Nógrád Megyei Hírlap, 1999. május (10. évfolyam, 101-124. szám)
1999-05-29-30 / 123. szám
6. oldal Mozaik 1999. május 29., szombat Csömöri falunapok - A magyar és a nemzetiségi kultúra nemes hagyományainak továbbéltetője Lakodalmas találkozó a pünkösdi fesztiválon Négy nap állt a bál a csömöri pünkösdi fesztiválon, amelyet másodszor rendezett meg a nagyközség önkormányzata és a Petőfi Sándor Művelődési Ház. A falunapok nyitóünnepségét, május 21-én, pénteken délután tartották a művelődési ház színháztermében. vőfély Barátosi Zsolt mellett nagy sikert aratott a két örömanya, Percze Lajosné, azaz Dodo Bözsi és Guják Miklósné, ahogy a falujukban nevezik Nagy sikert arattak a rimóci hagyományőrzők A magyarok, szlovákok és svábok lakta hatezer lakosú település polgármestere, Bátovszki György köszöntőjében a rendezvény fő céljának a hagyományok ápolását jelölte meg. Kiemelte, hogy a fesztivál reményeik szerint egyik lehetősége annak, hogy a fővárosból egyre nagyobb számban érkező betelepülők számára vonzóvá tegyék a vidéki életet. A szüreti mulatság és más rendezvények mellett a csömöri falunapok is segítenek összekovácsolni a sokfelől érkezett családokat az évszázadok óta itt élőkkel. A négynapos program keretében pénteken délután a helyi alkotóművészek anyagaiból válogatott kiállítást Fábri István szociológus nyitotta meg. Ezen közreműködött az Amantis kamarakórus és a helyi zeneiskola növendékei. Az első nap estéjét a Gesarol együttes koncertje zárta. Szombaton térzene, kirakodó- vásár várta a lakodalmas találkozó résztvevőit és a kíváncsiskodók sokaságát. A vendégeket a gyülekező felhők sem riasztották el, ráadásul a jóféle pecsenyék, italok, amelyeket a hatalmas sátor alatt kínáltak, ugyancsak barátságossá varázsolták ezt a népünnepélyt. A hangulatot a rimóci rezesbanda alapozta meg, akik a szabadtéri színpad egyre szaporodó közönségének Kapda István vezetésével a palóc vidék csodálatos dalait játszották. A lakodalmas találkozót F. Tóth Mária, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának főtanácsosa nyitotta meg. Kiemelte a csömöri pünkösdi fesztivál példamutató szerepét, amely az ország más településeihez hasonlóan a magyar és a nemzetiségi kultúra nemes hagyományait élteti tovább. Nagy taps köszöntötte Maczkó Mária népdalénekes, népművész és a túrái énekmondók műsorát, amely beharangozója volt a nap fő eseményének, a falusi lakodalmasok bemutatójának. Elsőként a szépséges palóc népviseletbe öltözött Nógrád megyei Rimóc hagyományőrző együttese lépett a színpadra. Az 1973-ban megalakult pávakört tovább éltető 57 fős csoport 1996-tól működik együtt. Óvodástól, a 80 éves Vince Feri bácsiig, minden korosztály megtalálható benne. Az együttes művészeti vezetője Kobe la Andrásné. A híres-neves rimóci rezesbanda kíséretével fergeteges lakodalmast mutattak be, amelyből nem hiányzott a párnák sokaságával való mutatós ágyvi- vés a vőlegény házához. A násznagyot alakító Beszkid János és a Gyöngyi Bözsi. Az ifjú pár, Bab- lena Laci és Percze Piroska közül inkább a menyasszony volt a kapósabb. Igaz a csodálatos rimóci menyasszonyruha jól mutatott a szemrevaló menyecskén. Még Mészáros László műsorvezető is megforgatta a színpadon. A rezesbanda elemében volt, a rimó- ciak önfeledten énekelték: „Örzsi néném itthon van-e, az ajtaja nyitva van-e? Itt hoztuk a maga menyit, Percze Piros csalfa sze- mit...” A palócországi lakodalmasnak nem csak a közönség tapsolt, hanem a művelődési ház vezetői, a Gergely házaspár, akik jól ismerték a rimóci csoportot. Gergely Gáspár és felesége Tóháti Ilona 18 évet dolgoztak Palotáson a kultúra napszámosaiként. Az esőfelhők nem zavarták sem az előadókat, sem a sokasodó közönséget. Nagy sikert aratott a mogyoródi Jakab Mihály népdalkor lakodalmasa. Díszes, színes ruházatukkal a Sárköz hagyományaiból adott ízelítőt az ocsényi Bogár István hagyományőrző egyesület. Galga menti és mezőségi táncok mellett színes túrái lakodalmast mutatott be a Babinecz Sándor vezette ifjúsági néptánccsoport, a Fix Stimm együttes kíséretével. A csömöri falunapok rendszeres résztvevőjeként színpadra lépett a Báró Lipót helyi hagyományőrző csoport. Lakodalmasukban a helyi és nemzetiségi szokásokból adtak ízelítőt. A lakodalmasokat bemutató csoportokat profi táncosok követték a színpadon. A budapesti Kertész Táncegylet magyarországi és erdélyi táncokkal kápráztatta el a nézőket. Az eső ugyan a szabadtéri színpadot elkerülte, de jótékonyan megáztatta a rimóci rezesbanda kíséretében a falun végigvonuló lakodalmas csoportokat. Egy kis víz nem árt, mondták a népvisele- tes táncosok, akiket aztán jóféle itókák és ételek vártak a nagy sátor alatt az önkormányzat jóvoltából. Az esti utcabál már csak ráadás volt a jó hangulatra. Vasárnap térzene és kirakodó- vásár fogadta a vendégeket. Ez a nap jórészt a gyerekeké volt, akik számára ügyességi játékok, kézműves-foglalkozás, bábszínház biztosította a sokszínű programot. A felnőtteket görög táncház és operettgála várta és hajnalig tartó utcabál, amelyet tűzijáték tarkított. A csömöri falunapok negyedik napján, hétfőn, akik bírták még, nem csömörlöttek meg a programok sokaságától. Ez a nap jórészt a sporté volt. Rúgták a bőrt a falunapi teremlabdarúgó-tornán a csömöri Majorban. Még jutott vendég a kirakodóvásárra és a sörsátor alatt sokan megízlelték a híres csömöri vendéglátást. Szabó Endre Hová tűntek Goethe levágott hajfürtjei? Az inas kereskedett a tincsekkel Valahányszor Goethe inasa Weimarban levágta ura haját, mindig különös gondossággal seperte fel a helyiség padlóját. A költőfejedelem hajával ugyanis élénk kereskedelmi forgalmat folytattak azokban az időkben. Margrit Wyder svájci ger- manológus szerint ez a magyarázata annnak, hogy világszerte számos „Goethe-haj- fürt” van ma is forgalomban. „Feltételezik, hogy Goethe borbélya kereskedett a hajfürtökkel, a borbély pedig akkoriban rendszerint az inas volt” - vélekedett Wyder. Ráadásul tény, hogy a halottas ágyon is vágtak le Goethe hajából. Wyder zürichi irodájának asztalán is ott láthatató üveg mögött egy Goethének tulajdonított két milliméteres hajszál, a düsseldorfi Goethe-mú- zeum ajándéka. Az asszony, aki valamikor vegyészeti laboratóriumban dolgozott, úgy véli azonban, hogy ilyen parányi hajszál genetikai vizsgálata nem szolgálhat meggyőző bizonyítékul. Azt is megérti, hogy a düsseldorfi múzeum nem akarta „áldozatul” odadobni a hajszálat a genetikai kutatások asztalára. „Léteznek elvégre kegyeleti szempontok, és a hajszál emellett el is pusztulna” - mondja. Ezért aztán a hajszál Zürichben kiállításra kerülő nagyítása annak bizonyítására szolgál, hogy „valóban embertől és nem tacskótól származik”. Az interdiszciplináris Collegium Helveticum a kiállítással mindenekelőtt arra szeretne emlékeztetni, hogy Goethe nemcsak olyan halhatatlan irodalmi alkotásokat hagyott örökül az emberiségre, mint a Faust, hanem felettébb érdekes értekezéseket is az állkapocscsontokról, vagy egy ázsiai gyógynövényről. Goethe számára nem létezett ellentét művészet és tudomány között - még verset is írt a „ginkgo bilobához”, ahogy németül az adott ázsiai gyógynövényt emlegették. Egyik kedvenc műsoruk az amerikai Xena-sorozat Fogynak a Fidzsi-szigeteki lányok Fogynak a lányok a Fidzsi- szigeteken, de nem létszámban, hanem testsúlyra, ás a jelenség oka a televízió. A Reuters jelentése szerint a csendes-óceáni szigetre 1995- ben érkezett meg a televízió, és azóta ugrásszerűen megnőtt a táplálkozási rendellenességek száma a bakfisok körében. Anna Backer, az amerikai Harvard Egyetem antropológusa 1988 óta tanulmányozza a fidzsiek étkezési szokásait, és úgy találta, hogy az utóbbi négy évben igencsak megszaporodott a fogyókúrázó lányok száma. 15 százalékuk bevallja, hogy rendszeresen hány tatja magát testsúly gyarapodása fékezése végett. A szigeten 4 lányból 3 túl kövérnek találja magát. A Fidzsi-szigetekre az áram is csak 1985-ben érkezett meg, és addig eszébe se jutott senkinek sem, hogy fogyókúrázzon. A fidzsi lányoknak egyébként az egyik kedvenc műsora az amerikai Xena-sorozat, amelynek főhősnője - bár nem kövér - de nem éppen „egyszálbelű” teremtés. Jó megfejtés, szerencsés nyertes Elmúlt heti rejtvényünk meg- rossz. Ezerforintos vásárlási rejtvény megfejtését június 3- fejtése: Nem ezt a diagnózist utalványt nyert: Sazbó Béla, áig lehet beküldeni szerkesztő- vártam doktor úr, de ez sem Litke, Kossuth u. 62. sz. A mai ségünk címére. Templomaink története Majd hatszáz esztendős - NÓGRÁDSÁP A templomkerítés egykor erődítményfalul szolgált A Rétságtól délkeletre fekvő falu azelőtt két részre oszlott, Alsó- és Felső-Sáp (Alsó Sapp, Felső Sapp) közül az előbbi az 1379-es és az 1460-as iratok szerint a váci püspökség birtoka volt. Közben a török pusztítás teljesen tönkretette, 1715-ben 8 magyar háztartását írták össze. 1848-ig a váci püspökség fennhatósága alá tartozott, majd mások birtokolták. Az egységes Nógrádsáp elnevezés 1928-tól él. (A -sáp utótag utalhat a sápadt, világos színű talajra, de lehet germán eredetű személynév is.) Ha Nézsa felől közeh'tjük meg a falut, hamar szembeötlik a majd hatszáz esztendős templom, melynek keleten a nyolcszög három oldalával zárul középkori, támpilléres szentélye, a hatszögű süvegboltozattal. Téglalap formájú hajója a szentélyhez kapcsolódik, délről egy ikerosztatú gótikus, valamint egy egyszerűbb kivitelű ablak világítja meg a templombelsőt. Köztük az egyik, nyugatról egy másik középkori bejárat nyílt. Ez utóbbi fölött a szinte országosan is egyedülálló torony magasodik. A kétoldali támfalból nyúlik a „lebegő”, nyolcszögű oromzaton nyugvó torony. Homlokzatának négy konzolja feltehetőleg ideiglenes fa vagy ponyva előépítmény megtartására, a templomtér megnagyob- bításának megvalósítására szolgált. A szentélyben a copf stílusú főoltár és az egyhajós belső tér kétszakaszos bordás boltozatot kapott. A Kisboldogasszony tiszteletére felszentelt templom a XIV. sz. második felében épült, és a XV. sz. elején kapott falképeket. A közel három évtizede történt alaposabb feltárási és restaurálási munkák következtében - melyek zömét Mezősiné dr. Kozák Éva vezette 1965-68-ban - napvilágra kerültek az addig rejtett freskótöredékek is. így a templom építésekor festett, a felszentelési keresztábra, valamint a szentély északi oldalán - szinte teljesen épen - a Krisztus keresztre feszítése, a Köpenyes Madonna Borbálával és Katalinnal, valamint Szent Miklós püspök freskóábrái. Ezek a kor jellegzetes szentjei, szinte valamennyi templomunk őriz ilyeneket, ahol középkori alapok találhatók. Szintén ennek a régészeti feltárásnak eredményeként állították helyre (az egykori oltárkőre) a keresztelőmedencét, a hajó déli falán látható, Krisztus megkeresztelését ábrázoló freskótöredék mellé. A hajó északi falán töredékes képmaradvány látható: Krisztus a feszületen, és Szent Apollónia. A templomból kilépve szembeötlik az egykori templomkerítés, amely a harcos esztendőkben erődítményfalul szolgált, néhol a lőrések is felfedezhetők. Két bejárata az egykori kétosz- tatú falu lakóinak nyílt. A feltárások során az erődfalba utólag épített, gótikus kapu is előkerült, ez került aztán a templomba bejárat gyanánt. A faluban két harangláb is található, klasszicista, ill. barokk stílusjegyekkel. Míg Fallóskúton templom épült a gyógyforrás mellé a „hasznosi Mária” emlékére, Felső-Sáp mellett kápolna hirdeti a szintén csodás „sápi Mária” legendáját, itt is sok hívő zarándok fordul meg, a kápolna belsejét az egyszerű népi díszek mellett mindig friss virágerdő borítja. Nógrádsáp 1787-ig Nógrád- bercel, majd Püspökhatvan fili- ája. A negyvenes évek elején már önálló plébánia, Legénd fiijával, plébánosa ekkor Zielinka László. Két évtizede Kovács Imre esperes vezeti a nógrádsápi plébániát, és Legénd Nagyboldogasszony titulusú templomában is ő misézik. D. F.
