-150. szám)

1999-06-05-06 / 129. szám

1999. június 5., szombat Világtükör 9. oldal Ma kezdődnek az egyeztető tárgyalások a belgrádi katonai vezetőkkel Furcsa háború - furcsa béke Szombaton a macedón-koszovói határon találkoznak a NATO és a jugoszláv hadsereg tábornokai, de a pontos helyszínt szán­dékosan titokban tartják, hogy távol tarthassák a sajtót. Az atlanti szövetség és a jugo­szláv hadsereg tisztjei hét végi tárgyalásaikon határozzák meg a szerb erők Koszovóból tör­ténő kivonásának menetrendjét. A szövetségesek repülőgépei azonban ettől függetlenül mindaddig folytatják a szerb földi erők elleni csapásaikat, amíg azok meg nem kezdik el­lenőrizhető visszavonulásukat. Az orosz miniszterelnök sze­rint a koszovói válság rendezé­sében jelenleg az lenne a leg­fontosabb, hogy leállítsák Ju­goszlávia bombázását. Szergej Sztyepasin hangsúlyozta: „A bombázás befejezése után kell elkészíteni a Biztonsági Tanács határozatának tervezetét, amelyben meghatározzák az ENSZ helyét és szerepét a ko­szovói rendezésben.” Tony Blair brit miniszterel­nök viszont azt mondta: „Nem bízunk Milosevics államfő sza­vában, a tettek alapján dön­tünk.” A brit kormányfőhöz ha­sonlóan a katonai szakértők is nagy óvatossággal nyilatkoz­nak a Koszovóban körvonala­zódó furcsa béke távlatairól. Bizonytalannak tartják a mene­kültek visszatérését, akárcsak a tartomány jövendő státusát. Katonai-diplomáciai síkon három nagy kérdést kell még tisztázni. Az első: milyen lesz az összetétele a békeerőnek, amelyben a NATO „lényegi” részvételre tart igényt? A má­sodik: milyen lesz a nyugatiak kapcsolata az orosz békefenn­tartó egységekkel, amelyeket Moszkva nem hajlandó a NATO parancsnoksága alá he­lyezni? A harmadik: milyen lesz a békefenntartó alakulatok területi elhelyezése? Londoni katonai szakértők szerint gyakorlatilag az etnikai tisztogatás elismerését jelen­tené, ha az oroszok kapnák meg az ellenőrzést Koszovó északi részén, amelyet Belgrád az or­todox kolostorokkal és a Pec város körül szerveződött pátri- árkátussal együtt a szerb nem­zet bölcsőjének tekint. Bili Clinton amerikai és Jacques Chirac francia elnök, továbbá a brit kormányfő elfo­gadhatatlannak tartja ezt a lehe­tőséget. Ha ugyanis az orosz békefenntartó csapatok egy tér­ségben összpontosulnak, oda nem fognak albánok visszate­lepülni. Ez esetben a tartomány gyakorlatilag kettészakad - vé­lik a szakértők. Mások kételye­iket fejezik ki azzal kapcsolat­ban, hogy a menekültek vissza­térhetnek-e a tél beállta előtt. Magas rangú brit diplomaták szerint a szerbek a felperzselt föld taktikáját követve fognak visszavonulni, s a pusztítás - valamint a szükséges helyreállí­tás - mértékét csak a csapatok visszavonulása után lehet majd felmérni. A bizonytalansági tényező­ket figyelembe véve a NATO békefenntartóinak több évtize­des jelenlétére lehet számítani a Balkánon - állapította meg a londoni székhelyű Nemzetközi Stratégiai Tanulmányok Intéze­tének egyik munkatársa. Mi­előtt békéről beszélhetnénk, több százezer menekültnek vissza kell térnie lakóhelyére, az elfogadható polgári köz- igazgatás viszonyai közé - mondotta. Megfigyelők arra is fölhívják a figyelmet, hogy a Koszovói Felszabadítási Szervezet füg­getlenségi törekvései szintén nehézséget jelenthetnek. Az UCK hangadóinak a leszerelés után politikai szerepet kell vál­lalniuk, de nem szabad enged­niük annak a kísértésnek, hogy visszavágást követeljenek a szerbek ellen. 