Nógrád Megyei Hírlap, 1999. május (10. évfolyam, 101-124. szám)

1999-05-29-30 / 123. szám

2. oldal z SALGÓTARJÁN BALASSAGYARMAT Megyei Körkép Gazdag programmal készül a magyar millenniumra a Somoskői Váralja Egyesület Holnap ismét Vasárnap ismét megnyílik a határ a somoskői várnál, már második alkalommal. Most is a Somoskői Váralja Egye­sület volt a kezdeményező, ezúttal a gyermeknap apropóján. nyitva a várkapu idén- A magyar millenniumra ké­szülvén idén három kiemelt ese­ményt szerveztünk a vár környé­kén - mondta el érdeklődésünkre Angyal János, az egyesület el­nöke. -Az elsőre február 14-én került sor, amikor a félméteres hó ellenére több mint ezren látogat­tak át a határ túloldalán lévő tör­ténelmi emlékhely, és a bazaltöm- lés megtekintésére. Ekkor a tria­noni határrendezés 75. évfordu­lója adta az alkalmat, hiszen ak­kor került vissza Magyarország­hoz Somoskőújfalu és Somoskő, sajnos, a vár nélkül. Most a gyermeknap kínálta a lehetőséget a határ egynapos megnyitására. Angyal János sze­rint a szülők igen sokszor vásá­rolnak gyermekeiknek felesleges ajándékot, most azonban itt a le­hetőség, hogy olyan élményt sze­rezzenek csemetéiknek, ami csak nagyon ritkán adódik az életben: közösen fedezhetik fel történel­münk karnyújtásnyira, mégis sok­szor elérhetetlen távolságban lévő szeletét, a természeti csodáról már nem is beszélve.-A napot ennek megfelelően szerveztük, vagyis a családokra szabtuk - mondja. - Lesz idegen- vezetés, kocsikázási lehetőség, a helyszínen büfé, s még számos meglepetés. A nap koronájaként tűzijáték váija az érdeklődőket. Mindenkit biztatnék, hogy hoz­zon magával fényképezőgépet, mert hamarosan meghirdetünk egy fotópályázatot, amelyre a vár és környéke kínálta témákkal le­het jelentkezni. Ilyen alkalom a most vasárnapi határnyitás és tűzi­játék is. A legsikeresebb felnőtt- és gyermekmunkákat 2000-ben kiállítjuk, s természetesen díjaz­zuk is. A harmadik legjelesebb ese­mény adventhez kapcsolódik majd, amikor fényfüzérekkel dí­szítik fel a Petőfi-kunyhót és a mellette lévő fenyőt. Mindeköz­ben még a nyáron megvalósul a „Várallya” tér, ahol a tér kőburko­latában - mintegy száz négyzet- méteren - a vár eredeti alaprajzát helyezik el, antracit színben.- Folytatjuk a villamos vezeté­kek földbe tételét, együttműködve az Émász és a KNC szakemberei­vel - tette hozzá Angyal János.- Ugyancsak a millenniumi terv része a vár megvilágítása. Fo­lyamatosan napirenden tartjuk a határ végleges megnyitásának ügyét, amelyben a miniszterel­nöki hivatal, a határszervek és a szlovák illetékesek messzeme­nően partnerek. A két hete, Or­bán Viktortól kapott levélben a miniszterelnök megerősítette, hogy hamarosan napirendre kerül a kérésünk a szlovák-magyar kormányközi tárgyalásokon. A millenniumi program, a már megjelent Váralja Lapok első száma felkeltette a témával foglal­kozó kormánybiztos, dr. Nemes- kürty István professzor érdeklő­dését is, s jelezte, hogy hamarosan ellátogat Somoskőre.-A mostani határnyitást az egyesületünk finanszírozza - mondta végezetül az elnök -, de ahogy mondani szokás, nem jöhe­tett volna létre, a magyar és szlo­vák határszervek rugalmas, kor­rekt hozzáállása nélkül. * A Nógrád Volán május 30-án a somoskői gyermeknap rendezvé­nye alkalmából a menetrendben meghirdetett járatokon felüli kise­gítő járatokat közlekedtet. A sal­gótarjáni helyi járati autóbusz-ál­lomásról 9.00 és 9.30 órakor 11/A-as jelzéssel indít járatot So­moskőbe. A menetrendben meg­hirdetett járatok időpontjában - igény szerint - rásegítő autóbu­szokat közlekedtet a Volán. So­moskőből a salgótarjáni helyi já­rati autóbusz-állomásra - hely­színi irányítás mellett - nagyobb utaslétszám esetén (30-40 fő) in­dítanak rásegítő járatokat. Az utolsó járat a tűzijáték befejezését követően 5 perccel, várhatóan 22.20 órakor indul Somoskőből a salgótarjáni helyi járati autóbusz- állotnásra. (németh) PÁSZTÓ 1999, május 29., szombat Dancsó Istvánt „felkarolták, mint Ábelt Amerikában” Svéd, dán megrendelésben bízik A Vizslás-Újlakon élő és al­kotó Dancsó István fa- és fé- mesztergályos, egyedi fajá­tékok tervezésével és készíté­sével foglalkozó kézműves a napokban érkezett vissza Svédországban és Dániában tett útjáról. Munkáit sokan megcsodálják, értük számos elismerést, szakmai kitünte­tést is kapott, ugyanakkor még nem sikerült elegendő mennyiségű tőkéhez jutni, hogy üzleti alapokra helyez­hesse vállalkozását. Ezért fontos a hír, hogy a napokban Svédországban és Dániában járt.- Hogyan sikerült kijut­nia, mit végzett?-Egy barátom segítségé­vel utaztam, aki vegyi anya­gok forgalmazásával foglal­kozik a skandináv országok­ban. Vele voltam, s mivel ő nagy helyismerettel rendel­kezik nem tévedhettem el, felkaroltak az ottani magya­rok, mint egykor Ábelt Amerikában, habár én sem­milyen megtakarított pénzt nem hoztam magammal, legfeljebb ígéreteket, s a re­ményt.- Mire gondol?- Perjési Sándor, kedves vendéglátóm, a Dán Király­ság egyik kiemelkedő for­matervező művésze. Elisme­rően beszélt arról a néhány munkámról, amit bemutat­tam neki. Megbizonyosod­hattam róla, hogy nyílt, őszinte ember, nincs okom benne kételkedni. Szerinte néhány termékből itthon le­hetne sorozatgyártásra be­rendezkedni, mivel nagyobb svéd és dán igény lenne ezekre a piacon.- S mindehhez tőke...-Hát ez az, egy üzem­csarnokhoz, célgépekhez pénz kell, s ebből van a leg­nagyobb hiányom. De biza­kodom, tudja én egy opti­mista ember vagyok, ráadá­sul számtalan őszinte bizta­tást kapok, hogy jó úton já­rok, ne adjam fel. Hát, én nem adom fel... -szgys­Gyermeknap Balassagyarmaton és máshol „Szelek szárnyán...” Mesebeli házak, várak és la­kóik színes világát varázsol­ják az aszfaltra a gyermek­napi rajzverseny résztvevői vasárnap délelőtt 10 órakor Balassagyarmaton a művelő­dési központ bejárata előtt. Az elmúlt évekhez hason­lóan a gyerkőcök várhatóan kö­rülrajzolják a tíz éve megépí­tett, de be nem fejezett oktatási centrumot kövező járdát. Bár nehezen hihető, de most is lesznek olyan szülők, akik a csemetéik által elképzelteket maguk valósítják meg és a ke­zükbe került színes krétákat el­felejtik magzataiknak visszajut­tatni. Akik nem akarnak rajzolni, akár 7-es rúgásokat és dobáso­kat gyakorolhatnak a kézilabda pályán. Boldog lehet, aki beta­lál a kaput őrző Ocsovai Zsolt hálójába. Akik viszont kerék­párral érkeznek, akár benevez­hetnek az ügyességi vetélke­dőre, ahol a KRESZ-tudást is díjazzák. Ez a program 10.30 órakor kezdődik és bizonyára sokakat vonz. A Hübele Banda kíséretében 11 órakor bemutat­kozik az Apróka és a Lajtorja gyermek néptánccsoport, Ve­ress Kata vezetésével. 11.30 órakor kezdődik a fal­mászóverseny, amelyet a részt­vevőknek szánt ajándékokat sejtetve a „gyermeknapi Csoki Kupa” néven hirdettek meg. Verekedni is lehet a Szabó La­jos tanítványai által bemutatott Kiokushyn Karate gyakorlatok után, de szigorú szabályok sze­rint. Akik később érkeznek, a kézművesek utcájában minden­féle csodálatos dolgokat mű­velhetnek. Az elmúlt évhez ha­sonlóan, most is sokan kipró­bálják a gyöngyfűzést és a rongybabakészítést. De lehet fonni, szőni, nemezelni és fát faragni. 15 órakor bizonyára sokakat vonz a Budai Bábszínház elő­adása, amely az erdei állatokról szól. 16 órakor kezdődik a Töpdáridó, amelyet a Synton együttes gyermekslágerei szí­nesítenek. A táncmulatság köz­ben Babóczki Teri csoportja rock and roll bemutatót tart. 19 órakor videovetítés és be­szélgetés lesz az augusztus 11- ei teljes napfogyatkozásról. Akik még a besötétedést is ki­várják, a művelődési központ udvarán távcsővel vizsgálhat­ják a csillagos égboltot, ha csak el nem takarják a felhők. Bátonyterenyén a Kossuth Lajos Általános Iskola változa­tos programmal várja a gyere­keket május 29-én, szombaton: 10 órától Tátika, falmászás, lo­vaglás, gyöngyfűzés, kirakodó vásár gondoskodik a kikapcso­lódásról. A vállalkozó kedvűek benevezhetnek a kerékpáros ügyességi vagy a görkorcsolyás versenyre, de lesznek különféle szórakoztató játékok is. A dél­után folyamán a szülői munka- közösség tagjai paprikás krumplival vendégelik meg a kossuthos gyerekeket. Ezzel még nincs vége a napnak, hi­szen rendőrségi és polgárvé­delmi bemutató is színesíti a programot. * Mátramindszent - A telepü­lés általános iskolája szomba­ton 13.30 órakor kezdi a gyer­meknapot a rajzkiállítás meg­nyitójával az intézményben. 14 órától majorett-bemutató a sportpályán, majd kezdődik a SAL-KON Kupa, amelyért Do- rogháza, Nemű, Szuha és a helybeli diákok küzdenek, kü­lön az alsó és a felső tagozato­sak. A futballmérkőzések alatt rajz-, tejivó-, lángosevőverseny váija a többieket, lesz zsákban futás, fejtörő, kislabdadobás és gyöngyfűzés is. Az óvodások részére külön rendeznek ügyes­ségi játékokat az ovikertben. 16.30 órakor Hajas András el­nök-vezérigazgató adja át a SAL-KON Kupát a legjobb csapatnak, majd ismét a majo­rettek következnek. 17 órától rendőrségi, karate, hegymászó és versenytánc-bemutató káp­ráztatja el a résztvevőket, majd 19.30-tól a majorettek nyitják meg a diszkót. * Pásztón az önkormányzat, a Teleki László Városi Könyvtár és Művelődési Központ és a Dél-nógrádi Vízmű Kft. május 29-én rendezi meg a városi gyermeknapot a strandon. 14 órától „Szelek szárnyán, várak ormán” címmel a Maszk Báb­színpad óriásbáb előadást mutat be, 14.50 órakor kezdődnek a középkori játékok. 16 órától ve­télkedők, játékok lesznek, kézműves bütykölde működik több helyszínen. 17 órától lesz a Vidám Vándorok együttes koncertje, amelyet a Mona táncklub gyermektáncosainak bemutatója követ. 18 órától pe­dig a „Joe, az óriásgorilla” című filmet vetítik a művelő­dési központ mozitermében. Baleset, de nem nálunk A Nógrád Megyei Hírlap 1999. május 25-ei, keddi szá­mában „Pásztón történt” címmel cikk jelent meg. Ebben a Nógrád Megyei Hír­lap arról tájékoztatja olvasóit, hogy a Pásztói Szerszám- és Gépgyárban halálos sérüléssel járó munkahelyi baleset történt pénteken. A cikkben megjelölt sajnálatos munkahelyi baleset nem társaságunknál követke­zett be, hanem - információnk szerint - a Polytechnik Hungá­ria Kft.-nél, (társaságunkhoz hasonlóan a Polytechnik Hun­gária Kft. is az AKO Szabályo­zótechnikai Kft.-tői bérli a te­vékenységi körének ellátásához szükséges területet, csarnoko­kat.) A baleset következtében elhunyt G. Gábor munkáltatója nem társaságunk, a Pásztói Szer­szám és Gépgyár, hanem a fenti kft. Tekintettel arra, hogy az Önök által megjelentetett közle­mény helytelen tényállást közöl a balesetet szenvedő munkavállaló munkáltatójának megjelölésére vonatkozóan, kérjük, hogy lap­jukban a helyreigazítási kérel­münkben foglaltaknak eleget tenni szíveskedjenek. Gombos József ügyvezető igazgató Pásztói Szerszám- és Gépgyár Kft. * (Lapunk az adott időben a hely­színről a közölt információt kapta. Elnézést kérünk: a szerk.) Fél évszázada érettségiztek Ötven éve, 1949-ben végez­tek a Salgótaijáni Állami Kereskedelmi Középiskola két osztályának tanulói. A jeles évforduló alkalmából huszonkilenc-harminc egy­kori diák május 29-én szombaton 14.30 órakor, a város egyik kisvendéglőjé­ben megemlékező ünnepsé­get tart. Az összetartó, egymás sorsát figyelemmel kísérő „ötvenévesek” az elmúlt év­tizedekben is rendszeresen megszervezték összejövete­leiket, amelyeken hozzátar­tozóik is ott voltak. Űjabb írásokkal gyarapszik Molnár Pál helytörténészi munkássága „Különös emberek az asztalfiókban” Néhány nap múlva, június 2-án tölti be hetvenedik élet­évét dr. Molnár Pál, aki több mint három évtizeden át dolgozott Nógrád megye és Salgótarján város közműve­lődésének, közoktatásának, szellemi életének irányításá­ban és szép, emlékezetes éveket töltött el tanárként a Pénzügyi és Számviteli Főiskolán is. Tisztességéhez, emberséges, távolságot nem tartó magatar­tásával kapcsolatban aligha merülhetnek fel kétségek. Mindig elsősorban a köteles­ségtudat jellemezte a munká­ját. Hivatali szobájának ajtaja mindenki számára nyitva volt. Természetesen hibákat ő is követett el élete, tevékeny­sége során. Sokszor kellett olyan utasításokat is kiadnia, amelyek nem állták ki az idő próbáját. Munkásságát szá­mos állami -kormány, mi­nisztériumi- kitüntetés for­májában is elismerték. 1967- ben kapott Madách Emlék­plakettet. Salgótarjánnak 1982-ben lett a díszpolgára. Az előbbit a Madách-kultusz, a helytörténetírás, a honisme­reti mozgalom előmozdításá­ért, utóbbit Salgótarján város kulturális életében betöltött szerepéért kapta. Amikor nyugállományba került, elhatározta, hogy pó­tolja mindazt, amit köztisztvi­selőként, közalkalmazottként nem volt ideje megírni. 1986- ban sikeresen vett részt a Miskolci Akadémiai Bizott­ság pályázatán. 1989-ben és 1992-ben több száz oldalas tanulmányokat készített a Nógrádi Történeti Múzeum számára. 1997-ben „Főiskola a város szélén” című tanul­Június 2-án lesz hetvenéves mányát a Balassi Bálint Me­gyei Könyvtárnak adomá­nyozta. Termésének java azonban az „asztalfiókban” hever. mintegy 4000 oldalt tesz ki. Ennek kisebb része önélet­rajzi, családtörténeti, szemé­lyes jellegű napló. Másik há­nyada a közéleti, kulturális, tudományos területen tevé­kenykedők, a „különös embe­rek” életére irányítja a fi­gyelmet. Helyet kapnak a gyűjteményében a pályatár­sak is. Kuta­tásainak, írá­sainak jelen­tős hányada foglalkozik- szociográfiai megközelí­téssel - So­moskőújfalu, Salgótarján, a közvetlen lakóhely (a somosi al­vég, a salgó­tarjáni köz­ponti bánya­kolónia, a Corvin úti lakótelep 1986 és ’96. közötti éle­tével, törté­nelmi fejlő­désével és változásai­val. Emlí­tésre érde­mesek az is­kolák, kulturális egyesületek, szervezetek, folyóiratok, de általában a megyei kulturális élet eddig nem, vagy kevésbé ismert részleteinek feltárá­sára irányuló törekvései is. Nyugdíjas évei alatt -az aktív korszakában összegyűj­tött- XX. századi forrásér­tékű kiadványokat, önálló helytörténeti műveket, tanul­mányokat, cikkeket is rend­szerezte, kritikai jegyzetekkel látta el. Amikor elolvasta az 1997- es, Nógrád megye történeté­vel foglalkozó legújabb mo­nográfiát, elhatározta, hogy a hozzáférhető kiadványok, dokumentumok felhasználá­sával megírja a mai emberhez a legközelebb álló, a husza­dik. századot átölelő áttekin­tést. Az 570 oldalnyi kézirat el­készítése során igyekezett a történetiség és tematikusság együttes elvét a gyakorlatban megvalósítani. Szakítani pró­bált a politika-köztörténet- eentrikus felfogással. Na­gyobb figyelmet igyekezett fordítani a gazdaság, a társa­dalom, a kultúra, a tudomány, a szociálpolitika stb. területek mellett az életmód változása­inak bemutatására is, és ahol lehetett, emberközeli megkö­zelítést alkalmazott. . Csak remélhető, hogy Molnár Pál „remeteségben” írott munkái egyszer majd a közgyűjteményekbe is beke­rülnek s hozzáférhetők lesz­nek a helytörténészek, az ér­deklődők, a tanulóifjúság számára. A. Sz.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom