Nógrád Megyei Hírlap, 1999. június (10. évfolyam, 125-150. szám)

1999-06-23 / 144. szám

1999. június 23., szerda Hazai Körkép 5. oldal Egy ítélőtábla lesz Koncepció a jogalkotási törvényhez Egyebek mellett az igazság­szolgáltatás rendszerének korszerűsítéséről tárgyalt tegnapi ülésén a kormány, de terítékre került több bánya bezárása és a jugoszláviai új­jáépítésben való részvétel is. Hosszas előkészítő munka után 2002-től az ítélőtábla válhat a legfőbb fellebbviteli fórummá -jelentette be Hende Csaba, az igazságügyi tárca politikai ál­lamtitkára, hozzátéve, hogy az előzetes elképzelésekkel szem­ben öt helyett csak egy ilyen in­tézmény létesül, mégpedig Bu­dapesten. A tervezet szerint a személyiségi jogokkal össze­függő ügyek - például a bontó- perek - továbbra is a helyi bíró­ságokon futnak majd, míg a na­gyobb súlyú perekben a megyei bíróságok járnak el, tehermen­tesítve a helyi intézményeket. A megyékben született ítéletet a fővárosi ítélőtáblánál lehet majd megfellebbezni. Hende Csaba elmondta: az új jogszabály 30 napra korlátozná azt az időt, amelyen belül a bí­róságok kötelesek megvizs­gálni a beérkezett beadványt, il­letve hiánypótlásra felszólítani az ügyfelet. Az első tárgyalást a keresetlevél beérkezésétől számított hat hónapon belül ki kell tűzni. Az ítélőtábla bírói posztjaira pályázatot írnak ki. A kormány elfogadta a jog­alkotási törvény koncepcióját, de a benne foglaltak csak az al­kotmányügyi bizottság véle­ményével együtt kerülnek majd a Ház elé. A tervezet lényege az, hogy csupán az állampolgá­rokat közvetlenül érintő ügye­ket szabályozzák majd törvé­nyek és csökken az ún. kéthar­mados jogszabályok száma is. Hende bejelentette: a kabinet 9-ről 12 évre növelné az alkot­mánybírók megbízatásának ide­jét, s a testület tagjai nem vá­laszthatók újra. A miniszterek határoztak ar­ról is, hogy a börtönökben ad­ható kedvezményeket a veszé­lyes bűnözők nem vehetik igénybe, illetve, hogy az eny­hébb elbírálást a jövőben nem az elítéltnek vagy védőjének, hanem a büntetés-végrehajtási intézetnek kell a bíróságnál kezdeményeznie. A kormány egyéb döntései­ről, így például a putnoki és a fekete-völgyi bányák 2000-ben esedékes bezárásáról Borókai Gábor szóvivő számolt be. A szénbányászatot érintő intézke­dések mintegy 5000 bányászt hoznak nehéz helyzetbe. Ezért a kabinet úgynevezett újrakez­dési támogatással könnyíti a családok sorsát. A kormány áttekintette a kül­földi tőke hazánkba csalogatá­sának módszereiről készült gazdasági miniszteri koncep­ciót, s arra az álláspontra he­lyezkedett, hogy évi nettó 1,5- 1,8 milliárd dolláros tőkebe­áramlás volna kívánatos. A be­fektetéseket számos kedvez­ménnyel honorálják majd. A miniszterek foglalkoztak a jugoszláviai újjáépítésben való magyar részvétellel is. A tervek között alapos helyzetfelmérés, egy újjáépítési és befektetési konferencia rendezése és a be­vásárlóturizmus segítése is sze­repel. (takács) ________Ellenzéki szemmel ________ H ét régió helyett három A területfejlesztési törvény- módosítással kapcsolatban továbbra sem közeledett egymáshoz a kormány és az ellenzék álláspontja. A jelen­legi javaslat sem az uniós csatlakozáshoz szükséges biz­tonságos és stabil régióel­határolást, sem a megfelelő intézményrendszert nem biz­tosítja - jelentette ki lapunk­nak Baráth Etele. A szocialista politikus kérdé­sünkre elmondta: a területfej­lesztési törvényt úgy kell átala­kítani, hogy az megfeleljen az EU-elvárásoknak. Az unió csak akkor fog hozzájárulni - 1500- 1600 milliárd forinttal - a ma­gyarországi infrastrukturális fejlesztésekhez, az iparosítás­hoz, a munkahelyteremtéshez, az oktatás javításához és a kör­nyezetvédelemhez, ha bizton­ságos, stabil régióelhatárolást és intézményrendszert hozunk létre. A területfejlesztési törvény módosított változatában a ré­giók elhatárolása bizonytalan és olyan versenyképtelen or­szágrészek kialakulásához ve­zet, amelyek „nem állnának meg a lábukon” az EU-ban. Vé­leménye szerint három - egy dunántúli, egy középső és egy keleti - körzet kialakítása meg­felelőbb volna, ugyanakkor a lakosság létszáma alapján is arányosabb megoldást adna. Az MSZP-s képviselő kifo­gásolta azt is, hogy a javaslat elfogadásával olyan állami ha­talmi túlsúly jönne létre, amelyben a közpénzeket egye­dül a kormány ellenőrizhetné. A kamarák és az önkormányza­tok ugyanis kiszorulnának a re­gionális tanácsokból, (h. gy.) Az Országgyűlés befejezte első félévi munkáját Új alkotmánybírákat választottak Eredményesen zárult a nyári szünet előtti utolsó parlamenti munkanap. A képviselők megválasztottak három új alkot­mánybírót, elfogadtak több fontos törvényt, köztük a szerve­zett bűnözés elleni, kétharmados többséget igénylő jogsza­bályt. A területfejlesztési vitában közeledtek az álláspontok. A szervezett bűnözés ellen csak úgy tudnak a hatóságok eredményesen fellépni, ha az elkövetőkről mindent tudnak. Mindent tudni pedig csak megfigyelések, lehallgatások, titkos házkutatások, beépülé­sek révén, személyes és banki adatok megszerzése útján le­het. Az ellenzék fél éve azért nem szavazta meg ezt a tör­vényt, mert nem látott ele­gendő garanciát arra, hogy a bűnözés elleni harcban bevet­hető többletjogosítványokat az éppen hatalmon lévő kormány nem használhatja fel politikai ellenfeleinek megfigyelésére, illetve az általános emberi jo­gok csorbítására. A törvényt a pártok közös erővel átdolgoz­ták, és tegnap megszavazták. A képviselők alkotmánybí­róvá választották Bihari Mi­hályt, Kukorelli Istvánt és Va- sadi Évát, változtattak a szoci­ális és a közoktatási törvé­nyen, megújították a szerzői jogról és a katasztrófák elleni védekezésről szóló jogszabá­lyokat. Lehetővé tették a ro­mán országos kisebbségi ön- kormányzat megalakulását. A kérdések és interpellá­ciók óráiban verseny folyt a pártok között, hogy ki tud újabb politikai erkölcstelenség leleplezésével előállni. Hall­hattunk ismét a másfél millió­ért vásárolt megfigyelési ka­zettáról, a Hit Gyülekezetének adócsalásáról és az SZDSZ- szel való összefonódásáról, kisgazda párthűségesek kine­vezéséről és egy, a Nemzeti Múzeumban 1996-ban rende­zett kiállításról, amely címe szerint az 1944-47-es koalí­ciós időszakról szólt, de csak Rákosit és a kommunista pár­tot méltatta. S. Á. Megfigyelés: a meghallgatás elmaradt Újabb fordulatot vett az úgynevezett megfigyelési botrány, miután kiderült, hogy a Pokorni Zoltán „letapogatására” vonatkozó beszélgetésről készült hangfelvételért Kövér László titokminiszter kérésére a zömmel állami megbízások­ból élő Defend Kft. fizette ki a másfél millió forintot. Keleti György, a Nemzetbiztonsági Bizottság elnöke tegnap össze­hívta a testületet, ám a napirendet nem tudta elfogadtatni. A Nemzetbiztonsági Bizottság rendkívüli ülésén folytatódott a más színtéren már megszo­kott Keleti-Kosztolányi szó­párbaj. Kosztolányi Dénes, a megfigyelési bizottság fide- szes elnöke (a nemzetbizton­sági bizottság tagja) szerint Keleti törvénytelenül hívta össze az ülést, s egyébként sem ez a testület hivatott az ügy kivizsgálására. Keleti viszont úgy érvelt: a titkosszolgálatok tevékenysé­gével csak a speciális átvilágí­táson átesett honatyák, tehát saját bizottsága tagjai foglal­kozhatnak, a Kosztolányi-féle grémium nem. Hozzátette: itt és most nemzetbiztonsági ügyről van szó, hiszen ki kell derülnie, hogy milyen kapcso­latban áll a Defend, illetve an­nak titkosszolgálati múlttal rendelkező főnöke, Földi László és a polgári titkosszol­gálatokat felügyelő miniszter. Keleti érveit leszavazták a bizottság kormánypárti tagjai, így nem lesz vizsgálat. A tes­tület előtt egyébként egyetlen meghívott - sem a miniszter, sem a Nemzetbiztonsági Hiva­tal főigazgatója, sem a Defend vezetője - nem jelent meg. A szocialista politikus lapunk­nak azt mondta: bízik benne, hogy a kormánypárti oldal a nyár végéig „lecsillapodik”. Kosztolányi Dénestől meg­tudtuk, az eredeti menetrend szerint szeptemberben ülné­nek össze újra, ám ha Keleti­éknek valóban fontos az igaz­ság kiderítése, akkor rendkí­vüli ülés összehívását is kez­deményezhetnék. Az elnök ezt nem teheti, a kormányoldal pedig azért nem él ezzel a le­hetőséggel, mert az MSZP-s politikus kijelentette: a nyári pihenés mindenkinek dukál. Takács Mariann Minőség az önkormányzatoknál Magyarország európai uniós csatlakozásának egyik gyenge pontja, hogy intézményrendszere kevéssé felel meg a közös­ségi elvárásoknak - mondta Kálnási Anna, a TÜV Rheinland Hungária VRF Kft. igazgatója kedden, egy önkormányzati szakembereknek szervezett rendezvényen. Az intézményekkel szemben támasztott követelmények tel­jesítését nagymértékben segít­heti valamelyik minőségbizto­sítási rendszer bevezetése - hangzott el a tanácskozáson. Magyarországon jelenleg a több mint háromezer önkor­mányzatból mindössze öt ren­delkezik minőségbiztosítással, 40-nél pedig most folyik a ki­építése. Balog András, a cég tanácsadója kiemelte, hogy a minőségbiztosítási rendszert bevezető önkormányzatnál fontos a vezetők feladatainak szabályozása, a szerződések, a beszerzések, a dokumentáció­kezelés, a folyamatszabályo­zás és az ügyfélszolgálat köve­telményeinek meghatározása. Az önkormányzati szolgálta­tás minőségét befolyásoló té­nyezők között említette a megbízhatóságot, a reagálási készséget, a szaktudást, az el­érhetőséget, az udvariasságot, a kommunikációs készséget, a bizalomkeltést és a kivételes problémakezelést. Kálnási Anna szerint a kü­lönféle ISO-rendszerek beve­zetésének költsége átlagosan 3 millió forint. A kisebb ön- kormányzatoknál ennél keve­sebbe, a nagyobbaknál többe is kerülhet. Az önkormányzat nagyságától és a rendszer bo­nyolultságától függően 9 hó­nap és másfél év közötti idő­tartamot vesz igénybe a rend­szer telepítése az önkormány­zatoknál. Az ajánlott minőségbiztosí­tási szisztémák bevezetését kérhetik a polgármesteri hiva­talok, az önkormányzatokhoz tartozó intézmények, gazda­sági társaságok külön-külön vagy együttesen is. Az ön- kormányzatokhoz tartozó is­kolák munkáját segítő ISO- rendszerek kiépítését az állam támogatja. Gyógyírárak. A kormány döntése alapján július 15-ével módosulnak a gyógyszerárak és a tb-támogatási mértékek - je­lentette be Gógl Árpád egész­ségügyi miniszter kedden. Mint ismeretes, a patikai árváltozá­sok életbe léptetését eredetileg július 1-jére tervezték. Gógl Árpád szerint a gyógyszerárak lakosságot terhelő növekedése ez évben valószínűleg 10 száza­lék alatt marad. Tas zári menetrend. A nyár végéig elhagyják Taszárt az amerikai harci gépek. Először az elmúlt hétvégén az amerikai hadsereg légierejéhez tartozó különlegesen erős fegyverzetű A-10-es harci gépeket vonták vissza - közölték a bázis sajtó- központjában. Megbízható for­rások szerint nyár végéig a hu­szonnégy F/A 18/D Hometet is kivonják Magyarországról. Metróper. A másodfokon el­járó Fővárosi Bíróság kedden helybenhagyta az elsőfokú íté­letet, s ezzel az jogerőssé vált. E szerint a magyar államnak a Dél-Buda-Rákospalota között tervezett 4-es metró megépíté­sére vonatkozó szerződést nem állt jogában egyoldalúan, azon­nali hatállyal felmondani, így a felek között létrejött jogokat és kötelezettségeket tartalmazó megállapodás érvényben van. A kormány továbbra sem kíván részt venni a metróépítésben - közölte Borókai Gábor szóvivő. Demonstráció készül. Amennyiben a kormány a bá- nyaerőmű-integráción kívül re­kedt bányák, gyorsított bezárá­sáról dönt, a bányásztársadalom megteszi a megfelelő lépést - jelentette ki Schalkhammer An­tal kedden Kazincbarcikán. A bányászszakszervezet elnöke szerint több tízezer bányász vonulhat a Parlament elé. Nyílt nap. A Kék Pont Drog- ambulancia kedden bemutatta azt a személyiségformáló, pre­venciós munkát, amelyet a droghasználók és a veszélyezte­tett fiatalok körében végez az intézet. Az ország különböző vidékeiről érkezett pedagógu­sok, a családsegítők és a gyer­mekjóléti szolgálatok munka­társai elsősorban a Kék Pont speciális oktatási programja iránt érdeklődtek. Új gáztarifa júliustól. Vál­tozatlan gázárak mellett lép ha­tályba július 1-jén az új gáz- tarifarendszer, amelyet a Gaz­dasági Minisztérium és a gáz- szolgáltató társaságok között a múlt hét végén létrejött megál­lapodás tesz lehetővé - adta hí­rül a tárca. A gáz fogyasztói ára várhatóan kismértékben mégis emelkedni fog az éves ár­korrekció nyomán. Az erre vo­natkozó javaslatot a Magyar Energia Hivatal adja át. Az ifjú tehetségeknek alapított Oroszlánköröm-díj újra gazdára talált Falun „termett” opera-énekesnő Többdiplomás, munkanélküli édesapa, öt testvér, nagy sze­génység és sok-sok szeretet. Röviden ilyen körülmények kö­zött él Juhász Veronika, aki Szász Marci óta a negyedik Oroszlánköröm-díjas, ifjú magyar tehetség. Polló László, a számítógépeket gyártó Portocom Rt. tulajdo­nosa, a díj alapítója kedden az Operaházban adta át a 12 éves kislánynak a cég által gyártott legkorszerűbb laptop számító­gépet, tanulást segítő progra­mokkal, internet-csatlakozás­sal és egyéb szolgáltatásokkal. A szokatlan helyszínt azért választották, mert Veronika - kortársainak többségével ellen­tétben - nem a popzenéért, ha­nem az operákért rajong. Hal­lás után képes elénekelni a legnehezebb áriákat is.- Hétéves volt Veronika, amikor a rádióban hallottakat utánozni kezdte - meséli Ju­hász András, az édesapa, aki­nek ölében a család legkisebb gyermeke házilag készült rongybabát szorongat. — Kez­detben borzasztó hamisan éne­kelt, de óriási lelkesedéssel. Alig telt el néhány hét és arra lettünk figyelmesek, hogy ki­tisztult a hangja. Nem pályáztunk a díjra, tud­tommal Kepes András hívta fel a cég figyelmét a gyerekre. Neki pedig egy zenész, aki hal­lotta Veronikát énekelni. Bár­hol megfordultunk, kiskorában a nyakamban ült és állandóan énekelt - meséli a papa. Veronika édesanyja nyelv­tanár. Ő nem lehetett ott a díj­átadáson, mert a hatodik gyer­mekét várja. A család a Zala megyei Nemeshetényben él. Az áramot nemrég kikapcsol­ták náluk, mert nem tudták a díjat fizetni. A többi között a víz bevezetését is a televízió­szereplésnek köszönhetik. A gyerekeket otthon, magántanu­lóként az édesapa tanítja. Vizsgázni Sümegre, az ottani általános iskolába járnak. A kiváló eredményeket a papa annak tulajdonítja, hogy a gyerekek nem kényszerből, nem órarend szerint tanulnak, hanem kíváncsiságból, egyéni időbeosztással. (németh) Veronika dicsőségéből a testvéreknek is jutott FOTÓ: FEB/DIÓSI IMRE

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom