Nógrád Megyei Hírlap, 1999. június (10. évfolyam, 125-150. szám)

1999-06-17 / 139. szám

6. oldal Mozaik 1999. június 17., csütörtök Milyen környezeti tényezők befolyásolják a rovarállamok struktúráját? A hangyák nem olyan szorgalmasak- „Hová is tettem őket?” - kérdi Jürgen Heinze professzor, fel­mászik a létrán és a faliszekrényből elővesz egy dobozt. „Ennek a fajtának a hímjei különösen agresszívek” - mondja és rámu­tat a két milliméteres kis hangyákra. Az erlangeni egyetem fej­lődésbiológusa évek óta tanulmányozza a hangyák életét és sok érdekes dolgot fedezett már fel. így például, hogy nem teljesen helytálló az örökké tevékeny, szorgos hangyákról alkotott kép. Heinze megfigyelései szerint „némely hangyapopuláció számos tagja 25 percen át is mozdulatlan. Öt percig csinál­nak valamit, aztán megint fél órát pihennek” - mondja. „A hangyák nem olyan szorgal­masak, mint amilyennek hosz- szú idő óta tartják őket. Keve­sebbet dolgoznak, mint mi, emberek” - teszi hozzá a pro­fesszor, aki mintegy 500 kü­lönböző hangyakolóniát tart fűthető dobozaiban. Nem teljesen helytálló a jól szervezett államról alkotott kép sem, amelyben minden a királynőnek van alárendelve. Némely szabadon élő populá­cióban a dolgozó nőstények még a királynőt is megtámad­ják és befolyást gyakorolnak az utódok felnevelésére. „Ge­netikai adottságuknál fogva a dolgozó nőstények közül egyesek a nőstény ivadékok felnevelésével törődnek első­sorban és elhanyagolják a hím ivadékokat” - állapította meg. Hasonlóképpen hosszú időn át helytelenül értelmezték a hímek szerepét a hangyák ál­lamában. Az volt ugyanis a benyomás, hogy (a hímek) „csak a megtermékenyítésre szolgálnak, azután pedig el­pusztulnak”. Valójában azon­ban némely fajtánál a hímek nem ostobák, hanem tevéke­nyek és harcolnak egymással. A cardiocondyla kifejlett pél­dányai például - hogy vetély- társaik fölé kerekedjenek - kü­lönleges váladékot termelnek, amely azután támadásra kész­teti a dolgozó nőstényeket. • •• így, a sikeres hímek „több héten át biztosítják maguknak a párzás egyedüli jogát a ki­rálynőkkel”. Akadnak olyan hangyapopu­lációk is, amelyeknek nincs szükségük királynőre. Egy Flo­ridában honos fajtának például csak dolgozó nőstényei van­nak, amelyek nemi aktus nélkül szaporodnak: bizonyos geneti­kai tényezők segítségével ab­ban a helyzetben vannak, hogy meg nem termékenyített tojá­sokból nőstény ivadékot kelt­senek életre. „Az ilyen koló­niák klónozott rovarokból áll­nak” - mutatott rá Heinze. A tudományos kutatás most arra keresi a választ, hogy mi­lyen környezeti tényezők - mint például tartós hőség, hi­deg vagy a trópusi erdők ki­pusztítása - gyakorolnak befo­lyást a rovaráilamok struktúrá­ira. Az ipart pedig a tudósok­nak az a felfedezése érdekli, hogy bizonyos hangyák anti- bakteriális hatású anyagot ter­melnek - olvasható a DPA „hangyás” beszámolójában. „összerszámgyárra” bukkantak Kenyában - Az eszközöket pattintással formálták meg Kalapácsot is készítettek a diótöréshez A Biblia nem ad pontos helymegjelölést Törökországban állt a Bábel tornya? Korai őseink sokkal okosab­bak, ügyesebbek voltak, mintsem gondolnánk. Ke­nyában a Turkana-tó mentén feltártak egy 2,3 millió éves „szerszámgyárat”. Legalább háromezer kisebb- nagyobb mértékben megmun­kált kődarabot találtak itt fran­cia és amerikai régészek. A kenyai eszközöket kerek láva­kövekből pattintással formál­ták meg. Nem tudni, hogy eze­ket az eszközöket a homo ha- bilis ősemberfajta közvetlen elődei készítették-e, vagy egy egészen más fejlődési ág kép­viselői. Mindenesetre a homo habilis legrégibb leletei is „csak” 1,8 millió évesek. A legújabb kenyai „szer­számgyár” arra enged követ­keztetni, hogy a „mesterembe­rek” felismerő képessége, kéz­ügyessége, motorikus talen­tuma sokkal fejlettebb volt an­nál, mint amilyennek a tudó­sok a korai hominidákat tartot­ták mindeddig. Ahhoz, hogy a bonyolult és finoman meg­munkált ősszerszámokat elké­szítsék, rendkívül összehan­golt mozdulatokat kellett vé­gezni. Ehhez pedig a kar- és kézizmok fejlettsége mellett precíz agyi-tudati irányítás is szükséges, méghozzá sokkal magasabb szinten, mint ami­lyennel a legfejlettebb ember­Fegyvermániákusok városa A sorozatos tragédiák elle­nére sok amerikai még min­dig nem akarja feladni a fegyverkultuszt. A tiltakozá­sok ellenére változatlanul könnyű akár tömeggyilkos­ságokra is alkalmas lőfegy­verekhez jutni. Egy kaliforniai férfiúnak most különösen nagy sikere van sajátos és meghökkentő ötletével: felépíti a fegyver- mániákusok külön városát. Ignatius Piazza eredetileg természetgyógyász, de most feladta eredeti foglalkozását, és 220 hektáros területet vá­sárolt Nevada állam sivata­gában. Ott építi fel azt a tele­pülést, amelybe csak fegyver­bolondokat várnak. A város­kában lesz iskola, városháza, de mindenekelőtt 13 lőtér, ahol a polgárok hódolhatnak kedvenc időtöltésüknek. Fel­épül egy ötemeletes torony is, amelyben az utcai harcot gyakorolhatják... Aki azt hinné, hogy az ötletet meg­mosolyogják, téved: a város­kába már 25 jelentkező van. szabású majmok rendelkez­nek. A mai nyugat-afrikai csimpánzoknak legalább két évig kell szorgalmasan gyako­rolniuk és tanulniuk ahhoz, hogy a diót egy kalapácsszerű tárggyal úgy tudják feltörni, hogy a belét ne lapítsák szét. Nos, a 2,3 millió évvel ezelőtt az ugyanitt élt ősemberek nemcsak feltörni tudták a diót, hanem a kalapácsot is elkés'zí- tétték hozzá. Műholdképek és ősi kőtáblák szövegének elemzése alapján alighanem megtalálták azt a he­lyet, ahol valaha Bábel tornya épült. Michael Sander brit ré­gész számolt be erről a Sunday Times hasábjain. Eddig azt tar­tották, hogy a torony valahol Mezopotámiában épülhetett Babilon romvárosának közelé­ben emelték Marduk és Zupi- natu mezopotámiai istenségek tiszteletére, vagy egyszerűen csü- lagvizsgálónak szánták alkotói. A Biblia pontos helymegjelö­lést nem ad. Mózes Első könyvé­ből azt lehet megtudni, hogy az özönvíz után Noé népe eljutott Si- nár országába, Bábel városába, ahol elhatározták, hogy égig érő tornyot építenek. Az isten azonban megbüntette a nagyra vágyó em­bert, alászállt, összezavarta az emberek nyelvét, hogy ne érthes­senek szót egymással, majd a Az Amerikai Filmintézet Humphrey Bogartot és Kathe­rine Hepburnt tartja minden idők leglegendásabb filmcsil­lagainak. A férfiak 50 „férőhelyes” listá­ján a második hely Cary Granté. Utána James Stewart, Marion Brando, Fred Astaire, Henry Fonda, Clark Gable, James Cag­ney, Spencer Tracy és Charlie Chaplin a sorrend. A hölgyek mezőnyében Kathe­rine Hepbumt Bette Davis, And- rey Hepburn, Indrid Bergman, Greta Garbo, Marilyn Monroe, El­izabeth Taylor, Judy Garland, Marlene Diterich és Joan Craw­ford követi a tízes élbolyban. Az ötvenes lajstromban nem kapott helyett többek közt Ru­megzavarodott népet széjjelszórta a világ minden részébe. így azután Bábel tornya sose épült tovább. A Bábel név egyébként azt je­lenti „kapu az istenhez”. S ponto­san ez a neve egy északkelet tö­rökországi településnek, amely éppen azon a területen van, ame­lyet a Biblia arameus nyelvű szö­vege „Pontos” néven emleget. Egyéb kutatások is azt valószí­nűsítik, hogy az özönvíz legendá­ban megörökített gigantikus árvíz a Földközi-tenger-Fekete-tenger térségében pusztíthatott. A nyelv­tudományi vizsgálatok is e válto­zat mellett szólnak. A baj csak az, hogy a régészet és a hivatalos kul­túrtörténet mindeddig a Tigris és Eufrátesz közti területet, Mezopo­támiát, az ókori folyam menti bi­rodalmakat jelöli meg az emberi kultúra bölcsőjének. Innen pedig elég távol van a mai Törökország északkeleti vidéke. dolph Valentino, Stan Laurel és Oliver Hardy, Harold Lloyd, Doris Day, Olivia de Havilland, Lugosi Béla. Bing Crosby és Frank Si­natra is kimaradtak, ami azt mu­tatja, a filmintézet nem becsüli túl a musicalek értékét. A listákat 1800 - zömmel a filmiparban dolgozó - személy ér­tékelése alapján állították össze. Bili Clinton amerikai elnök véle­ményét is kikérték, az AP jelen­tése szerint azonban nem tudni, hogy Clinton szavazott-e. Maga az AP is összeállíttatott nemrégiben egy hasonló, ám csak 25 fős listát szakújságírói vélemé­nyei alapján. Azon ugyancsak Bo­gait került az élre és Hepbum, de rajta volt „Stan és Pan”, továbbá Valentino is. Clinton amerikai elnök véleményét is kikérték „Leglegendásabb” filmcsillagok További információért hívja a 06 80 660 660-as zöld számot! http://www . westel. h u WESTEL IRODA; EGER, 3300 BAJCSY-ZS. ÚT 3., TEL.; (06 36) 411-900, MOBIL: (06 60) 415-100 KÉRÉSÉRE ÜZLETKÖTŐNK FELKERESI ÖNT: MELEGH LÁSZLÓ MOBIL: (06 60) 415-161 WESTtL FORGALMAZÓK: • BALASSAGYARMAT, BERTEL KFT, 2660 RÁKÓCZI ÚT 34-36, TEL: (08 601 610-610, GARMVÖLGYI ATTILA, 2660 RÁKÓCZI LIT 32-36. TE.: (06 601 333-601, • PÁSZTÓ, KRÉMUSZ TÜZELÉSTECHNIKA, 3060 FÖ ÚT 105 . TEL. 106 321460030. MOBIL: 106 601365-900 • SALGÓTARJÁN, APEX ELEKTRONIKAI KFT. 3100 FÖ TÉR 1, MOBIL: 106 601337-247, TELEM0BIL 96 KFT, 3100 PÉCSKÖ ÁRUHÁZ TE: (06 30| 928-8397 ul 1 Pl [t} | QJ L* [ I j I 11 11 I1 I I r~1 „Te vagy a szikla, amire egyházamat építettem” - Zarándokok milliói Négy apostol nyughelyei - Európában A Megváltó üres jeruzsálemi sírja kétezer éve mementóként szolgál és éppúgy nagy zarán­doklatok színhelye, mint Krisztus mártírrá lett követő­inek nyughelyei. Az apostolok közül Péter, Pál, az idősebb Jakab és Mátyás alussza örök álmát Európa földjében. Sír­jukat folyamatosan felkeresik a világ minden tájáról jött za­rándokok milliói. Pétert 64 júliusában ölték meg az őrült zsarnok, Néró császár kertjében. Nagy Konstantin, a ró­mai birodalom első keresztény császára 330-ban bazilikát emelte­tett a nyughely felett. Ebből lett a múló idő során a mai Szent Péter- székesegyház. Közismert, hogy neki, Péternek mondta Jézus: „Te vagy a szikla, amire egyházamat építem.” Petros egyébként görögül sziklát jelent. Péter eredeti, zsidó neve Simon volt. Péter maradvá­nyait Engelbert Kirschbaum ré­gész kutatásai nyomán találták meg. Koponya nélkül. Venerando Correnti palermói professzor sze­rint a „Szikla” magassága 163,6 és 167,9 centiméter között, kora pe­dig 60 és 70 év között lehetett meggyilkolása idején. A csontjai a Péter-bazilika egyik falmélyedé­sében pihennek. A maradványokat 1968-ban VI. Pál pápa hiteleseknek nyilvání­totta. A hívőknek a jövőben a nyughelyét különleges engedél­lyel ugyan, de fel lehet keresni. Igaz, csak 1999 novemberétől, mert addig a közelgő szentév - 2000 - tiszteletére a helyet restau­rálják. Pál apostol a szakemberek sze­rint 66 vagy 67 éves lehetett, ami­kor a városfal előtt lefejezték. Az ő sírja az Ostia felé vezető úton a Szent Pál-templomban, a főoltár alatt van. Ez az örök város hét fő­templomának egyike. Prudentius, a költő Aranykupo­lának nevezte ezt a templomot, amelyben egy kerek és két négy- szögletes nyílást záró márványlap alatt a 4. században készült akná­hoz vezet az út. Ennek feltárása és' az itt talált maradványok azonosí­tása még hosszabb időt vesz igénybe. Az idősebb Jakabot 44 húsvét- ján karddal ölték meg Jeruzsálem­ben. Amikor a perzsák Krisztus után 614-ben meghódították a Szentföldet, a csontokat először a Sinaira menekítették, majd 816- ban a szaracénok elől Spanyolor­szágban helyezték viszonylagos biztonságba. A ma is csodatévő­nek számító relikvia az Ibériai-fél­sziget északnyugati részén áll: Santiago (vagyis Szent Jakab) de Compostela ma Jeruzsálem és Róma után a kereszténység har­madik legfontosabb zarándokhe­lye. Az ő hamvait a tudomány ak­kori állása alapján III. Leó pápa nyilvánította hiteleseknek 1884- ben. Ezek ezüst ereklyetartóban nyugszanak a Jakab-templom fő­oltára alatti kriptában. Évente kétmillió zarándok keresi fel ezt a helyet. Zömük odaérinti ujját egy oszlop kis mélyedéséhez, ami a legenda szerint Jézus keze nyomát őrzi. Mátyás, az egyetlen apostol, akinek a sírja az Alpoktól északra található. A térítő férfiút 63-ban Etiópiában baltával ütötték agyon, maradványait hívei Jeru­zsálembe küldték, de 320-ban egy zarándoklat alkalmából He­lena anyacsászárnő, Konstantin édesanyja megtalálta és hazavitte Trierbe. A mai Németországnak ez a városa akkor a római biroda­lom négy székhelye közül az egyik volt. A sír felett templom épült. 1127 szeptember elsején épí­tőmunkások fedezték fel egy ólomládában az apostol földi ma­radványait. Trier, - az egyetlen európai város, ahol apostol nyug­szik - azóta is a keresztény világ egyik fontos zarándokhelye. Szentföldi virágpor a torinói leplen Izraeli botanikusok olyan vi­rágpormaradványokat és nö­vénylenyomatokat fedeztek fel Jézus Krisztus feltételezett ha­lotti leplén, amelyek azt erősí­tik, hogy a szövet a Szentföld­ről származik. A torinói leplen fellelt nö­vénymaradványok között van egy olyan kapribogyó (Zygophyllum dumosum), amely csupán Izrael­ben, Jordániában és Egyiptomban honos - mondta Avinoam Danin a jeruzsálemi Héber Egyetem bota­nikusa. Az AP jelentése szerint a professzor azonosított a leplen ta­lált maradványok révén két másik közel-keleti növényt is. Az izraeli tudósok közölték, hogy nem akarnak állást foglalni a lepel hitelességéről folyó viták­ban, csupán annyit állítanak, hogy vizsgálataik alapján a szövet nagy valószínűséggel a Szentföldről származik. Az AP megjegyzi, hogy a tori­nói leplen talált legújabb leletek nem valószínű, hogy eloszlatják a kételyeit azoknak, akik megkérdő­jelezik a szövet eredetét. Szerintük a lepel legfeljebb hétszáz éves, nem pedig kétezer esztendős, s az első századból egyetlen szövet sem maradt fenn a mediterrán tér­ségben - a sivatagos területeket kivéve - a túl párás éghajlat miatt.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom