Nógrád Megyei Hírlap, 1999. május (10. évfolyam, 101-124. szám)

1999-05-08-09 / 106. szám

A NOGRAD MEGYEI HÍRLAP MELLÉKLETE 1999. MÁJUS 8. \ A Nógrádi Történeti Múzeum különdíjasa a salgótarjáni tavaszi tárlaton Ecsettel, ceruzával a tengeren túl (is) Mint arról beszámoltunk, a közelmúltban nyílt meg a ju­bileumi - huszonötödik alkalommal megrendezett - salgó­tarjáni tavaszi tárlat. Hagyományhűen idén is az első na­pon díjaztak a kiállító képzőművészek közül néhányat, köztük Gelencsér János salgótarjáni festőművész-grafi­kust, akit a Nógrádi Történeti Múzeum különdíjával tün­tettek ki. A művész néhány nap múlva az Egyesült Álla­mokba utazik, ahol két hónapot fog - ott élő rokonainak köszönhetően - eltölteni.-Nagyon örülök a díjnak - egyébként ez az első, amit kaptam, mert mindenféle­képpen előreviszi az embert a munkájában és természete­sen anyagi szempontból sem elhanyagolható - mondta Gelencsér János. Majd kér­désünkre - amelyben egy esetleges élménynapló felől érdeklődtem— így folytatta: — Abban nem vagyok biztos, hogy útinapló fog születni, de kint mindenképpen sze­retnék festeni, rajzolni, s az is lehet, hogy megpróbálok bátyámon keresztül ott, New Jersey államban kiállítást is szervezni. De ez még - ért­hető okokból - sok mindenen múlik. Arra azonban tényleg gondoltam, hogy egy, vagy több füzetben viszonylag szisztematikusan rögzítsem élményeimet. E vállalkozás a majdani tárlatlátogatónak, netán egy esetlegesen megjelenő könyv lapozgatójának minden bi­zonnyal már most izgalmas ötletnek sejlik. Ismerve ugyanis Gelencsér János sa­játos látásmódjának és ábrá­zolásának kíméletlen őszin­teségét, vélhetőleg nem lesz Óperencián túli embertársa­inkhoz, illetve az ő környeze­tükhöz sem „gyöngédebb”. Talán még az is megkockáz­tatható, hogy a fogyasztói társadalom iskolapéldájának is nevezhető Egyesült Álla­mokban még inkább fel­színre kerül a művész egyéni eszköztára, sosem titkolt ci­nizmusa, humorérzéke. Ami persze nem azt je­lenti, hogy nagy valószínű­séggel karikatúrákkal fog majd hazaérkezni. Most kapott elismerése mindenesetre bizonyítja: Gelencsér János nemcsak a nagyközönség - és nemcsak a helyi - tartja igen komoly tehetségnek, de a nem kevésbé érzékeny re­ceptorokkal fölvértezett és szemlélődő szakma is. A tény ez, a többi még csak találgatás. Két-három hónap múlva - remélhetőleg - •„minden” kiderül. Dukay Nagy Ádám Egy a fekete-fehér művek közül Film jegyzet: Jackie Brown Quentin Tarantino ez idáig csupán három saját nagyfil­met rendezett - plusz egy epi­zódot a „Vészhelyzet”-ből, meg egy részt a „Négy szobá”- ból —, de mégis a filmtörténet egyik legnagyobb egyénisége­ként tartják számon. Több forgatókönyve- „Tiszta románc”, „Született gyilkosok”, „Alkonyából pir­kadatig” - került már vászonra és producerként vagy színész­ként további filmek elkészíté­sénél is szerepet vállalt. A kiug­rást jelentő „Kutyaszorítóban”, majd a világhírnevet hozó „Ponyvaregény” után Tarantino 1997-ben megrendezte a „Jac­kie Browrí’-t, amelyet ezúttal a legendás krimiíró, Elmore Le­onard („Szóljatok a köpcös­nek!”) regényéből vib vá­szonra. E filmjében is hem­zsegnek a jobbnál jobb színé­szek. Jackie Brown (a nagy visszatérő, a hetvenes évek fe­kete filmjeinek sztárja: Pam Grier) stewardessként dolgo­zik, ám mivel nem túlságosan jól keres, némi pénzcsempé­széssel próbálja kiegészíteni a fizetését. Éppen az aktuális, több tízez­res összeget hozza át az Álla­mokba, amikor egy ügynök és egy rendőr (Michael Keaton) le néni kapcsolja a reptéren. A két férfi a börtön helyett alkut ajánl a nőnek: segítsen elkapni a megbízóját, a fegyverkeres­kedő Ordellt (Samuel L. Jack- son) és akkor szabadon elme­het. Jackie megegyezik velük, de megpróbálja a saját javára fordítani a helyzetet. Egy idő­södő óvadékügynök (még egy nagy visszatérő: Robert Fors­ter) segítségével merész tervet barkácsol, amelyben megpró­bálja egyszerre kijátszani a tör­vény két oldalán állókat. Az egyéni akció tétje kere­ken ötszázezer dollár, amit a mexikói határon kell átcsem­pészni. De belép a képbe Ordell nehéz felfogású haverja Louis (Robert De Niro), valamint barátnője, a saját, egyéni ér­dekeit néző Melanie (B ridgett Fonda) is. A pénz megkezdi út­ját az államhatáron keresztül... Az egyénien „tarantinós” filmben minden színész a leg­jobb formáját hozza, mellebe pedig jól szórakozhatunk a meg­szokottan magas színvonalú párbeszédeken is, amelyeket a rendező egyéni történetmesélési stílusa tesz teljessé. A Tárántino-életmű 3. epizód­ját május 6-tól vetítik a balassa­gyarmati Madách moziban. Szilágyi Gábor A jubiláló „Erkel” Szécsény zenei életének meghatározó tényezője Nagyszerű érzés a közös éneklés Szécsényben huszonöt évvel ezelőtt a művelődés terüle­tén dolgozók szerették volna a poraiból feléleszteni a fúvószenekart. A megva­lósításhoz anyagi támoga­tókat, mai szóhasználattal élve szponzorokat kerestek. így jutottak el Leszák Fe­renchez, az áfész akkori el­nökéhez, aki közölte velük: annyi pénzük nincs, hogy a drága hangszereket megvá­sárolják és a zenekar műkö­déséhez hozzájáruljanak, de szívesen támogatnának egy vegyes kart. Az ötlettel a szakemberek azonosultak. Horváth Béla, Istók Ferenc, Velenczei Já­nos és a többiek hozzáfogtak a szervezéshez. Pár hét lefor­gása után Lenkó József irányí­tásává) már próbát tartott a szövetkezeti vegyes kar. Szép ívű pálya Azóta egy negyedszázad telt el, s a kórus egyre nagyobb sikereket ért el. A szép ívű pályát belföldi fellépések, a közönség elismerése övezte. Közben 1981-ben Borda István vette át a csoport szakmai irányítását. Az ő tragikus halálát követően, 1994-től Lévárdi Beáta veze­tésével érik el egymás után az eredményeket. Jogosan büszkék a négy alkalommal elnyert arany­minősítésükre. Ami még en­nél is fontosabb számukra, hogy a közönség a szívükbe zárta a közben Erkel Ferenc nevét felvevő vegyes kart. Az elmúlt napokban ren­dezett jubileumi hangverse­nyen Máté Csaba polgármes­ter személyesen köszöntötte az énekkart.- A kórus Szécsény zenei életének egyik fontos meg­határozója. Létüknek volt köszönhető, hogy éveket át Szécsény adott otthont a megyei kórustalálkozóknak - mondta a polgármester, majd a jelenlévő közönség és a város lakossága nevében megköszönte az alapítóknak, az egykori és mai kórusta­goknak az eredményes munkájukat és további sok sikert kívánt az Erkel Ferenc vegyes karnak. Azokat az alapító tagokat, akik még ma is aktív tagjai a kórusnak, külön köszöntötte a polgármester. Ők a követ­kezők: Istók Ferencné, Vár- konyi Balázsné, Konrád Ist­vánná, Velenczei Antalné, Dombóvári József. Fodor Istvánná, helyi ke­ramikus, egy szép alkotását ajánlotta fel a jubilálóknak. Örökös tagság A jubileum alkalmából a kó­rus örökös tagságot alapított. Az erről tanúskodó oklevelet Lévárdi Beáta a következő személyeknek adta át: Istók Ferencnek, Szabó Istvánné- nak, Gerháth Ferencnének, Ceglédi Istvánnénak, Velenc­zei Jánosnénak, Tóth Jolán­nak és Vladár Lajosnak. A hangversenyen a kö­zönség vastapssal fejezte ki köszönetét és elismerését. Az előadást követő baráti beszélgetésen Vladár Lajos így fogalmazott:- Életem legszebb éveit töltöttem a kórusban. Büszke vagyok arra, hogy ott voltam az alapítók kö­zött.- Nagyon sok szép él­ményben, örömben, boldog­ságban és sikerben volt ré­szünk az elmúlt negyedszá­zad alatt— vélekedett Istók Ferencné.- Igaz, hogy közben vál­tozott az összetétel, de mi mégis egy nagy család vol­tunk és vagyunk - magya­rázta Velenczei Antalné. Várkonyi Balázsné, az altszólam vezetője az aláb­biakat mondta:- Mint pedagógusnak nagyszerű érzés tudni azt, hogy hozzájárulunk a kodá- lyi gondolat - legyen a zene mindenkié - érvényesülésé­hez - fogalmazott a tanárnő. Faluhelyi László is több mint két évtizede kórustag.- Engem Várkonyi Ba­lázsné szervezett be. A kö­zös éneklés öröme mellett a feltöltődést, a kikapcsoló­dást jelenti a kórus. Vannak családok, ahon­nan ketten is tagjai a cso­portnak. Rádi Lászlónénak és lányának, Boglárkának min­den héten egy estéjüket a kó­ruspróbák töltik ki. Varga Laura a legifjabbak közé tartozik.- Számomra jó szórako­zás és kikapcsolódás az éneklés. Jól érzem itt ma­gam. Nemcsak azért, mert édesanyám is tagja a kórus­nak, úgy érzem, hogy min­denki szereti és tiszteli a má­sikat - fogalmazott a tizenöt éves kislány. Reményteli jövő — Mit tart a kórus életében a legnagyobb sikernek?- Az aranyminősítéseket, az elmúlt évi rádiófelvéte­lünket - mondta Lévárdi Beáta karnagy.-Milyen művek szerepel­nek a repertoárjukon ?- Kortárs, s klasszikus ze­neszerzők művei, népdalfel­dolgozások.- Mik az elképzeléseik, terveik?-Sok szereplési lehetősé­get remélünk. Szeretnénk fel­lépni az olaszországi Code- vigóban, Szécsény testvérvá­rosában. És persze ugyan­ilyen jó hangulatban megün­nepelni az ötvenedik évfor­dulót - sorolta derűsen a kar­nagy. Szenográdi „Itthon vagyunk” - Tematikus fotókiállítás a József Attila Művelődési Központban Képek a szülőföldről, a lakóhelyről II. országos fotóhetek zá­róakkordja és Tarjáni ta­vasz művészeti fesztivál egyik eseménye a Nógrád Megyei Fotóklub „Itthon vagyunk” című fotókiállí­tása a József Attila Műve­lődési Központban. A „Kiváló együttes” címmel és nívódíjjal kitüntetett fotog­ráfus alkotóműhely most a szülőfölddel, a Palócföld tája­ival, lakóival, épített környe­zetével kapcsolatos műveinek válogatását mutatja be a fotó­zást kedvelő látogatóknak. A tematikus kiállításon 24 fotog­ráfus 85 alkotását mutatta be. Különösen figyelemreméltó Homoga Józsefnek a népvise­lettől, a portrékon át az építé­szeti és grafikai fotókig ívelő kollekciója. Buda László és Puskás Ákos most is a képmó­dosító eljárásokkal tette iz­galmasabbá képeit. A tárlaton sikeresen szerepelnek P. Tóth László mélységesen humánus emberábrázolásai. A salgótar­jáni épített környezetet híven ábrázolják Veres Mihály, Kiri- sics Lajos, Brunczel Tibor, Is­pán Béla képei. A csodálatos Karancs-Medves vidékéről és a tágabb Palócföld tájairól ki­váló képeket állított ki F. Csaba Mária, Környei Gyula, Varga István és Palotás Jó­zsef. A kiállítást teljesebbé, gazdagabbá teszik Bencze Pé­ter, Kun Király József Kovács Bodor Sándor, Kupka Edit zsánerképei. A tárlat május végéig tekint­hető meg. - ály ­175 éve csendült fel először Beethoven kilencedik szimfóniája Az „Örömódá”-t zenésítette meg A bécsi Hoftheaterban 175 esztendővel ezelőtt, 1824. má­jus 7-én volt az ősbemutatója a klasszikus zene egyik gyöngyszemének, Ludwig van Beethoven IX. szimfóniá­jának. Ebből az alkalomból a zene­szerző valamennyi szimfóniája felcsendült a héten a Musikve­reinben az Orchestre Revoluti- onnaire et Romantique előadá­sában, Sir John Eliot Gerdiner vezényletével. Beethoven valamennyi szim­fóniája közül a IX. készült el a leghosszabb idő alatt. A VIII. szimfónia 1812-es befejezése után 11 év telt el a IX. megszü­letéséig, jóllehet a zeneszerzőt már jóval 1812 előtt foglalkoz­tatta a gondolat, hogy megze­nésíti Schiller „Örömódájá”-t (An die Freude). A Kórusfantá­ziában kapott 1808-ban először zenei kifejezést a téma. A IX. szimfónia megkompo- nálásához csak 1822-ben látott újra hozzá, s 1824. februárra befejezte azt. Dalok a férfiak hűtlenségéről - Paqulta la del Barrio mexikói énekesnő e sajátos repertoárral tett szert népszerűségre. fotó: FEB-Reuters

Next

/
Oldalképek
Tartalom