Nógrád Megyei Hírlap, 1999. június (10. évfolyam, 125-150. szám)
1999-06-16 / 138. szám
2. oldal SALGÓTARJÁN Megyei Körkép Patvarcon tanácskoztak a balassagyarmati térség polgármesterei és jegyzői Arra kell felkészülni, amit a holnap követel Katlanban fortyogó körömpörkölt étvágygerjesztő illata fogadta Patvarcon a térség polgármestereit, akik fehér asztal mellett az úgynevezett EU SAPARD program pályázatának lehetőségeit vitatták meg. A különös név a „Speciális Csatlakozási Program a Mező- gazdaság és a Vidékfejlesztés számára” címszó alatt kiírt kistérségi pályázatot takarja, amelyet már egyszer beadtak a Gyarmat környéki önkormányzatok, de nem volt sikerük vele. Ezen a patvarci találkozón a november elejére újból beadható pályázat kérdéseit vitatták meg a polgármesterek és a kíséretükben érkezett jegyzők. A házigazda, Gajdos Pál patvarci polgármester, örömének adott hangot köszöntőjében, hogy a várostól különvált kis település először adhatott helyt a térség vezetőinek tanácskozásának. Földművelési és Vidékfejlesztési Minisztérium pályázata segíteni kívánja a vidéki kistérségek stratégiai és operatív fejlesztési programjainak előkészítését az EU SAPARD előcsatlakozási programjának követelményrendszere alapján. A támogatás vissza nem térítendő és állami megbízási szerződés keretében folyósított. Balassagyarmat alpolgármestere, Herczeg Hajnalka szólt arról, hogy az első körben eredménytelen pályázatot jobb előkészítéssel meg kell ismételni, bár a helyi vállalkozásfejlesztési alapítvány gondos munkát végzett.. Információi szerint van esély a támogatás elnyerésére. Kanyó János, Őrhalom polgármestere kifogásolta, hogy a 28 oldalas kérdőívet beadás előtt három nappal kapták meg az érintett önkormányzatok. Ez így nem jó. Csak úgy lehet eredményesen pályázni, ha ebben az ügyben is összeül a térség valamennyi vezetője.- A falunkban nem lehet megélni, a falusi turizmus talán segíthetne. Ezt az ügyet a pályázatban szerepeltetni kell. Fel kell kutatnunk az ebben érdekelteket - javasolta Huszár Ferenc csitári polgármester. Dr. Kiss Pál, Szügy jegyzője megjegyezte: - Akkor tudunk konkrétan cselekedni, ha ismerjük a célokat is. Nem lényeges, hogy az első pályázat nem nyert, lesznek még újabbak. Magunknak kell lehetőséget teremteni és meg kell tanulni uniós fejjel gondolkodni. A kistérségi tanács már létrejött és összefogás kell ebben a kérdésben is. Legyen e térségnek olyan mezőgazdasági programja, amellyel sikeresen pályázhatunk. Hlacsok János gazdálkodó, Patvarc első szabadon választott polgármestere meghívottként szóh a témához. Szerinte Gyarmat térségében nem lehet egyértelműen a mezőgazdaságra építeni, az egyebeket is föl kell kutatni. Az embereket arra kell megtanítani, hogy mit vár tőlük a holnap. A lehetőségek és az emberek is eltérők. A szóját például nem sikerült Nógrádban meghonosítani. Itt jól érzik magukat a bogyósok, de öntözni nem tudunk. A környék szereti és tudja termelni a burgonyát. Gyümölcsösben a szilvának van itt jövője. Ebben a kistérségben is agrárkomplexumokat kell építeni, amelyek kisugároznak, koordinálnak, termelnek, feldolgoznak és értékesítenek. Balga Sándor, Őrhalom jegyzője az előtte szólót hallgatva megjegyezte: - Már a ’90-es évek elején új úton szerettek volna járni a Gyarmat és Szécsény közé szorult kis falvak. Hlacsok Jánostól hallottam akkor először, hogy fogjunk össze, alkalmazzunk közösen falugazdászt. De az összefogást hirdette a közművek fejlesztésében is. Gondolatait nem fogadta nagy lelkesedés, de az idő őt igazolta. Markó Antal, Szügy polgár- mestere megjegyezte, hogy ez a térség 3 év óta vitatja ezeket a kérdéseket. Javasolta két fős kistérségi programiroda létrehozását, amelynek munkatársai felkészült, nyelveket beszélő szakemberek lennének. Az Ipoly-Táj Fejlesztési Alapítványt 27 település és Balassagyarmat alkotja, de mindezek nincsenek olyan helyzetben, hogy több százmilliós projekteket finanszírozzanak és évek múlva jussanak pályázati pénzekhez. Az EU pályázat bonyolult, bürokratikus. Kanyó Tibor, Hugyag polgármestere szerint a roma kisebbség helyzete mellett nem lehet elmenni szó nélkül. Ezzel a kérdéssel komplexen kell foglalkozni. A lakáshoz jutás szociális támogatása sürgős változtatásra szorul. A jelenlegi lehetőség félig kész, sohasem befejezett lakásokat biztosít, Hu- gyagon 20 üres ház van, azok megvásárlására nem is kell kétmillió forint, miért kényszeríti bele az állam a rászorulókat félmegoldásokba. Ezt eddig egy környékbeli országgyűlési képviselő sem tette szóvá.- Egy pénzintézet által rosz- szul megkötött lakáshitelezési szerződéshez ne adják az ön- kormányzatok az áldásukat - vélekedett Markó Antal. Pintér Bertalan, Nógrádsáp polgármestere a mezőgazdaságban dolgozó kistermelők gondjait ecsetelte. Szerinte a jelenlegi támogatási rendszer még messze van az ideálistól. Pedig a vidéken élőknek valamiképpen a földből és állattartásból kell pótolni a munkahelyek elégtelenségét, hogy a megélhetés biztosabb legyen. Kanyó János őrhalmi polgármester szóvá tette, hogy a balassagyarmati kistérség 27 településéből a közös problémák megoldására rendszeresen csak 7-8 önkormányzat fordít figyelmet. A többiek csak akkor jelentkeznek, amikor a markukat kell tartani. Több felelősséget várnak el a térség falvainak vezetőitől. Gajdos Pál ugyancsak kritizálta a térség jövőjéről szóló megbeszélésről távol maradókat, akik még megbízottaikat sem küldték el. Pedig a pályázati lehetőségekkel élni kell és a novemberi benyújtásig többször is szükséges találkozniuk a térség vezetőinek. Jó házigazdaként a patvarci polgármester meginvitálta kollégáit a Szappan Kohári István által főzött körömpörköltre. A gyarmati Vágóhíd volt neves mestere főztjének osztatlan sikere volt, aztán a polgármesterek és a jegyzők a patvarci focipályán mérték össze tudásukat. Szabó Endre Ma már csak emlék - Mármint azoknak, akik látták a Fővárosi Nagycirkusz márciusban befejeződött vadnyugati show-ját. Mégis Salgótarján központjában két helyen is erre a műsorra csalogat a plakát. Vajon kinek kellene kicserélni az alaposan idejétmúlt hirdetményt? fotó: gyurián tibor Lucfalva, Nagykeresztúr sajátos helyzetben Kóbor ebek és a rendelet Egy sor települési önkormányzat is meghozta a maga ebrendeletét, amely körültekintően regulázná a kutyatartás feltételeit. Ám adódik a kérdés, mi végre a szabályzás, ha az érintettek fittyet hánynak minderre, a rendeletalkotók meg annak betartására, mint több helyütt. Lucfalva, Nagykeresztúr esete azért különbözik a többitől, mert az itteni helyzet több szempontból is sajátságosnak mondható. Egyrészt azért, mert a helyi rendelet még egy-két hónappal azelőtt született, mielőtt a nagykeresztúri településrész önállóvá nem vált. Másrészt az önálló önkormányzat felállását követően máig nem kellően tisztázott, mi van érvényben manapság. Legalábbis abból kiindulva, hogy Keresztúrban, a szabadon garázdálkodó kutyák kárát az állattartó lakosok látják, akiktől rendre eltűnnek a pecsenye- kacsák, csirkék, tojók. Az itteni helyzet persze azért is sajátságos, mert nem tudni a rendelet (ennek sem) érvényességéről, hanem azért is, mert ide - a 21-es főútról leágazó mellékút mentén fekvő településre- évek óta kihordják megunt vagy tartása miatt drágává vált ebeiket a városlakók. Amelyeket vagy befogadnak a helybeliek vagy nem. Egy ideje inkább nem, merthogy itt, jószerével minden családra jut egy-két kényszerből örökbe fogadott eb. így aztán nem meglepő, hogy szaporodóban a kóbor eb, amelyekkel szemben talán hatásosabb lehetne a sintér, mintsem a rendelet. J. K. A közművelődési intézmények integrációját takarékossági szempontok motiválták Szükség törvényt bont Országosan bizony alaposan megcsappant az amatőr művészeti csoportok száma. Pásztón, a Teleki László Városi Könyvtár és Művelődési Központban ez azonban másként van: itt 15-20 éves múltra visszatekintő csoportok is megmaradtak, sőt tovább fejlődtek, újak alakultak. 1993-ban azonban a könyvtár és a művelődési központ sem kerülhette el az integrációt, a közös igazgatást. Az eltelt évekről Antalné Prezenszki Piroskával beszélgettünk, aki 1994-től az összevont intézmény igazgatója.-Az integrált intézmény tevékenyen részt vállal a település történelmi és kulturális arculatának formálásában - mondja Antalné Prezenszki Piroska. Jobb lenne külön-Ezek a célok a helyismereti dokumentumok feltárásával, művészeti rendezvényekkel, hagyományteremtő kulturális programokkal, amatőr művészeti csoportok, együttesek működtetésével valósulnak meg. Törekvéseink közé tartozik az is, hogy aktívan bekapcsolódjunk a város közéletébe is fórumok, vitaestek, előadói programok rendezésével.-Az integráció hozott-e változást a korábbiakhoz képest?- Lényegesen megváltoztatta az itt dolgozók szervezeti életét, gondolkodását. A korábbi 20 fős létszámból 16 főt tarthattunk meg, elsősorban a közművelődés területén történt feladat- és munkakör összevonás. Ezt azonban valahogyan át kellett hidalni, ezért a könyvtárosok részt vesznek a városi ünnepségek megszervezésében, a mozi működtetésében, a szervezési feladatok ellátásában. 1997 óta támogatásban részesülő pályakezdő fiatal beállításával és közmunkás alkalmazásával látjuk el a megnövekedett feladatokat.- A művelődési központ személyzete, felszerelése, a közművelődési szolgáltatások révén szerzett bevétel egy része pedig a könyvtári munkát segíti. Az integrációt takarékos- sági szempontok motiválták, és az, hogy a két intézmény dolgozói szakmailag is kiegészítsék egymást. Kétségtelen, hogy hosszabb távon jól működik a két szakterület, mégis azt mondom: a szakmaiság megőrzése szempontjából szerencsésebb lenne külön. Civil szervezetek-Milyen a kapcsolat a civil szervezetekkel ?- Igen nagy hangsúlyt fektettünk a közösségfejlesztő munkára, a megújulást magukban hordozó társaságok felkarolására. Egy évtizeddel korábban mindössze két-három művészeti jellegű civil szerveződés működött, amely a ’90-es évek derekán jelentősen kibővült: tavaly már tizennégy civil szervezetnek adtunk otthont, amelyek heti, kétheti vagy havi rendszerességgel veszik igénybe a központ lehetőségeit.- Jelenleg kilenc alkotó, művészeti közösség és öt klub, baráti kör működik az intézményben, amelyből három népművelő is vezetője egy-egy körnek: így a „Palánta” színjátszó csoportnak, az életreform klubnak, a polgári körnek és a cigánygyermekek alkotókörének. Ezek a csoportok az utóbbi három évben alakultak.-Esztendők óta hiányoltuk, hogy a középiskolások hiányoznak programjainkról, ezért 1997-ben kérdőíves felmérést készítettünk körükben „Mi kell a fiataloknak?” címmel. Miután figyelembe vettük igényeiket, elvárásaikat, több sikeres rendezvényt is szerveztünk.- Hogyan tudnak „kijönni" a költségvetésbóí ?- Nagyon nehezen. Egyik legégetőbb problémánk a felújítás, karbantartás: a művelődési központ nagyterme igen lepusztult állapotban van, az eltelt évtizedekben nem született döntés a 30 éve átadott, rossz elrendezésű épület funkcionális és esztétikai megújítása érdekében. Pályázati pénzek- Kisebb javításokat, korszerűsítéseket „kiszorítunk” a költségvetésből a tartalmi tevékenység rovására, de a folyamatos karbantartás, a nagyterem korszerűsítése már komolyabb beruházást jelentene.- Jelentős lépésként értékelhető, hogy önkormányzati és pályázati pénzeszközökkel elkezdődött az intézmény egyes termeinek felújítása. A költségvetés kiegészítésére minden pályázati lehetőséget megragadunk: az elmúlt három évben 95 pályázatot nyújtottunk be, amelyből 64 volt sikeres.- A művelődési központ 4 millió 12 ezer forint pályázati pénzösszeggel bővítette szakmai tevékenységét, könyvtári területen ez az ösz- szeg 2 millió 255 ezer forint, amely növekvő tendenciát mutat. Ehhez jön még hozzá az internet hozzáférhetőségére kapott 800 ezer forint. Hegedűs Erzsébet VEGYE HASZNÁLT AUTÓJA HASZNÁT, ÍGY OLCSÓBBAN VEHET ÚJ SKODÁT! o Használt autóját piaci értékén beszámítjuk, és hozzá az új SKODA árát 100 OOOFt-tai ÄJiSpR leszállítjuk. További részletek Skoda, váltson velünk márkakereskedésünkben.
