Nógrád Megyei Hírlap, 1999. május (10. évfolyam, 101-124. szám)
1999-05-31 / 124. szám
1999. május 31., hétfő Hazai Körkép 5. oldal Hősök napja. A budapesti Ismeretlen Katona sírjánál Orbán Viktor miniszterelnök nevében Boross Péter koszorúzott. A Magyar Köztársaság elnöke koszorúját Tóth Kálmán ezredes, az Országgyűlés elnökéét Lányi Zsolt, a honvédelmi bizottság elnöke helyezte el. A Magyar Honvédség nevében Szabó János vezérőrnagy, a helyőrség parancsnoka koszorúzott. Több társadalmi szervezet is képviseltette magát. fotö: feb/körmendi imre Isépy a tiszteletdíjak megvonásával, csökkentésével szankcionálna A parlamenti béke még várat magára Az elmúlt hetek pártharcai miatt a parlament tekintélyén esett csorba kiköszörüléséhez kompromisszumokra volna szükség - mondja Salamon László, az Országgyűlés ügyrendi bizottságának elnöke. Szerinte a botrányok egyik forrása, hogy az ellenzék úgy tesz, mintha többségben, nem kisebbségben volna. Isépy Tamás, a mentelmi bizottság vezetője úgy véli: a reni- tenskedő honatyáknak büntetés járna. Salamon László (Fidesz - MPP) azt tapasztalta, hogy a kormánypártok és az ellenzék között megbújó - egyébként természetes - ellentétek a plenáris ülések gyakorisága körül kirobbant viták során mérgesedtek el, A háromhetes rendszer bevezetését követően a régi munkarendhez ragaszkodó ellenzék rendkívüli ülések kezdeményezésével, majd obstrukcióval igyekezett borsot tömi a kormánypárti többség orra alá, nem törődve sem a politikai erőviszonyokkal, sem a Ház mélypontra zuhant tekintélyével. A politikus szerint lenne mód a munkarend rugalmas változtatására, hiszen éppen az ügyrendi bizottságon belül létrejött albizottság kapta feladatul a Házszabályba később beépítendő javaslatok kidolgozását. Csakhogy - mutatott rá Salamon - az MSZP és az SZDSZ máig nem volt hajlandó tagokat delegálni ebbe a testületbe, így az érdemi munka meg sem kezdődhetett. A bizottsági elnök hatpárti tárgyalásokkal vetne véget az iszapbirkózásnak, bár arra a kérdésünkre nem adott konkrét választ, hogy az áldatlan állapotok kialakulásában mennyire „bűnrészes” a kormányoldal. Isépy Tamás (Fidesz - MPP), a mentelmi bizottság elnöke szerint tarthatatlan, hogy egyes képviselők rendszeresen „lógnak” az ülésekről, mások meg dacból nem szavaznak. Az „anyázás”, „tolvajozás” immár mindennapos szófordulat a patkóban, ezért a tárgyalások mellett ideje lenne néhány büntető szankció bevezetésének is. A kisgazdák által javasolt mandátummegvonásra nincs mód, de a tiszteletdíjhoz erőteljesebben hozzá lehetne nyúlni. Takács Mariann Jegyzési időszak: 1999. május 31. - június 11 Futamidő: Lejáratkori kamat: évi 14,25% Jegyzési árfolyam: 1999. május 31. - június 8. között: 99,90% 1999. június 9-11. között: 100% A jegyzési időszak során elérhető maximális hozam: EHM=14,04%. A másodpiaci forgalomban történő vásárlás esetén elérhető hozam aktuális mértékét a forgalmazó helyeken kifüggesztett táblázat tartalmazza. A havonta kibocsátásra kerülő, egyéves futamidejű Kamatozó Kincstárjegy azért az egyik legnépszerűbb befektetési forma, mert visszafizetését az állam garantálja; értékpapír letéti számlán tartható; másodpiaci forgalmazásának köszönhetően kamat- veszteség nélkül a futamidő alatt is bármely jegyzési helyen eladható. így Ön befektetését a legnagyobb biztonságban tudhatja hosszú távú kötöttség nélkül. MAGYAR ÁLLAMPAPÍR JEGYEZHETŐ: Magyar Államkincstár Nógrád Megyei Fiók 3100 Salgótarján, Rákóczi út 15. JEGYZÉSI HELYKÉNT RÉSZTVEVŐ ELSŐDLEGES FORGALMAZÓK: ABN AMRO (Magyar) Bank Rt. Salgótarján, Pásztó • OTP Bank Rt Salgótarján, Balassagyarmat, Pásztó, Rétság, Szécsény (100 000 Ft névérték alatti jegyzést az OTP Bank Rt. nem fogad el). Továbbá részt vesznek a jegyzésben a K&H Bank kijelölt fiókjai. részletes információ: 06-40-24-24-24 (helyi hIvás) KA MATOZÓ KINCSTÁRJEGY 2000 06 AlLAMI GARANCIÁVAL Az MDF nem támogatja a tb átalakítását Mozgalmas párthétvége Vita a napirendről. Az Országgyűlés a héten négynapos ülést tart. A Házbizottságban nem alakult ki a frakciók között egyetértés a napirendet illetően, így hétfőn elnöki