Nógrád Megyei Hírlap, 1999. június (10. évfolyam, 125-150. szám)

1999-06-18 / 140. szám

Volt dolgozóit invitálja a tűzhelygyár Már hagyomány az SVT- Wamsler Rt.-nél, hogy évente egyszer találkozót szervez volt dolgozói ré­szére. Idén a nyári leállás előtt kerül sor a nyugdíja­sok összejövetelére. A rész­letekről kérdeztük Mariá- nyi Zsoltot, a gyár humán- politikai igazgatóját.- Cégünk az aktív munkatár­sakkal való folyamatos törődés mellett gondot fordít a volt dol­gozóira is. E célból jött létre 1991. december 18-án a Tűz­helygyár a Nyugdíjasaiért Ala­pítvány. Az alapítókat az vezé­relte, hogy a cégtől nyugdíjba vonult munkatársak ne szakad­janak el teljesen attól a közös­ségtől, amelyben évekig, évti­zedekig dolgoztak. Nyugdíjasa­ink nagy számát tekintve (több mint 1000 fő) természetesen nem lehet napi kapcsolattartás­ról beszélni, de a Nógrád Me­gyei Hírlapon, illetve a szak- szervezeten keresztül megtalál­juk a kommunikáció módját.- Mi a kapcsolattartás célja?- Az elmúlt évek tapasztala- személyes találkozót szerve­Bérelhető a gavallér Párizsban Gentlemen Pilots néven olyan cég alakult, amely megfelelő kísérőkről gondoskodik magányos hölgyek számára. Félreér­tés ne essék: nem testőröket és nem is selyemfiúkat ajánlanak, hanem igazi kí­sérőket, a szó régi értelmé­ben vett gavallérokat. Az urak fényképes kata­lógusból választhatók ki, szexről szó sem lehet. A lényeg, hogy kivétel nélkül mindegyik megfeleljen bi­zonyos alapvető követel­ményeknek. Legyen maku­látlanul elegáns, öltözzön ízlésesen és korának meg­felelően. tai bizonyítják, hogy ez a kap­csolat mindkét fél, tehát a nyugdíjasok és a jelenlegi aktív dolgozók számára is hasznos. Előfordul, hogy nagy tapaszta­laid egykori dolgozónkat ké­rünk meg egy-egy speciális fel­adat elvégzésére. A tűzhely­gyári tárgyi emlékek gyűjtésé­nél több nyugdíjas hozta el félt­ve őrzött fényképeit, relikviáit.-A gyárvezetés, illetve az alapítvány kuratóriuma mit tesz a nyugdíjasokért ?- Evek óta gyakorlat, hogy nyugdíjasaink részére kará­csony előtt ajándékutalványt biztosítunk, amelyet a cég által erre a célra fordított összeg kamataiból, illetve az összevont adóalap 1 százalékából finan­szírozunk. A nyugdíjasalap éves kamata mára eléri a 400 ezer forintot, az 1 százalék pe­dig 1997-ben több mint 300 ezer, tavaly 614 ezer forintot je­lentett. A legutóbbi kuratóriumi ülésen elhatároztuk, hogy élőbbé tesszük a kapcsolatot és zünk. Erre 1999. június 25-én, délután 4 órakor kerül sor, a tűzhelygyár éttermében. A visszajelzések alapján telt házra számítunk, ezért ezúton is ké­rem a jelentkezőket, hogy a korlátozott ülőhely miatt lehe­tőleg csak volt gyári dolgozó­ink jöjjenek.- Mi lesz a program?-Úgy gondolom, hogy egy rövid gazdasági tájékoztatón és műsoron kívül a kötetlen be­szélgetésre lesz a legnagyobb igény, hiszen elképzelhetőr hogy sokan a nyugdíjba vonu­lás óta most találkoznak elő­ször. Amennyiben a találkozó sikeres lesz, s a résztvevők ezt igénylik, a decemberi segélye­zés, vásárlási utalvány mellett a jövőben ezeket a baráti találko­zókat is hagyománnyá kívánjuk formálni. A mostani összejöve­telre ezúton is tisztelettel várjuk nyugdíjasainkat, mind a gyár, mind az alapítvány kuratóriu­mának vezetése nevében. (németh) Idősellátás - különbségek és azonosságok Családi kör és málnaszünet Sok az azonosság a települési önkormányzatok idősellátási tevékenységében, de emellett jellegzetességek is adódnak. Mátraszelén például kevés az igény klub működtetésére, s ebben nyilván nem csekély sze­repet játszik az, hogy a hatvan éven felüliekről családi körben gondoskodnak. A családok ré­széről egyre gyakoribb viszont az igény az ápolási díjra. Ha egyedül álló személy napi élet­viteléhez külső segítségre van szükség, az önkormányzat alka­lomszerűen foglalkoztat gon­dozónőt. A szociális étkeztetés ’91-től folyamatos a faluban. A diósjenői idősek megszok­ták és szeretik a nappali ellátást nyújtó klubjukat, amely helyet ad egy másik közösségnek: a külön közösséget alkotó nyug­díjasoknak is. A két klub életé­ben további azonosság a nyári mezőgazdasági munka idején évről évre bevezetett „málna­szünet,” amely idén június 28- án kezdődik, s augusztus ele­jéig tart. Szolgálati idő - megállapodással A rendszerváltozást követő időszakot a folyamatos mozgás, válto­zás jellemzi. Ezt tükrözik többé-kevésbé a törvények is. A korábbi egészség- és nyugdíjbiztosítással kapcsolatos feladatokat egy tör­vényben foglalták keretbe, amit 1998 januárjában megváltoztat­tak. A törvényalkotók három törvénybe foglalták a társadalom­biztosításjogi szabályozását, melyet az Országgyűlés szentesített. Ezt figyelembe véve 1999. ja­nuár 1-jén a Nógrád Megyei Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság hatáskörébe került a megálla­podások megkötése, illetve 1999 májusától a megtérítéses ügyek intézése. Lényegében ar­ról van szó, hogy megállapo­dással, szerződéssel szolgálati időt lehet szerezni. A témával kapcsolatos kérdéseinkre dr. Danyi Sándor, a Nógrád Me­gyei Nyugdíjbiztosítási Igazga­tóság igazgatója válaszol. Nagykorú személy- Kik köthetnek megállapo­dást?- A Magyar Köztársaság te­rületén lakóhellyel rendelkező biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyban nem álló nagy­korú személy nyugellátásra jo­gosító szolgálati idő, és nyug­díjalapot képező jövedelem szerzése céljából megállapo­dást köthet. (Magánnyugdíj­pénztár tagja esetében a tagdíj mértékével csökkentett - 30 százalékos nyugdíjbiztosítási járulék fizetésének vállalása mellett lehetséges ez.) Ehhez a megkötése napján érvényes minimálbér alapul vételével számított 30 százalékos nyug­díjbiztosítási járulékot kell megfizetni. Az előbbi vonatko­zik arra, aki a társadalombizto­sítási nyugellátásokról szóló törvényben meghatározott fel­sőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán tanul, ide értve a doktoranduszképzést is. Az öregségi teljes nyugdíj­hoz, a meghatározott 20 év szolgálati idő, az öregségi nyugdíjhoz előírt 15 éves szol­gálati idő elérése érdekében ki­zárólag az öregségi résznyug­díjra és a teljes nyugdíjra jogo­sultsághoz szükséges hiányzó szolgálati időt, de legfeljebb öt naptári évet lehet elismertetni. A megállapodás kötése az öregségi teljes vagy résznyug­díj iránti igény bejelentésekor, de legfeljebb az első fokú hatá­rozat elleni jogorvoslatra meg­határozott idő lejártáig lehet kezdeményezni és a nyugdíj- biztosítási járulék a megálla­podás megkötését követő 15 napon belül egy összegben fi­zethető meg. Szolgálati idő szerzése vé­gett a gyermekgondozási se­gély idejével megegyező ott­honi gondozás idejére, a nyug­díj megállapításánál szolgálati időként történő beszámítás cél­jából a gyermekgondozási se­gély mindenkori érvényes ösz- szege alapján a megállapított nyugdíjjárulék megfizetésével megállapodás köthető. megtérítések bevezetése- Hol kerül erre sor?-A megállapodások meg­kötését a lakóhely szerinti ille­tékes nyugdíjbiztosítási igaz­gatóságnál (kirendeltségnél) lehet kezdeményezni.- Hányán éltek eddig a le­hetőséggel?-Hetven személy. Jelenleg érvényes megállapodása negyvennyolc főnek van. Az érintettek 5400 forinttól 15 ezer forint közti értékben fi­zetnek havonta.- Milyen célt szolgál a meg­térítések bevezetése?-Ez a feladat 1999. május 1-jétől került hozzánk. A munkáltatói felelősséggel (üzemi baleset) és harmadik személy által (bűncselek­mény) okozott kárral érintett foglalkoztatóval, (valamint természetes és jogi szemé­lyek) szemben baleseti rok­kantsági nyugdíj, baleseti hoz­zátartozói nyugellátás, a rok­kantsági nyugdíj, a hozzátar­tozói nyugellátás, valamint a baleseti járadék, árvaellátás megtérítésére irányuló követe­lést annak a nyugdíjbiztosítási igazgatósági szervnek kell ér­vényesíteni, amely az ellátást megállapította. Adott létszámmal- Konkrétan mit foglahmk magukba az előbbiek?-Az előbbi ügyek (154), 1998 évi záróösszege 55 813 402 forint, amit meg kell téríteni a nyugdíjbiztosító­nak. Az előbbiből az üzemi baleset miatti megtérítés 35 564 492 forint. A harmadik személy által, (bűncselek­mény) okozott kár esetén az összeg 20 248 910 forint. Meg­jegyezni kívánom, hogy a 154 ügyből 58 foglalkoztatónál fel- számolási, illetve végelszámo­lási eljárás van vagy volt fo­lyamatban, amit nagy valószí­nűséggel behajthatatlan követe­lésként kell leírnunk. A fent említett többletfeladatokat az igazgatóság a meglévő lét­számmal oldja meg. V. K. Budapestre kirándulnak A februárban alakult, hetvenöt tagú palotási nyugdíjasklub a település egyik legjobban működő civil szervezete, ve­zetője Markolt Gergely né. A közeli napokban első ízben kirándulnak közösen: június 22-én, kedden Budapestre utaznak. Programjukban sze­repel a Parlament, a Budai vár és a Halászbástya megtekin­tése. A fővárosból Gödöllő érintésével indulnak haza, megnézik a gödöllői kastélyt és a pálmakertet. Két nem mindennapi, egy­mástól független elhatározás találkozott Szécsényben. A véletlen egybeesésnek kö­szönhetően jelentős tőkével hozhatták létre a közelmúlt­ban a Lipthay Béla Mezőgaz­dasági Szakképző Iskola Ti­borc a Diákokért, Diákokkal Egyesületét. Célja, a tanulóifjúság lehetősé­geinek szélesítése, az európai pol­gári fejlődésben kiérlelt értékrend, a tudományos-technikai haladás­ban és a hazai pedagógiai hagyo­mányokban megjelenő értékek alapján. Tevékenységi köre: az is­kolához kötődő hagyományok ápolása, fejlesztése. Kulturális, tu­dományos, szakmai és sportprog­ramok szervezése mellett a jelen­tős arányú hátrányos helyzetű ta­nulók esélyegyenlőségének előse­Szegény, de jó képességű ifjú legyen - Szécsényi egyesület a diákokért Gyarapodjon „Tiborc” tőkéje gítése, valamint a kapcsolatok fenntartása és szélesítése. Az egyesület nyitott, bárki tagja lehet, működésének anyagi alap­jait tagdíjakkal, pályázatok révén, és adományokból teremtik meg. Szentpéteri Béláné neve az alapítástól összefonódik a Tiborc- cal. Nem csak azért, mert Mária néni adott nevet a szervezetnek, hanem mert az ő adományával „tett szert” arra a tőkére, amelynek kamatait a Szécsényben tanuló le­endő mezőgaj^jjk kamatoztathat­ják. Történt ugyanis, hogy a ki­lencvenöt éves asszony - aki min­dig vonzódott a földműves embe­rekhez - elhatározta, összespórolt pénzét oda adja, ahol meglátása szerint nagy szükség van erre. Ép­pen ebben az időben döntötte el az iskolavezetés, alakítsanak egyesü­letet. Tett követte a gondolatok ta­lálkozását. Mária néni ezt írta az iskolának szóló levelében: „A tő­keösszeg kamataiból támogattas- sék az a szegény sorú, de jó képes­ségű, szorgalmas, káros szenvedé­lyektől mentes magyar ifjú, aki a földet szereti, ragaszkodik hazájá­hoz, de tanulmányait nehéz anyagi sorsa veszélyezteti.” Czudor István, a szakképző is­kola igazgatója a ballagási ünnep­ségen, százak előtt mondott kö­szönetét Szentpéteri Bélánénak a nemes szívű felajánlásért. Az ajándékozást az ünnepségen részt vevő idős adományozó még vala­mivel megtoldotta: a Bánk bán éppen százéves, féltve őrzött köte­tét adta át az igazgatónak. A kötet előszavát Jókai írta, Mária néni, aki világéletében „be­tűszerető” ember volt, kislányko­rában egy bérház padlásán találta, nagy becsben őrizgette. Májusban mégis úgy érezte, hogy a szécsé­nyi iskolára kell örökül hagynia. Minderről lakóhelyén, a bátony- terenyei Ezüstfenyő idősek ottho­nában mesél. Beszél érzéseiről, érdeklődéséről, és arcokról is, amelyeken jóleső örömet látott.- Személyes érdeklődésemből fakadt az elhatározás, hogy fel­ajánlom az összeget. Mindig von­zódtam a földműves emberedhez. A mezőgazdaság gondjaira min­dig odafigyeltem, , ma is meghall­gatom az erről szóló rádióműsoro­kat, elolvastam Veres Péter köny­veit is. Én már az utolsó köröket járom, de él bennem a kívánság, hogy - amint mondani szokás - az eke szarva mögött is képzett em­berek legyenek. Mária néni szép emléket „ho­zott magával” a szakképző iskola ballagási ünnepségéről:- Tetszett az öröm, amit láttam az arcokon. Az iskola pedagógusa­inak nem közömbös, hogy mi tör­ténik a diákjaikkal. Tanár és diák végeredményben idegennek szá­mított, mégis hozzám közelinek éreztem őket. (mj) Június, rózsák és az eső... A „rózsák hónapjáról”, jú­niusról gyűjtött népi megfi­gyelések gyakrabban tesz­nek említést barátságtalan időjárásról, mint napsütés­ről. Júniussal kezdődik a naptári nyár, az embereket már a szabadban fürdőzés és a vakáció gondolata fog­lalkoztatja. A sok évszáza­dos népi megfigyelés és jós­lat ellenben zivatarokról, erős szélről és esőről szól. A „százéves naptárt” fella­pozva viszont némiképpen meg­nyugodhatunk: az idei június el­fogadhatónak ígérkezik - kisebb „szépséghibákkal”. Ezek szerint az esztendő hatodik hónapja „csodálatosan szép napokkal kezdődik”, amelyek azonban 5- én és 6-án ködre és heves esőzé­sekre váltanak át. Egy napra rá ismét beköszönt a szép nyári idő és eltart egészen június 27-ig. E három hét alatt csak elvétve for­dulhatnak elő jelentéktelen zá­porok. A hónap utolsó napjaiban azután hűvösebb, esős idő vár­ható. A hűvös, esős napok júni­usban nem éppen szívesen látott vendégek, mivel „a túl sok, hű­vös júniusi eső árt a szőlőnek és a méhészetnek”, A túlnyomórészt nedves és hideg június tönkreteheti az egész évet. A meleg júniusi eső ellenben a néphit szerint „ti­zenkétszeres áldást hoz”, mert jó termést biztosít. Azért a túl­ságosan sok eső sem jó: a ta­pasztalat azt mutatja, hogy a júniusi áradás nagy kárt okoz a molnárnak. A mennydörgéssel kísért zivatar viszont „megör­vendezteti a gazda szívét”, mert különösen jó termést ígér. Azt tartja a mondás, hogy ,Jia júni­usban zeng az ég - a termés bőven elég!” Kedvező a ga­bona számára az északi irányú szél is: elősegíti a jó termést. Ez azért nem mindig van így és a túl sok júniusi égzengés borús nyarat jelez. A néphit szerint a legjobb, ha a júniusi időjárás keveréke a melegnek, az esőnek és a napsütésnek. Ezen sem olyan könnyű azon­ban eligazodni, mert míg pél­dául a száraz június a legjobb a szőlőnek, addig csak csapadé­kos időben terem sok gyümölcs és zöldell a fű. Az igazság va­lahol abban rejlik, hogy „a hi­deg júniusi eső sem bornak, sem méznek nem megfelelő”. Végül azt tartja a néphit: a jú­niusi időjárásból mindig követ­keztethetünk arra, hogy milyen lesz a szeptember és a decem­ber. Az enyhe júniust ugyanis rendszerint enyhe szeptember és december követi. A közeli napok időjárására következtetni lehet az állatok viselkedéséből is. Ha például júniusban ugrálnak a halak, az zivatarokat jelez. A hónap vé­gén nagy számban repülő de­nevérek ellenben hosszú szép idő előhírnökei. Amikor pedig a reggeli órákban agyongyö­törnek a bennünket a piaci le­gyek, délutánra eső ér utol bennünket. Beavatkozásuk megmérgezi a házasságot Anyóssuli Olaszországban Rövidesen anyósiskola kezdi meg működését Itáliában. A kezdeményezés Reggio Emi­lia neves válóperes ügyvédjé­től, Paola Mescoli Davolitól származik. Az indoklás pe­dig: „A zátonyra futott há­zasságok harminc százaléka az anyósok beavatkozása mi­att bomlik fel”. Az ügyvédnő rámutatott arra, hogy az anyósok beavat­kozása gyakran kezdettől fogva megmérgezi a házassá­got, s ez a jelenség „minden társadalmi osztálynál és min­den életkorban egyaránt meg­található”. Az iskola rendelte­tése az lesz, hogy segítse elke­rülni a klasszikus hibákat. Pél­dául az ifjú nejhez intézett ki­jelentést, hogy „senki sem ké­pes olyan jól elkészíteni fiam­nak a sültet, mint én”; vagy a férjnek címzett megjegyzést: „esténként magadra hagy ott­hon, hogy barátnőivel talál­kozzék”. Az olasz férfiak kü­lönben is anyuka kedvencei. A La Republica szerint a har­minc éven felüli, még nőtlen férfiak 70 százaléka anyjánál lakik. Ha pedig el költöznek onnan, 40 százalékuk visszajár ebédelni a mamához. Az olasz férfiak életében a központi „pont” az anya marad, s ha zá­tonyra fut a házasságuk, sok olasz férfi az anyukához tér vissza - vélekedett az ügy­védnő a „mammoni” (anyuka kedvence) problémáról.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom