Nógrád Megyei Hírlap, 1999. május (10. évfolyam, 101-124. szám)
1999-05-12 / 109. szám
NŐK 1999. május 12. szerda ______________________'___________________5. oldal „ Nem való újságba a nyomorúságom - Magányosan élek, de nyugodtan” Húsz év egy pokoli házasságban Negyvenéves, de ránézésre legalább tíz évvel idősebbnek gondolná az ember. Ha mérleget vonna, ki tudja, melyik serpenyő kerülne feljebb? Az egyikben két szép gyermek, a másikban egy kudarcba fulladt házasság. A rengeteg tépelődés, az átvir- rasztott-átveszekedett éjszakák nem múltak el nyomtalanul. Rövidre vágott haja szinte teljesen ősz, szeme alatt sötét karikák, megviselt arcvonásai csak sejtetni engedik az egykori szépséget. Pedig annak idején Éva is szép reményekkel, nagy tervekkel vágott neki a nagybetűs életnek.-De hát a sors mást tartogatott - sóhajt keserűen a bátony- terenyei kétszobás lakás aprócska konyhájában Sz--né Éva.- Sokáig gondolkodtam azon, vajon elmondjam-e, mi minden történt velem. Először úgy gondoltam, hogy nem való az újságba a nyomorúságom, de aztán megváltozott a véleményem: nem árt, ha asszonytársaim másnak a példáján döbbennek rá, talán nekik is váltani kellene. Csak annyit kérek, hogy a gyerekek miatt ne írja ki a teljes nevemet: a válás óta most kezdenek megnyugodni, és azt sem akarom, hogy szégyenkezniük kelljen miattunk. A történet úgy indult, mint bárki másé: iskola, gimnázium, sok udvarló a csinos fiatal lány körül. Flörtök, vidámság, barátok, aztán megérkezett a mindent elsöprő nagy szerelem is.- Gimnázium után szerettem volna főiskolára menni - földrajz-testnevelés szakos tanárnak készültem-, de érettségi után nem vettek fel. Úgy gondoltam, hogy a következő évben újra megpróbálom, addig az egyik helyi cégnél helyezkedtem el: nem akartam szüleim nyakán élősködni. Megismerkedtem egy fiúval, akiről azt gondoltam, nekem teremtette az Isten. Persze ma már tudom, hogy számtalan apró jelre figyelhettem volna, ha tovább látok az orromtól. Eleinte nagyon boldogok voltunk, az esküvő után két évvel megszületett a lányunk, akivel még gyesen voltam, amikor terhes lettem a fiammal. Nem tagadom, ő már azért született, mert bíztam benne: ha fiú lesz, talán rendbe jönnek a dolgok. Mert akkor már mutatkoztak a problémák: nem lehetett ellent mondani a férjemnek, mindennek úgy kellett történnie, ahogyan ő szerette volna, különben gyorsan eljárt a keze. De nem is a pofonok fájtak a legjobban, hanem az a lekezelő, megalázó stílus, ahogyan bánt velem. Addig, amíg anyuék éltek, úgy-ahogy visszafogta magát: de még az ötödik házassági évfordulót sem ünnepeltük meg, amikor meghalt először anyu, rá egy fél évre pedig apu is itt hagyott. Ezután pokollá vált az életem: nem volt elég, hogy mindent az ő akarata szerint kellett csinálnom, még az ivásra is rászokott. Az engedélye nélkül ki sem léphettem az ajtón, ha az üzletben tovább voltam 10 perccel, mint amennyit ő engedélyezett, már üvöltött és ütött. Nem törődött a gyerekekkel sem, a lányunk sokszor szerepelt, versenyeket nyert, ilyenkor mindig azt mondta: az én lányom! De ha valami probléma volt, akkor rögtön megkaptam: te nevelted, a te gyereked! Ott kellett hagyni a munkahelyem is, mert mindenkivel összehozott. Miután szüleim meghaltak, végképpen egyedül maradtam: olyan is volt, hogy éjszakának idején a bátyámhoz menekültem a gyerekekkel, mert őrjöngött, és azzal fenyegetett, hogy kiirtja az egész családot.- Ha ennyire nem lehetett a férjével együtt élni, miért nem vált el már korábban?- Mert féltem tőle. A szerelem az hamar tovaröppent, hiszen ilyen embert nem lehet szeretni. Az az egyetlen szerencsém volt, hogy a bátyám és a felesége mindenben mellém álltak: próbáltak vele beszélni, amikor józan pillanatai voltak, el is ismerte, hogy lehetetlen így élni, ígérgetett, hogy megváltozik. Ez tartott egy-két hétig, aztán kezdődött minden elölről. És mindennek a tetejébe állandóan azt vágta a fejemhez, hogy ne nagyon ugráljak, mert ő adja a számba a kenyeret. Megalázó helyzet volt. Aztán egy évvel ezelőtt egy szép napon a gyerekekkel átköltöztünk a bátyámékhoz, és beadtam a válópert. Többször üzengetett, de szerencsére ide nem mert utánunk jönni: annál is inkább, mert a bátyám megígérte neki, hogy úgy próbáljon zaklatni bennünket még ott is, hogy rendőrökkel viteti el. Közben találtam munkahelyet, a lányom az idén érettségizik, fiam még középiskolás.-Volt férjem kiment külföldre dolgozni, a lakásról nagylelkűen lemondott a javunkra. Most már kezdek én is megnyugodni, mert eleinte el sem akartam hinni, hogy végre nyugodtan élhetünk. Tartásdíjat nem küld, mondták az ismerősök, hogy adjam bíróságra, de én nem akarok kötözködni vele. Másodállást is vállaltam, nem azt mondom, hogy dúskálunk a pénzben, de megélünk: adósságunk nincs, a számláink ki vannak fizetve, ami a legszükségesebb, arra telik. Szerencsés vagyok a gyerekekkel is: tudják, hogy nagyon be kell osztani a pénzt. Szeretnének ők is márkás „cuccokat”, de beérik a lengyelpiacival is. Egy-két „szuper” darab azért akad a ruhatárukban, hála a bá- tyáméknak: névnapra, születésnapra mindig együtt mennek el kiválasztani a megfelelőt. Azt kérdezi, hogy van-e azóta férfi az életemben? Nincs, és valószínűleg nem is lesz: túlságosan keserű pirula volt az, amit le kellett nyelnem. Az a célom, hogy a gyerekeket felneveljem, iskoláztassam. Arra pedig csak titokban merek gondolni, mi lesz akkor, ha netán ők is így „beválasztanak? Hegedűs E. Drága Barbie - Az elsőt ebből a fajtából 40 évvel ezelőtt, a New York-i játékvásáron adták el. A születésnap tiszteletére egy hongkongi ékszerész 230 ezer dollár(!) értékű ruhát készített a babának. fotó: FEB-Reuters Bosszantó háztartási gépek A férfiak nem tudnak olyan praktikus háztartási gépeket tervezni, amelyekkel a nők elégedettek lennének. Ez nem csoda, hiszen a fiatal férfiak 70 százaléka nem tud főzni, 90 százaléka pedig soha életében nem bajlódott ingvasalással. Mindezt a giesseni egyetem háztartástant oktató professzorasszonya, ár. Uta Meyer állítja. A Westel 900-nál az Alcatel Club/SL* és Alcatel MAX/SL* új előfizetéssel most nettó 6400 forint*1 ", bruttó 8000 R. GSM 900 és 1800 MHz-en is tökéletes megoldást nyújtó Siemens C25/SL' Dual új előfizetéssel csak nettó 12000 forint bruttó 15000 Ft. Ofotért: Salgótarján. Pécskő Űzletház • Telemobit 96 Kft.: Salgótarján. Pécskö Üztetház Computer Shop: Balassagyarmat Rákóczi u. 32-36. • Berta Norbert Balassagyarmat Rákóczi u. 28. Vas Udvar • Kramer Tüzeléstechnikai Szaküzlet: Pásztó, Fő út 105. • Apex Elektronika Kft.. Salgótarján. Fő tér 1. * A készülék csak Westel 900 előfizet« kártyával használható! ** Csak új Westel 900 előfizetéssel kétéves szerződéssel amíg a készlet tart További feltételek és kedvezményes ajánlatok az üzletekben. Információ és házhoz szállítás: 265-92-10.06-30/930-30-30 vagy 184 (csak a Westel 903 hálózatából hívható - dijmentesent http://www.westel900.hu ALCATEL CLUB/SL*. ALCATEL MAX/SL bruttó 8000 Ft netto SIEMENS C25/SL bruttó 15 000 Ft Több mint negyven női szervezet - Mozgalmak már pedig vannak A női társadalom sem egységes (1.) Amíg a magyarországi női társadalom helyzetével -például a nők munkaerő-piaci pozíciójával, a munkahelyi karrier lehetőségeivel, a családi élettel, a gyermekvállalással kapcsolatos kérdésekkel- számos tanulmány, szakértői dolgozat foglalkozik behatóan, addig a nőmozgalom kevésbé divatos „kutatási” terület. Ennek okai bizonyára visszavezethetők történelmi, társadalmi tényezőkre is, valamiféle pejoratív, tudatalatti háttérre. Alábbi írásunkban arra keressük a választ, ami éppen az előzőekben említettek miatt nem derült ki: jelesül arra, hogy milyen női szervezetek működnek, mennyire egységes a női társadalom? A fentiekben megfogalmazott kérdések a rendszerváltás kezdete óta újból és újból felmerültek a legkülönbözőbb női fórumokon, de igazán körbejárni, mélyrehatóan elemezni és világos képet festem nem sikerült. Az azonban kiderült, hogy a helyzet - enyhén szólva is - bonyolult és ellentmondásos. A rendszerváltás utáni csaknem egy évtizedben számos nőszervezet alakult - egyesek időközben meg is szűntek-, s ha közelebbről kívánja ezeket valaki szemügyre venni, a bőség zavara fogja el. Akár a szervezeti formákat nézzük, akár a szerveződő társadalmi rétegeket, illetve csoportokat, akár a célokat, a kép sokszínű, árnyalt. A több mint negyven női szervezet között van helyi és országos, van nyugati mintára alakult exkluzív női klub, és a mai magyar helyzetnek megfelelően munkanélküli-egyesület is. Vannak közöttük hagyományosan működő szakszervezetek és vannak szakmai egyesületek, ezek mindegyikét természetesen felsorolni sem tudjuk, legjobb esetben is csak példálózhatunk. Figyelemreméltó, hogy az orvosnőknek rögtön két külön szakmai szervezte is működik. Működnek az úgynevezett gyűjtőszervezetek, mint a nőszövetség vagy a nagycsaládosok országos egyesülete és rétegszervezetek, mint például a cigány anyák érdekszövetsége. Aztán működik - egyes esetekben inkább csak „van” - a „Zöld Nők” mozgalma, az „Ombudsnő Programiroda” és a „Feminista Hálózat”. Az egyházaknak és a politikai pártoknak is vannak női tagozataik, különböző szerveződéseik. Nemes egyszerűséggel azt mondhatnók, női szervezetek, nőmozgalmak vannak, működnek, nyilvánvalóan és természetszerűen nagyon is különböző színvonalú tevékenységet kifejtve. Az idevonatkozó adatokból, elemzésekből és értékelésekből azonban az is egyértelműen kiviláglik: nincs egységes, a női érdekeket markánsan megjelenítő, karakterisztikusan képviselő és azokat megvalósítani is tudó, hatékonyan működő nőmozgalom. A kérdés ezek után már „csak” annyi: szükség van-e rá egyáltalán? Mert, vegyünk csak egy nagyon is életszerű példát, vajon mi kapcsolhatja, mi fűzheti össze, mondjuk a több nyelvet beszélő, többdiplomás, külföldön is otthonosan közlekedő, magát feltaláló, fiatal, bankszakmában dolgozó, több százezres jövedelmet élveződ nőt egy negyven feletti, nagy- családos, - elnézést a kifejezésért - lestrapált bölcsődei gondozónővel, (gyári munkásnővel stb.)? A válasz pofon egyszerű, de igaz: az égvilágon semmi. Hát akkor? B. O. (A jövő heti „Nők világa”-ban folytatjuk) Tanácskozás a nők esélyegyenlőségéről - Nehezen értelmezhető a fogalom is Még mindig kevesebbet keresnek A nők esélyegyenlőségéről, a problémakör hazai és nyugat-európai tapasztalatairól tanácskoztak a közelmúltban a téma szakértői a Munkástanácsok Országos Szövetsége szervezésében, Budapesten. A rendezvényen Zöldyné Szita Erzsébet, a Szociális és Családügyi Minisztérium nő- képviseleti osztályának vezetője elmondta: nehezen értelmezhető az esélyegyenlőség fogalom is, mert eltérő élethelyzetben más-más lehet a jelentése. A nők életének minden fázisában fontos lenne, hogy meglássák és kihasználják esélyeiket mondta Szita Erzsébet. Egyes pályákon még mindig kevesebbet keresnek, nehezen kerülnek pozícióba.