976 ezer menekült Az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának becslése szerint eddig összesen 976 ezer ember menekült el Koszovóból a tavaly már­ciusban kitört fegyveres konfliktus kezdete óta. A NATO-csapá- sok, 1999. március 24. előtt 124 ezer koszovói albán talált me­nedékre külföldön. Albániában, Macedóniában, Montenegróban és Bosznia-Hercegovinában jelenleg mintegy 780 ezer menekült tartózkodik. Közülük a legtöbben Albániában vannak mintegy 442 ezren, Macedóniában pedig 250 ezer menekültet tartanak nyilván. Boszniában 21,7 ezer koszovói menekültről és további 53 ezer jugoszláviai menekültről, köztük 22 ezer szandzsáki mu­zulmánról tudnak. A világszervezet nem rendelkezik adatokkal a Koszovóit belül, illetve Szerbiában tartózkodó menekültek számáról. Belgrádban ez utóbbival kapcsolatban általában 60 ezer főt emlegetnek. Az elütöttek elszállítása harmadik országokba eddig összesen mint­egy 71,8 ezer személyt érintett. Közülük a legtöbben (13 122 fő) Németországba távoztak. Martonyi János a koszovói rendezésről és a kisebbségekről Áttörés következett be a koszo­vói rendezést célzó folyamat­ban. A békejavaslat jugoszláv elfogadása egész Európa, Magyarország és a jugoszláv nép számára rendkívül pozitív fejlemény - közölte Martonyi János.-A bombázások leállításá­ról, valamint a koszovói nem­zetközi erők helyszínre küldé­séről hamarosan dönt a NATO tanácsa. A magyar katonai egy­ség 6-8 héten belül indulhat el Koszovóba - jelentette ki a külügyminiszter. Kétszáz fős védő-biztosító zászlóalj kül­dése várható, s később elkép­zelhető egy műszaki alakulat részvétele is az akcióban. A közeljövő diplomáciai erő­feszítéseinek középpontjában a délkelet-európai térség újjáépí­tésével kapcsolatos kérdések állnak. A megvitatandó témák közé tartozhat a vajdasági ma­gyar kisebbség helyzetének ügye is. Martonyi János tájé­koztatása szerint Magyaror­szágra az elmúlt 72 órában mintegy 2200-2300 menekült érkezett Jugoszláviából, több­ségükben albán nemzetiségűek.- Szerencsére nem igazolód­tak be azok a félelmek, ame­lyek tömeges méretű menekült- áradattól tartottak a Vajdaság­ból - közölte a miniszter. Hoz­zátette: - A Vajdaság, illetve a vajdasági magyarság kérdésé­nek rendezése jól beilleszthető lehet az európai önrendelkezési elképzelésekbe. Martonyi János megalapo­zatlan, veszélyes gondolatnak minősítette Csurka Istvánnak, a MIEP elnökének kijelentéseit a Vajdaság egy részének vissza­csatolásáról. „Nem foglalko­zunk ezzel a kérdéssel, úgy ke­zeljük, mint amelynek semmi köze a kormány politikájához.” A diplomáciai vezető utalt arra, hogy a vajdasági magyar politikai szervezetek is elhatá­rolódtak a MIÉP szándékától, így a Vajdaság északi területei­nek Magyarországhoz történő visszacsatolási ötlete semmi­féle támogatást nem élvez. * A délkelet-európai újjáépítés új érvet adhat ahhoz, hogy az EU levegye Romániát a vízumköte­lezett országok listájáról - je­lentette ki a külügyminiszter, miután tárgyalt Markó Bélával, akinek gratulált az RMDSZ el­nöki posztjára történt újravá­Markó Béla és vendéglátója, Martonyi János fotó: feb/DIóSI lasztásához. A külügyminiszter szerint az RMDSZ kongresz- szusa bebizonyította, hogy a szövetség egységes politikai szervezet. Markó szerint a romániai ma­gyarok szövetsége fontosnak tartja, hogy rendszeres találko­zók, konzultációk alakultak ki a szervezet és a magyar kormány képviselői között. Hamarosan megalakulnak a Magyar Ál­landó Értekezlet munkabizott­ságai, amelyek közül az egyik foglalkozik majd az anyaországi kapcsolatokkal is. EU: új fejezet kezdődik Átfogó reformok a bővítés előtt Az Európai Uniónak a jövő év végéig meg kell egyeznie az intézményrendszer át­alakításának nyitva maradt kérdéseiben - áll az EU ál­lam- és kormányfőinek kölni találkozójáról kiadott zárónyilatkozatban. A keleti bővítés előtt még ki­igazításokat kell tenni az EU intézményrendszerén, hogy az 20-25 tagállammal is za­vartalanul működhessen. Összesen három kérdés re­formjáról van szó: az Európai Bizottság méretéről és össze­tételéről, a vétójog alkalma­zási területeinek további csökkentéséről és az egyes tagországokat illető szavazati súlyok újjáalkotásáról, hogy a döntő fontosságú szavazások ne szenvedjenek késedelmet. Az Európai Unió kölni csúcstalálkozójának zárónyi­latkozata felszólítja a nem­zetközi közösség szereplőit, hogy nagyvonalú anyagi se­gítséggel vegyenek részt a balkáni újjáépítés folyamatá­ban. Az Unió ismét ígéretet tett arra, hogy kiáll a térség országai mellett, és segít ne­kik elviselni a koszovói vál­ság miatti terheket. A nyilatkozat emlékeztet arra, hogy az EU már kilá­tásba helyezett 100 millió eu- rónyi (104 millió dollárnyi) segítséget, és 196 millió eu- róval segíti a menekültek visszatérését is. Az Unió, amely részben saját sikerének tartja Belgrád meghátrálását, megerősítette, hogy szívesen vállalná a koszovói átmeneti közigazgatás vezetését. „Mister Európa” Az EU állam- és kormányfői úgy határoz­tak, hogy Javier Solana, a NATO jelenlegi főtitkára legyen az Európai Unió közös kül- és biztonságpolitikájának első „ meg­személyesítője”. Az 57 éves spanyol politi­kus jelenleg a NATO főtitkára, ez a megbí­zatása azonban az idei év végén lejár. De­cemberig döntés születik arról is, ki legyen az utóda az atlanti szövetség élén. Solana 1964-ben kezdte politikai pálya­futását, amikor belépett a spanyol szocialisták ifjúsági szerve­zetébe. A hetvenes-nyolcvanas években részt vett a spanyol pa­cifista mozgalomban, akkor még NATO-ellenes nézeteket val­lott. 1976 és 1984 között tagja volt a Spanyol Szocialista Mun­káspárt végrehajtó bizottságának. Különféle tisztségeket viselt Felipe González volt spanyol miniszterelnök kormányaiban. 1995 decemberében került a NATO főtitkári posztjára. Főtit­kársága mozgalmas időszak mind az ő életében, mind a szövet­ségtörténetében. Ekkor kezdte meg a NATO történetének első békefenntartó küldetését Boszniában, ekkor jött létre a NATO és Oroszország kapcsolatait új alapokra helyező Alapító Ok­mány, és az észak-atlanti szövetség ekkor vett fel először közép­európai államokat is tagjai sorába. A NATO Solana főtitkár­sága alatt indította meg háborúját Jugoszlávia ellen. Japán engedi a pirulákat 34 évvel azután, hogy enge­délyezését először megpró­bálták, mostantól a japán nők is hozzáférhetnek a fo­gamzásgátló pirulákhoz. Amíg a férfiak potencia­növelő szere szinte a világ- premierrel egy időben forga­lomba kerülhetett a felkelő nap országában, addig a japán nők 34 évig nem tudták el­érni, hogy engedélyezzék számukra az orális fogamzás- gátlás korszerű módszereit, gyógyszereit. A nemzetközi nőmozgal­mak „besegítettek”, hiszen az ENSZ tagországai közül Ja­pán volt az egyetlen, amely ­kirívó kivételként - „törvé­nyen kívülinek” minősítette a fogamzásgátló pirulát. A japán nők persze áthág­ták a szabályt, de kénytelenek voltak javarészt a korszerűt­len, magas hormontartalmú készítményekre fanyalodni, és ahhoz is csak abban az esetben, ha - úgymond a menstruációs zavarok orvos­lására - felírta nekik a doktor. Ezeket az elavult összetételű pirulákat egyébként ma már szinte sehol sem használják fogamzásgátlás céljára, és a hatóságok meghátrálása nyomán végre a japán nők is hozzájuthatnak a legkorsze­rűbb készítményekhez. FEB Hírek röviden G8-tanácskozás vasárnap A Nyolcak Csoportjához tartozó országok - az Egyesült Államok, a nyugat-európai nagyhatal­mak, Oroszország és Japán - külügyminiszterei vasárnap rendkívüli tanácskozást tartanak, hogy jóváhagyják a koszovói konfliktus megoldására az ENSZ BT elé terjesztendő határozattervezetet. Göncz Árpádot Amerikába várják Vasárnap Washingtonba érkezik a magyar ál­lamfő. Kedden kerül sor Göncz Árpád és Bili Clinton találkozójára. A magyar elnök kíséreté­ben üzletemberek is utaznak, akik külön eszme­cseréket folytatnak a Kelet-Közép-Európa iránt érdeklődő chicagói nagybefektetőkkel. Nem tüntettek Pekingben A Tienanmen téren tegnap, a diákmegmozdulá­sok elfojtásának évfordulóján nem jelentek meg tüntetők. 1989. június 4-én vetette be a kínai ve­zetés- a katonaságot a diáktüntetők ellen, és verte­ié a már másfél hónapja tartó megmozdulást. Új alkotmány Finnországban Helsinkiben a parlament elfogadta az ország új alkotmányát, amely korlátozza az elnök jogkörét. Korábban külpolitikai ügyekben az elnöké volt a végső szó. A jövőben nem ő kezdeményezi és felügyeli a kormányalakítási tárgyalásokat sem. Pozsonyt megdicsérték Az EU üdvözölte a szlovákiai elnökválasztást és jelezte, hogy ezáltal az ország csatlakozási esé­lyei kedvezőbbre fordultak. A tagállamok abban bíznak, hogy az államfői poszt betöltésével meg­erősödik az ország reformpolitikájának végrehaj­tásához szükséges intézményrendszer. Mélyponton a munkanélküliség Májusban 4,2 százalék volt az Egyesült Álla­mokban a munkanélküliek aránya, ami három év­tizede nem tapasztalt mélypont. Az előző hónap­ban 11 ezer új állás keletkezett a mezőgazdasá­gon kívüli-szektorokban.-Májusban 13,19 dol­lárra emelkedett az alkalmazotti átlagórabér. Tvr-hét A tévénézés a programválasztásnál kezdődik Válasszon a legjobb helyről! Áttekinthető műsorismertető, legtöbb háttérinformáció a Tvr-hét-ben A hét sztárja: Harald Krassnitzer Meglőtték Goldie Hawnt Újra háborúznak a csillagok Magyar arénában a brit különc Tvr-hét - a műsorújság Előfizetői forródrót Telefon: 488-5621 Fax: 488-5689

Next

/
Oldalképek
Tartalom