Nógrád Megyei Hírlap, 1999. május (10. évfolyam, 101-124. szám)

1999-05-05 / 103. szám

1999. május 5., szerda Mozaik 7. oldal Egyházi átokkal is sújtották a falánk lárvákat - Szabályos pert indítottak Német gond: Miből lesz a cserebogár? Húsz-harminc évvel ezelőtt már elsiratta a német nyelvű sajtó a cserebogarat, amelyet az intenzív vegyszerezés úgyszólván ki­irtott Németország egész területén. A Melolontha nemének kü­lönböző fajai azonban szívósnak bizonyultak: idén a falánk ro­varok és lárváik áldatlan tevékenysége ismét sokfelé fenyeget. 1977-ben komoly újságok (köz­tük a Neue Zürcher Zeitung) írtak nekrológ-szerű búcsúztatót a lai­kusok és a gyermekek körében kedvelt bumfordi bogárról, a mú­zeumokban pedig ritka vagy ki­pusztult fajként mutatták be pre­parált egyédeit. Ehhez képest idén gradációra, azaz hatványozott szaporodásra van kilátás Német­ország egyes vidékein, elsősorban Rajna-Pfalz, Hessen és Baden- Württemberg tartományokban. A veszély nagy: a cserebogár lárvái, a falánk pajorok ugyanis 3-4 évig élnek a föld alatt, ahol fő táplálé­kuk a fák finom gyökérzete. Ét­vágyuk még idősebb fák fejlődé­sét is visszafoghatja, facsemeték esetében viszont szinte mindig azok pusztulását okozza. Ez a csúnya tulajdonság meg­lehetősen ellenszenvessé tette a Melolonthát az emberek szemé­ben; erről tanúskodnak a közép­korból fennmaradt német nyelvű pajorátkozó versikék. Lausanne püspöke, Benedict de Montfer- rand 1487-ben még egyházi átok­kal is sújtotta a falánk lárvákat. A churi püspökségben szabályos pert indítottak a cserebogár ellen: a „vádlott” kirendelt védője Isten teremtményének, a Föld őshonos lakójának nevezte a Melolonthát, így próbálva megvédeni a felperes parasztok haragjától. A bíróság Graubünden kanton néhány völ­gyébe száműzte a cserebogarat, ám ő erről nemigen vett tudomást - vidoran röpködött és szaporo­dott tovább a következő évszáza­dokban is. A cserebogár elleni fellépés Németországban ma érzelmi sí­kon akadályokba ütközik. A XVII. században például éhínsé­gek idején az emberek is fo­gyasztották e bogarat. Kultuszát csak fokozta, hogy a népszerű költő, Wilhelm Busch a két kópé, Max és Móric csínyjeit megörö­kítő könyvében a Melolontha vulgaris is helyet kapott. Néhány éve pedig heteken át szerepelt a slágerlistán Reinhard Mey dala, amelynek refrénje így hangzott: Die Maika:fer fliegen nicht mehr (Szabad fordításban: Hová tűnt a cserebogár?). A klasszikus harcmodor, a vegyszerek bevetése ma már per­sze nem jöhet szóba (a környe­zetvédők már a kormányban ül­nek!), így az erdészeknek és gaz­dálkodóknak új módszert kell ki­találniuk. DDT és Lindán helyett a biológiai védekezés került elő­térbe, ám ez egyelőre nem sok sikerrel kecsegtet. Biztatóbbnak tűnik, főleg gyümölcsösökben, a hálós módszer. Ennek lényege, hogy a gyümölcsfák alatt sűrű szövésű hálót terítenek le. A földből előmászó cserebogarak nem tudnak fölrepülni a fákra, a háló alatt könnyen begyűjthetők és megsemmisíthetek. Szexszel csalogatnak - Nem fél, hogy esetleg rostonsültet készítenek belőle Kannibál amazonok nyomában Az imádkozó sáskákhoz hasonlóan, szeretkezés után megölik és megeszik férfipartnereiket az Új- Guineán élő kannibál amazonok, amelyekről az II Messaggero című olasz lap cikkezett a minap. Az újság értesülése szerint az indonéz hadsereg egy ez­redese, Eddy Tejo expedíci­óra indult a rettegve emle­getett bennszülött törzs fel­kutatására. A mintegy két tucat főből álló kannibál asszonytörzs állítólag a Memberano folyó partján él, Új-Guinea sziget Indo­néziához tartozó részén, nem messze a pápua-új-gui- neai határtól. Új-Guineán az a szóbe­széd járja, hogy a kannibál amazonok szex ígéretével csalogatják falujukba más törzsek férfitagjait, majd miután párzottak velük, ros­tonsültet csinálnak belőlük. Az Irian Jaya székhelyén, Jayapurban állomásozó in­donéz katonatiszt azt állítja, hogy egy megbízható benn­szülöttől kapott részletes in­formációkat a rejtélyes amazon törzsről. Ez a „vad­ember” megígérte neki, hogy elvezeti őt a bóknak nevezett emberevő amazo­nokhoz. Az ezredes hangoztatta, hogy nem a törzsi szokások felszámolása, vagy az em­berevés megbüntetése a célja, hanem pontos ismere­tek szerzése e furcsa benn­szülöttekről és az első kap­csolat felvétele velük. Eddy Tejo ezredes hiva­talból, az indonéz kormány megbízásából foglalkozik a térségben élő őslakos né­pességgel. A katonatiszt misszióját támogatja Dorteis Asmuruf, a helyi szociális gondozószol­gálat vezetője is, aki szerint a Földön élő utolsó rejtélyes bennszülött törzsek egyiké­ről lehet szó. Az őserdő lakosai csak suttogva mernek beszélni a kegyetlen amazonokról, akik fiúgyermekeiket állítólag megölik, s csak a leány új­szülötteket tartják meg. Sokan azonban kételked­nek abban, hogy törzs egyál­talán létezik. Antropológusok és misszionáriusok szerint mindez csak szóbeszéd, amire nincs bizonyíték. Tejo ezredes szerint a bök nőknek rendkívül fejlett szag­lásuk van, ezért messziről megérzik az idegenek köze­ledtét és hamar eltűnnek az őserdőben. Az indonéz katonatisztnek azonban eltökélt szándéka, hogy bejárja a krokodiloktól és maláriaszúnyogoktól hem­zsegő, ingoványos területet a kannibál amazonok után ku­tatva. Még az sem rettenti vissza, hogy esetleg roston- sült lesz belőle. Három ország, egy tó, egy fesztivál A svájci St. Gallenban vasár­nap este a „Basel Sinfonietta” együttes nagy sikerű koncert­jével megnyílt az 1999. évi Bo- den-tó fesztivál. A három or­szággal (Németország, Auszt­ria, Svájc) határos festői fek­vésű tó partján május 30-ig kü­lönböző helyeken rendeznek hangversenyeket, színielőadá- sokat, kiállításokat, baletteste­ket, játszanak filmeket és tar­tanak irodalmi felolvasásokat. A „Zeitenwenden” (Korszak- váltások) mottóval megrende­zésre kerülő fesztivál idén első ízben nem egy országhoz szól, hanem egy témát elevenít meg: az elköszönő ezredvégen hidat akar verni a nagy jelentőségű törté­nelmi események és a térség mindennapi élete között. A tervek szerint az elkövetkező évek fesz­tiváljai is tematikusak lesznek. A koncertek záróakkordja Ben­jamin Britten Háborús requiem- jének előadása lesz május 30-án a weingarteni bazilikában. A hang­versenyeken az Európai Unió kamarazenekara, a kalinyingrádi szimfonikus zenekar és Birming­ham városi zenekara lép fel. Az egyetlen bemutatásra ke­rülő opera a francia Fromental Halevy dalműve, A zsidónő elő­adása lesz az 1414-1418 évi zsi­nat székhelyén, Konstanzban, majd Friedrichshafenban. Köz­reműködik a szófiai állami ope­raház együttese, valamint a kons- tanzi filharmonikus zenekar. A színielőadások közt előkelő helyen szerepel Shakespeare Vi­harja a konstanzi városi színház előadásában és Philipp Engel­mann svájci szerző „Nagy halak - kis halak” című vígjátékának ős­bemutatója szokatlan színhelyen: egy hajón a Boden-tavon. Jövőre, 2000-ben „Ég és Föld - a barokk napjainkban” lesz a fesztivál központi témája, 2001- ben pedig „A Boden-tó környé­kének kultúrája”. Soha ennyi „dilettánst” nem állítottak Lollobrigida újra szamáron Újra nyeregbe pattant Gina Lollobrigida, aki felvágott nyelvű leányként feledhetetlen alakítást nyújtott egy csökönyös csacsi hátán Luigi Comencini 1953-ban készült filmjében, a „Kenyér, szerelem, fantáziádban. A 72 éves hajdani filmcsillag most nem a vásznon, hanem a politikában szállt nyeregbe, és ha elég sikeres lesz, a strasbo- urgi Európai Parlamentbe „sza- maragol be” Romano Prodi volt kormányfő pártjának jelképén. Rutelli római polgármesterrel és Takar Ben Jelloun tunéziai íróval együtt vezeti a leendő EU-elnök Demokraták nevű pártjának listáját a közép­olaszországi választókerületben Róma és Itália egykori szépe, akit emberbaráti elkötelezett­sége miatt 1994-ben az ENSZ gyermekszervezete, az UNI­CEF nagyköveteként ismertek el. Amikor nemrégiben közzé­tették Romano Prodi pártjának szimbólumát, a rugdosó csacsit, minden olasz tévéhíradó a ne­vezetes „szamaragolós” film felidézésével kezdte riportját, nem is sejtve, hogy Lollobri­gida végül a valóságban is fel­pattan Prodi csacsijára. A kommunisták pálfordu- lása miatt tavaly ősszel meg­bukott kormányfő saját szívós­ságát, kitartását kívánta hang­súlyozni azzal, hogy a csökö­nyösségéről ismert szamarat, a mediterrán vidék jellegzetes állatát választotta emblémául. Lollobrigida jelölése kap­csán az olasz sajtó rámutat arra, hogy a népszerűségért versengő pártok még soha ennyi „dilettánst” nem állítot­tak jelöltnek, mint a közelgő Európa-parlamenti választá­sokra. A Zöldek listáját például Re- inhold Messner világhírű hegymászó, a 8-ezres csúcsok meghódítója és Franz di Cioc- cio, a hetvenes évek legendás olasz rockbandája, a Premiata Foneria Marconi (PFM) dobosa és egyik alapítója vezeti „a zene felszabadításának” prog­ramjával. A szabadosságáról ismert olasz író, Aldo Busi vé­gül is sértődötten utasította vissza a jelölést, mivel csak a harmadik helyet szánták neki. A legtöbb híres, de politiká­ban járatlan személyiséget Prodi pártja verbuválta: a csacsi hátán próbál meg bejutni a strasbourgi Tisztelt Házba két sportoló is, Pietro Mennea, a 200-méteres gyorsúszás világ­bajnoka és Renato Villalta volt kosárlabdázó is. Gigliola Cin- quetto, a 60-as, 70-es évek ün­nepelt táncdalénekesnője még nem adott végleges választ. rtékszámla Kz Értek szarnia fii elhelyezett pénz e<otes ne <-• ev: í 4-/0-ut ksmzwzik*. úér forintban* 3 kar ÉnékszámM™ me devizában nyitja tneg számláját, ingyenes Visa Electron bankkártya: Raiffeisen Direkt SS Raiffeisen Bank

Next

/
Oldalképek
Tartalom