Nógrád Megyei Hírlap, 1999. május (10. évfolyam, 101-124. szám)
1999-05-13 / 110. szám
Aki tud, nyer, győz és tovább jut Átépítik a csomópontokat Más-más módon, nyolc alkalommal tették próbára tudáRégóta fennálló problémát küszöböl ki a Nógrád Megyei sukat április és május hónapban a szécsényi Lipthay Béla Állami Közútkezelő Kht. akkor, amikor a 21-es főút Mezőgazdasági Szakképző Iskola diákjai. 2. oldal mentén két csomópont átépítését kezdte meg. 3. oldal NOGRAD MEGYEI Győzelem, gyenge játékkal is A 30. fordulóból elmaradt mérkőzését játszotta le tegnap Kecskeméten az SBTC NB I-es labdarúgócsapata. Kecskeméti FC - Salgótarjáni BTC 1-2. 11. oldal Ha közel akar kerülni csak egyet vegyen! BALASSAGYARMAT, BÁTONYTERENYE, PÁSZTÓ, RÉTSÁG, SALGÓTARJÁN, SZÉCSÉNY VÁROSOK ÉS KÖRNYÉKÜK NAPILAPJA 1999. MÁJUS 13., CSÜTÖRTÖK X. ÉVFOLYAM, 110. SZÁM ÁRA: 39 FORINT, ELŐFIZETVE 29 FT Gyermekvilág és szülői álmok - Az acélgyári óvoda nagy utat járt be ötven évvel ezelőtti alapítása óta - szó szerint kicsiben azt élték végig, amit Salgótarján városa is rövid története során. Nyomot hagyott itt a polgári létforma, majd a gyári munkásoké, napjainkban pedig a munkanélküliség nyomasztó gondja telepszik rá .. . írásunk a 3. oldalon fotó: rigó t. Kötélen ereszkedett le a harmadik emeletről a bajba jutott férfiú Tűzzel, füsttel számolni kell! Balassagyarmaton néhány hete egy négyemeletes épületben éjszaka valaki az ágyban dohányozva elaludt, s az ágy meggyulladt. Nem égett semmi, csak parázslott, ami nagy füsttel járt. A lépcsőház megtelt füsttel, tíz gyereket és négy felnőttet a tűzoltók mentettek ki az épületből. Nők vidéken - Tárlat a pusztán A fenntartható modellkez- deményezéseknek otthont adó Jákotpusztán péntektől három napon át a nők kerülnek a figyelem középpontjába. Az ökológiai farmon kiállítás nyílik a nőkről, s nők tartanak előadásokat arról, milyen szerepet is töltenek be a vidék fejlődésében. Keszthelyi Tibor, a Gödöllői Agrártudományi Egyetem tanára, a Magyar Állatvédők és Természetbarátok Szövetségének elnöke, a rendezvény szervezője az idei jákotpusz- tai búcsúra egész nyáron át látogatható tárlatot szervezett. Ács Irén fotóművész gazdag kiállítási anyagából ötven női portrét válogattak össze, s kiállítóként jelentkezett Jákot- pusztára a keramikus Karsay Judit is. A pénteki tárlatnyitót követően nők vallanak a nőkről a dél-cserháti ökológiai tájközpontban, ahol előadást tart többek közt dr. Font Erzsébet, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium vidékfejlesztési főosztályának vezetője, aki az Európai Unió vidékfejlesztési programját, a Sapardot ismerteti. Az előadók sorában lesz Bársony Erzsébet, az agrárgazdasági kutató- intézet, valamint Fekete Éva, a Magyar Tudományos Akadémia miskolci intézetének képviselője is. Pénteken délelőtt tízkor kezdődik a tanácskozás, szombaton tizenegykor, előtte ugyanis szabadtéri szentmisére várják a Jákotra látogatókat. Vasárnap néptánccsoportoké a színpad, s népművészek, népi iparművészek tartanak bemutatót mesterségükről. A szervezők nem csupán nőket várnak a nőkről szóló vidékfejlesztési tanácskozásokra. Számítanak mindazon településvezetőkre, iskolaigazgatókra, gazdasági társaságok vezetőire, akik személyesen is érintettek a vidék életének irányításában. Szerencsés győztesek Erdélyi magyarok Az erdélyi magyarok valamivel bizakodóbban ítélik meg a romániai helyzetet, mint a románok, de a legnyomasztóbb problémáknak ők is a gazdasági gondokat tekintik - derül ki az Erdélyi Etnikumközi Viszonyok Kutatóközpontja nevű intézet által végzett kutatásból. Az RMDSZ megrendelésére végzett kutatás eredményeit a napokban ismertették Bukarestben. Az erdélyi magyarok többsége szerint Romániában a dolgok rossz irányban haladnak. 67 százalékuk osztja ezt a véleményt, míg 20 százalékuk az ellenkezőjét vallja. Az egyházak, a magyarországi tévéadók és az RMDSZ azok az intézmények, amelyek számára az erdélyi magyar lakosság majdnem egyöntetűen bizalmat előlegez. A magyarok a legkevésbé a román politikai pártokban, a titkosszolgálatban és a parlamentben bíznak. A legnyomasztóbb problémáknak az inflációt, a munkanélküliséget, az életszínvonal esését és az adókat tartják. A megkérdezettek többsége úgy látja: az RMDSZ elsősorban az oktatásra, az anyanyelv megőrzésére, a kulturális és területi autonómiára helyezi a hangsúlyt. „Égi anyánk” Szűz Mária tisztelete a zenében a romantikától napjainkig Égi anyánk címmel tart hangversenyt az Akkord kohász fúvóskisegyüttes május 15-én este fél hétkor Salgótarjánban, az acélgyári Szent József-templomban. Salgótarjánban az alacsonyabb épületek mellett sok tízemeletes középmagas épület is van, nem beszélve a garzonházról ahol bizony komoly gondok lehetnek veszélyhelyzetben. S vannak tűzvédelmi problémák, csak nemigen beszélnek róla, nemigen törődnek vele. Mindaddig, amíg a balassagyarmatihoz hasonló probléma be nem következik. Induljunk ki az országos tűzvédelmi szabályzatból, amely azt mondja, hogy a közös képviselőnek tűz esetére ki kell dolgozni a lakók értesítési, riasztási rendjét. Ezt azonban jól kell(ene) ismernie minden lakónak, amit csak úgy lehet megoldani, ha gyakoroltatják is azt. Vajon ez a riasztási terv hány helyen van meg és valahol valaha gyakorolták-e már? Pedig a lakóknak önmaguk érdekében kell tenni valamit, hogy baj esetén ne következzen be súlyos sérülés vagy életet követelő tragédia. Ugyanis ha nincs az épületben tűzjelző berendezés, amely rögtön jelzi mindenki számára a lappangó tűz füstjét, akkor valamiféle riasztási rendet kellene kialakítani. Meghatározni, hogy ki az, aki a baj esetében emeletenként értesíti a többi lakót. Salgótarjánban az Arany János úti lakásokban vannak tűzjelző berendezések. Vannak kézijelzők és hangjelző duda minden emeleti szinten. Az állapotukról inkább ne beszéljünk! Igaz, a jogszabály azt írja elő, hogy félévente meg kell vizsgálni ezeknek az állapotát és karbantartani őket. A házközösségeknek azonban kevés a pénze, de időnként megtehetnék a kötelező felülvizsgálatot. Ugyanis ezekkel biztonságosan megoldható a riasztás, hiszen akár éjjel, akár nappal ezek megszólalnak, érzékelik a tűzet. Biztonságosan és gyorsan jelezhető a lakók számára a tűz. Gyarmaton, csak egy négyemeletnyi lépcsőház telt meg füsttel, de ezt nem lehetett onnan kiengedni. S ha ez egy négyszintes házban gond, még nagyobb egy tízemeletesben. Ä zagyvapálfalvai 10 emeletes magasházaknál, amelyek középfolyosósak, a folyosónak semerre sincs szellőzési lehetősége. Ha ez megtelik füsttel, Isten legyen irgalmas ... (Folytatás a 3. oldalon) A bátonyterenyei balesetmegelőző bizottság a közlekedési ismeretek bővítése céljából ez év március elején meghirdette a kapitányság területén a KRESZ-tesztlap kitöltő versenyt. A tesztlapokat a körzeti megbízottak segítségével juttatták el a közlekedésben résztvevőkhöz. Hozzá lehetett jutni a kapitányságon, a járőrök az igazoltatásra megállított autóvezetőknek is adtak. A tesztlapki- töltő versenyt hagyományteremtő szándékkal indították el az idén, az eredeti elképzelés szerint az áprilisi rendőrnapon lett volna az eredményhirdetés. Ez azonban csúszott, mert nem érkeztek vissza határidőre a lapok. A bátonyterenyei rendőr- kapitányságra közel 1400 megfejtés érkezett, amelyből 373-at találtak ötvenszázalékosnak. Teljesen hibátlannak 127 megfejtés bizonyult, akik közül tegnap sorsolták ki a három győztest. A Közbiztonsági Alapítvány egyenként 5000 forintos ajándékcsomagját és oklevelét vehette át Andrási Zoltán, a Mátra Mezőgazdasági Szövetkezet dolgozója, Kovács Vilmos, a Volán autóbusz-vezetője és Tóth Róbertné, a mátra- verebélyi óvoda dolgozója. Az eredeti tesztlapot speciális feladatokkal egészítették ki, amelyet a kapitányság dolgozói tölthettek ki: a beérkezett 42 megfejtésből 14 volt hibátlan. A sorsolás Kimpián Csaba rendőr őrmesternek kedvezett, aki a miskolci rendőr-szakközépiskola hallgatójaként a gyakorlati idejét tölti. A díjakat és az okleveleket Juhász István alezredes, az alapítvány elnöke és Králik István zászlós adta át. Nógrádi ültetvényesek támogatása Április 15-ével lejárt az FVM által meghirdetett ültetvénytelepítési pályázat beadási határideje. Hányán és kik éltek a felkínált lehetőséggel, hol, miként és milyen mértékben alakulnak megyénk új gyümölcsöskertjei? A témával kapcsolatos kérdéseinkre Fenes Attila, az FVM Nógrád Megyei Földművelésügyi Hivatal hivatalvezető-helyettese válaszol.- Közismert tőkeszegény mező- gazdaságunk megkívánja, hogy az ebből élők minden lehetőséget megragadjanak, saját sorsuk jobbítása, a megye gyarapodása, a társadalmi gondjaink enyhítése érdekében. Ez tetten érhető az előbbi pályázatokban.-Az őszi telepítési pályázatra eddig 29-en adták be pályázatukat. Ennek összberuhá- zási költsége 47 i millió, beleszámítva a tavaszi pályázatokat is a termőre való fordulásig az ültetvényberuházások értéke eléri az 500 milliót.- Mit hoz a gyakorlat?- 320 hektáron új ültetvényt jelent, ami több mint kétszerese a tavalyinak. A telepítendő fajok számát három területre lehet koncentrálni. A bogyósoknál elsősorban a fekete és piros ribizli a döntő. A csonthéjasoknál a meggy és a szilva a meghatározó. A részünkre meghatározott keretnél az igények nagyságrendileg jóval nagyobbak, ugyanakkor jobbak a lehetőségek, mint 1998-ban.- Mivel magyarázható az ültetvénytelepítési kedv?- Az Európai Unió jelenlegi támogatási rendszerében az ültetvények nem szerepelnek a támogatandó beruházások között. Kézimunka-igényes kultúráról van szó, mely jóval nagyobb jövedelmezőséget biztosíthat, ezen kívül a hazai támogatási rendszer feltételei kedvezőbbek, mint az elmúlt évben, a megye középtávú mező- gazdasági fejlesztési tervébe az ez évre érvényes többlettámogatás is jelen van.- Megyénk melyik részén lesznek az új gyümölcsösök?- Nyugat-Nógrád térségében, a hűtőházak, feldolgozók vonzáskörzetében, a piac közelségében. Az Agro-Buda Kft. a jelentős almatelepítés után, ugyancsak nagy területen meggyeskertet hoz létre intenzív technológiával, csepegteté- ses öntözéssel. Új színfoltja az (Folytatás a 3. oldalon) Szabadidőközpont épül Szorospatakon - Nagy fába vágta fejszéjét Szabics Antal vállalkozó, aki Szorospatakon szabadidőközpontot kíván létrehozni. Elkészült már a félcső, ahol gördeszkások gyakorolhatnak, de streetball, strandröplabda, kispályás foci, négy teniszpálya, úszómedence és szauna is épül majd a hajdani bányaüzem területén. fotó: gyurián