javaslat formájában terjesztik a plénum elé a napirendet. Botrány az DTVSZ-ben. Nyílt levélben fordult Csoóri Sándorhoz, a Magyarok Világszövetsége elnökéhez a nyugati régió néhány tagja az áprilisi közgyűlésen elhangzott, szerintük szélsőséges, antiszemita megnyilvánulások miatt - derült ki a szervezet rendkívüli küldöttgyűlésén. A viharos ülést követően a résztvevők szombaton bocsánatot kértek a megbántottaktól. Kongresszus. A közszféra munkavállalóinak nagyobbik hányada idén kevesebbet keres, mint tavaly, ez abszurd és elfogadhatatlan - hangsúlyozta Szabó Endre elnök, a Szakszervezetek Együttműködési Fórumának (SZÉF) Budapesten megtartott kongresszusán. Ezért a SZÉF a bértárgyalások haladéktalan megkezdését javasolja a kormánynak. Egyetértés és bírálat. Békési László a kabinet bel- és külpolitikai teljesítményénél kedvezőbben ítéli meg az Orbán- kormány gazdaságpolitikáját. Úgy látja: a magyar gazdaság stabilizálódott és emelkedési pályára állt, a lehetőségeket azonban hiba túlértékelni, mert az a cselekvés rovására mehet. Fenyegető telefon. Egy magyar nyelven beszélő telefonáló vasárnap délután fél kettőkor megfenyegette a Ferihegy-1. repülőtéren állomásozó NATO- tankergépeket: amennyiben közülük még egy a levegőbe emelkedik, akkor azt vállról indítható rakétával lelövi. Az ORFK megkezdte a nyomozást. Kisgazda tévé? A közszolgálati televízió a kisgazdák háztáji birtoka lett - nyilatkozta Lendvai Ildikó, az MSZP frakcióvezető-helyettese. Úgy vélte, hogy a tévénél a személyi döntések az utóbbi időben kizárólag politikai szempontok alapján születtek. Véleménye szerint a kisgazdák a Lock- heed-botrányt használták ki a számla benyújtásához a tévében történt személyi átrendeződésnél. Gyermeknapi aggály. A kormánynak esze ágában sincs betartani a családok és a nehéz helyzetben lévők támogatásáról ellenzékben tett ígéretét - áll az SZDSZ gyermeknapon kiadott közleményében. Az állásfoglalás szerint az Ifjúsági és Sport Minisztérium késlekedése miatt gyerekek tízezrei nem mehetnek az idén nyaralni. Nincs szükség a stratégia megváltoztatására a Szocialista Párt politikájában, arculatváltásra azonban igen - hangoztatta szombaton Suchman Tamás, a Magyar Szocialista Párt reformköröseinek marcali találkozóján. Az egykori állampárt reformerőiből tíz évvel ezelőtt Kecskeméten megalakult mozgalom évfordulója alkalmából több mint 250-en jelentek meg Marcaliban. A találkozón részt vett az egykori MSZP-s Pozsgay Imre, a mai pártelnök Kovács László, Földes György, a választmány elnöke, ott volt Horn Gyula, Gál Zoltán, Kosa Ferenc, Nagy Sándor és Jánosi György is. Pozsgay Imre annak a meggyőződésének adott hangot, hogy szükség van a baloldali politikusokra, ezért azt ajánlotta, hogy önmarcangolás helyett higgyenek abban, hogy jó úton járnak. Kovács László az MSZP legfontosabb feladatának nevezte, hogy türelemmel, elszántsággal, nyitottsággal és győzni akarással egy olyan programot dolgozzon ki, amely alternatívát jelent a jelenlegi kormány- koalícióval szemben. Horn Gyula, a párt korábbi elnöke kijelentette: a szocialista pártnak az a felelőssége és feladata, hogy ezt a kormányt leváltsa. Leszögezte: a szocialista párt Magyarország legnagyobb politikai ereje, és az is marad. Elhatározták, hogy a párt következő kongresszusa előtt a volt reformkörösök megtárgyalják a kongresszusi vitaanyagot és önálló álláspontot alakítanak ki. A „szomszédban”. Siófokon tartott ülést a Magyar Demokrata Fórum Országos Választmánya. Egyhangúlag támogatták a párt elnökének azt a kezdeményezését, hogy kezdjenek tárgyalásokat a parlamenten kívül maradt nemzeti, keresztény elkötelezettségű pártokkal, szervezetekkel, szellemi műhelyekkel. Ezt Dávid Ibolya pártelnök-miniszter jelentette be. Elmondta: pártja az MDNP- vel, a KDNP-vel, az MKDSZ- szel, a 36-os kisgazda csoportosulás a Demokrata Fóruméhoz hasonló szellemiséget valló köreivel, illetve nemzeti körökkel, s több, szellemi műhelyként működő értelmiségi csoportosulással kezd majd tárgyalásokat. A választmány állást foglalt a társadalombiztosítás jövőjével kapcsolatos kérdésben is: úgy döntöttek, nem támogatják azt az elképzelést, amely a tb-t a Pénzügyminisztérium felügyelete alá akarja rendelni. Egyhangú döntést hozva felkérték a párt képviselőcsoportját arra, hogy még az Országgyűlés őszi időszakának megkezdése előtt kezdeményezze a parlament munkarendjének tárgyalásos rendezését az Ország- gyűlés kettészakadásának felszámolása érdekében. Ismét Pusztai Erzsébetet választotta pártelnöknek szombaton a Magyar Demokrata Néppárt. Az Országos Küldöttgyűlést követően az elnökasszony bejelentette, hogy az MDNP továbbra is keresi a kapcsolatot a hozzá hasonló gondolkodású pártokkal, szervezetekkel. A Magyar Kereszténydemokrata Szövetséggel (MKDSZ) már együttműködési megállapodást kötöttek, az MDF-fel helyi szinten épülnek a kapcsolatok. Vita a kisebbségi képviseletről Eddig úgy látszott, a parlamenti pártok egyetértenek abban, hogy a 13 hazai nemzeti és etnikai kisebbség parlamenti képviseletét biztosítani kell. Az Országgyűlés e témában illetékes albizottságának legutóbbi zárt ülésén azonban kiderült, hogy a pártok nem mindegyike szeretné teljes jogú képviselőként a T. Házban látni a kisebbségek kiválasztottjait.- Az Országgyűlés emberi jogi, kisebbségi és vallásügyi bizottsága kisebbségekkel foglalkozó ad hoc bizottsága nem fog a kisebbségek nélkül törvényt módosítani - nyilatkozta az érintettek képviselőit is kizáró ülés után a fideszes bizottsági elnök. Hargitai János, a Ferenczy Eu- ropressnek nyilatkozva elmondta: meggyőződése szerint a törvényből nem következik, hogy a kisebbségeknek ország- gyűlési képviselői jogállással kelljen rendelkezniük. Az egyes álláspontok közötti vitának is ez az alapja. A szakértők most azt vizsgálják, miként lehetne a kisebbségek képviselőit oly módon bejuttatni a parlamentbe, hogy bár a „leggazdagabb” jogosítványokkal bírjanak, jogállásuk mégse legyen azonos a jelenlegi képviselőkével. A Hargitai János által is támogatott elképzelés szerint a kisebbségeknek ugyan nem lenne szavazati joguk, de valamennyi őket érintő ügyben interpellálhatnának. Szakértőket kapnának, sőt a bizottságok munkájában is részt vehetnének. Horváth Magdolna Éleződik a biztosítási verseny Nem értik, miért akarja a kormány csökkenteni a kedvezményeket „Ha veszélybe kerülnek az adókedvezmények, s nem tisztázódnak a bizonytalanságok a nyugdíjreform körül, kevesebben választják majd a hosszú távú megtakarítást” - nyilatkozta munkatársunknak az Axa Coionia Biztosító vezérigazgatója. Dr. Csurgó Ottó szerint a magán- és önkéntes nyugdíjpénztárak fejlődése, a befektetésekkel kombinált életbiztosítások számának emelkedése tükrözi: mind szélesebb rétegek akarnak gondoskodni jövőjükről.- A nyugdíjpénztári tagok száma meghaladja a 16 ezret az Axa Coloniánál, amely ma csupán az ötödik a hazai legnagyobbak sorában, ám tavalyi 9,5 milliárdos bevételével előbbre is léphet - fejtegette a vezérigazgató. Nem titkolja: nyugdíjpénztári berkekben nem értik a kedvezmények csökkentésével, a járulékfizetés mértékének befagyasztásával kapcsolatos kormányzati szándékokat. Az ausztriai székhelyű AXA Holding tulajdonában lévő biztosító tavaly magyarországi fennállásának legsikeresebb évét zárta. Csurgó Ottó úgy véli: a piac nem végtelen, így a verseny éleződésére lehet számítani. Az ügyfelek mindinkább a kulturált, gyors szolgáltatást „díjazzák”. Az Axa Coionia például bevezette a törzsügyfelek jutalmazását: tízszázalékos visszatérítés illeti meg azokat, akik legalább két szerződéssel rendelkeznek, az általuk befizetett díj eléri az évi harmincezer forintot, és egy évig kármentesek. Az „ügyfélbarát” megoldások közé tartozik a károk gyors, telefonos rendezése éppúgy, mint új „termékek” értékesítése.- Újdonság, hogy közelít egymáshoz két üzletág - magyarázta Csurgó Ottó. - Mind több bank kínál biztosítást, és a biztosítók is adhatnak jelzálog alapú hitelt építéshez, renováláshoz. Nyugaton ez már régóta bevett gyakorlat. Nálunk azonban még értetlenség övezi ezt a tevékenységet, pedig a jövő útja ez: a két terület fokozatos egybeolvadása. S ez nagyot lendíthetne a hazai lakásépítésen is. (toronyi)