Nógrád Megyei Hírlap, 1999. június (10. évfolyam, 125-150. szám)

1999-06-28 / 148. szám

4. oldal Mozaik - Gazdaság 1999. június 28., hétfő Növényi kultúrák: járványveszély Nógrádban Burgonyavész, peronoszpóra A jelenlegi rendkívül csa­padékos időjárás káros hatásának mérséklése cél­jából - amint megszűnt a folyamatos esőzés - azon­nal védekezni kell ter­mesztett növényeink szá­mos kórokozója, elsősor­ban a peronoszpóra típusú gombák ellen. Jelen idő­szakban a felszívódó (szisztemikus) hatóanya­got is tartalmazó szer­kombinációk kijuttatása lehet csak eredményes a kórokozók jelenlevő nagy­tömegű szaporítóképlete, illetve a folyamatos fertő­zésveszély miatt. A kontakt (réz, cineb, mankoceb) hatóanyagú sze­rek most nem alkalmasak a védekezésre, használatukat nem javasoljuk. A tünetek tömeges meg­jelenése várható, amely pl. burgonyavész esetén olyan gyors lefutású lehet, hogy a lombozatot néhány nap alatt teljesen elpusztíthatja, s olyan lesz a tábla, mintha le­forrázták volna. A betegség veszélyességét növeli, hogy a gyakori csapadék lemossa a kórokozót a gumóra, tehát meg kell akadályozni a tü­netek, azaz újabb szaporító képletek megjelenését a lombozaton. A védekezésre felhasználható felszívódó szerek is csak akkor fejthe­tik ki hatásukat, ha a tünetek megjelenése előtt (a lappan- gási idő alatt) permetezünk. Továbbá felhívjuk a fi­gyelmet, hogy amig a fertő­zés veszélye fennáll, a keze­léseket ismételten el kell végezni, viszont a reziszten­cia elkerülése érdekében ugyanazt a felszívódó ható­anyagot évente maximum 2-3 alkalommal lehet kijut­tatni. A jelenlegi helyzetben - a tömbösített burgonya­táblák hatékony védelme érdekében - érdemes számí­tásba venni a légi kijuttatás lehetőségét is. Peronoszpóra (pl. uborka-, hagyma-, szőlőpe- ronoszpóra stb.) ill. paradi­csom-, és burgonyavész el­leni védekezésre számos felszívódó készítmény en­gedélyezett, így több kultú­rában is felhasználható, pl. Mikál C 64 WP„ Aerobat MZ, Galben M., Galben R., Ridomil MZ 72 WP. Rido- mil Gold Plus 42,5 WP, Curzate R, Kupfer Fusiln WG. - burgonyában a Fo­rum, a II. forgalmi kategóri­ájú Tattoo, Tanos, továbbá csak uborkában az Aliette 80 WP, a Previcur 607 SL. Nógrád Megyei Növény-egészségügyi és Talajvédelmi Állomás Miért kell a madarak és a kisemlősök élőhelyeit megsemmisíteni? Odvas fák: el a kezekkel! Csaknem hatvan éve már, hogy figyelemmel kísérem az erdők életét, - és természetesen a fakitermelési munkálatokat is ... Amióta „divatba” jöttek a motoros fűrészek, rendkívül fel­gyorsult az erdők kiirtása! Nos, az erdőgazdaság azért van, hogy fát kitermeljen és azok helyébe újabb erdőket telepítsen. Mindez rendjén is lenne, ha figyelembe vennék azt, hogy egy­némely, mostanában bevezetett tevékenységükkel milyen jóvá­tehetetlen károkat okoznak az erdők élővilágában! Tévedés kizárva? Gond, hogy a számítógépek nem tudnak mit kezdeni az ez­redfordulóval, különösen nagy veszélyeket jelent a fegyveres erőknél. Mint Vlagyimir Jakov­lev, az orosz stratégiai rakéta­erők főparancsnoka elmondta: az amerikai katonai vezetés fontos javaslattal rukkolt elő az orosz rakétacsapatoknál. Az el­képzelés lényege az, hogy kö­zös erőfeszítésekkel előzzék meg az esetleges számítógép­hiba okozta rakétariadót, ne­hogy valaki atomtámadástól féljen, netán visszacsapjon... Teljesen érthetetlen számomra az a nemtörődömség, ami az erdők élővilágával szemben megnyilvánul. Pontosan nem tudom, hogy mikor kezdték el az úgynevezett „egészségügyi” fakitermeléseket, de e tevékeny miatt hatalmas erdőterületek válnak lakatlanná. Eltűnnek a harkályok és egyéb odúlakó madarak, emlősök. Úgy látszik, senki sem akarja tudomásul venni azt, hogy az erdő szerves része a derékban törött, kiszá­radt, a napfény hiánya miatt el­sorvadt fa is! Az ilyen kiszáradt fákba készítik odúikat a har­kályfélék, az ezek kérge alatt meglapuló szúféleségek és egyéb rovarok képezik táplálé­kukat télen. A harkályok elha­gyott odúiban költenek a ci­nege- és a bagolyfajok, a csuszkák, a légykapók, a sere­gélyek. A mogyorós, az erdei és a nagy pele, a mókus és több denevér otthonául is szolgálnak a száraz fákba vésett odúk. (Az említett három pelefaj ezekben alussza hosszú téli álmát.) A bükkösökben lévő száraz fákra azt sem lehet mondani, hogy azok „megfertőzik” az egészséges egyedeket, mert ezek nem gombák miatt szá­radnak ki. A törött, korhadozó fákra akkor is szükség van, ha az er­dészetek ellene vannak! Talán nem ártott volna, ha annak ide­jén az erdészeti iskolák tan­tárgyként is oktatják azt a so­kak által ismeretlen dolgot, amelyet úgy neveznek hogy „Természetvédelem!” Vajon tudják-e a fakiterme­lést megrendelők, hogy az álta­luk hontalanná tett, fokozott védelemben részesített fehér­hátú fakopács eszmei értéke 100 ezer forint? A kék galamb, a búbos banka, a kis légykapó, a közép fakopács, a szürke küllő 50 ezer, a kuvik 100 ezer, a szalakóta pedig negyedmillió forintot „ér”. Ugyancsak védet­tek a denevérfajok is! A csak 10-20 ezer forint eszmei értékű madarakat, emlősöket nem is említem . . . Biztos vagyok abban, hogyha összevetnénk a bükkö­sökben kitermelt fáért befolyt összeget az onnan elűzött ma­darak, kisemlősök, sőt, védett rovarok eszmei értékével, kide­rülne, hogy az állatfajok pusztí­tásával okozott kár jóval meg­haladja a kitermelt fák értékét! Hazánk területén egyre soka­sodnak a vízimadarak számára létrehozott természetvédelmi területek, ahol szigorúan korlá­tozzák, sőt betiltják egyes fajok vadászatát és bármiféle hábor­gatását. Ezzel szemben az erdei fajok költő- és élőhelyeit máig is kitermelhetik, azaz azt is mondhatnám, hogy tönkre tehe­tik! Érdekes módon a Salgótar­ján mellett létesített Ka- rancs-Medves tájvédelmi kör­zetben ugyanúgy folyik a faki­termelés és a többi természet­károsító tevékenység, mint más, nem védett területen. Mint madarász azt javasolnám az il­letékes természetvédelmi ható­ságnak, hogy legalább a tájvé­delmi körzetekben élő, ritkább madár- és emlősfajok élőhe­lyeit részesítsék fokozott véde­lemben, illetve az ilyen helye­ken ne engedélyezzék a zavaró emberi beavatkozást! A még meglévő idős bükkö­sök nagyon is megérdemelnék a fokozott védelmet már csak azért is, mert Salgótarján kör­nyékén ezekből emelkedik ki a Salgó, a Szilvás-kő, a bámai Nagy- és Kis-kő. A Medves ke­leti oldalán lévő Gortva-völgy szintén megérdemelné a na­gyobb odafigyelést annak elle­nére, hogy ez jelenleg is foko­zottan védett terület! Tudom, hogy az ilyen ren­delkezések anyagiakat igényel­nek, de ennyit talán megérne, hogy a bükkösök megmaradja­nak az utókor számára! Abban is biztos vagyok, hogy az uno­káink nagyon is hálásak lenné­nek e cselekedetünkért. Az odúlakó madarak nem tudnak panaszkodni, nem tilta­koznak az élőhelyek elvesztése miatt, - ezért az embernek kell észrevenni, hogy mi is történik környezetünkben! A madarak csak élik életüket, ha azt a ter­mészetet leigázni akaró kétlábú meg nem akadályozza azt... Szerintem azonban a szárnya­soknak is joguk van gond nél­kül és háborítatlanul élni! Pró­báljunk megértéssel lenni irán­tuk, és a pillanatnyi gazdasági érdek miatt ne pusztítsuk el er­dei nket! Varga Ferenc A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület örökös tagja A villányi borok a külpiacra törnek A borkedvelők számára mindenképp, de nem ke­vésbé a borászati szakembe­rek és kereskedők örömére olyan esemény színhelye volt a minap a Gellért Szálló, amely a hajdan Európa-szerte elismert ma­gyar bor - ezen belül is a villányi borvidék termése - megújulását bizonyította. A Villányi Borászat Rt. ugyanis bemutatta új prog­ramját, amely a Chateau Te­leki nevet viseli. A bemutatón Séllyei And­rás, a részvénytársaság ve­zérigazgatója elmondta: fő céljuk nem csupán a ha­gyományok őrzése, hanem az elfeledett módszerek föl­újítása is; ezért kötöttek névhasználati megállapo­dást a híres nemesítő szak­ember, Teleki Zsigmond unokájával, dr. Teleki Judit­tal. Az ő tiszteletére viseli egyébként a hat tagból álló borcsalád egyike a .Judit” nevet. Dr. Csizmadia And­rás gasztrofilozófus külön- külön is elemezte a Villányi Hárslevelű, a Teleki Villá­nyi Cuvée, az Alex Villányi Cuvée, a Villányi Cabemet Sauvignon, a Merlot és a Cabemet franc borok tulaj­donságait; ezek a nemes ita­lok Bakonyi Antal borászt dicsérik. A Villányi Borászat Rt. pincéjében érlelődő borok gazdag ízvilágukat elsősor­ban a hazánk déli vidékét jellemző mediterrán éghaj­latnak, illetve a hatására ki­alakuló harmóniájuknak kö­szönhetik. A cég reményei szerint a világpiacon is sike­rül helyreállítani a magyar borok tekintélyét. (gy.) Kedvezményeket kér a kamara Kiigazításokra van szükség a gazdaságpolitikában A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) felmérései szerint a koszovói konfliktus mintegy 11 milliárd forintnyi kárt okozott tagvállalatainak - közölte Soós Adrienne főtitkár­helyettes, az MKIK szombati elnökségi ülését követően. A kiküldött kérdőíveket 296 tagvállalat juttatta vissza a ka­marához. Ezek összesítése alap­ján jött ki a 11 milliárd forint, ám a végösszeg ennél sokkal nagyobb is lehet. Ebben a helyzetben az el­nökség azt javasolja a kor­mánynak, hogy nyújtson átme­neti kedvezményeket a kárt szenvedett vállalkozásoknak annak érdekében, hogy azok képessé váljanak szétzilálódott üzleti kapcsolataik újjáéleszté­sére. Elképzeléseik szerint ez kedvezményes hitelek, vagy átmeneti adó-, illetve járulék­fizetési könnyítések formájá­ban valósulhat meg. Kormányzati segítséget vár a kamara ahhoz is, hogy a ma­gyar vállalkozások részt vehes­senek a háborús károk helyreál­lításában, és hazánk a délkelet­európai gazdaság fejlesztésé­nek bázisává válhasson. Az elnökségi ülésen értékel­ték a kormány adó- és járulék- reformra vonatkozó elképzelé­seit is. A főtitkárhelyettes ezzel kapcsolatban elmondta, hogy nem elsősorban az adók, hanem a bért terhelő járulékok terén tartják szükségesnek a könnyí­téseket. Ugyanakkor elutasítják az új adónemek - a kamat-, il­letve a biztosítási adó - beveze­tésének tervét. Az a tervezett intézkedés pedig, miszerint a táppénzt 90 napig a munkáltató fizetné, egyenesen felháboro­dást váltott ki a kamarában. Radetzky Jenő alelnök beje­lentette: az ülésen döntés szüle­tett arról, hogy az MKIK önálló képviseletet nyit Bukarestben, Csíkszeredán, Gratzban és Moszkvában; ez utóbbit tartják a legfontosabbnak. Tolnay Lajos, a kamara el­nöke újságírói kérdésre vála­szolva elmondta: személyes vé­leménye szerint a magyar gaz­daságpolitikában nincs szükség drasztikus beavatkozásra, ki­igazításokra viszont igen. BÁLINT GYÖRGY ROVATA Lapok a kertész noteszából A bőséges csapadék mi­att gyakori a szőlőtőkék lombjának sárgulása. Ezt leg­gyakrabban a relatív vas-, il­letve magnéziumhiány idézi elő. (A vashiányos levelek egyenletesen citromsárgák, a magnéziumhiánytól szenvedők levelei sárgák, ám a levélerek mentén zöldek.) E két nélkü­lözhetetlen elem hiányát a Fi- tohorm Standard Sz. nevű ké­szítmény kipermetezésével le­het orvosolni. A kezelés hatása hét-tíz nap múlva észlelhető. A sok eső miatt a termesztett növények lombja gyorsan nő, szöveteik lédúsak, lazák, ezért tömegesen szaporodnak el raj­tuk a szívó- és rágókártevők. Az őszibarackfákon a zöld le- véltetvek szívogatják a levelek nedveit, aminek hatására a leve­lek összesodródnak, megsár­gulnak és elpusztulnak. A levél- tetvek ellen hatásosan véde­kezhetünk a Pirimor nevű, kör­nyezetkímélő rovarölő szer 0,1 százalékos oldatának kiperme­tezésével. A burgonyabokrok leveleit csonkig lerágják a burgonya­bogár lárvái és kifejlett alakjai. A bogarak összeszedése és megsemmisítése időrabló fo­lyamat, ráadásul nemigen vezet eredményre. Sikeresen lehet védekezni a burgonyabogarak ellen a Karate vagy a Judo nevű rovarölő szer kipermetezésével. A permedébe keverjünk tapa­dást fokozó szert is! A kardvirágok most gyorsan növekednek. Gyakran előfor­dul, hogy a gumók nem tartják elég szilárdan a súlyos levélze- tet, ezért a növény kifordul a ta­lajból. Ennek megelőzésére ér­demes a növényeket pálcikák­hoz rögzíteni. A leandereket most szaporít­hatjuk dugványozással. Vág­junk le egy csúcshajtást, szed­jük le néhány alsó levelét és ál­lítsuk vízzel telt agyagedénybe, napos helyre. A vizet két-há- rom naponta cseréljük. A gyö­kerek képződése hat-hét hét múlva indul meg és két hónap múltán már cserépbe lehet ül­tetni a növénykéket. €€G vezetés Határidők cégvezetőknek Június 28.- Fogyasztási adó előlege- Halasztott adófizetés dohány- gyártmányoknál Június 29.- Nyitott pozíció jelentés Június 30.- Cégautó adója- Külföldi rendszámú személy- szállító gépjármű adója- Befektetésialap-kezeiők jelen­tése- Kőolaj-hozzájárulás befizetése- Magánnyugdíjpénztárak adat­szolgáltatása a tagdíjbevallásról- Szarvasmarha-igazolólap megküldése- Idegenforgalmi tevékenység utáni áfa-önellenőrzés- Magánnyugdíjpénztárak éves beszámolójának közzététele- Gázszolgáltatók felügyeleti dí­jának befizetése- Marhalevél megküldése a jegyzőnek- Foglalkozás-egészségügyi je­lentés az ÁNTSZ-nek- Hegyközségi adatszolgáltatás- Külföldön tevékenykedő adózó nyilatkozata- Elszámolás adóraktári zárje­gyekről- Szabadság kiadása Július 1.- Géntechnológiai módosítást tartalmazó termék megjelölése Július 2.- Vámáru-nyilvántartás hitelesít­tetése Állatok szállítása A május elsejétől hatályos 13/1999. (IV. 28.) KHVM-FVM együttes rendelet szabályozza a gerinces állatok (pl. a háziasított egypatás állatok, a háziasított szarvasmarha, juh. kecske, ser­tés, baromfi, házinyúl, macska, kutya, egyéb emlősök, madarak Az Országgyűlés első éve Parlamenti munka A parlament elmúlt évben született döntéseit a vilá­gos értékválasztás jelle­mezte, a prioritások között előnyt élveztek a csalá­dokkal, a fiatalokkal, és a közbiztonsággal kapcsola­tos határozatok - mondta Áder János házelnök. Az Országgyűlés első embere statisztikai ada­tokra hivatkozva kijelen­tette: a háromhetes ülése­zési rend bevált, semmiféle fennakadást nem okozott a parlament működésében. A képviselőknek az őszi ülés­szak kezdetén újra dönte­niük kell a háromhetes ülé­sezési rendről. Áder János kiemelte: az előző ciklus első esztende­jében összesen 123 új tör­vényt és törvénymódosítást fogadott el a plénum, ez a szám most 137. Négy évvel ezelőtt - az első esztendő után - összesen 255 döntést hoztak a honatyák, most 261-et. Az Országgyűlés elnöke azokra az ellenzéki felveté­sekre is reagált, amelyek szerint a koalíciós pártok ki­sajátítják magunknak az azonnali kérdések és az in­terpellációk lehetőségét. Az összesített adatok alapján összesen 72 azonnali kérdés hangzott el, amelyből 23-at a koalíciós képviselők, 49-et pedig az ellenzéki honatyák fogalmaztak meg. A 129 interpelláció kö­zül 47 fűződött kormány- párti honatyák nevéhez, 82 pedig az ellenzékiekhez. Áder János kiemelte: az el­telt egy esztendő során öt politikai vitanapot tartottak a T. Házban. és halak) - az állattartó által vég­zett - szállítását és fuvarozását. Az állatok abban az esetben szállíthatók, ha fizikai és egész­ségi állapotuk alapján alkalma­sak a tervezett szállításra, és az állattartó vagy megbízottja gon­doskodott a szállítás közbeni, va­lamint a rendeltetési helyen tör­ténő ellátásukról. A szállításra való alkalmasságot állatorvos igazolja. Szállítani csak olyan okmánnyal szabad, amelyből a hatósági állatorvos ellenőrizheti az állatok eredetét és tulajdono­sát, a kiindulási és rendeltetési helyet, valamint az indulás pon­tos idejét. A szállítónak a ható­sági állatorvos részére - a szállí­tás megkezdése előtt - írásban nyilatkoznia kell arról, hogy megtartja az érvényes állat­egészségügyi előírásokat, nem szállít vagy szállíttat állatokat olyan módon, amely az állatok­nak sérülést vagy indokolatlan szenvedést okozhatna, illetve hogy olyan szállítóeszközt hasz­nál, amely megfelel a vonatkozó előírásoknak. A fuvaroztatónak olyan gaz­dálkodó szervezetet, illetőleg az állatok kísérésével olyan sze­mélyt kell megbíznia az állatok fuvarozásával, amely/aki megfe­lelő szakmai hozzáértéssel és gyakorlati tapasztalattal rendel­kezik a szállított állatokkal való bánásmód, ellátás területén. A szállítás megkezdése előtt a szállítónak, a fuvarozónak úti­tervet kell készítenie, amelyet mellékelni kell a hatósági állat­orvos által kiállított állat-egész­ségügyi igazoláshoz. A hatósági állatorvos a megállóhelyeken is ellenőrizheti az állatokat, és meggyőződhet arról, hogy al­kalmasak-e az út folytatására. A hatósági állatorvos a szállí­tás során csak akkor tarthatja vissza a rakományt, ha az szük­séges az állatok egészsége vagy állatvédelmi szempontból. A hatósági állatorvosnak jo­gában áll ellenőrizni a szállító- eszközöket, az állatokat, továbbá a kísérőokmányok adatait a kiin­dulási helyeken, az állatpiaco­kon, az átrakodóhelyeken vala­mint a rendeltetési helyre érke­zéskor is.

Next

/
Oldalképek
Tartalom