Nógrád Megyei Hírlap, 1999. május (10. évfolyam, 101-124. szám)

1999-05-06 / 104. szám

4. oldal Gazdaság 1999. május 6., csütörtök Gumisok franchise-rendszerben Egyedül nem megy Termőföld hiányában nyúltenyésztés a szociális földprogram keretében Ságújfaluban-Nem szégyellem bevallani, én az állatok bolondja va­gyok. Amikor a határból hazajövök, nem az az első, hogy asztalhoz ülök, hanem szaladok ki az állatokhoz, hogy meggyőződjek, nincs-e valami probléma. Nyugodt lelki­ismerettel ki merem jelenteni a falu előtt is, hogy a nyúl­tenyésztés a legolcsóbb, leggazdaságosabb, nyugodtan meg lehet belőle élni, a családot eltartani - mondja az ál­latok iránti nagy szeretettel a hangjában Bodor Imre sá- gújfalui nyúltenyésztő, a szociális földprogramban részt vevő szakmai tanácsadó, ellenőr. A nyúltenyésztésre vál­lalkozó szegények, munkanélküliek ez irányú tevékeny­ségét a szociális földprogram keretében összefogja, mint a polgármesteri hivatal megbízottja. Szegényeknek, munkanélkülieknek A gumi az autózás mosto­hagyereke. Sokan büszkék autós hozzáértésükre, arra, hogy mindenfélét tudnak autómárkákról, de ugyan­ezek az emberek már azzal a kérdéssel is könnyen za­varba hozhatók, hogy egy­általán milyen gumi van a kocsijukon. Nincs miből fejleszteni Ilyen körülmények között nem csodálkozhatunk azon, hogy miközben az autókereskede­lem egyre inkább virágzik, a gumisok vegetálnak. Ennek megfelelően sokszor alacsony az üzletek színvonala, a bi­zony költséges berendezések hiányában nem tudnak komp­lett szolgáltatást nyújtani, kép­telenek magukhoz kötni, rend­szeres kapcsolatba bevonni az ügyfeleket, nincs, amiből fej­leszteni lehetne - és az ördögi kör ezzel be is zárult. Közben kevés szó is esik arról, hogy a gumi a közlekedésbiztonság fontos eleme - és csak a jól és szakszerűen felszerelt gumi gyújthatja csak mindazt, amit gyártói ígérnek. Valamilyen megoldás kell, amely kimozdítja a gumike­reskedelem szekerét a kátyú­ból, és beindítja az emelkedő spirált. Ilyen megoldás léte­zik, külföldön régóta eredmé­nyesen működik, és most ha­zánkban is megjelent: ez a nemzetközi Pneus Expert (franciából származó név, ejtsd: pnőz expert) vállalko­zás, amely franchise (ejtsd: frencsájz) rendszerben oldja meg a kiskereskedők gumiel­látását. A franchise azt jelenti, hogy a kiskereskedő bizonyos feltételek teljesítése esetén egy nagy szervezet' tagjává • • • lesz. így például használhatja a lassan Európa-szerte ismert hálózat arculati elemeit, ki­tűzheti a zászlóját a műhely elé, és még sokféle olyan le­hetőséghez jut, amivel fej­lesztheti üzletét olyanná, ami­lyent egyénileg nem tudna el­érni. Magyarországon, különle­ges szerepet betöltő nagyke­reskedőként, az FSG Hungá­ria vállalkozott a rendszer lét­rehozására. Mit is jelenthet a hálózati tagság? Elmondható, hogy sok mindent levesz a kiskereskedő válláról. A Pneus Expert tanácsokat ad a külső és a belső környezet ki­alakítására, a műhely, az iroda berendezésére, az ügyvitelre és egyebekre. Rendszeres to­vábbképző tanfolyamokat tart tagjai részére, ahol azok meg­ismerhetik a legújabb termé­keket, technológiákat és be­rendezéseket, kitanulhatják az eladás korszerű módszereit. Van mit behoznunk ezen a téren. Egységes áron Az üzlet az üzlet: franchise- szisztémában a Pneus Expert- hálózatba tartozók a lehető legjobb áron kapják a termé­keket, a kapott kedvezmény ennek köszönhetően tisztes­séges. A kínálat jó: a hálózat a Continental, az Uniroyal, a Semperit, a Gislaved és a Ba­rum márkákat forgalmazza - egységes áron. A lényeg nem az, hogy árversenybe kezdje­nek a hálózaton kívül, többi kereskedővel, hanem az, hogy a keletkezett pluszprofitot visszaforgassák a vállalko­zásba, a szolgáltatás színvona­lának emelése, a körülmények javítása, a kulturált üzlet meg­teremtése érdekében.- Bodor nevű csak én va­gyok a községben. Nyolc­éves korom óta foglalkozom a nyulakkal. Annak idején családunknak 40 anyanyula és 5 apaállata volt. Jóformán én gondoztam, kezeltem őket, mert édesapám lerok­kant. 1963-ban kerültem Sá- gújfaluba. Akkor ismertem meg Oláh Bélát, aki a legna­gyobb nyúltenyésztő és fel­vásárló volt a faluban. Hagyománya van- Mivel az önkormányzatnak nincs földje, nálunk hagyo­mánya van a nyúltenyésztés- nek. A szociális földprogra­mon belül - mivel földet nem tudtunk adni - ezért a képviselő-testület a nyúlte- nyésztést választotta, hogy ily módon segítsen a szegé­nyeknek, a munkanélküliek­nek, akiknek nincs pénzük az induláshoz - utal a már két sikeres akció előtti időszakra Szentes Attila, a rendszervál­tás óta harmadszor újjává­lasztott ságúj falui polgár- mester.- Elsőnek 37 család je­lentkezett, S' mindegyik ka­pott 5 anya- és egy apaálla­tot azzal, hogy a szaporulat­ból 2 év múlva 5 anyát le kell adni a polgármesteri hi­vatalnak. A többivel az ak­cióban részt vevők rendel­keznek. Vagy eladják, vagy családjuk fogyasztja el. Az állatok felneveléséhez a tá­pot is az önkormányzat biz­tosította. A nyulakat a Gö­döllői Agrártudományi Egyetemtől kaptuk. Kez­detben nehezen viselték a környezetet. Bélfertőzés következtében 92 elhullott, amit az egyetem ellenszol­gáltatás nélkül pótolt. Dr. Juhász Béla állatorvos köz­ben meghozatta a legdrá­gább vakcinát, amivel rög­tön beoltottuk a nyúlállo- mányt. Nemcsak az előbbi­eket, hanem a nagy magán- nyúltenyésztőknél lévőket is. Azóta nincs bélfertőzés - állítja Bodor Imre. Huszonöt jelentkező Az első akciót követte a második, melynek során újabb 20 család jutott az első akció feltételei mellett 5 anya- és egy apaállathoz. A harmadik most van fo­lyamatban. Eddig huszon­ötén jelentkeztek.- Hol a határ? - kérdem a polgármestertől.-Május 15-ig kell a Szo­ciális és Családügyi Mi­nisztériumnak jelezni, há­nyán kívánnak bekapcso­lódni a szociális földprog­ram keretén belül megvaló­sított nyúl tenyésztésbe. Ennek alapján kapjuk az újabb támogatást. Hasznos tapasztalatok-Másutt hallottam, hogy a tenyésztésre kiadott állatokat az átvétel után nem sokkal ké­sőbb a családfő levágta és megetette a családdal.-Ilyen eset nem történt nálunk. Mindenkinél meg­jelenek és tanácsot adok. Ugyanis nekem a látogatás­ról, a tapasztalatokról be kell számolnom és nyilván­tartást kell végeznem. Volt, akinél rendetlenséget ta­pasztaltam, ezért megdor­gáltam, mondván: ilyen pi­szokban nem lehet nyulat tenyészteni. Ezt közöltem a polgármester úrral is, aki azt mondta: - Ha még egy­szer megtörténik, akkor el­búcsúzunk tőle... Szeren­csére erre nem került sor. Bodor Imre a földprog­ramon belüli nyúltenyész­tés sikere érdekében jól hasznosítja a téeszkernél szerzett felvásárlással járó szakmai tapasztalatait.- Egy anya fialáskor 7-8 kicsit hoz a világra. Előfor­dult már, hogy az egyik 13- at fialt. Nyolcnál többet — nem lehet meghagyni, mert az anya nem tudja felne­velni, a többiek megsínyle- nék. Tartásuk nagy tiszta­ságot követel. Ebben az esetben nincs gond vele. Enni is csak annyit szabad adni, amit elfogyaszt, el­lenkező esetben pocsékba megy, megpenészedik és betegséget okoz. Mióta az eszem tudom 10 anyánál és 2 apaállatnál kevesebb nem volt nekem. Most is ennyi van. Új-zélandi óriás tes- tűek, fehérek és magyar tarkák. Egyébként a köz­ségben nagyon sok jelentős nyúltenyésztő van. Minden harmadik házban foglal­koznak ezzel. Bodor Imrét dr. Juhász Béla állatorvos ajánlotta a polgármesternek a nyúlte- nyésztőprogram felelősé­nek keresésekor, mondván: csak egy emberről, Bodor Imréről lehet szó. Rászorulók kaphassák- Utána hozzám kijött a ha­tárba a polgármester úr, s azzal kezdte: - Szeretném, ha nem mondanál nemet. - Ha ilyen szépen megkértél, elvállalom.- Mit szeretne elérni a mostani akcióban ?- Azok a családok jussa­nak az 5 anya és 1 apaállat­hoz, azok kapják a tápot, akiknek nincs pénzük. Ja­vasoltam a polgármester úrnak, hogy a mostani 25 jelentkező közül csak a leg­rászorultabbak kapjanak, ahol 3-4 gyerek van. V.K. ........-........... ........................ T ermelékenység. A ma­gyar gazdaság termelékeny­sége 1996 óta évi 3-4 száza­lékos javulást mutat, ezt az uniós tagállamokhoz való felzárkózás érdekében to­vábbra is fenn kell tartani - mondta Gulácsi Gábor, a Gazdasági Minisztérium közigazgatási államtitkára a Termelékenység az átme­neti gazdaságokban című nemzetközi szimpózium alkalmával szerdán, Buda­pesten. Pályázat. Idén is meghirde­tik a Magyar Termék Nagy­díj pályázatot - jelentették be a kiírók szerdán. A Gaz­dasági Minisztérium támo­gatásával több termékcso­portban írják ki a pályázatot. Pályázhat minden természe­tes és jogi személy, jogi személyiség nélküli gazda­sági társaság, egyéni vállal­kozó és kisiparos. Ipari termelés. Az előze­tes adatok alapján az ipari termelés 1999 márciusában az előző év azonos idősza­kához viszonyítva 9 száza­lékkal, az előző hónaphoz, februárhoz képest - szezo­nálisan kiigazított indexek szerint - 7 százalékkal emelkedett - jelenti a KSH. Az MNB hivatalos devizaárfolyamai (1 egységre, forintban) Angol font 382,49 Japán jen (100) 194,26 Svájci frank 155,76 USA-dollár 234,57 Euró 249,91 Átváltási arányok: 1 euró = 6,56 frf, 1,96 dem, 1936,27 itl, 13,76 ats. Villamos áram: új tarifarendszer A Gazdasági Minisztérium rendelete alapján 1999. július else­jétől a villamos energiáért új tarifarendszer szerint keli fizetni. A lakossági fogyasztóknál a tömbös rendszert egységes, kilo­wattóránként nettó 18 forint 70 filléres díjszabás váltja fel, amely az előzetes számítások szerint háztartásonként 100 fo­rint körüli havi többletkiadással járhat, ám esetenként meg­takarítást is jelenthet. Az új tarifarendszerben a nagy- és középfeszültségű áram díját csökkentette, a kisfeszültségű áramét növelte a szaktárca, tö­rekedve arra is, hogy az eddigi­nél több választási lehetőséget biztosítson az egyes díjkategó­riák között. Mint megtudtuk, a nem la­kossági díjszabást választóknak a rendelet hatályba lépését leg­alább 30 nappal megelőzően nyilatkozniuk kell arról, hogy milyen szerződést szeretnének kötni a szolgáltátókkal. Kérhet­nek például teljesítménydíjas, alapdíjas, ideiglenes vagy köz- világítási árszabást. A háztartási fogyasztók ese­tében megszűnik az eddigi há­romtömbös elszámolás, s min­denkinek egységes, kilowatt­óránként 18,70 forintos (plusz 12 százalék áfa) árat kell fizet­nie az áramért. Jelenleg a havi 600 kilowattóráig terjedő fo­gyasztásnál ez az ár nettó 16,80 forint, 600 és 3600 kilowattóra között 19 forint, 3600 kilowatt­óra fölött 20,30 forint. Megma­rad az éjszakai tarifa, de díja egységesül. A fogyasztók el­igazodásának könnyítése érde­kében az eddiginél áttekinthe­tőbb számlákat ígérnek a szol­gáltatók. Az érintett cégek és az Ener­gia Hivatal közösen kidolgoz­ták a lakossági fogyasztóknak külön előnyöket nyújtó úgyne­vezett garantált szolgáltatások minimális körét. A minimum megtartása kötelező, a kör azonban szabadon bővíthető. Az ÉDÁSZ például azt is vál­lalja, hogy ha a hatféle garantált szolgáltatásból bármelyiket nem teljesítené, 1000 forintos kötbért fizet pórul járt ügy­felének. Takács Mariann A helyi adók kivetését akkor fogadja ei a lakosság, ha tudja, mire költik Szegény önkormányzatok A települési önkormányzatoknak programalapú, átlátható gazdálkodási rendszert kell kialakítaniuk, ha a jövő évezred­ben magasabb színvonalú szolgáltatásokat kívánnak nyújtani a lakosságnak - hangsúlyozta Peter Tufo, az Egyesült Államok magyarországi nagykövete szerdán, azon a budapesti konfe­rencián, amelyet az Egyesült Államok Nemzetközi Fejlesztési Hivatalának támogatásával rendeztek hazai polgármesterek­nek és vezető önkormányzati tisztségviselőknek. A konferencia résztvevői sze­rint a helyi adórendszer korsze­rűsítése a települések pénzügyi stabilitásának alapfeltétele, mi­vel többségük szinte kizárólag központi támogatásból gazdál­kodik. A helyi adókból szár­mazó jövedelem ma az önkor­mányzatok bevételének mind­össze 5-12 százalékát teszi ki. A fejlett nyugati államokban az arány ennek háromszorosa. A testületek nagy része vo­nakodik a lakossági terhek to­vábbi növelésétől, bár a helyi adók kivetésére törvényes lehe­tőségük van. Az amerikai szak­emberek szerint a polgárok el­lenállása jelentősen csökken, ha bevonják őket a döntésekbe, és tájékoztatást kapnak az adóbe­vételek felhasználásáról. Magyarországon az iparűzési adóból származó bevétel jelenti az összes helyi adóból befolyt összeg 83,1 százalékát. Az in­gatlanadó-bevételek 9,7 száza­lékot tesznek ki, a kommunális adó 2,8 százalékos, az idegen- forgalmi adó pedig 2,2 százalé­kos arányt képvisel. A többi he­lyi adóféleségből származó be­vételek szinte elenyészőek. A jövő az értékalapú ingat­lanadóé - vallják az amerikai szakemberek. Ez az adófajta már számos nyugati országban stabil bevételi forrásnak bizo­nyult, és várhatóan a magyar önkormányzatok anyagi gond­jait is orvosolná. A szakembe­rek szerint ez az adónem való­sítja meg legjobban az arányos helyi közteherviselést. Áz Egyesült Államok Nem­zetközi Fejlesztési Hivatala je­lenleg már több mint 40 ma­gyar önkormányzat munkáját segíti korszerű költségvetési rendszerek kidolgozásában. Németh Zsuzsa A gazdák tüntetésre készülnek Válságban a sertéságazat Az utcára vonulnak a ser­téstartók, amennyiben a földművelésügyi tárca nem orvosolja gondjaikat, pénz­ügyileg nem segíti az ágazat talpon maradását, s nem védi meg a hazai piacot a húsimporttól - jelentette be a közelmúltban a Mezőgaz­dasági Szövetkezők és Ter­melők Országos Szövetsé­gének sertésválasztmánya. Tóth István, a MOSZ titkára lapunknak elmondta: a sertés­tartók hónapok óta csak na­gyon alacsony áron - vagy egyáltalán nem - tudják érté­kesíteni állataikat, közben az Európai Unióból kiemelt tá­mogatással jelentős mennyi­ségű import sertéshús érkezik hazánkba. Az európai túlter­melési válság és a nyomott hazai piaci árak tönkreteszik a termelők jelentős részét. Közben az agrártárca fokoza­tosan kivonul az ágazat szabá­lyozásából, és rohamosan apad a minisztérium rendel­kezésére álló támogatási ke­ret. A termelők türelme vég­leg fogytán van. Az elégedetlen sertéstartók az ország több térségéből je­lezték, hogy részt vennének a tiltakozó demonstrációban, mivel már nem bíznak a tár­gyalásokban, hiszen azok ed­dig sem vezettek eredményre: az elmúlt öt hónap alatt fo­lyamatosan csökkentek a tá­mogatások. Az elképzelések szerint a termelők részlegesen lezárnák az utakat és a ha­tárátkelőhelyeket. Tóth István úgy véli, mivel a tárgyalások jelenleg is tar­tanak a minisztérium és az érdekképviselet között, van még esély a válság fel­oldására. A Sertéstenyésztők Orszá­gos Választmányának képvi­selője szerint az állattartók­nak jelenleg 210-220 forintba kerül egy kiló sertéshús előál­lítása, ezzel szemben a vágó­hidak a kisüzemi sertéseket 130-170 forintért veszik át. Ha a termelők megkapnák az FVM által meghatározott mi­nimális felvásárlási árakat, akkor talán átvészelnék a vál­ságot, de egyáltalán nem bi­zonyos, hogy a feldolgozók ezt az árat meg tudják fizetni. A Húsiparosok Országos Szövetsége szerint hiába írja elő az állam a feldolgozóipar számára, hogy mennyit fizes­sen a termelőnek, ha a felvá­sárolt húst sem a hazai, sem a külpiacokon nem lehet érté­kesíteni. Itthon a nagy áruház­láncok diktálják (nyomják le) az árakat, a külpiacon pedig az tud üzletet kötni, aki a leg­olcsóbban kínálja portékáját. A Földművelésügyi és Vi­dékfejlesztési Minisztérium - Torgyán József miniszter kéz­jegyével ellátott - közlemé­nye szerint nem felelnek meg a valóságnak azok a kijelenté­sek, amelyek szerint óriási sertéshúsimport érkezik az országba. Az Európai Unió­ból származó import sertés­hús éves kvótája 8420 tonna, míg az oda irányuló exporté 36 ezer tonna. A WTO-meg- állapodás szerint évente 18 200 tonna sertéshús impor­tálható, a kivihető mennyiség ennek a többszörösét, 66 500 tonnát tesz ki. Az ezen felüli mennyiség csak illegális úton, a törvények kijátszásával ke­rülhet az országba. U. G.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom